Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-12-07 / 49. szám

A MÁSODIK VEZETŐSÉGI GYŰLÉSEN:

a) megtárgyaljuk á tevékenységről és a szervezet 1977-re széló fő feladatairól szóló jelenül;

b) a konzultálás eredményei alapján rögzítjük, esetleg bővítjük az 1977-re szóló munkatervet;

c) megtárgyaljuk a gazdálkodásról, a vagyonleltározásról és az ellenőrzésről szóló jelentést;

d) megtárgyaljuk és rögzítjük az 1977-re szóló költségvetési tervet;

ej megtárgyaljuk és rögzítjük a káderjavaslatokat;

f) kidolgozzuk a határozati javaslatot;

g) ellenőrizzük az évzáró taggyűlés előkészítését;

Az évzáró taggyűlést, a plenáris csúcsértekezletet és a SZISZ-konferenciát csak a megfelelő konzultáció és a SZISZ felsőbb szervének beleegyezése után tarthatjuk meg.

SZERVEZÉSI ÉS MŰSZAKI TENNIVALÓK

Az évzáró taggyűlés fő szervezési és müsza ki feladatai:

a) a tárgyalóhelyiség biztosítása

A lehetőséghez képest használjuk ki a szervezet saját klubhelyiségét vagy a járási, városi, üzemi klubokat.

b) az írásbeli anyagok előkészítése

A jobb áttekintés és az előterjesztett dokumentumok Jobb megismerése végett a következő dokumentumokat terjesszük a tagok elé:

• az 1977-es évre szóló munkatervjavaslatot;

• az 1977-es évre szóló költségvetési javaslatot;

• a határozati javaslatot.

c) agitáció és propaganda

Éljünk a bevált formákkal, mint például a faliújságok, amelyek Ismertetik az elért eredményeket (ne feledkezzünk meg a legjobb tagok kitüntetéséről), a legfőbb feladatok Ismertetése az üzemi lapban, az üzemi és iskolai rádióban stb.

d) a tagok és vendégek meghívása

A tagok és a regisztrált tagok meghívására ki kell használni a taggyűléseket, üzemi- és faliújságokat, üzemi és iskolai rádiókat, i rásbeli meghívókat stb.

Az évzáró gyűlésre hívjuk meg vendégként a pártszervezet, az üzem, szaktanintézet, iskola képviselőit, az NF többi tömegszervezeteinek képviselőit. Ne felejtsük el meghívni a véd- nökségl üzem, Iskola, pionircsapat, raj stb. képvlselöitl Azt ajánljuk, hogy a vendégeket hívjuk meg írásban vagy személyesen.

e) a jelenlévők nyilvántartása

A jelenlévők pontos nyilvántartása igen fontos feladat. A szervezet tagságának névsorát előre el kell készíteni. A névsor a regisztrált tagokat Is tüntesse fel, hiszen teljes jogú tagjai a szervezetnek, tehát szavazati joggal rendelkeznek, és meg is választhatók. Jelenlétét minden egyes tag aláírásával bizonyítja. A jelenléti ív a választó bizottság (javasló vagy összevont bizottság) számára fontos dokumentum, ennek alapján állapítják meg a tagok pontos létszámát, és ezzel a tanácskozás határozatképességét is. A jelenléti ív az évzáró taggyűlések, a plenáris csúcsértekezletek, a SZISZ-konferenciák megtartásáról szóló jelentések készítéséhez is fontos adatokat szolgáltat.

AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEK, PLENÁRIS CSÚCSÉRTEKEZLETEK ÉS SZISZ-KONFERENCIÁK NA PIRENDI PONTJAI

A SZISZ KB elnöksége egységes napirendet hagyott jóvá az évzáró taggyűlések, a plenáris csúcsértekezletek és a SZISZ-konferenciák számára. A napirendi pontok a következők:

1. megnyitó és a munkabizottságok megválasztása,

2. beszámoló az eddigi tevékenységről és a szervezet 1977. évi fő feladatairól,

3. beszámoló a szervezet gazdálkodásáról,- a leltározásról és az ellenőrzésről

4. az 1977-es munkaterv- és költségvetési javaslat ismertetése,

5. vita,

6. a bizottság, az ellenőrző bizottság (ellenőrök), a küldöttek megválasztása, a SZISZ-cso- portok vezetőinek, valamint a SZISZ Pionír- szervezete vezetőinek és instruktorainak jóvá hagyása,

7. a munkaterv, a költségvetési javaslat, va lamint a határozati javaslat jóváhagyása.

A napirend további pontokkal egészíthető ki:

— a szocialista vállalás elfogadása (pontosítása),

— a legaktívabb tagok kitüntetése és jutalmazása,

— tagsági igazolványok átadása a SZISZ új tagjainak stb.

1. MEGNYITÓ ÉS A MUNKABIZOTTSÁGOK

MEGVÄLASZTASA

A gyűlést a vezetőségnek egy megbízott tagja nyitja meg. Üdvözli a jelenlévő tagokat és vendégeket, előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatja a jelenlévőket a szervezési tudnivalókról és az ülések időbeosztásáról. A továbbiakban előterjeszti a vezetőségnek a javasló és választó bizottság (esetleg a mandátumvizsgáló bizottság és a munkaelnökség) összetételére tett Javaslatát, és azt a jelenlévőkkel jóváhagyatja.

A munkabizottságok feladatai:

A választő bizottság:

a káderjavaslatok előterjesztése előtt a résztvevőket tájékoztatja, hogy hányán vannak jelen a tanácskozáson, és határozatképese a gyűlés. Erre olyankor kerül sor, ha ezt a feladatot a tanácskozás elnöke vagy a mandátumvizsgáló bizottság időközben még nem végezte el.

Előterjeszti:

© az új vezetőség az ellenőrző bizottság (az ellenőrök) és a SZISZ-konferencia küldöttei megválasztására tett javaslatot,

© a SZÍSZ Plonbrszervezete vezetőinek és lnsturktorainak jóváhagyására tett javaslatot, © a SZISZ-csoportok vezetőinek jóváhagyására tett javaslatot.

A javaslé bizottság;

a tanácskozás folyamán elbírálja a bizottság által előterjesztett dokumentumjavaslatokat, a hozzászólások és javaslatok alapján vagy az írásbeli javaslatok nyomán módosítja őket, Illetve más javaslatokat készít elő és hagyat jóvá. Előterjeszti:

© az 1977-es évre szóló munkatervjavaslatot,

® az 1977-es évre szóló költségvetési javas latoi,

® a határozati javaslatot,

• a tovább! dokumentumokat (pl. kötelezettségvállalás-, levélszöveg-, rezolúciójavaslat).

A választó bizottság és a javasló bizottság rendszerint háromtagú. A kisebb létszámú (20 tagúnál kisebb) szervezeteknél a két bizottság összevonható.

Tekintve, hogy a szervezet vezetősége a bi zottságok munkájával összefüggő anyag (dokumentumok) többségét már előre kidolgozza, fontos, hogy az egyes bizottságokban vezető ségi tag Is helyet foglaljon, aki az előterjesz tett Javaslatokat megindokolja

2. BESZÁMOLÓ AZ EDDIGI TEVÉKENYSÉGRŐL ÉS A SZERVEZET 1977. EVI FÖ FELADA TA1RÓL.

A beszámoló — amelyet rendszerint a szervezet elnöke terjeszt elő — két részre tagolódik. Ezek a részek a beszámoló bevezetőjéhez — korunk rövid politikai Jellemzéséhez — kapcsolódnak. A két rész tártalma:

a) a szervezet legutóbbi évzáró faggyúié sétől (plenáris csúcsértekezletétől, konferenciájától) eltelt időszakban kifejtett tevékenység értékelése a tagkönyvcsere értékelésével együtt,

b) az 1977-es munkatervjavaslat indoklása. Az egyes munkaterületeken elért eredmények

