Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-08-24 / 34. szám
IFJÚSÁGKUTATÁSSAL > _ >* _____>* AZ IFJÚSÁGÉRT Az ifjúság ugyan csak átmeneti időszak az ember életében, de az az időszak, a- §ji mely talán legerőteljesebben meghatározza a sorsát. Ekkor veszi át az ember saját fi sorsának irányítását, az ezzel járú jogokat és felelősségeket. Az egyén ebben az életül korban választ szakmát, kapcsolódik bele a termelőmunkába, gyakorolni kezdi |Í társadalmi jogait, fokozatosan egyedül vállalja tetteinek, döntéseinek társadalmi feli lelősságét, felkészül a családalapításra esetleg családot alapít. Olyan sajátos prob- == lémák ezek, amelyek más korban nem vagy csak elvétve jelentkeznek- Nem vélet- üi len tehát, hogy az ifjúságkutatás lassan önálló tudományággá válik. Egyre több őrig szágban foglalkoznak vele tudományos alapossággal, intézményes szinten. Ezek közé §jjf tartozik Románia is, ahol az Ifjúságkutató Intézet foglalkozik e munkával. A közli pont munkájáról és az if júságkutatás kérdéseiről beszélgettünk CINKA ELVIRÁVAL, a gs központ igazgatóhelyettesével. A munkahelyi beilleszkedés nem könnyű, a tudományos végzett kutatás azonban nagy segítséget nyújthat megalapozottsággal — Kérem, ismertesse központjuk küldetését és felépítését — Az Iflúságkutató Központ 1968-ban létesült. E- gyenesen az Ifjúsági ügyekkel foglalkozó miniszternek van alárendelve, aki egyúttal e Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának a titkára. Munkáfát is a titkárság trá- nvftla Központunkban u- gyan mindössze 16 kutató dolgozik, de igen lelentős a külső munkatársaink száma Rendszerint a meghatározott téma szerint alakijuk a munkacsoportot. A munkába egyetemi tanárokat tudományos dolgozókat egyetemistákat, KISZ- funkrlonárlusokat Is bevonunk A munkacsoportok tevékenységét egy állandó tudományos tanács Irányítja. A felméréssel a munkacsoport taglaló kívül rendszerint a központnak az országban működő 10 fiókintézménye és a külső munkatársak foglalkoznak. Szorosan egvüttmöködünk a KISZ Központi Bizottságával a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériummal, a Munkaügyi Minisztériummal és a Pedagógiai Tudományos Intézettel Többnyire azokkal a szervekkel és Intézményekkel amelyek felméréseink, kutatásaink e- redményett .élvezik“ — Milyen jellegű kutatásokat folytainak. hogyan kapcsulódik tudományos tevékenységük az ifjúság mindennapi problémáihoz. politikai-szervezeti-kultnrá- lis-szakmai feladataihoz? — Központunkban interdiszciplináris kutatások folynak, a szociológia a pszichológta, a pedagógia, a filozófia, a statisztika és az ergonómia szempontjainak és módszereinek alkalma zásával végezzük munkánkat, amelyet három főbb területre osztanék- Először is külső munkatársak bevonásával tudományos kutatást végzünk. Azután kutatásaink, társadalmi felméréseink eredményeinek Ismertetésére és megvitatására szimpoztonokat rendezünk, együttműködve a KISZ KB illetékes osztályával a megbeszélendő kérdésekben érdekelt minisztériumokkal és más központi Intézményekkel, valamint tudományos Intézetekkel. S végül közös munkánk e- redményelt a nagyközönség Is megismerheti, mert salát nyomdánkban és gondozásunkban köteteket adunk ki. előadásokat, Ismertetőket tartunk a rádióban, televízióban. s dokumentumfilmeket Is készítünk. — Közpdhtunk első nagy felmérése a munkával és a munkára való neveléssel foglalkozott. A több évig tartó kutatás eredménye! elsősorban a munkával és a munkára való nevelés korszerű fogalmát határozták meg, részletesen tárgyalták a folyamat pszichológiai, pedagógiai és ergonómiai vonatkozásait. Más tanulmányok a munkára nevelésben részt vevő társadalmi tényezőket elemzik. ROMANIA NEMZETI ÜNNEPÉRE kezdve a családfői, folytatva az Iskolával, a pionír-és ifjúsági szervezettel. külön tárgyaltuk a pályaválasztást, több tanulmány a nagyipari munkába való be leilleszkedés sokoldalú kér déseit világítja meg — Kutatásainkat áltálé ban a 15-30 évesek között végezzük. Az ifjúság minden rétegével foglalkozunk. A fiatalok sok-sok problémáját két nagy témakörbe sűrítettük. Az elő témakörünk az Iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok társadalmi-szakmai beilleszkedése, kezdve a pályaválasztástól, szakképesítéstől, a munkahely! beilleszkedésükig és előrehaladásuk nyomonkövetéséig- A másik nagy témakörünk a szocialista öntudat kialakításának és fejlesztésének kérdéseit öleli fel. Vizsgál juk a fiatalok életeszmé nyánek kialakulását, erkölcsi értékítéletük fejlődését, politikai nézeteik, meggyőződésük, világnézetük formálódását, vizsgáljuk az Ifjúsági szervezetben kifejtett tevékenységüket, s az ottani tevékenység hatását személyiségük alakulására. A felmérések során természetesen nemcsak a pozitív, hanem a negatív jelenségeket Is megvizsgáljuk Ilyen például a munkaerő-vándorlás kérdése, de foglalkoztunk a huliganizmussal és a fiatalkorú bűnözők át- nevelésének lehetőségeivel Is— Miben látja a központ munkájának gyakorlati hasznát? — Munkánk — mint már említettem — nemcsak tudományos kutatásból és felmérésből, hanem egyben tapasztalataink, eredményeink, javaslatainak minél szélesebb körű ismertetéséből áll- Ez a nevelő jellegű tevékenység igen jelentős részét képezi feladatainknak. Ez munkánk kerete. Az eddig kiadott tanulmányaink, brosúráink és könyveink már egész szép könyvtárat tesznek ki Ezek nemcsak a nevelőknek és ifjúsági aktivistáknak mondanak újat és elgondolkod- tatót, hanem a széles olvasóközönségnek is, főleg a szülőknek. Csupán néhány munkacímet sorolnak fel az egyes tárgykörökben eddig megjelent munkákból: Azlf- lúság mint a tudományos' kutatás tárgya; Ifjúság, e- eészség. sport, fejlődés: A forradalmi hagyományok és az Ifjúság nevelése; Színház és Ifjúság; Tömegtájékoztatási eszközök és Ifjúság; Falust ifjúság: Ipari ifjúság — társadalmi beilleszkedés; Ifjúság és erkölcs; Ifjúság és népesedés — A különféle tudományágak módszereivel végzett kutatásaink célja az, hogy mind az tf|úsági szervezetek, mind az Iskolák felhasználhassák megállapításainkat és megtehessék a szükséges intézkedéseket az Ifjúság körében végzett nevelő tevékenység javítására. Éppen ezért munkatervünk összeállításakor a- zokból a lelentős társadalmi szükségletekből Indulunk ki, amelyek a sokoldalúan fellett szocialista társadalom építése során kerülnek előtérbe. PALÄGYI LAJOS Bukarest A hiroslmai atombomba 1945. augusztus 6-án a város- közpunt felett 570 méter magasságban robbant (el. A robbanáerfi 12 500 tunna tri- nitrotoulnak (eleit meg. 70 000 —76 000 ház fogott tüzet. Hihetetlen nagy voll a forróság. A legújabb számításuk szerint a robbanáspont alatt közvetlenül a földön 3500 Calslns-fok hőmérséklet uralkodutt, és még 1 kilométer távolságban is 2000 Celsius-fok lehetett a hőmérséklet. A robbanások azoknak a személyeknek a bőrén, akik nem voltak fedezékben, nagy kiterjedésű égési sebeket u- koztak. Ebben pusztult el az összes áldozatnak 1/3 és ezeknek is a fele az első napon. Az égési sebeket eddig általában alábecsülték. A robbanás központjától még 2 kilométernyi távolságban is 85 százalékos veszteséggel számolnak. Egy japán tudóscsoport most kutatást végzett a hirosimai és a nagaszaki katasztrófa hatásairól. Űjabb hirosimai áldozatok A hirosimai városi közigazgatás 1945-ben, közvetlenül a pusztítás után adatokat gyűjtött a veszteségekről, az aktákat azonban csak 1971-ben fedezték {el egy elhagyott pincében Ezekből kiderült, hogy 1945 ben Hirosimában a robbanáskor 119 000 ember halt meg és 79 000 volt a sebesültek száma. A támadás i- deján a városban körülbelül 320 000-en éltek. A hirosimai halottak száma 1945 ben 141 000 volt. 1946 ban ehhez további 10 000 áldozat adódott, s azóta is nagyobb itt a halálozási arány, mint |apán más vidékein. Az atombombát túléltek gyermekeinek egészségi állapota átlagban rnsz- szabb a szokásosnál, és érthető az az aggodalom, hogy ö- röklődésl károsodások még az unokáknál Ls megnyilvánulhatnak. A nagaszaki bomba 1945. augusztus 9-én 22 000 tonna trinitrotoluol erővel robbant (el 500 méterrel a város északi része fölött. A közigazgatási közpunt sértetlen maradt, s így a veszteségek könnyebben megállaplthatóak. Nagaszaki- ban 1945-ben 79 000 halottal kell számolnunk. A japán tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a két város elleni támadások áldozatainak száma összesen 250 000 körül van. Ez a szára lényegesen magasabb • "az eddigi becsié- seknél. —h— bam nem fájt, a magassági kormányok Is működtek, csak az írányjel- ző akadt el. Ügy döntöttem, leszállók, megfelelő helyet találni a- zonban nem volt könnyű. Éppen egy folyó völgyében lapuló városka felett repültünk,«mögötte egy fűvel benőtt magaslatot^pillantottunk meg- Ez jó lesz, mondtam a navigátornak, és utasítottam, hogy készítse elő a rakétát. Balra nyomultunk, s leereszkedtünk a kiszemelt hely fölé, hogy alkalmas-e leszállásra. A domb alján egy sereg katonát vettünk észre, a- kik tüzelni kezdték a gépünket. Rakétát lőttünk ki, hogy megállapítsuk a talaj menti szél irányát, s eszerint szálljunk le. A kilőtt rakéta véletle nül piros volt, ezután a gyalogos- tüz egyszeriben abbamaradt. Lődözz tovább, utasítottam a navigátort, csupa piros rakétát, leszállunk. Le- bocsátottam a futószerkezetet, majd a csappantyúkat, és a gép szépen földet ért, a fékezés után pedig meg állt. Kikapcsoltam a motort, levetettem az ejtőernyőt, s a gép szárnyáról a a földre ugrottam.'A többiek követték példámat. Szemügyre vettem a repülőgépet. Az Irányjelzőt két találat érte, a lábvezérlő kötele szintén el volt metszve. Pontosan 15 óra 42 perc volt. — Hogyan fogadták önöket a szovjet katonák? — Kisvártatva katonák vettek körül és fürkészve szemlélgettek bennünket. A szovjetek tisztiétől meg tudtuk hogy a hegy lábánál elterülő város neve Csertkov. A térképen aztán megállapítottuk, hogy a bejelölt irány tőlünk 17 kilométerre vezetett észak felé, ennyire távolodtunk tehát csak el a majd négyórai vaktában megtett repülés alatt. A helyőrségi parancsnok, egy ezredes hatüléses ZIS-ükhöz vezetett, s nemsokára mér a vasútnál fékezett ve lünk. Itt az ezredes valahová telefonált, majd azzal a hírrel tért visz- sza, hogy engedélyt kaptunk az ukrán front vezérkarához. A száza dósnak átadott egy cédulát, melyen a Bucsacs — Monasztytrszkaja — Galics — Jezupol útvonal volt bejegyezve, és 170 kilométer vissza. így leírva minden nagyon egyszerűnek tűnt, de amíg a IV. ukrán front állomáshelyére. Jezupolba értünk, átéltünk egyet s mást. A vezérkar parancsnoka Petrov vezérparancsnok volt. Itt vártuk meg, hogyan dönt Moszkva, ott ugyanis már tudtak ró- lünk. — És Moszkvában? — Vasárnap, 1944. augusztus 6-án ebéd előtt ismét útra keltünk. Gáncsig, egészen a hídon túl levő repülőtérig autón mentünk, a Dnyeszte- ren motorcsónak vitt át, mert a le szakított hídon nem lehetett közlekedni. A repülőtérről 15 órakor e melkedett fel a gépünk, 46 fokos menetirányt követve egészen Moszkváig. Itt este 19 óra 58 perckor ér- tünk földet- Szovjet vadászgépek kísértek mindvégig, ők vittek át minket a várost övező ballonzárlaton. A központ felé haladva vidám zene hangját hallottuk, az emberek a Vörös Hadsereg újabb sikereinek örvendeztek. A Spasszklj-toronyban az óra esti tízet ütött. A Vaszilij Bla- zsenlj-katedrális előtt 224 ágyú húsz sortüzet adott le. A főváros, Moszkva ezzel köszöntötte a IV. ukrán front harcosait Drogobics város és a naftamezők bevételéért. Dominik Klukaví A CSKP moszkvai vezetősége: jan Sverma, Element Gottwald és Karol Népünk a Szovjetunió segítségével hősiesen harcolt a betolakodók elSmidke len
