Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-17 / 20. szám

6 <á| Tarfía sport V Az Egyesült Államokban a duroaságáról közismert ame­rikai fuibail mellett nehe­zen honosodik meg a nálunk oly népszerű labdarúgás. A csapatok pénzügyi lümuga- tás nélkül nemigen boldo­gulnának. így történt meg, hogy New Yorkban egy há- zasságközvetltö' intézet vál­lalta egy futballcsapat tá­mogatását. Egy alkalommcl ■ — mit hoz a sors — olyan csapat­tal kerültek szembe, amelyet viszont a oólöpéres ügyvé­dek támogattak.. A mindvé­gig IZZÓ légkörben lejátszott mérkőzést a házasságközve­títők csapata nyerte meg, A vesztes csapat egyik vezető­je a játék után meglepő tár­gyilagossággal így nyilat­kozott: — Az eredmény a dolgok reális menetét tükrözi. Nagyon helyes, ha az első összecsapás a házasságköz- vetítők csapatának sikerét hozta, mert csak így képzel­hető el, hogy a páciensek később a ml utcánkba jön­nek. De akkor majd meg­nézhetik magúkon A bahamai Westwood Ran­gers rögbicsapat kitűnő tel­jesítményéért egy angol eső­ruházati gyártól 15 esőkabá- \ tot, esernyőt és 15 pár-' gu­micsizmát kapott ajándék­ba. Tudnunk kell azonban, hogy Bahamában, a Rangers hazájában egész évben álta­lában két nap esik az eső... oooo Túl korán örültek az ar­gentin Rosarióban rríegrere dezett amatőr bajnoki lab­darúgó-mérkőzés során a helyi csapat jaiékosai. Ami­kor a mérkőzés vége előtt 3:2-re vezettek, az egyik vé­dőjátékosuk, w.ivel azt hit­te, hogy a mérkőzés végét jelző sípszót hallotta, örö­mében saját kapujába rúgta a labdát. Azután megnyúlt a képe, amikor látta, hogy a játékvezető gólt Ítélt. Mint utólag, az ezt követő tumul­tus után kiderült, a hármas sípszó nem a játékvezetőtől, f hanem egy nézőtől szárma- zott. í Hogy mi lett a szóban forgó néző sorsa, arról nem Iß számoltak be a hírek. 0000 Köztudott, hogy az olasz labdarúgók rendkívül babo­násak. Jellemző erre, hogy a Portone nevű amatőr lab­darúgócsapat játékosai min­den mérkőzésükre egy élő kabala-papagájt visznek ma­gukkal. Mérkőzés közben nem hagyják a kabinban, hanem a pálya szélén, cső­re elé mikrofon van szerel­ve komoly erősítővel. A ua- pagáj ugyanis kitűnően be­szél, vagy ha úgy tetszik, rikácsol. .Amikor a kedvenc csapat támadásba lendül, harsányan kiáltja: „Forza, Portanét“ I Portone előre!) — Nagyon, jóleső érzés ez kérem! — jegyezte meg az egyik játékos. — Amikor az ö hangját halljuk, ilyenkor mi is „szárnyakat“ kapunk. || A liqamecvseken uralkodó síri csendre való tekintettel élvonalbeli együtteseink is beszerezhetnének néhány papagájt. Persze más kér­dés, hogy ilyen joct láttán hatlandóak lennének-e ri­kácsolni. Ipalágy ij A 43. jégkorong-világbajnokság minden bizonnyal a ' meglepeté-, sek világbajnokságaként vonul"; be a sportág történetébe. Szinte min-*‘ den mérkőzésen felborult a papírfor­ma. Amikor „félidőben“ már minden eldőltnek látszott, váratlanabbnál vá­ratlanabb eredmények születtek, s mérkőzésről mérkőzésre változott a tabella állása. Az esélyesek rendre alulmaradtak, és fgy alakult ki a végső sorrend, amely számunkra ket­tős sikert jelentett. Jégkorongozólnk az Euröpa-bajnoki, címen kívül meg­nyerték a világbajnok! elmet Is. Rit­kán van Ilyen kettős ünnep. Ilyen körülmények között a bécsi torna mindvégig roppant Izgalmas és drámai volt. Nekünk különösen kiju­tott az Izgalomból, de a végén min-' den jóra fordult. Más lapra tartozik,' hogy némi szerencsénk Is volt. A sze­rencse azonban mindig ahhoz pártol, aki tud is, és senki sem vonja két­ségbe, hogv jégkorongozölnk tudják Válogatottunk „családi képe“ az ünnepélyes díjkiosztás a mesterségüket. S ha már a leg-ek és, a Jelzők fel sorolásánál tartunk tde tartozik még valami, amiről legszívesebben nem ts szólnánk. De szólni kell, mert, ha ez így folytatódik, akkor könnyét- válságba Juthat ez a szép. férfias sportág. Egybehangzó vélemények szerint ez volt talán minden Idők leg durvább világbajnoksága S ebben úgyszólván csak a tengerentúli csa patok „jeleskedtek“. Mindig tctjt.uk, hogy a kanadai vagy az amerikai jégkorongozók nem mennek a szomszédba egy kis durva Ságért, de amit Bécsben műveltek, az már mindennek a teteje, és semmi­képpen sem nevezhető jégkorongozás- nak. Gondoljuk csak el, hogy a kana­daiak 205 büntetőpercet gyűjtöttek össze. Ha jól összeszámoljuk, akkor a juharleveles fiúk minden mérkőzésen több mint, egy teljes harmadol ül­tek a szégyenpadon Szép kis telje­sítmény. A nagy Phtl Esposito még attól sem riadt vissza, hogy arcul üs­se válogatottunk edzőjét. Ilyesmiből nem kérünk. A tárgyllagosabb kana­daiak Is ezen a véleményen vannak, és már a világbajnokságon annak a véleményüknek adtak kifejezést, a jö­vőben fontolóra kell venni, hogy a legjobb csapatukat küldjék ki a vi­lágbajnokságra, amely nem szorulna arra, hogy gyengébb tudását durva-^^ Sággal pótolja,' vagy pedig Ismét tí- vo! kell maradni a világversenytől. Még ' elképesztöbb az Egyesült Ál­lamok csapatkapitányának, Nannenak az esete, aki a cserepadon szabályo­san kipofozta 85 éves edzőjét, s ha az öltözőben nem fékezik meg tár­Dtán sai, akkor ütésre emelt;'botjával ta­lán agyon Is üti az öreg Marlucclt, aki kénytelen volt egy lói Irányzott jobb horoggal leterltenl és jobb be­látásra bírni a magáról megfeledke­zett játékost. De hagyjuk a sötét közjátékok fel­sorolását, nézzük Inkább a játékot, jajnos, az tdel vllágbalnokság szín­vonala sok kívánnivalót hagyott ma­ga után. Talán ennek tulajdonítható a sok váratlan eredmény is. Láttunk már jobbat, és még akkor nem beszé­lünk a Kanada Kupáról. Véleményem szerint a svédek nyúj­tották a legkiegyensúlyozottabb tel­jesítményt és a legjobb játékot. Meg­lepően jól ment nekik az összjáték, ami a múltban nem tartozott az eré­nyeik közé, és volt egy Högosta cso­dakapusuk. Megérdemelten nyerték meg a világbajnoki és Európa-bajno- ki ezüstérmet. Utánuk következik a szovjet válo­gatott, amely már kikerült a kato- wlcei hullámvölgyből, de még nem a régi. Játékosai meglepően egyénies- kedtek, s legtöbbször ráfizettek, mert ismételten beiegazolődott, hogy a jég­korong csapatjáték. Hol van már a híressé vált szovjet „gépies játék“? Legnagyobb erényük változatlanul a példás fegyelmezettség és sportszerű­ség. Hogyan voltak képesek megőriz­ni hidegvérüket a kanadaiak bruta­litásával szemben, az külön tanul­mányt érdemelne. Megérdemelten nyerték el a két bronzérmet és a sportszerűség kupáját. A mieinknél pont a világbajnok­ság idején tormabanyatlás állt be. A csapat szétzlláltan játszott, s ehhez hozzájárult még a nem mindig meg­alapozott félelem. Találóan írta címé­ben az egyik napilapunk a játékosok félénkségére célozva, hogy a kana­daiak elleni utolsó találkozón jégko- rongozóink már akkor elveszítették a mérkőzést, amikor kikorcsolyáztak a jégre. Látszott rajtuk, hogy reszket a térdük. Inkább otthagyták a koron­got, minthogy közelharcba bocsátkoz­zanak. Ez ebben a sportágban nem tartozik az erények közé. Szerencsére tudunk mi jobban Is hokizni, és ezt bebizonyíthatjuk jövőre, Prágában, a- mlkor jégkorongsportunk 70. éves ju­bileumét Onnepll. A játékosok közül Dzurlllán kívül senki sem nyújtott kimagasló teljesítményt. A kanadaiakról Inkább ne Is be- széljúnk. Döntsék el maguk, hogy jégkorongozni akarnak-e vagy ismét visszavonulnak a csigaházukba. Martinec, aki PospiHillal a „csillagok csapatába“ is bakerttll, a kSnyörtelen ka­nadai védők gyűrűjében Palágyi Lajos A CSTK felvételei EMLÉKEZZÜNK A RÉGIEKRE A hazai vívósport egyik úttörője Glsszer Gynia vidéki tornatanár neve nem sokai mond a fiatalabb oemzedáknek. Tatán többet jelent, ha hozzá tesszük, hogy 6 vett az egykori IBbbsziirös magyar országos bajnok, Krencsey Géza első tanltömastere. Jelentősége - az évek múltával még jelentősebbé válik, ha vele kapcsolatban Idézünk dr. Faith Fülűp- kőnyvéből. melyben azt írja, hogy mikor megnyitotta Nyitrán a vIvőiskO’Iájét, ez volt az első az egész Magyarországon. Glsszer Gynia nem volt nyltral, a véletlen sodorta Bécsből a Zobor alá. Az IBBS-os po­rosz-osztrák háború a Bratislava melletti la- (nacsi csatával fejeződött be. Olt küzdött Gisz- szer Gynia Is a porosz mllltarlzmns ellen. Sok borsot törhetett a poroszok orra alá a forra­dalmi gondolkodású tiszt, mert, amikor a po­roszok győztek, fobbnak tartotta, ha még Auszt­riát is elhagyj^ A Zobor alatt telepedett le. Tanárnak jelentkezelt a nyltral glmnázinigban. Személyt adalaibél kiderölt hogy IBáB-ben születeti Bécsben, s fiatal körétéi kezdye a katonai pálya érdekelte, így hivatásos katona- liszl lett. Nyitrára IBBK-ban érkezett. A délceg osztrák tisztel senki sem ismerte, aztán rövidesen föl­figyelt rá az egész város. Lelkes népszerűsítő­ié lett a sportnak, ami akkoriban ritka jelen­ség volt. Maga Is kitűnő sportember volt, oagyszerűen tornászott, úszott, de elsősorban jöl vívott. Ű létesítette Nyitrán a volt Magyar- ország leriiletén az első vivőtskolát, 6, alakí­totta meg a nyltral vivő ás sportegyesttlétat ts. 0 valósította meg Nyitrán az első fürdőt a szabadban, amely a mai Jaiiik utcában volt. A folyé túlsö partján volt nyújtó, korlát, kari kák, ugródeszka és sok egyéb sportszer. Bár nem tudott jél magyarul és sohasem tanult meg rendesen, ő maga Irta a fürdő bejárata fölé kiakasztott plakátokat, mint például: Nyugodt és boldog lesz az életed, ha a für dőt felkeresed. Nincs szebb ás dicsőbb, mint űszni az ár el len... A tömegsport hive volt, és küzdött a kapitalizmus felfogása ellen, mely a sportban csak egyéni kedvtelést látott. Fő szakmája természetesen a vívás maradt. Mint kitűnő vivú az országos és nemzetközi ver 'senyeken többször első dijat nyert. Krencsey Géza is, Glsszer Gynia vivé iskolájában tannll vívni. A mester igen nagy gondot fordított a tehetséges tanítványra. Meg Is lett az eredmé nye, Krencsey Géza már 1909-ben megnyerte Magyarország vivöba|nokságát. Glsszer Gyula harmincöt éven ót volt torna tanár a nyltral gimnáziumban és számos anek déta fűződik ténykedéséhez, melyek főként rossz nyelvtudásában gyökereztek. Példás családi életet élt huszonkét gyerme ke volt. Családja mioden tagjába beleoltotta a sport szeretetét. Egyik fia. Geszti Ágoston Kaposvárntt lett tornatanár és vivőmester, a nitrai gimnáziumban pedig dédnnokája, Gries bachné Glsszer Magda tanítja a tornát dádap ja szellemében. Glsszer Gyula 1929. oktéber 29-én hunyt el Mindvégig kitűnő egészségnek örvendett. Idéz zUk emlékét, hiszen 48 év nem nagy távolság az Idő forgatagában. MártonvOlgyI László HONVÉDELMI VERSENY A HESZ Malá MaCa-l (kismácsédi) helyi szerve­zete a SZISZ-alapszervezettel karöltve honvédelmi versenyt rendezett. A 18 versenyző a pálya elején egy fertőzött területet küzdött le, ahol védöálar- cot és védőruhát öltve futott kb 25—30 métert. Utána első segélyben részesítették sebesült társu­kat. A verseny harmadik részében politikai, sport- és egészségügyi kérdésekre válaszoltak. A gránát- dobás, egy akadály leküzdése és a céllövés után a legjobt időt és legtöbb pontot elért versenyző győ­zött. A versenyen nemcsak a fiúk, hanem a lányok is jő felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Jónás Olga, Malá MaÖa

Next

/
Thumbnails
Contents