értékelésekor a figyelmet elsősorban a következőkre kell Irányítani:

Az eszmei-nevelő munkában:

© el kell bírálni, hogy ez a munka menynyire volt hatékony, mennyire ’ befolyásolta a gondolkodásmód fejlődését és a fiatalok marxista-leninista világnézetének alakulását a szervezet más területen végzett tevékenysége szempontjából,

© elemezni kell a politikai oktatásban elért eredményeket, különös tekintettel az egyes oktatási formák minőségi fejlődésére, figyelembe véve azt Is, hogy milyen volt a SZISZ-ta- gok és a SZISZ-szervezeten kívüliek aktivitása.

© értékelni kell a propagáclös és agltáclós tevékenységet, a könyv- és Ifjúsági sajtó olvasásit, a film adta lehetőségek kihasználását az eszmei-nevelő tevékenységben.

© el kell bírálni a baráti kapcsolatok ápolásának pillanatnyi állapotát és továbbfejlesztésének kérdéseit, fel kell mérni, hogy a kapcsolatok ápolása miként járul hozzá a fiatalok hazafias és Internacionalista neveléséhez,

© értékelni kell a testnevelési és sporttevékenységet, a honvédelmi nevelést ' a kulturális és érdekköri tevékenységet.

A munkahelyi és tanulási kezdeményezés és aktivitás értékelésénél a következőkre fordítsuk a figyelmet:

© annak megvizsgálására, hogy a vállalat, az üzem, a munkahely 6. ötéves terve első éve feladatainak teljesítéséhez, a szocialista munkaverseny eredményeinek fejlesztéséhez és a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett vállalások teljesítéséhez miként járult hozzá a szervezet,

© annak felmérése, hogy miként fejlődött az ifjúsági kollektívák, a komplex racionalizációs brigádok, a szocialista munkabrigád-tartalékok és a tanulócsoportok tevékenysége, hogy miként gyarapodott a ZENIT-mozgalom, az ifjú újítók és feltalálók tevékenysége,

© az Ifjúsági Fényszóró mozgalom járőreinek és törzskarainak tevékenységére (nyersanyag-, fűtőanyag- és energiamegtakarítás),

19 a SZISZ-szervezet tevékenységére az NF választási programja teljesítésében.

© a szervezet milyen befolyást gyakorol a SZISZ-tagok munkája minőségének fejlesztésére és a fiatalok munkába vonására.

A SZISZ Pionírszervezetéről való gondoskodás értékelésekor:

0 mérjük fel, hogy a szervezet védnöksége alatt álló plonfresoport vagy -csapat megsegítésében, a pionírvezetők képzésében, a pionírcsapat anyagi és pénzügyi megsegítésében, különféle akciók szervezésében stb. milyen e- redményeket értünk el.

Az NF társadalmi szervezeteivel való együttműködés értékelésénél:

® mérjük fel, miként teljesítettük a közös akciók tervének végrehajtására megkötött szerződéseket és egyezségeket, és miként járult hozzá a szervezet az általános népképviseleti választások előkészítéséhez és lebonyolításához,

© mérjük fel, milyen eredményeket értünk el az emberi környezet és a munkakörnyezet javításában való együttműködésben, továbbá a fiatalok élet- és munkakörülményeinek fejlesztésében.

A szervezeti élet elemzésekor:

© értékeljük a vezetőség politikai-szervező és irányító tevékenységének színvonalát,

© vizsgáljuk meg, milyen eredményeket értünk el a tagság mennyiségi és minőségi fejlesztésében, a szervezet miként hat a környezetében élő és dolgozó szervezeten kívüli fiatalokra és a fiatal munkások, parasztok és szakmunkástanulók ■ SZISZ-be való megnyerését miként befolyásoltuk,

© elemezzük a konkrét feladatok végrehajtását e munka aktivizáló hatását, értékeljük a tagkönyvcsere eredményeit,

© értékeljük a szervezet belső életének más vonatkozásait Is, a gyűlések színvonalát, a SZISZ-tagság alapelveinek és a SZISZ alapszabályainak betartását, a tagság-nyilvántartást stb.

