Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-22 / 12. szám

RICHTER-SKÄLA X borzalmas romániai földrengéssel kap­csolatban gyakran felmerültek a kővetke­ző fogalmak: Richter-skála, Mercalii-skála. Több olvasónk kérésére ismertetjük a je­lentésüket. A Richter-skálát — pontosabb mint a régebbi Mercalll-skála — dr. Charles Rich­ter amerikai szelzmolögus dolgozta ki lo- garitmusos alapon. í- AMP^.ITTDr' Ä Richter-skála 1935-töl a földrengés energiájának mérőszáma. Jelzi, hogy a föld­rengés gócában mekkora energia szabadult feL A Richter-méretet Wood-Anderson szeiz­mográffal határozzák meg. Ennek alapszá­ma a magnitúdó: a földrengés felszakadá­sának fészke feletti ponttól, az epicentrum­tól 100 kilométer távolságra levő, szeizmo­gráfon felvett szeizmogram mikrométerben mért maximális amplitúdójának 10 alakú logaritmusa. Az amplitúdó: periodikus rez­gőmozgásnak a nyugalmi helyzettől mért legnagobb kitérése, illetve a mozgást vég­ző testnek legnagyobb távolsága a nyugal­mi helyzettől. '■IEEEP.G-'^PRCALi.I Ä földrengés erősségének jellemzésére a hétköznapi gyakorlatban a Sieberg-Mer- calli-skálát használják. Példa: a romániai földrengés majdnem 9 fok erősségű volt. A földrengéserösség tizenkét fokozata a Sieberg-Mercalll-skála alapján. Jellemzésül röviden: 1. fok; C.sak műszerekkel érzékel­hető, nagyon gyenge. 5. fok; Meglehetősen erős. Ablak- és ajtóüvegek kitőrnek. Függó tárgyak, élő fák mozognak. 10. fok: Erő­sen romboló. Az épületek 75 százalékában súlyos károk keletkeznek, a legtöbb össze­omlik. 11. fok: Katasztrofális A köépületek összeomolnak, a hidak leszakadnak, a táv­vezetékek használhatatatlanná válnak. 12. fok: Teljesen katasztrofális. Minden emberi létesítmény tönkremegy. Egyes tárgyak a földről felrepülnek. (pv) következtetni, hogy a né­zetek szélsőségesen eltérő­ek. Inkább a témakör elté­rő megközelítéséről van szó, amennyiben Szadovszkij a- kadémlkus a földrengések keletkezésének folyamatát, szemléli. S a központi prob­léma számára az, hogy e- gyelőre még nem Ismerjük kellően ennek a folyamat­nak a természetét, tudatos befolyásáról már csak azért sem lehet beszélni. A kér­désnek tehát valójában egy másik vetülete, hogy az em­beri tevékenység lokális jelleggel milyen - mértékben „vétkes“ a földrengések e- löidézésében. KÖZVETLEN i Taí Igen figyelemreméltó fel­tevést ismertetett N. Nyl- kolajev professzor, a föld­ásványtan állami díjas dok­tora a Szoclalisztyicseszka- ]a Indusztrlja napilapban. Bevezetőben rámutat arra, hogy a földrengések és az emberi tevékenység össze­függését az UNESCO külön bizottsága is tanulmányoz­za. S jellemző, hogy még ez a szerv sem jutott egy­értelmű következtetésekre. Teljes bizonyossággal egye­lőre csak azt lehet megálla­pítani, hogy a műszaki te­vékenység hatása a termé­szetre méretét tekintve el­enyésző a földkéreg réte­geiben végbemenő tektoni­kus folyamatokhoz képest. El ■ 'T ■ ’ X múlt esztendő hfrkró- nlkájóban a szokottnál jó­val nagyobb számban szere­peltek a földrengések, a nyugati földrész hosszú 1- deje egyik legsúlyosabb ka­tasztrófájának színhelye Guatemala volt. Többször rengett a föld Kína köz­ponti részén s kontinensün­kön például Olaszország­ban (a szeizmikus hullámok Magyarországot Is elérték). A Szovjetunió Is többször bekerült a hírkrónlkába: az üzbegtsztánl GazH térsé­gében két alkalommal Is nagy erejű lökésekkel ren­gett a föld, s hasonló hírt jelentettek a kaukázusi Csernogorszkojéből. Szinte már megszokott, hogy a kö­zép-ázsiai körzetekben a he­gyek törésvonulataln kisebb -nagyobb földrengések kö­vetik egymást. Ezzel szem­ben az a tény, hogy tavaly ősszel a Balti-tenger térsé­gében, Tallinntól mindössze 100 kilométerre, a Finn-ö­bölben Is észleltek földlöké­seket, még a szakembereket Is bizonyos meglepetéssel töltötte el — tekintettel a felszín lényegében sík vol­tára. 'ÉLEILEL “,GyBEE,<;FAE Ez a sajnálatosan gazdag statisztika felvetheti a kér­dést: vajon nincsenek-e kü­lönleges okai a földrengé­sek „elszaporodásának“? Az elmúlt betekben több tekin­télyes szovjet szakember is kifejtette nézetét a sajtó hasábjain. Szadovszkij, a Tudományos Akadémia Geo­fizikai Intézetének igazga­tója és hozzá hasonlóan mások is megállapították: szó sincs arról, mintha bolygónk a földrengések korszakába lépett volna, a szeizmikus tevékenység nem nőtt, csupán arról van szó, hogy részben véletlen egy­beesések következtében a földrengések nagyobb szá­ma volt a múlt évben la­kott térségekben, s ezért fi­gyelt oda jobban a világ e természeti jelenségre. A szovjet szakemberek rámu­tatnak arra, hogy 1976. i- lyen értelemben nem volt kivételes év, hiszen egy év­tizeddel korábban ugyan­csak nagy erejű földmozgá­sok voltak, és súlyos em­beráldozatot követeltek Kí­nában, Chilében, Peruban, a Szovjetúnló területén pedig Taskentban. Egyébként bolygónkon é- vente mintegy százezer föld­rengést regisztrálnak. Csak­nem 95 százalékuk a csen- ies-óceáni övben, döntően az óceán fenekén zajlik le, és kisebb részük olyan szá­MITŐL RENG A FÖLD Sorin Crajnic, akit a bukaresti földrengés után 11 nap múlva találták meg a Conti­nental romhalmaza alatt. Jobbra: A hely, ahol megtalálták Sorint. CST telv. razföldl körzetekben, ahol nincsenek, vagy csak elvét­ve élnek emberek. AZ „UTOLSÓ CSEPP“ A mai technika — lega­lábbis fogalmaink szerint — igen nagy méretű építkezé­sekre képes. A „gigantikus­nak számító“ földmunkák azonban eltörpülnek a Föld mélyében lezajló folyama­tok mellett. A földrengések kialakulásánál sok millió­szorta több kőzet változtat helyet, Szadovszkij szerint ezért „minden alapot nél­külöznek azok a feltétele­zések, hogy úgymond az ember műszaki tevékenysé­ge hathat a földmozgások általános képére bolygón­kon“. Gondolatmemetéből az is kiolvasható, hogy nem ért egyet az emberi tevé­kenységnek tulajdonított u- tolsó lökés, ,A teli pohárba öntött utolsó csepp“ néze­tével sem. A földrengés u- gyanis olyan folyamat, a- mikor a feszültség állapo­tába került kőzet új egyen­súlyi helyzetbe kerül. E fo­lyamat lezajlásához „az u-. tolsó lökést“ mesterségesen csak ott lehetne kiváltani, ahol a feszültség állapotá­ban levő kőzet található „A nagy földrengések gó­ca viszont — szögezi le az akadémikus — igen mélyen van, s ennek egyelőre nyi­tott kérdés az aktív beavat­kozás a szeizmikus folya­matba.“ Ugyanakkor Szavaren- szkíj, a Tudományos Aka­démia levelező tagja a Pravdában tényként ismeri el, hogy a természet egyen­súlyának megbontása, így például a hatalmas víztáro­lók létesítése a szeizmikus szempontból aktív körze­tekben megváltoztatja az adott térség szeizmikus rendjét. „Igaz, ezek nem hatnak a földrengések ma­ximális erejére, de jelen­tősen módosul a föld alat­ti lökések gyakorisága. így volt például a nureki víz­tároló feltöltésekor.“ Véle­ménye szerint a kőolaj- és földgázlelőhelyek kiterme­lése, avagy nagy mennyisé­gű víz bevezetése ugyan­csak kiválthatja a földren­géseket szabályozó mecha­nizmusok működésbe lépé­sét. De hogy az ilyen em­beri tevékenység pontosan hogyan hat fizikailag a „földrengések gépezetére“, az egyelőre még nem vilá­gos. Ez egyike azoknak a problémáknak, amelyek a- lapos tanulmányozást Igé­nyelnek — állapítja meg a szerző. A két szakember vélemé­nyének ütközéséből azon­ban helytelen lenne arra „Következésképpen az em­beri tevékenység nem lehet a szeizmikus jelenségek közvetlen kiváltó oka“. In­kább egy sajátos „ravasz“ szerepét töltheti be, amely a már forrongásban levő e- röket útjukra indítja. Nylkolajev professzor em­lékeztet arra, hogy az em­lített összefüggés lehetősé­gére már a negyvenes é- vekben is gondoltak, ami­kor a Colorado állambeli Denverben az ipari víz­szennyeződést nagy nyo­mással a föld alatti réte­gekbe juttatták, s ennek következtében megnőtt a szeizmikus aktivitás. Ezt az akkor még inkább fantasz­tikusnak tűnő feltételezést erősítette meg az indiai Ko- Ina folyón épített magas gát. Ugyanis az alighogy felépült létesítményt erős földrengés rázta meg. A körzet szeizmikus szem­pontból veszélytelennek mi­nősült, úgyhogy az indiai kormány az ENSZ-hez for­dult szakértői vizsgálatért. Ennek eredménye, helye­sebben következtetése — miszerint a gát, sőt annak magassága is szerepet ját­szott a földrengés kiváltá­sában, kétségtelenül fordu­lópont volt a kérdés meg­ítélésében. Azóta nagy víz­tárolók, avagy vízi erőmü­vek építésénél mindig fi­gyelembe veszik a várnató szeizmikus hatást is. A tektonikus folyamatok, amelyek végül is elvezet­nek a földrengéshez — mi­ként azt Szadovszkij akadé­mikus is megállapította —, néhány száz kilométer mélységben, a Föld kemény burka alatt levő nyúlósabb •étegoen menneik végbe. A földrengés viszont a föld­kéreg blokkjainak áthelye­ződésével, illetve másodla­gos széttöredezésével kap­csolatos folyamat. így, a ja" lenleg legvalószínűbbnek látszó feltételezés szerint az ember mérnöki munkája, tehát például a víztárolók építése nagy mennyiségű víz felhalmozódását okoz­hatja a blokkok törésvona­laiban. Ez a víz valamiféle „olajkenés“ funkcióját tölt­heti be, azaz megkönnyíti a blokkok elmozdulását. A mélyebben lezajló mozgá­sokból származó hatalmas mennyiségű energia, amely a blokkoknál „felhalmozó­dott“, hirtelen felszabadul, tehát bekövetkezik a föld­rengés. Nylkolajev profesz- szor véleménye szerint i- lyen esetekben helytálló „az utolsó csepp“ tjeiét említeni az ember műszaki tevékenységére, amellyel betelik a pohár, s a föld­kéregben felborul az »- gyensúly állapota. Amennyiben ez a feltevés helytálló — véli a profesz- szor —, akkor a tudomány fejlődésével el lehet jutni a mesterségesen „idő előtt ^ provokált“ földrengések-' hez. Ugyanis, ha egy adott területen a műszerek jelzik, hogy földrengés készülődik, a mélység és a nyomás helyes kiszámításával vizet lehet lövellni a kívánt ré­tegbe. A feltételezés gya­korlati alkalmazásáig azon­ban még rengeteg informá­ciót kell gyűjteni, tehát a- Laposan eliénőrizni, NEMZETKÖZI EGYUTTMÜKÖDES Szadovszkij akadémikus sem tartja kizártnak, hogy a Jövő technikája megnyit­ja majd az utat egyes ese­tekben ahhoz, hogy mester­ségesen hassanak a föld­rengések gócára. Jelenleg a- zonban, nézete szerint a szaktudomány legfontosabb feladata, az, hogy ne csak a földrengések helyét, ha­nem időpontját és erősségét is pontosan előre tudják je­lezni. A tudósok napjaink­ban mesterségesen létreho­zott körülmények között végzik kísérleteiket Ezek a modellkísérletek nyújtanak viszonylagos lehetőséget a földrengés gócában végbe­menő folyamatok mechaniz­musának megértéséhez. Ma­tematikai számításokkal pe­dig elméleti oldalról kísér­lik meg felderíteni a folya­matot Igen jelentősnek I- télik meg az utóbbi időben kibontakozó nemzetközi e- gyüttműködést így például szovjet és amerikai tudósok egységes program alapján egyldőben tanulmányozzák geológlallag két igen eltérő körzet, a Pamir és Kalifor­nia szeizmikus folyamatait. Mindezek alapján Szadov­szkij lehetőséget lát arra, hogy már a nem távoli jö­vőben megoldják a földren­gések időpontjának, a sze­izmikus lökések erejének az előrejelzését —így—. SZOA JI- T JLÉtriBLííZ Az utas bűröndjeivel együtt száll be a repülőgépbe. Csomag­jait a pályaudvari automata meg- őrzőhőz basonlá szekrényben helyezi al, majd a belső lépcsőn felmegy a ,,földszintről“ a fedél zetre és elfoglalja a helyét. Ez az egyik érdekes újdonság a szov jet polgári léglllotta óriás ,,újon cán“, a kétszintes II.-88-os légi buszon, amely a közolmúltban haj tóttá végre első pröbareptilését A szokásos kényelmi - bnrendezé seken kívül minden ülés mellett néhány gomb található' az utas válogathat a zenei műsorok kö­zött. Kiszálláskor nem kell ke­resgélni a csomagokat a pogy- gyászszekrényck számozása meg­egyezik az ülésekével. Sokat várnak a szovjet repülési szekemberek a 350 személyes gép­től. A „vidd a csomagodat" mód­szerrel minden bizonnyal jelentő­sen meggyorsul az utasok repülő­téri ..átfutási“ ideje. Azonkívül ez a gép annyi embert szállft majd egyszerre, mint a jelenleg forga­lomban levő IL-18-as vagy a TU- Í04-es három tordiiiöban; csökken tehát a légtér zsúfoltsága. Erre pedig igen nagy szükség van, ha figyelembe vesszük, hogy az Ae­roflot tavaly közel egymillió utast szállftott, a repülőterek légtere — főként a nyári hónapokban — telftett: Szocsi légikikötője példá­ul a múlt év augusztusában na­ponta négyszáz gépet fogatott. Az Aeroflot legifjabb „család­tagja“ hamarosan beáll a menet- rendszerű forgalomba, mégpedig a legzsúfoltabb bel- és külföldi vonalakon. GltLÉSEZÖ TETOVÁLOK Hiába tiltakoztak a Holiday Inn vezetői, a Tetováló Művészek Nemzetközi Szövetségének ott gyú- lésezű tagjai derékig vetkőztek, hogy összehasonlítsák a testük­re plngált színes ábrákat. Jókora tömeg gyűlt össze, hogy „meg­csodálja“ a kétszázötven lelkes ,müvészt“ és a hátukon, mellükön, karjukon, sőt egyiküknek a nyel­vén látható kígyókat, virágokat. A legnagyobb feltűnést a hetven­négy éves, tetőtől talpig tetovált Elizabeth Weinzirl keltette. A tetoválást elektromos tűvel végzik, amely egy másodperc alatt ötvenezer hatol a bőrbe. Az USA több államának egészségügyi ha­tóságai a vérmérgezés veszélye miatt tiltják a tetoválást, fgy Mas sacbusettsben, Connecticutban és New Yorkban. „Az hiszem, a te­toválás azért Illegális, mert so­kan ellenszenvesnek tartják“ mondta Albert Morse, San Fran­cisco-! „bőrfotós,“ akinek „A te­továltak“ című. könyve bestseller volt Amerikában. A Gyúlésezök nem csupán bőr- festményeik összehasonIItá.sa vé­gett gyűltek össze. Céljuk az, hogy elismertessék a tetoválást és elfogadtassák, mint művészeti ágat „A tetoválás hozzátartozik a népművészethez“ — mondta Morse. Amerikában a második világhá­ború Idején vált divattá a teto­válás a katonák között Az ö „díszeiket“ — leányneveket, arc­képeket — a hetvenes évek ele­jén pillangók, virágok, madarak váltották fel. Mostanában a te- toválók, mint például a kalifor­niai Don Ed Hardy, kifejező bör- freskókat készítenek, amelyeknek a tematikája Igen változatos: a víz alatti élet ábrázolásától egé­szen a stilizált Japan figurákig. A tetoválás igen dríga — egy teljes „hátfestés“ ötezer dollár, s egy tetováló akár évi ötven­ezer dollárt Is kereshet. Miért csináltatnak az emberek élő festményt magukból? Sokan a híressé válás egyik lehetőségét látják benne. Egy fizikus, akinek hátát az óceán képe borítja, fgy nyilatkozott: „Mindig az volt a vágyam, hogy egy hatalmas kép takarjon be.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents