Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-07-20 / 29. szám

I 6 nw # J MnnBI iVcvá 1 ADpj/nE HKunkr CSARNÜK Helena Hhmgero\ Az utóbbi tizenkét évben csak három csehszlovák átlétának sikerült feliratkoznia a világcsúcslistákra. Az egyik Ludvik Danék diszkoszvető volt, a másik jaroslava JchliCková, az 1500- as futónő, a harmadik s egyben legfiatalabb pedig Helena Fi- hingerová súlylökőnő. Csoda-e, ha egy sikeres atléta pontosan emlékszik vala­mennyi rekordjára? Inkább természetes dolog, hiszen Fibin- gerová is alulról, a sikerekhez vezető út legalsó lépcsőfoká­ról kezdte. S ezért is ismeri olyan jól a siker értékét. „A legfontosabb dolog bátorságot gyűjteni az első lépés­hez Aztán gondolni egy nagyot, és merni is azt megtenni. Ezt írja le szó szerint. Hátha elolvassa egy olyan kislány is, mint én voltam tizenkét évvel ezelőtt, és ezen felbuzdulva elhatározza, hogy nekivág, és megnyeri az iskolai bajnoksá­got. Mert én is így kezdtem. Előbh helyi, aztán járási, majd kerületi első voltam, csak azután akartam csehszlovák baj­nok lenni. Tulajdonképpen szerencsésnek mondhatom maga­mat, hiszen Uherské Hradistén. ahol az alapiskolát végeztem, tornatanárom, jaroslav Prílezsky segítő keze egyengette sport­béli utamat. 0 beszélt rá, hney hagyjam abba a kézilabdá­zást, és próbálkozzam a súlylökéssel.“ Helena 1965 tavaszán Gottwaldovba, majd három év múlva Vftknvicére költözött. Ekkor már a sport irányította lépteit. A VZKR atlétikai szakosztályában larnslav Smíd edző vezeté­sével aztán világklasszissá nőtt. Ez persze csak papíron ilyen egyszerű hiszen 1968-ban a hazai randistán 15,29 méteres eredményével még mindig csak a harmadik volt Sffíbrská és Srbová mögött. Az első csehszlovák csúcsát (16,32 m) Ostraváhan érte el. 1970 május 28-án Azóta csehszlovák versenyző- nővel szemben nem maradt alul S közben egyre gyarapodntt a cseh­szlovák csúcsok száma, a huszadik egyben világcsúcs is volt. A világcsúcsot azóta elhódították Helénától, de a bolgár Hrisztovával, a szovjet Csizsuvával és Kracsevszká- val és az NDK-beli Adammal együtt így is az olimpiai aranyérem nagy e- sélyesei közé tartozik. Az olimpia e- lőtti hónapban kétszer is 21,30-at si­került löknie, s ez igen ió jel El­lenfeleinél fiatalabb, ezért még az 1980-as moszkvai olimpián is ott sze­retne lenni. Minden adottsága megvan a továb­bi merész célok eléréséhez. Edzője, Jaroslav Smíd mondta róla: „Helena rendkívül céltudatos sportoló, lelki- ismeretesen és kitartóan végzi a leg­nehezebb edzéseket is. A sikerért a kemény felkészüléssel járó összes ál­dozatot hajlandó vállalni. Tudja, hogy csak így lehet a munkájának értel­me. Valóban, aki egyszer elindul a csócv felé vezető úton, ne álljon meg.“ Helena halad, de nemcsak a sport ban Az Ostravai Pedagógiai Szakkö­zépiskola egyik legjobb tanulója Osztályfőnöke, Vladimír Vyplalík így jellemezte: „Az iskolában nem pró­bál tőkét kovácsolni élsportolói mi­voltából, tehát nincs kivételes pozí­ciója, semmi előnyt nem élvez. Tu­dom, nem könnyű összeegyeztetni a fáradságos edzéseket a tanulással, de Helénát éppen a sportban szerzett tulajdonságai, a kitartás, az aktivitás segítik a tanulásban is-“ MAJOR LAJOS Hatvanöt éves a nitrai labdarúgás A labdarúgás kétségkívül a legnépszerűbb sportág. Va­lóban tömegSDort, ma nem­csak a nagyobb vállalatok­nak. hanem majd minden fa­lunak megvan a maga lab­darúgó csapata. Labdarúgó sportunkra a különböző versenyeken elért eredmé­nyek jellemzők, mint példá­ul a legutóbbi Európa-baj- nokság, melyet épp a mi válogatottunk nyert meg. Nem mindig volt ez azon­ban így a sporttal. A lab­darúgással pedig különös­képp nem Ezt igazolja a nitrai labdarúgás történetp is, melv az idén hatvanöt éves­A nagyközönség eleinte idegenkedett az ú| sportág­tól, mely