3. BESZÁMOLÓ A SZERVEZET GAZDÁLKODÁSÁRÓL, A LELTÁROZÁSRÓL ÉS AZ ELLENŐRZÉSRŐL. 1

A gazdálkodásról szóló beszámoló kidolgozásánál feltétlenül szükség van a vagyonleltárra. Ennek elkészítése az évzáró taggyűlések előkészítésével szorosan összefügg. A leltárt a SZISZ-alapszervezet vezetősége által kijelölt 3—5 tagú csoport készíti el. A csoportban egy ellenőr, esetenként a felettes SZISZ-szerv ellenőrző bizottságának egy tagja Is helyet foglal.

A leltározó bizottság fő feladatai:

a) a SZISZ-alapszervezet vagyonának ellenőrzésénél:

© a SZISZ-alapszervezete teljes vagyonleltárának elkészítése a vagyontárgyak számának és értékének megjelölésével, a leltári lista és a pénztári könyv bejegyzéseinek összehasonlításával és az esetleg még be nem Iktatott vagyontárgyak bejegyzésével,

© a leltárlistára az összes Ingatlant és minden, a szervezet által vásárolt (vagy a szervezetnek ajándékozott), 30 Kős-nál nagyobb értéket képviselő tárgyat rá kell vezetni (a tárgy értékének, állapotának rövid feltüntetésével),

© az emléktárgyakat és az ajándékozásra szánt tárgyakat külön listán, számuk megjelölésével, de értékük megjelölése nélkül kell nyilvántartásba venni.

0 szervezet által kölcsönvett vagy bérelt vagyon ellenőrzéséről is listát kell készíteni, az erősen vagy tartósan megrongált tárgyakat — megfelelő Indoklással — kiselejtezésre kell javasolni.

Leltározásnál nem szorítkozhatunk -csak a nyilvántartási listák összehasonlítására, hanem a vagyontárgyak fizikai állapotát, karbantartását, kihasználtságát és elraktározását Is vizsgáljuk meg.

b) készpénz, kötelezettségek, követelések és anyagkészletek ellenőrzésénél

© a SZISZ-alapszervezet pénztárkönyvének vizsgálata és a megfelelő okmányok előterjesztése alapján végre kell hajtani a pénztári készlet ellenőrzését; az esetleges pénztári többletet bevételként kell feltűntetni a pénztárkönyvbe. Ha hiányt tapasztal a bizottság, az összeget a felelős személynek meg kell térítenie

© a folyószámla egyenlegét (amelyet a pénztárkönyvben tartanak nyilván) össze kell hasonlítani az Állami Takarékpénztár folyószámlakivonatával (a két adatnak egyeznie kell).

0 meg kell vizsgálni, megfelelően vannak e nyilvántartva a szervezet más szervezeteknél és személyeknél fennálló kötelezettségei és követelései, nem jártak e le egyes esetekben a fizetési határidők. Ki kell deríteni, hogy a fizetési határidőtúllépést ki Idézte elő.

® az anyagkészletek leltározásánál a tényleges mennyiségnek egyeznie kell a nyilvántartásban feltüntetett mennyiséggel. A nyilvántartási pénzösszeget az elfogyasztott mennyi ség értékének a pénztári összkészletből való levonásával számítjuk ki. A különbséget ösz- szehasonlítjuk a tényleges raktári állománnyal.

c) a SZISZ-alapszervezet gazdálkodása ellenőrzésénél:

® meg kell vizsgálni, hogy a pénztárkönyvi bejegyzéseket fedik-e megfelelő kiadási és bevételi elismervények, illetve átutalási okmányok, továbbá hogy a folyószámlán bekövetkezett változásokat megfelelően tükrözik-e a folyószámlakivonatok és a számlák. A pénzfor- gálommal kapcsolatos okmányok tárolásának módját és a pénzeszközök célszerű felhasználását is meg kel! vizsgálni. Azt is szemügyre kell venni, vajon az egyes kifizetéseket a taggyűlés, a vezetőség, Illetve az alapszervezet elnöke — a Jogkörnek megfelelően — jóváhagy ta-e,

© ha a SZISZ-alapszervezet klubot is fenn tart, az ellenőrzést e létesítmény tevékenysé gének megvizsgálására Is ki kell terjeszteni (nyilvántartás, költségvetés, általános gazdálkodás)/

© meg kell állapítani, hogy a gazdasági funkciók átadásakor írtak-e gazdasági jegyzőkönyvet, és készült-e (a többi felelős személy- lyel Is), jegyzőkönyv az anyagi felelősségről

Leltározáskor össze kell írni a saját vagyont, áttekintést kell készíteni a kölcsön- és bérbe adott vagyonról, a követelésekről és a kötelezettségekről. A leltározási jegyzőkönyv mintája a SZISZ járási bizottságain szerezhető be.

A BESZÁMOLÓ TARTALMA

A beszámoló pénzügyi és anyagi vonatkozású része szorosan összefügg a beszámolónak azzal a részével, amely a szervezet tevékenységét és további feladatait ismerteti. A beszámoló kidolgozásánál a gazdálkodás ellenőrzése e- redményeiből, az ellenőrző tevékenységről szóló jelentésből és a vagyonleltárból kell kiindulni. A SZISZ-alapszervezetek gazdálkodásának a következő mutatóiról van szó:

a) a szervezet vagyonának és a vagyon állagának fejlődése a választási időszak kezdete és az évzáró taggyűlés (plenáris csúcsértekezlet, konferencia) napja között.

\Az összehasonlítás az előző leltár és az előző gazdasági beszámoló, illetve az új leltár a lapján történik (új szervezetnél az alakuláskor) kimutatható vagyon a kiindulópont).

A beszámolóban végül arra Is ki keli térni, miként folyt a szervezet vagyonának karbantartása és kihasználása az ifjúság életének szebbé, gazdagabbá, sokrétűbbé tételére.

b) pénzgazdálkodás, a pénzösszegek célszerű kihasználása és a költségvetés teljesítése

© egészében véve azt kell értékelni, milyen volt a gazdasági tevékenység nyilvántartása, de a költségvetés teljesítésének rövid elemzésére Is térjenek ki a beszámoló készítői. Ismertessék, milyen tervezett akciókat valósított meg a szervezet, és hogy mely akciókra nem kerítettek sor. A hiányosságok indkolását is tartalmazza a beszámoló, és azt Is ismertesse, hogy az anyagi eszközöket a költségvetéssel és a munkatervvel összhangban használták e fel.

© ismertetni kell, a szervezet milyen módon jutott őhozzá a pénzügyi eszközökhöz (társadalmi munka, hulladékgyűjtés, dotációk). A beszámoló az összbevételt és az összkiadást is tüntesse fel.

© az eszköpök ésszerű felhasználásának mérlegelése, az érdekköri tevékenység fellendítésére előirányzott rendkívüli pénzeszközök ki használása Is fontos tennivaló.

© ha a SZISZ-alapszervezetnek klubja Is van a beszámoló annak tevékenységét, gazdálkodását Is ismertesse, és adjon tájékoztatást a klub költségvetésének teljesítéséről és ügyviteléről, valamint az alapszervezet vezetősége által gya korolt ellenőrzésről.

c) Tagsági illetékbélyeg-vásárlás *

A tagkönyvcsere során nyert tapasztalatokból kiindulva kell megállapítani, hogy milyen egy-egy szervezetben az Illetékbélyeg-vásárlás színvonala, (a bélyegek időben való vásárlása, a jövedelemszinthez való igazodás, a SZISZ járási bizottságai által meghatározott megrendelési határidők betartása, a bélyegek beragasztása a SZISZ-igazolványokba).

d) Ellenőrzés ismertetésekor térjünk ki arra, hogy

© hány gazdasági ellenőrzést hajtottak végre az utóbbi Időszakban a SZISZ-alapszervezet ellenőrei (ellenőrző bizottsága) részvételével, hányat magasabb szintű SZISZ ellenőrző szerv részvételével, milyen hiányosságokat észleltek ezek során, és a hiányosságok felszámolására milyen intézkedéseket foganatosítottak.

© milyen munkát végzett és feladatait miként teljesítette a SZISZ-alapszervezet gazdasági felelőse (pénztárosa)

® az alapszervezet hogyan foglalkozott gazdasági kérdésekkel.

A beszámolónak ezt a részét az ellenőrök (ellenőrző bizottságok) dolgozzák ki.

A beszámoló másik részében a vezetőség az ellenőr, illetve az ellenőrző bizottság tevékenységét értékeli.

e) A beszámoló zárófejezete

a gazdasági helyzet egészét értékeli, miközben megállapítja, hogy a szervezet gazdálkodásában milyen eredményeket értek el, és milyen problémákat és hiányosságokat kell megoldani, Illetve felszámolni. Az intézkedésjavaslatok és az évzáró taggyűlés határozati javaslata megfogalmazásánál ebből kell kiindulni.

4. AZ 1977-ES MUNKATERV- ÉS KÖLTSÉGVETÉS JAVASLAT

Az írásba foglalt 1977-es munkatervet úgy kell elkészíteni, hogy azt a tanácskozás folyamán a szervezet minden tagja alaposan áttanulmányozhassa, hogy vele kapcsolatban mindenki állást foglalhasson, és esetleg fel is szólalhasson, kiegészítő javaslatokat és megjegyzéseket tehessen.

A munkatervjavaslat kidolgozásánál következetesen a SZISZ és a SZISZ Pionírszervezetének a CSKP XV. kongresszusa utáni munkatervéből és a SZISZ járási szervezete munkaterv- javaslatáből kell kiindulni.

Az elkövetkező időszakban a szervezet figyelmét és tevékenységét ezekre a területekre kell összpontosítani:

a) AZ ESZMEI-NEVELŐ MUNKÁBAN ÉS AZ ÉRDEKKÖRÖKBEN

@ a propagáclös és az agitációs tevékenység színvonalának fejlesztésére, a politikai oktatás hatékonyságának növelésére. Eközben vonzó és érdekes eszközöket kell alkalmazni. Szervezzünk különféle vitaműsorokat, amelyeken a fiatalok a CSKP funkcionáriusaival, a CSKP XV. kongresszusának küldötteivel, a nem zeti bizottságok és az NF szervezetek tisztség viselőivel találkozhatnak.

© a CSKP XV. kongresszusa határozatainak a SZISZ tagokkal \ és az ifjúsági szervezethez még nem tartozó fiatalokkal való alapos megismertetésére, hogy ifjúságunk a kongresszusi határozatok teljesítésénél, a 6. ötéves terv má sodlk éve feladatainak megvalósításánál és a választási programok teljesítésénél aktivizálód hasson.

® az SZKP XXV. kongresszusa határozatai nak megismertetésére és a szovjet pártkong

resszivs békét szorgalmazó és biztosító jellegének kidomborítására.

© a tudományos világnézet, a hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítése érdekében hozzunk létre forradalmi emlékszobákat, olvassunk több könyvet és pártlapot. Az NF-',zervekkel együttműködve, különösen a fiatalság körében teljesebben használjuk ki az agitációs központok nyújtotta lehetőségeket az agitációs és propagandatevékenységben.

© fordítsunk figyelmet arra, hogy az állami szervekkel és a társadalmi szervezetekkel e- gyüttmködve fejlesszük a gazdag és eszmeileg értékes érdekköri és kulturális tevékenységet; célszerűen használjuk ki a szabad Időt, fejlesszük az alkotó művészi tevékenységet, fokozzuk a klubok színvonalát; létesítsünk együtteseket és énekkarokat, alapítsunk újabb klubokat, fordítsunk gondot az érdekkör! és kulturális vezetők továbbképzésére és nevelésére.

b) A MUNKAHELYI ÉS AZ ISKOLAI AKTIVITÁS FEJLESZTÉSE TERÉN

gondoskodjunk az Ifjúság aktivitásának fejlesztéséről, hogy fgy elősegíthessük a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítését. A szervezet vállaljon nagyobb feladatokat a nép- gazdasági terv teljesítésében. Különös figyelmet kell fordítani a gép- és kohóipar fejlesztésére, úgy, ahogy arról a CSKP KB 3. plénuma határozott. Ennek érdekében az ipari üzemekben működő alapszervezetek:

— fordítsák figyelmüket a termelés hatékonysága és minősége fejlesztésére, a munkatermelékenység fokozására. Az egyének, kollektívák, komplex racionalizációs brigádok és a szocialista munkabrigádok versenye aktívan hozzájárulhat a 6. ötéves terv második éve feladatainak teljesítéséhez.

— fordítsák figyelmüket a ZENIT-, az újító-, az Ifjúsági Reflektor-mozgalom fejlesztésére, a termelési folyamatok ésszerűsítésére, az új technika bevezetésére, az anyag-, fűtőanyag- és energiamegtakarításra, a munkaidő kihasználására, a munkafegyelem javítására és az 1- rányítási folyamat tökéletesítésére. Aktívan Járuljanak hozzá a szakszervezet, a SZISZ és a vállalati vezetőség központi háromoldalú szerződés kidolgozásához és teljesítéséhez, valamint az együttműködés eredményeinek értéke léséhez. A fiatalokat ösztönözzék a termelési feladatok jobb teljesítésére, a szerződés többi aláíróját pedig ösztönözzék az Ifjúság munkahelyi és szociális problémáinak megoldására.

Fokozzuk a SZISZ tevékenységét a kollektív szerződések kidolgozásánál és teljesítésénél.

A tudományos-kutató munkahelyeken működő SZISZ-szervezetek a fiatal tudományos dolgozók figyelmét irányítsák a vállalatok és üze mek felé, oda, ahol a kutatási eredmények realizálhatók.

A mezőgazdaságban működő SZISZ-szervezetek a figyelmet a kezdeményezést fejlesztő bevált módszerek alkalmazása mellett elsősorban a gabonakérdés megoldására, az „Egyetlen szem se vesszen kárba!“ mozgalom fejlesztésé re, a tömegtakarmány-termelés növelésére, a rétek és a legelők termővé tételére és felújítására fordítsák. Az állattenyésztésben a produk tumok minősége és mennyisége fejlesztésére fordítsanak megkülönböztetett figyelmet. A szervezetek hatékonyan Járuljanak hozzá az ú) technika, technológia és munkamódszerek meg honosításához.

Az élelmiszeripari SZISZ-szervezetek figyel műket elsősorban a termelés minőségének fejlesztésére, a mezőgazdasági termékek gazdasá gos és minőségi feldolgozására fordítsák.

A falusi SZISZ-szervezetek fejlesszék a fia talok kezdeményezőkészségét és aktivitását, kü lönösen a közhasznú tevékenységek megszervezésére fordítsák figyelmüket, és járuljanak hozzá az NF választási programjainak teljesité séhez. A mezőgazdasági üzemeket a termés betakarításakor, a rétek és legelők termőbbé tételénél részesítsék támogatásban (társadalmi munka).

A szakmunkásképző-intézetekben, a közép- és főiskolákon működő SZISZ-szervezetek a figyelmet összpontosítsák a tanulmányi csoportok közötti verseny teljes kibontakoztatására, „a legjobb tanumányi csoport“ címért folyó verseny megszervezésére, a „példás ipari tanuló“ mozgalom fejlesztésére, a jobb tanulmányi e- redmények És az életre való felkészülés biztosítására. a politikai ismeretek bővítésére. Terjesszék ki a szocialista munkabrigád-tarta-