Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-08 / 10. szám
I A jövö megismerésének vágya, a )övö kutatás... egyidős az emberrel. Ahány jövőkutatő, szinte annyiféle megközelítée. A futurolögláről egységes nézet, felfogás valójában nincs... A jövőkutatás a Jövő tudományos feltárásával foglalkozik. Magába foglalja a prognosztikát és a futurológiát... A prognosztika a tár sadalmi, gazdasági, technikai folyamatokat, beleértve a tudományokat is, mozgásukban, dinamikájukban vizsgálja. Futurológián a nagyobt) távú Jövendőben! kép, állapot komplex leírását, feltárását értjük. A futurológia statikusabb szemléletű, mint a prognosztika ... egy adott időközben vagy Idöponban meglevő helyzetet ír le. (Például választ ad arra. hogy élünk 2000-ben.) A prognosztika és a futurojógla nélkülözhetetlen még akkor Is, ha pz utóbbi — nagy távlatok esetén — Jobban támaszkodik az embert fantáziára, a képzelet szárnyalására, szabadabban, kisebb felelősséggel alkot Jövőképet, néha, már a tudományos-fantasztikus Irodalom határát súrolva. A Jövőkutatásban meg kell különböztetnünk a marxista és a polgári Jövőkutatást. A polgári Jövőkutatásban alapvetően három Irányzatot különböztethetünk meg. A konzervatív (apologetlkus) Irányzat ideológiai, politikai funkciója burkoltan vagy nyíltan a kapitalizmus védelme, amelynek érdekében a Jelen tőkés társadalmának bizonyos ellentmondásait meg kell szüntetni. Szerintük a Jövö társadalma a kapitalizmus olyan fejlettebb foka, amelyben a tőkés állam Irányítása és szabályozó szerepe a me,ghatározó. A liberális irányzat képviselői a tőkés társadalmak kritikai elemzésével kísérlik meg a Jövő társadalmának felvázolását, nézeteikben Jelentős hangsúlyt kap a humanizmus és a háborúellenesség. A társadalmi forradalom szerepét és Jelentőségét megkerülve, elméletük utópiába, valamiféle idillikus társadalomképre vagy a tőkés társadalom idealizálására vezet. .A polgári Jövőkutatás harmadik, kritikai irányzatához azo-k a Jövőkutatók tartoznak, akik a Jelen tőkés társadalmának bíráló e- lemzésével kísérlik meg a Jövö társadalmának felvázolását. (Dr. Gidai Erzsébet: Mi a Jövőkutatás?) AZ GHSEG MECHANIZMUSA A amerikai Minnesota Egyetemen kísérleteket folytattak a majdnem éhhalállal. Az egyetem vizsgálódásainak tárgya az ember éhhalálának biológiája volt, hogy megválaszolhassák a kérdést: „milyen kevés elegendő? ..." Megvizsgálták az egyént éhezés közbelí, ' aztán talpraállásánál, mégpedig olyan messzemenően, amennyire ez a humanltás- sai egyáltalán összeegyeztethető volt. Száz önkéntes ajánlkozó közül 32 személyt választottak ki, akik abban a tudatban vetették magukat alá a vizsgálatnak, hogy az éhezésükből szerzett tapasztalatok hozzájárulnak az éhezők normális állapotának helyreállításánál alkalmazandó kedvezőbb módszerek kidolgozásához. Az éhezésl kísérletnek mintegy a 12. hetében Jelentkeztek a kísérleti személyek érzelmi .életében az elsó negatív hatások, amelyek a 24. héten már teljesen egyértelműekké váltak. A kísérlet annyira igénybe vette az embereket, hogy leolvadt róluk a külső pszichológiai máz, és erőteljesebben nyomultak előtérbe az egyéni erősségek és gyengeségek... A kísérleti személyek a mindennapi életben egyre tehetetlenebbé váltak. Egészségük helyreállításának korai szakaszában a kísérlet több résztvevője beismerte, hogy je- lentőseh csökkent az érdeklődése az „emberiség boldogulása“ Iránt. Elégedetlenség és agresszivitás foglalta el az engedékenység, a közöny helyét... Azt is megállapították, hogy a testsúly további csökkenése esetén az ember gyengesége fokozódik, és közönyössége növekszik. A fejlődő országokban az emberek százmilliói élnek, akiknek kalóriaadagja néha szükségletüknek mindössze a felét teszi ki. Ezeknek a millióknak nincs lehetőségük arra, hogy testileg és szellemileg helyrejöjjenek. Ingerlékenyek, kedvetlenek, könnyen lelkesednek, majd apátiába süllyednek, képtelenek bármiféle tartós erőfeszítésre. (Dr. Simái Mihály: A harmadik évezred felé.) Percenként 12—15 ember hal éhen szerte a világon... A Föld egyharmadán a lakosság csaknem 20 százaléka nem Jut elegendő táplálékhoz. A fejlődő országokban kb. 300—400 millió ember éhezik. (Dr. Gidai Erzsébet: id. mű) Egy amerikai húsfogyasztása (94 kg) felér 47 indiai húsfogyasztásával (2 kg). (Jócsik Lajos: A világ kenyere ma és 2000-ben.) A Föld lakosainak száma a 2000. esztendőig legalább 6 milllárdra, de talán 6,5 mllliárdra emelkedik.. A születési arányszám nem nő... Épp ellenkezőleg ... majd minden népnél csökken, és ott, ahol ez a csökkenés még nem következett be, belátható időn belül várható. A viharos ütemű szaporodás forrása a halálozási arányszám csökkenése, különösen a gyermekhalandóság statisztikájának megjavulása. Ha földünk lakossága 2000-re 6—6,5 milliárd főre emelkedik, akkor az élelmiszer- -termelésnek legalábbis a Jelenlegi két és félszeresére kell emelkednie, feltéve, hogy a lakosság minden egyes tagjára ugyanannyi táplálék Jut majd, mint ma. Minthogy azonban az emberek Jelentős része Jelenleg nem táplálkozik megfelelően, az éhséget is le kell győzni. Azt kell tehát célul kitűznünk, hogy a következő 40 év során megháromszorozzuk a világ élelmiszertermelését ... Mindenekelőtt három területen számolhatunk tartalékokkal: 1. A megművelt szántóföld kiterjesztése. 2. Az egy területegységre eső terméshozam növelése. 3. Azoknak a hatalmas tápláléktartalékoknak a feltárása, amelyek még a világtengerek mélyén rejtőznek . Földünkön ma mintegy 350 millió család foglalkozik mezőgazdasággal. Ebből nem kevesebb, mint 250 millió család, tehát több mint 70 százalék, egyetlenegy talajművelési szerszámmal rendelkezik: csak kézikapájuk van vagy csak faekéjük ... ' Ez a faeke nem forgatja meg a talajt, hanem csak felhasltja. Az a terület, ameÜzemanyag- és' ny'ersanyaggyár-'' tás a Holdon 1980-tól A tengerfenék bányaklncseinek feltárása 1980-tól Az időjárás szabályozása 1987-től Örökölt hibák megszüntetése kémiai hatószerek útján 1997-től Értelmi képességeket befolyásoló gyógyszerek alkalmazása 1985-től Közvetlen kapcsolat a matematikai gép és az emberi agy között 1990-től Oktatás az információnak közvetlenül az agyban való rögzítésével 1995-től A szervezet elöregedésének kémiai szabályozása 1995-től A gravitációs erő módosítása 1995-től Hosszútávú alvás, amely lehetővé teszi az Időben való utazást 2005-tőI Kétoldalú kapcsolat földön kívüli lényekkel 2020-tól Az előrejelzések szerint a nyolcvanas é- vekben megvalósul a Föld körül keringő kutatóállomás és kilövőberendezés felboKÜSZÖBÉN lyet egy ember a faekével egy nap alatt felszánthat — mindenekelőtt a többnyire ki nem elégíti fogaterő miatt — oly csekély, hogy ez á szerszám az ősi szegénység klasszikus eszközének tekinthető, azaz: annak a szegénységnek a szerszáma, amely ■mTridlg“ŰjraTeremti önmagát. (Fritz Raade: Versenyfutás a 2000. évig.) A tudomány kora Ha 2000-ben 8—6,5 milliárd ember él majd a Földön, akkor a világ rendelkezésére álló munkaerő 2,7—3 milliárd főnyi lesz. Ennek a munkaerőnek csak kis részét, mindössze 0,4 milliárd embert igényel az élelmiszertermelés. 2,4—2,8 milliárd ember a mezőgazdaságon kívüli munkaterületeken dolgozhat majd. Ebből 1,2—1,6 mii liárd lesz az ipari munkás. (Fritz Baade: id. mű.) A fejlett tőkésországok a világtermelésben kialakult csaknem kétharmados részesedésükkel szemben, 1980-ra 58, 1990-re 54, és 2000 körül 47 százalékot képviselnek. A KGST-országok részesedése az 1969. évi 27 százalékról 1980-ra kb. 30, 1990-re 34, 2000- -re pedig 41 százalékra növekszik majd. A fejlődő országok aránya alig változik. (Dr. Simái Mihály: id. mű.) „Kimerülőben az emberiség liyersanyag- tartalékal“ — kongatják meg a vészharangot A növekedés korlátl (The Limits to Growth) szerzői. Kimutatják, hogy ha a nyersanyagfelhasználás a mai ütemben növekszik, a nyersanyagkészletek többsége 50 éven belül... kimerül... Bár feltétlenül igaz, hogy az ember (elvileg) minden kimerülő nyersanyagot pótolni tud... eiő állhat... az a helyzet, amelybe a modern „ananycslnálók“ kerültek: (elvileg) megtalálják az arany előállításának titkát, csak éppen a mesterséges arany... nem a gazdagság hordozója többé, hanem a technikai tevékenység túl költséges, s éppen ezért semmiféle célnak meg nem felelő terméke. (Fodor Judit: A nyersanyagok szerepe az emberiség jövőjében.) Szinte kimeríthetetlen tartalék a magenergia. .. Egy kilogramm hasadó uránban annyi energia van, mint 10 millió kg szénben ... A tudomány termelőerővé válását Jelenti az Is, hogy egyre rövldebb lesz a tudományos felfedezések és az azok Ipari alkalmazása között eltelt Idő. A fényképezés elterjedéséhez még 112 év kellett, a rádióéhoz 35, a televízióéhoz 12, a tranzisztornál már csak 5 év, az integrált áramkör esetében 3 a lézer alkalmazásához pedig mindössze 1 év. (Dr. Gidai Erzsébet: id. mű.) Jelenleg a világon körülbelü 5 millió tudós’ és tudományos kutató tdvékenykedlk. Számuk 2000-ig 25 millióra emelkedik;.. (M. Maiita: id. mű.) Várható tudományos-technikai eredmények és megjelenésük időpontja Automatizált döntéshozatal a termelésben 1977-től Az élet kezdetleges formájának előállítása 1979^101 Megapoiisz, ahogy a rajzoló elképzeli Hétmérlöldee lábak „hajtotta" jövőjármű csátása, valamint kutatólaboratórium fog á Holdon működni. Űrhajó száll le a Vénuszra és a Marsra, sőt ez utóbbira ember is érkezik. A kilencvenes években állandó Jelleg, szilárd létesítményt építenek a Holdon 100 fő részére. 1995-ben a Marson obszervatóriumot állítanak fel 10 fővel, ugyanekkor sikeresen leszállnak a Jupiterre. (Dr. Gidai Erzsébet: id. mű.) Remélhetjük, hogy a teljes élettartamot meghosszabbítjuk, s hetven év helyett több száz éVig élhetünk, mint Matuzsálem ... A Homo biologlcus — az az ember, aki ura biológiai sajátosságainak — új fajnak számít. Jean Rostand professzor szellemesen írja le az új emberfajta tulajdonságait: furcsa kétlábú, amely önreprodukcióját részben hímek nélkül bonyolítja le, mint a zöld légy, részben pedig nagy távolságról termékenyíti meg a nőstényét, mint a puhatestű nautiloid; változtatja nemét, mint a xlphophorus; szétszedett darabjaiból nő, mint a giliszták; pótolja hiányzó testrészeit, mint a tarajos gőte; anyjának testén kívül fejlődik, mint a kenguru; és testét hi- bernálni tudja, mint a sündlsznó... Ez a leírás még távolról sem teljes az ígért újszerű képességeket illetően. (G. Rattray Taylor: Biológiai pokolgép.) Könyvünk írja le annak következményeit, hogy a Földön elterjedt egy vegyi készítmény, amely a szexuális tevékenységet elválasztja a kéjérzettől. A szer alkalmazásának ésszerű Indítéka lehet például az a szándék, hogy megfékezzék az demográfiai robbanást (de lehet ellenséges szándék Is, ez esetben a szer titkos fegyver lesz égy álcázott hadművelethez.) A szer alkalmazásának következményeit nem nehéz elkéo- zelnl. Mivel senki sem akar többé saját Jószántából nemi életet élni, hiszen ez már egy csöppet sem kellemes, nehéz testi munka .. Amikor az új helyzet már megszilárdult, ÚJ esztétikai modellak alakulnak ki a szépség terén, olyanok, amelyek bizonsá- got nyújtanak minden erotikus veszély ellen ... Általános érdeklődés és rokonszenv övezi ennélfogva az ősz hajat, a pocakot, a tolókocsit — mint az erotikusán ártalmatlanná tevő bénaság szimbólumát — és a hasonló „antiszex tulajdonságokat“. Ez a regény bizonyos antropológiai hlootézist állítana fel, amely bemutatná, mekkora a szex tényleges hatóköré az emberi maga tartások egészében. (S. Lem: id. mű.) MEGABOLISZOK A nagyvárosok és a gyártelepek rendkívül ár't^[masdk‘a bennük élő és dolgozó lakosságra, válóban egyiket sem építették azzal a gondolattal, hogy a tömegek egészségét szolgálják. (Részlet Robert Owen Az új világ erköl esi könyve című, a 19. század elő felé ben megjelent művéből.) A nagyvárosok zsúfoltsága, a közlekedés megoldatlansága kezd elviselhetetlenné válni. Párizsban például 6—8 óra között az autók átlagsebessége 6,5 km. Egy lovasiko- csié 70 évvel ezelőtt 9 km volti... A Jövőt illetően a szakemberek véleménye szerint egybeépített városok, megapoliszok és városrendszerek fognak kialakulni... A megapollszok kialakításáról különféle elképzelések Is születtek már. Ilyen például a Boston és Washington közötti ó- riás város 80 millió lakossal vagy Japánban a Tokiótól Osakálg húzódó város terve ___ Le Corbusier véleménye szerint a jövő lakásformája a szabadon álló magasház, amelyet „függőleges kertvárosnak“ nevez.... Az épületek nagy része hatalmas felhőkarcoló, amely több ezer személy számára nyújtana lakáslehetőséget. Egyik szélsőséges példája az angol Fríshman terve, amely 3540 méter magas felhőkarcoló, 580 emelettel, 500 000 lakosnak. (Dr. Gidai Erzsébet: id. mű.) Több mint kétezer év telt el azóta, hogy a növekvő forgalom zsúfoltsága arra késztette Julius Caesart, hogy nappali órákra mindennemű kerfekes Jármüvet kitiltson Rómából. A helyzet némileg rosszabbodott azóta ... Ha a gravitáció szabályozható lesz, otthonunk maga is a leveigöbe emelkedhet. A házak nem lesznek többé helyhez kötve, sokkal mozgékonyabbak lesznek, mint a mai utánfutók, szabadabban mozoghatnak majd szárazföld és tenger felett, kontinens ről kontinensre. Az emberek vándorrá válhatnának a Föld felszíne felett, az atom- meghajtású cigánykaravánok oázisról oázisra bolyonganának az ég sivatagjaiban. Ez a városok végét Jelentené. (A Clarke: A jövő körvonalai.) A közelekedésl eszközök Jövőképét áz ez redfordulón röviden abban foglalhatnók össze, hogy az autó és autóbusz az egyik vezető helyen fog állni, a villamosok és trolibuszok még nem tűnnek el (sőt sokhelyütt „felélednek“), a városi tömegközlekedés egyik legfontosabb eszköze a földalatti vasút tesz. Nőni fog a légi közlekedés és a fejlettebb vasúti szállítás szerepe. Gyakorlatilag a hagyo^iányos közlekedési eszközök továbbfejlesztett változatai lesznek uralkodók. (Dr. Gidai Erzsébet: id. mű.)