ma már az egész világot meghódította. Nit- rán Is csak más egyesületek keretéhen alakulhatott meg az első labdarúgó csapat Az első labdarúgó klub a nitrai Torna és Vívó Egylet keretében 1911-ben létesült fA torna és vívó egyesüle tét még a nitrai sportélet ősatyja, Gisser Gyula gim názUiml tornatanár alapítót tál; míg a második labda rúgó klub egv évre rá a Nvitral Tűzoltó egyesület keretében talált otthonra melynek Ronchetti Oszkár volt az elnöke. A két csa pat 1914-ig iátszott- A bécsi Waffal vívott mérkőzés fél idejében érkezett meg a hír: Ferenc Ferdinándot meggyilkolták Szarajevó­ban- A szikra robbant, ki­tört az első világháború, a- mely gyorsan véget vetett a Zobor alatti labdarúgómér­kőzéseknek. A burzsoá köztársaságban csak látszólag volt jobb sor­sa a labdarúgásnak. 1920- ban megalakult az első ön­álló nitrai labdarúgó klub: az AC Nitra. Lelkes alapító­ja és egyben kapitánya a ma ts élő és nyolcvanadik évében is friss sportember Crulák Géza volt, akit mél­tán neveznek a nitrai fut­ball atyjának. Híres-neves kapus volt, és csapata meg nyerte a vármegyei bajnok Ságot, pedig már akkoriban igen sok jó csapat játszott, néldául az ÉSE (Nővé Zám- ky) vagy a KFC (Komárno). De hát minden sportágnak anyagi alapra is szüksége van, de a kapitalizmusban senki sem volt hajlandó i- lyen kétes vállalkozásba pénzt fektetni- Az AC Nitra nemsokára feloszlott, a já­tékosok kivándoroltak kü­lönböző országokba; akik itt maradtak nagyobb részt el­estek a háborúban, a híres csapatból Nitrán már csak ketten élnek, Csulák Géza. és a néhai balszélső, a ma 75 éves Varga Béla, akin mindmáig rajta ragadt a .Bözsi“ melléknév. Ugyan­csak anvagi okokból bomlott GISSER GYULA tornatanár és országos vívóbajnok, a nitrai sportélet atyja fel a későbbi ŐK Nitra. pe­dig kitűnő edzője volt, a pá­rizsi Racing klubból hazaté re Hanák Rudolf. A nitrai labdanívás hosszú ideig mélyponton volt. de Csulák i Géza újból talpra állította, bár a régi fényét és a baj­noki címet az új AC Nitra már nem tudta visszasze­rezni­Most, a szocializmus fel­tételei között más a hely­zet. A labdarúgásból tömeg­sport lett, amely állami tá­mogatásban részesül Az újonnan alakult klub, mely később Ismét az AC Nitra nevet vette fel, szép ered­ményeket ért el Bekerült az első P-ába is, melyben hosszú Ideig játszott- Ma is minden erejéből azon i- gyekszilt, hogy most már Plastika néven, újból elsőli­gás csapat legyen. Ez len­ne a szurkolóknak a leg­szebb ajándék a hatvanöt éves jubileum alkalmából. MÄRTONVÖLGYI LÄSZLÖ t. «j “ : a E: Zhsa V u u -0Ö « ^ „ E N S ffl ti m <C m e Cd Ofi mmm JÖVŐ REMÉNYSÉGEINEK OLIMPIÁJA A plonlrsport nálunk, mondhatjuk, szin­te egyidős a csehszlovák pionírok szervezetével, igaz. az első lépések valóban úttörő jellegűek voltak. Némely is­kolában, főként ott, ahoi a , pedagógusok szívügyüknek tekintették a lehetőségek ki­aknázását, már a kezdet kezdetén élénk sporttevékenység, sportélet alakult ki, má­sutt viszont megelégedtek a tornaórákkal. Napjainkban már gyökeresen megváltozott a helyzet. Fölismerve a sportolás előnyeit, pozitív hatását, ma már szinte nincs is o- lyan alapiskola, ahol a legjobb, a legtehet­ségesebb sportolni vágyó lányok és fiúk ak tivizálásával ne működnének sportkörök. A pionírok sportolimpiája, amelyet Isméi Presovon rendeztek meg, országos viszony latban a pionírkorú fiúk és lányok legran­gosabb erőpróbája Ahhoz, hogy valaki ezen a seregszemlén Indulhasson, annak helyi, járási, néhol kerületi versenyeken kell bi­zonyítania. A nemzetközi részvétel pedig jó lehetőséget nyújt az összehasonlításra, hogy lemérhessük pionírsportunk helyét a nem zetközi porondon is. A június 26-tól július 4-lg lezajlott verse­nyeken a hazaiakon kívül a Szovjetunióból, az NDK-ból és Bulgáriából állt közel 400 sportoló rajthoz. Nyolc sportágban | úszás, asztalitenisz, sakk, atlétika, kerékpározás, kosár-, kézi és röplabda) folyó küzdelme­ket árgus szemmel nézték a Franciaország­ból, Magyarországról és Finnországból ér­kezett megfigyelők is, akik az itt szerzett tapasztalatokat majd odahaza kamatoztat­hatják pionírsportjuk fejlesztésében. Egyel mindjárt elöljáróban le kell szögez­nünk: az egyéni versenyek színvonala, a kollektív sportolókkal összehasonlítva, bi­zony hagyott némi kívánnivalót maga után. Kivételi talán egyedül a remekül felkészült bolgár atléták képeztek, akik magabiztosan versenyezve, egyenletes teljesítményekkel nyerték meg az egyes versenyszámokat Ha azonban figyelembe vesszük azt a ténvt, hogy némelyikükkel már a következő, Moszkvában rendezendő olimpiai játékokon szeretnének bizonyítani, érthető a jó sze replésük A lányok magasugrását kivéve, minden alléiikai számban ők kerüllek a do­bogó legmagasabb fokára. Az egyéni versenyszamok három napon át tartottak, ugyanabban az ágazatban há­romszor indulva küzdöttek a sportolók A legjobb összteljesítményt nvújtó versenyző szerezte meg az első helyet A bolgár atléták három új csúccsal és egy csúcsbeállítással tették le névjegyüket Presovon. A lányoknál Ignatová 14,63 mé térré lökte a súlyt, ami 1,38 méterrel több, mint az eddig érvényes szovjet Beketová csúcsa. Ugyanebben a számban a fiúdnál Simeonov kezéből 16,31 méterre repült a golyó, s ez is 1,42 méterrel túlszárnyalta az ugyancsak szovjet csúcstartó eredmé nyét. A lányok 60 méteres futásában Kaőo vá 7,8 másodperces idővel beállította az ed digt olimpiai csúcsot. A fiúk 60 méteres számát Is a bolgár versenyző, Gacev nyerte 6,9 mp-es csúccsal. A csehszlovák színeket képviselő verseny zők közül a legeredményesebben a úszók szerepeltek. A martini Dana Kuková a 100 méteres mellúszásban mindháromszor új csúccsal szerezte meg s győzelmet. MIROSLAV DOBROVOLNÍ, Szlovákia pionír- I_°rékpárbajnoka Presovon is jelesre vizs­gázott. Nagy és izgalmas csatákat vívtak a zöld asztalok mellett a kaucsuklabda szerelme­sei. Jogos érdeklődéssel és bizakodva fi­gyelték az egyes mérkőzéseket a szakem berek Is, hiszen nem egy, az előző években az eperjesi píonírolimpián szereplő sporto ló küzdötte fel magát Európa vagy a világ asztalitenisz-sportjának élvonalába. Példa­ként említsük meg a szovjetek közül Férd manovát és Antonyovát, akik presovi győ­zelmük után párosban világbajnoki elmei szereztek, vagy a hazaiak közül az ezüst érmes Európa-bajnok Grófovát. A sakkozók felkészültségéről és tudásá ról csak elismerően szólhatunk. Itt telje sen megérdemelt csehszlovák sikernek le­hettünk szemtanúi LADISLAV SALAI, a sikeresen szereplő csehszlovák sakkcsapat egyik erőssége volt A kerékpározóknál csapatversenyben csakúgy, mint egyéni összetettben csehszlo­vák győzelem született, Az edzők véleménye szerint a pionírolim- pián a csapatjátékok színvonala szinte nap­ról napra emelkedett. A döntő összecsapá­sokon valóban remek játéktudásnak lehet­tünk szemtanúi. Kosárlabdában szovjet, ké­zi- és röplabdában a fiúknál ugyancsak szovjet, a lányoknál viszont csehszlovák győzelemnek tapsolhattunk. A legjobb együttes teljesítményt a cseh­szlovák csapat nyújtotta, így a Szlovák Szo­cialista . Köztársaság miniszterelnökének, Pe­ter Colotka elvtársnak a díját, a gyönyörű kristályvázát a mi pionír sportolóink ér­demelték ki. Gabo Zelenaynak, a rendezvény igazgató­jának megállapításával élve leszögezhetjük, hogy pionírjaink idei sportolimpiája sikere­sebb, színvonalasabb volt az előzőknél. Zolczer László Foto: a szerző Atlétikában a bolgár versenyzők szerepel tek a legeredményesebben, A lányuk esti portjában a súlylökö bajnok IGNAiílVA ANGELINA lett,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents