Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-08-03 / 31. szám

% 4 fapán történelem Időrendi tábláza­tát lapozgatom. Az áttekintés a neo- lit korszaktól naplóinkig eltelt évez­redek japán vonatkozású eseményeiről tu­dósit. A dátumok rengetegében a legrette- netesebb dátum 1945. augusztus 6. De nem csak a japán, a világ történelmében is zz a dátum a legrettenelesebb. Az ameri­kaiak ezen a napon dobták le Hirosimára az első atombombát. Néhány nappal ké­sőbb eltűnt a föld színéről egy másik ja­pán város, Nagaszakt. Huszonhat esztendővel később eljutottam Hirosimába. Álltam a Békepark monumen­tális márványobeltszkje előtt, ahová több mint nyolcvanezer zmber nevét vésték fel. A halottakét. Tudtam, hogy sokkal többen voltak. Százezren pusztultak el a robbanás perceiben, százezren a robbanást követő napokban, s további hetvenezer ember halt meg azóta sugárfertőzés áldozatként. Áll­tam az obeltszk előli, és egyszerűen nem bírtam felfogni, hogy mindez megtörtén­hetett. jártam a múzeumban, láttam a'fob- banás pillanatában megolvadt fémeket, a- melyek azóta kihűlt fémtuskókként holtan hevernek az üveg alatt. Láttam, a fényké­peket, a röntgenfelvételeket, de nem bír­tam nézni, kijöttem. Másnap erőt gyűjtve ismét visszatértem. A legmegrázóbb mégis az az ötvenöt esz­tendős parkőr volt, akivel végigbeszélget­tem egy délutánt. Beszélgettem? Dehogy­is. Hiszen az az ember alig mondott né­hány mondatot. Csak sírt. Csendben és hosszú Idetg. Egy volt azok közül, akik túlélték a katasztrófát. Feleségét, három ayermekét. szüleit, testvéren veszítette el. és mindpn rokonát A pusztulás után ősz szesen három ismerőst talált, a városban. Eggyel se többet. Sem az országban, sem a niláaban vem akadt több Ismerőse. Egyet­len fényképe, egyetlen tárgy! emléke sem maradt. Házuk a bomba becsapódásának Sokátg ültünk egymás mellett a pádon, szótlanul. Aztán Iskolásgyerekek főttek, pöttömnyi elsősök, akik húsz esztendővel a katasztrófa után születtek, akik még nem tudták Harry Truman és a többiek nevét, a- kik még talán azt sem tudhatták, hogy mi történt városukban egy húsz évvel korábbi nap reggelén. Azóta bizonyára megtanulták, hiszen arról a napról külön iskolai tan­könyv is készült. A város kilencvenezer épületéből hatvan- ötezer pusztult el. Hirosima azóta útfáé- püll. Lakosainak száma nemrég érte el a félmilliót. Látszólag olyan, mint a többi Japán páros, de csak látszólag. Földjének, megperzselödött követnek minden porclká- ja rettenetes emléket hordoz. A városban ma ts áll egy kétszáz ágyas kórház, ahol harmincegy esztendővel ké­sőbb is sugárfertőzésben szenvedő embere­ket kezelnek A kétszáz betegágy állandó­an jogialt. Az alommhbanás áldozatai még mtndiq szaporodnak, hiszen számtalan em­beren csak évekkel, évtizedekkel később is­merték jel azoknak a súlyos betegségek­nek valamelyikét mely 1945. augwsz'us 6-án vert gyökeret a szervezetikben. Az I- degroncsokrál nem ts beszélve, őket senki sem tarifa nyilván. A meggyötört parkőrrel néztük a bűbá­jos gyerekek csoportját. Az öreg szeméből ismét meqeredt a könny. P.n pedig arra a tízezer gyerekre gondoltam, akik a robba­nást követő hónapokban, években, szülők, hozzátartozók nélkül csavarnátok a hlrosl- mal romok közölt. Aztán a parkőr meg­kért. hogii fényképezzem le öt a qynrekek- kel. ne úgy hogy azok ne vagy'k ászra, óvatosan mögéjük lopakodott, és én elkat- tlntottam a gépet, a gyerekek tényleg nem vették észre a könnyes szemű embert, aki olyan rettentő élményekkel a lelkében egy pillanatra megállt a hátuk mögött, ib RESZELJ FERENC Hirosima... közvetlen közelében állt. Egyedül ö nem lanathan kerékpárján hazafelé tartolt... so- tarlózkodmt otthon Abban a borzalmas pH- sem érhetett haza. Ahová a tavasz korán köszönt be A pécsiekkel először több mint tíz évvel ezelőtt találkoztam, és nem Is Magyarországon, hanem nálunk, Bra- ttslavában, a Szlovák Nemzeti Szín­házban. Abban az Időben hazánkban vendégszerepeit a világhírű Pécsi Ba­lett. Második találkozásom már sokkal közvetlenebb volt. A szocialista or­szágok újságírót küldöttségeinek tag­jaként Ismerkedtem meg Pécs város múltjával, jelenével és jövőjével. A múlt. Miért is szeretőnk elidőz­ni a múltban? Talán azért, mért a múlt is volt egyszer jelen, a jelen is lesz múlt, ami egyszer megtörtént, az egyúttal a jövő Ígérete. Pécs va­lóban történelmi város. Ha a fölé e- melkedő dombokról, hegyekről lete­kintek, látom, hogy a történelmi mag körül hogyan Ível ez a nagyszerű város a jövö felé. öt évezred óta él Itt az ember, a Mecsek ölében, a síkság és a hegyvidék határmezsgyé­jén. A föld mélye Is ajándékot rej- teg'ét. Szorgos kezű bányászok hoz­zák a felszínre a nagy kalóriaértékű szenet. Estefelé, amikor autóbuszunkkal le­ereszkedünk a Masina-tetőről, ahol 191 méter magas tévétorony őrködik a város fölött, az ország talán leg­szebb terel fogadnak bennünket. A Széchenyi tér, és a Döm tér műem­lékekben gazdag helye. Évszázadok hagyták Itt nyomukat maguk után. A Széchenyi téren már nem a kö zépkor varázsa ejt hatalmába ben nőnket, hanem az újabb korszakok és emlékeik egészen a máig. Közöt­tük a város egyik olyan műemléke, amely nemcsak Magyarországon, ha­nem Közép-Európában Is egyedülál­ló jelentőségű. A tér felső részén a XVI. század végén épült a törökök fő temploma, Gázl Kázslm pasa dzsámi­ja. Az ország legnagyobb török kori templomát Evllja Cselebi az isztam­buli Szellm szultán dzsámijával állí­totta párhuzamba. Az Idők folyamán ezen a templomon Is történtek átala­kítások, de a legújabb kori helyreál­lítás után eredeti formájában uralko­dik a téren. Pécs főutcája a Kossuth Lajos ut­ca. Szép üzletek, vendéglők, eszpresz- szök sorakoznak egymás után a fő­ként barokk, klasszicista és romanti­kus stílusú házakban. Miként a Szé chenyl téren. Itt Is megkapd a város dinamikája, mozgalmassága, ugyanak­kor sajátosan helyi hangulatú meg­hittsége. Elgondolkozhatunk azon, va­jon Jogos-e az a gyakran hallható megállapítás, hogy a mai rohanó é- letben már atig-altg sétálnak az em­berek, hogy már szinte senki sem kí­váncsi tágabb otthonára, a városra, a nagy családra, másokra, hogy min­dig csak sietnek és legfeljebb a vá­sárlás kedvéért járják az üzletutcá­kat. Pécs alaposan rácáfol erre az e- gyébként Is elhamarkodott vélemény­re. A pécsiek nemcsak szeretik vá­rosukat, nemcsak büszkék rá, hanem együtt ts élnek yete. Sajátos helyi atmoszféra telíti az utcákat, a te­reket, s ez nemcsak az épületek, mű­emlékek formáiból, szép homloKzatal- ről árad felénk, hanem valamlkép­nak, az új oktatási reform kísérlete­zésének egyik bázisa. Tanulóik ne- veltségl szintje, szorgalma többségé­ben kielégítő, illetve jő; a tanulmá­nyi eredmények megnyugtató képet adnak. Csaknem százszázalékos a to­vábbtanulásuk, és a visszajelzések a városnak felsőoktatási Intézménye. 1923-től, a Pécsi Tudományegyetem jogi és orvosi fakultással működött. 1950-ben az orvosi kar önálló egye­temi jogot kapott. Azóta a Tudo­mányegyetemnek egy kara van, az Állam- és Jogtudományi Kar. 1975- bjgn Közgazdaságtudományi Karral bővülve két karú egyetemmé szer­vezték. 1945—46-ban mindössze 607 hallgató kezdte meg tanulmányait, most pedig több mint 1100 a hallga­tók létszáma. Az eltelt harminc év alatt 3400 végzett hallgató nyerte el a doktori elmet. Az egyetem közvet­len tudományos kapcsolatot tart fenn a krakkói, a brattslaval, a kolozsvá­ri és a splttt testvéregyetemekkel. Következő látogatásunk a Pécsi Ta­nárképző Főiskolára vezetett, ahol húsz szakpárosításban négyéves kép­zési idővel folyik az oktatás. Egy szabadon választott tárgyon kívül né­met és szerb-horvát nyelvet tanul­hatnak a hallgatók, és ezzel a nem­zetiségi tannyelvű, Illetve nemzetisé­gi nyelvet oktató általános Iskolák­ban helyezkedhetnek el. Az elmúlt tanévben a főiskolának 3300 hallga­tója volt. Szoros kapcsolatot tarta­na fenn a lipcsei, az újvidéki, a tr- naval és a plzeftt főiskolákkal. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen dr. Tlchy József rektorhelyettes el­mondta, hogy a három évtized alatt 3336 általános orvosi diplomát ad­tak ki. Sok külföld! állampolgár vég zett az egyetemen, akik a szocialis­ta országokból és a fejlődő afrikai ál lantokból érkeztek. Világhírű tüdősök közül öten díszdoktorai az egyetem­nek. Az Orvostudományi Egyetem ba A Pécsi Balett előadásának egyik jelenete pen a lakosok életmódjából, az ém berek magatartásából Is. A sajátos hangulatot árasztó épületeket, utcá­kat, tereket pécsi emberek építették saját képükre és hasonlatosságukra, ám nemcsak az emberek alakítják városukat, hanem az ts őket. A Kossuth Lajos utca mozgalmas életében a vidéki városokra sokszor jellemző meghittség, Intimitás és a nagyvárosok Igényes kultűráltsága, nagyvonalúsága ötvöződik. Pécs, ez a 160 000 lakosú város egy kissé min dig külön világ volt, nem a főváros árnyékában élt, nem ts annak fényé ben sütkérezett. A városban meglepően sok a fiatal Persze ennek a magyarázata egvsze rüen ae, hogy Pécsett két egyetem és két főiskola működik • Ml először abba az tskolába láto­gattunk el, ahol a legfiatalabb nem­zedékét, a kétezredik év aktív mun­kásosztályát nevelik. A Jókai utcai Általános Iskolában Gábriel József Igazgató fogadott bennünket. El mondta, hogy az Iskolát 8 legjobban felszerelt, legeredményesebb nevelő -oktató munkát végző tanintézmé nyék egyikeként tartják számon. E redményességét többször elismerték jól példázza ezt az Is, hogv kiemelt, kísérlet) jellegű iskolává fejlesztik, amely a párt oktatáspolitikai hatá­rozata hosszabb távú megvalósítású szerint jól megállják a helyükéi. Fontos célnak tűzték ki a nevelö-ok- tatömunka hatékonyságát és tervsze­rűségét. Az MSZMP Központi Bizott­sága halározatában ezt a feladatot egyebek között így (elölte meg: „Köz­élett emberekre van szükség, olya­nokra, akik az élet értelmét nem ön­ző szerzésben látják, akik vállalják osztályuk, nemzetük, hazájuk sorsát és gondját, mert tudják, hogy a szo­cialista haza, sőt a hazán túli nagy közösség, a szocialista világ sorsától függ egyént életük és boldogulásuk... akik szeretik az életet, tisztelik em­bertársaikat, szüleiket, az Idősebbe­ket, akik felismerik és élvezni tud­ták a szépei, a jőt, a természetben, a társadalomban és, művészetben, 9 barátságban és a szerelemben, akik életűk értelmének tudják, hogy ma­radandót alkossanak ...“ Nagyon fontos feladatnak tartják a tananyag, a tanulók túlterhelésének csökkentését. Tudatosítják, bogy a közösség felel — vezetők és vezetet­tek együtt — a nevelésért. Céljuk, hogy iskolájuk korszerű és derűs Is­kola legyen. Mint már említettem, Pécsett két egyetem és kél főiskola várja a hall­gatókat. Itt szólok arról is, hogy az elsó magyarországi egyetemet 1387- ben alapították Pécsett. Hosszabb-rö- vldébb megszakításokkal azóta Is van Versenyautók a Széchenyi téren rétsági, együttműködést szerződést és hallgatói cseregvakorlatról szóló megállapodást kötött az Erfurti Or­vosi Akadémiával, a bratjslavaí, a ’ lipcsei és a lvovl egyetemmel. Az egyetemen általános orvosokat és fog­orvosokat képeznek Az utóbbi évek­ben jelentős kísérletet indítottak a tananyag racionálisabb elsajátítása érdekében. Szoros kapcsolatot építet­tek ki a kórházakkal, a hallgatók gyakorlati oktatása céljából. Az ok­tató-nevelő és tudományos munka szolgálatában áll a 129 349 kötetes könyvtár. Irodalmi színpadon és zenekaron kívül képzőművészeti kör, népi tánc­csoport és fotókör működik. Az ön­tevékeny művészeti együttesek a vá­ros többi felsőoktatási Intézményei­ben működő együttesekkel közös ren­dezvényeket tartanak Pécs kulturá­lis életének szerves részeként. A város legfiatalabb főiskolája a Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Ezt az intézményt 1970-ben alapították. Az elmúlt öt évben 1300 hallgató végzett, közöttük több vietnami fiatal is. Modern és korszerűen felszerelt kollégiuma 845 főiskolai hallgatónak nyújt kultúrált elhelyezést. Csak egy általános Iskoláról és négy felsőoktatást Intézményről tet­tem említést. Nem szóltam a többi, 34 általános Iskoláról és 16 középfo­kú Intézményről. Ide a tavasz nem­csak a város természeti fekvésénél fogva köszönt be korán, hanem a- zért Is, mert az ősi utcák fiatalok boldog kacagástól hangosak. CSIKMÁK IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents