Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-30 / 48. szám

Illái 7 ' >.- \ ‘ DECEMBER Tél van megint! * * ' liÉ&Mfe i*-* ’ * mert odakint köd van megint. Elbúvik a nap-paripa az ég dugottabb ablakiba, hova a csillag­állatok bújnak nappalira: Kos, Bak, Bika... BABITS MIHÁLY KRÓNIKA 183B. december 1-én halt meg Jozef Ignác Bajza szlo­vák költő. 1908. december 3-án halt meg Ambro Pietor szlovák újságíró. 1821. december 4-án született Martin Hattala szlovák nyelvész. 1928. december 6-án halt meg Claude Monet francia festő. 1801. december 7-én született Johann Nepomuk Nest- roy osztrák drámaírö. 1888. december 8-án született Diege Rivera jelentős mazikOi festő. 1841. december 9-én halt meg Anthoais van Dyck vi­lághírű flantand festő. 1871. december 9-én halt meg Josef Mánes, cseh festő. 1821. december 10-én született Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov orosz költő. 1868. december 10-én született Dugan Makovicky szlo­vák írd és orvos, Tolsztoj orvosa. 1938. december 10-én halt meg Luigi Pirandello olasz drámaíró. 1821. december 12-én született Gustav Flaubert fran­cia írő. 1468. december 13-án halt meg Donatello olasz rene­szánsz szobrász. 1546. december 14-én született Tycho de Brahe, dán csillagász. 1946. december 15-én nyílt meg a bratislavai Nemze­ti Színház Cj Színpada (Nová scéna). 1921. december 16-án született Stefan TuCek szlovák antifasiszta harcos. 1906. december 19-én született Leonyid Iljics Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára. 1936. december 22-én halt meg Nyikolaj Alekszeje­vics Osztrovszkij kiváló szovjet író. 1901. december 24-én született Alekszandr Alekszand- rovics Fagyejev szovjet író. 1571. december 27-én született Jan Kepler német csil­lagász. 1876. december 29-én született Pablo Casals világhírű spanyol hegedűművész. 1828. december 30-án állította fel Georg Simon Ohm a róla elnevezett fizikai törvényt. 1878. december 30-án mutatta be A. Bell Bostonban a telefont. 1896. december 30-án fedezte fel Henri Bequerel az urán radioaktivitását. NAPJAINK SZÁLLÓIGÉI NYUGATON A HELYZET VÁLTOZATLAN F.emarque, Erich Maria (valójában: Kramer) a német Nagy Főhadiszállás első világháborúbeli hadijelentés szövegéből. Aus Belgien und aus dem Osten nichts neues zu melden, vagy: Von der Westfront ist nichts neues zu melden — kölcsönözte 1929-ben megjelent regényé­nek elmét: Im Westen nichts neues ... Benedek Marcellnek a német eredetivel azonos esz­tendőben kiadott fordítása szerint: Nyugaton a helyzet változatlan ... A háború szörnyűségeit bemutató, világszerte sikert aratott mű magyar címe a hazai olvasók tudatában a- zonos asszociációkat váltott ki, mint a német olvasó­ban az eredeti cím. Tíz évvel a háború vége után a kortársak emlékezetében még élénken visszhangzottak a Monarchia Armee-Oberkommandója által a magyar sajtóban nap mint nap megjelentetett Jelentések, a- melyek a veszteségeket, visszavonulásokat a Nagy Fő­hadiszállás hazugságaiéval egybevágó formulákkal lep­lezték: A helyzet nagyjából változatlan, vagy Közép- -Galíciában a helyzet változatlan . . A regényeimben rejlő keserű gúnyolódásból támadt a mindenféle hamis megnyugtatásra baljós állapotra kiterjesztett szállóige hitetlenkedő csengése. KEKEK BAKUIK A szovjet hadsereg hősies ellenállása és a hitleri csapa­tok veszteségei 1941-ben rákényszerítették a német had­vezetést, hogy összébb vonja a frontot. Erősen tartot­tak a Moszkva körül állomásozó szovjet hadtestektől, ezért ide csoportosították fő haderejüket. Az volt a céljuk, hogy északról és délről bekerítik Moszkvát, miközben nyugatról tá­madást Indítanak. 1941. szeptember 30-a és október 2-a kö­zött a német fasiszta csapatok megkezdték a Moszkva elle­ni támadást. Néhány szakaszon ugyan hátrálniuk kellett a szovjet csapatoknak, de a védők határozott ellenállása a hit­leri hadvezetést mégis az akció beszüntetésére kényszerítet­te. A MOSZKVAI CSATA Moszkva védelmében igen jelentős feladatot látott el a moszkvai pártszervezet, amely az állami honvédelmi bizott­ság utasításaihoz híven mozgósította a város egész lakossá­gát Erődítményeket, tankelhárítókat, akadályokat, beton go­lyószórófészkeket, barikádokat építettek, s önkéntes kommu­nista munkásosztagok alakultak. Azokban a gyárakban és ü- zemekben, amelyeket nem evakuáltak, teljes erőbedobássai gyártották a fegyvereket, töltényeket és hadi felszereléseket. A szovjet embereket nagy erővel mozgósította a moszkvai szovjet november 6-1 ülése és a november 7-i katonai dísz­szemle a Vörös téren, elültette szívükbe a győzelembe vetett hitet. 1941 november második felében a haderők kiegészítése u- tán hitlerék új támadást intéztek Moszkva ellen. Az 51 fa­siszta divízió rohamát 1500 tank, 3000 ágyú és több mint 700 repülőgép támogatta. Veszedelmes volt a helyzet a főváros északi és déli részén, amikor december elején a német had­erők középén is támadásba lendültek. November 15-től de­cember 5-ig a szovjet hadsereg elszórtan védte a Moszkvába vezető utakat. Ezekben a harcokban a szovjet divíziók bátor kitartással, katonai tudással és hősiességgel vettek részt. Pél­dátlanul hősiesen. harcolt a J. V. Panfilcv generális vezette 316-os tüzérhadosztály. Miután az ellenség kimerült, a szovjet hadvezetés elhatároz­ta, hogy a kellő tartalékok csoportosításával a védelemből tá­madásba lendül. Célja az volt, hogy az ellenfél szárny hadai­ra sorsdöntő csapást mér, és a középső frontra is erős nyo­mást gyakorol. 1941. december 6-án a G. K. Zsukov vezetése alatt álló nyugati hadtestek átmentek az S. K. Timosenko ve­zette délnyugati frontra, és ellentámadást indítottak, majd olyan vereséget mértek a német hadseregre, amilyenre eddig még nem volt példa. Pár nap alatt a szovjet katonaság a Moszkva körüli harcokban megfordította a kockát. Ezek a harcok azt bizonyították, hogy a szovjet hadsereg olyan erő, amely nemcsak védelemre, hanem erőteljes támadásra is ké­pes. A szovjet ellentámadás eredményeként 1941—42 telén a szovjet hadsereg felszabadította a moszkvai, a túli, a lenin- grádi, az orlovi és a szmolenszki körzetet. Ezzel a győzelem­mel szertefoszlott a hitleri hadsereg verhetetlenségének le­gendája, és kútba esett a Szovjetunióval szemben dédelgetett „villámháború“ terve is. CLAUDE MONET (1840. XI. 14-1926 XII.B.) 1 Claude Monet francia festő, az Impresszionizmus leg­következetesebb képviselője Párizsban született. Fiatal­ságát Le Havr-bari töltötte, itt ismerkedett meg Bou- dinnel, és tőle tanult meg a szabad ég alatt festeni. A fényhatásokat, az atmoszférát, a múló pillanatokat rög­zíteni — életcéljává vált. 1859-ben Párizsba költözött, és ott megismerkedett Courbet-vel és Pissarróval. Egy évvel később katonaként Algériába került, de két esz­tendő múlva betegeskedése miatt elbocsátották a had­seregből. Párizsban beiratkozott a Gleyre műterembe. Itt ismerkedett meg Renoirral, Bazillal és Sisleyvel. Ké­sőbb mind egy csoportba tömörültek, s impresszionis­táknak nevezték magukat. 1866-ban Camilla című ké­pévéi magára vonta a figyelmet. Ez a kép még Courbet realizmusára emlékeztet, de a fényhatások szokatlan- sága már ezen az alkotáson is megmutatkozik. A Nő a kertben képén (1867) a napfény elnyeli az alakok plasztikusságát, a megvilágított részletek szinte fehéren izzanak, az árnyak áttetszöek, halk színezetűek. Ké­sőbb Monet teljesen átpártolt a tájfestészethez. A látott pillanatok változásait igyekezett rögzíteni, a. tájat bizo­nyos pillanatokban, az időjárást az egyes évszakokban, és a nap bizonyos óráiban, A porosz-francia háború i- dején Londonba menekült. Itt látta meg Turner képeit, amelyeken a Themze partjai annyira lenyűgözték, hogy a sötét színeket törölte palettárjáról. Visszatérte után a Párizshoz közel fekvő Argentuilben telepedett le, és oda toborozta barátait is, Sisleyt, Pissarrót és Renoirt. Abban az időben a tájakat megtévesztően hasonlóan festette a három barát — annyira, hogy jóformán meg sem lehetett különböztetni a három ecset munkáját. 1874-ben rendeztek először közös kiállítást. Ezen a tár­latukon Monet-nak az Impression — le soleil levant (Napfelkelte impressziója) című festménye miatt nevez­ték el őket kissé gúnyosan impresszionistáknak. Bár e- gyes festőknek az impresszionizmus csak a fejlődés e- gyik fokát jelentette, Monet mindvégig hű maradt hoz­zá. Apró térségekre osztotta a vásznat, s ezek a részek a néző szemében egybeolvadva megfelelő színű egészei alkottak. Minden mintha csak éterikus színes nyomás lenne képein. Ilyen például a St. Lazare állomás (1877) vagy a Tuilleriák, de főként a Rouenl székesegyház (1894). A napfénynek és az atmoszférának a tárgyakon gyakorolt pillanatnyi hatását kutatva egy-egy témát többször is megfestett a nap különböző óráiban. Ezen a képen maga az épület szinte teljesen eltűnik, csak finom, leheletnyi körvonalai maradnak meg. Élete vé­gén, Givernyi kis kertes házában élt és festett. A kö­zeli halastó felületét nagy színfoltokban érzékeltette. Monet fejlődése itt ért logikus végéhez. A színes fol­tok költészete elnyomta a képzelettársítást, és Monet élete alkonyán eljutott az absztrakt festészet küszöbéig. Sok csalódás után mégis világszerte elismert festőként halt meg, —si— Deceber 1. — Elza: A német Elsábél át­vett, de tulajdonképpen az Elizabethből rö­vidült név, s így tehét az Erzsébet rokon­neve. December 2. — Auréllá: Ma már nagyon ritka női név, mely az aranyost jelentő Auréllus párja, ezért nem is véletlen, ha egyesek Arankának fordítják, bár ez Is ön­állá név. December 3. — Ferenc: A férfinevek gya­koriságának statisztikájában a kilencedik helyen áll, eredetével az év folyamán már foglalkoztunk május 11-én és október 4-én. Deceber 4. — Borbála: Régen népszerű, ma ritka női név. Görög jelentése szerint: idegen, külföldről jött nő. Eredeti alakja a Barbara újabban világszerte népszerű. December 5. — Vilma: Német eredetű név, a Wilhelm, tehát a Vilmos női párja jelentése: erőt akaratú. December 6. — Miklós: A Mikulás a gye­rekek Télapójának napja. Szláv eredetű név, melynek forrása viszont a görög Niko lausz. December 7. — Ambrus: A hajdan jóval népszerűbb férfinév ma már csak a széke­lyeknél gyakori, egyébként vezetéknévként is sokan viselik. Görög jelentése: halha­tatlan. December 8. — Mária: Az idén ez az ötö­dik, immár utolsó Mária-nap. Az év folya­mán többször Is magyaráztuk eredetét. December 9. — Natália: Ugyancsak nem gyakori név. Jelentése szerint a karácsony ünnepének latin megnevezéséből származik, s a rómaiak a karácsonykor születő fiú­gyermeket Natalisnak, a lányokat Natáliá nak keresztelték. December 10. — Judit: Korábbi névnapju­kon, július 30-án már Ismertettük a név e- redetét. December 11. — Árpád: Az Árpádokról március 31-én szóltunk. December 12. — Gabriella: A héber Gáb­riel jelentése: isten bajnoka. Ma Gábor női névrokonai, a Gabriellák ünnepelnek. December 13. — Luca: A néprajzi hagyo­mányokban az esztendő egyik leggazdagabb napja. Előestéjén kezdték faragni a luca- székét, amelynek csak karácsonyra volt sza­bad elkészülnie, t így a munkát halasztani kellett. Közmondásunkban ezért is honoso­dott meg a lassú, vontatott munka jelzésé­re, hogy: olyan lassan készül, mint a Luca széke. Híres, még ma sem ritka népszokás a lucázás, amikor a gyerekek házról házra járva verses mondókákkal kívánnak szapo- raságot az ólak és istállók lakóinak. Fon­tos népi időjóslási hagyomány is fűződik a Luca-naphoz. DECEMBERI NEVNAPTÁR December 14. — Szilárdka: Senkit se té vesszen meg a Szilárd férfinév női alakvál­tozata, mely ma már talán elő sem fordul. December 15. — Valér: Ez az ugyancsak „használaton kívüli“ név a latin Valerius- ból rövidült: Jelentése: egészséges. December 18. — Etelka: A név Dugonics András Írói névalkotása, mely egyébként az első magyar regény címe is. Attila hun u- ralkodó nevének régi alakjából, az Eteléből vette, s kicsinyítőképzővel ellátva alakított belőle Etelkát. December 17. — Lázár: A bibliai eredetű név ma már csak keresztnévként gyakori. Az evangéliumi beteg koldus nevéből ala­kult a tábori kórházak francia eredetű je­lölése: a lazarett, s a középkorban a bél- poklosok házát is így hívták. December 18. — Auguszta: Látható, hogy december a ritka, sőt csaknem kihalt ne vek hónapja. Ilyen az Auguszta is, melyről március 29-én már szóltunk. December 19. — Viola: Ojabban isméi népszerűsödő női név, egy a sok női virág nevek közül. Névrokonaiból, az Ibolyából ás a Violettából származik. December 20. — Teofll: A görög Theophl­losz nevéből származik. Ma már talán u- gyetlen ember sem használja. December 21. — Izidor: Ezt a nevet sem vette fel az utóbbi évtizedekben egyetlen ember sem, sőt, a meglévő Izidorok nagy része is Izsóra cserélt. Az egyébként szép görög eredetű név Izisz istennő nevéből származik. December 22. — Zénó: Hajdan a főne­mesek kedvelt neve volt. Ma már nincse­nek főnemesek, s Zénó is alig akad, bár Déry Tibor Felelet című művének rokon­szenves Zénó nevű hőse olvasók százezrei­ben él: A név eredete Zeusz isten nevéhez vezethető vissza. December 23. — Viktória: A győzelem is­tennőjének, Victoriának nevéből lett. December 24. — Adóm és Gva: Naptá­runkban a hetedik, egyben az esztendő u- tolsó kettős népnapja. Összetartozásuk ké­zenfekvő, hiszen a bibliai Adómra és Évá­ra vonatkozik. Az Éva egyébként hosszú i- dők óta nagyon népszerű név. Jelentése: é- let, életet adó nő. December 25. — Nerina: A szinte Isme­retlen női nevet karácsony ünnepe takar­ja, talán azért is ismeretlen December 25. — István: Karácsuny más­napja mögött nem csak az István, több név­nap is rejtőzik, például a Zombor. Az Ist­vánt szeptember 2-én elemeztük, a szláv e- redetű Zombor névről pedig annyit tudunk, hogy jelentése: bölény. December 27. — János: Az év folyamán többször ünneplő Jánosokról első névnap­jukon, január 31-én írtunk December 28. — Kamilla: Az etruszkból latinosodon Camillius, tehát a Kamii fér­finév női Párja, melynek semmi köze nincs a hasonló nevű székfűvirághoz. December 29. — Tamás: A név eredetét március 7-én ismertettük. December 30. — Dávid: Az ószövetségből ismert héber eredetű név jelentése: ked veit, szeretett. December 31. — Szilveszter: Ezzel elér keztünk az év utolsó napjához az őeszten dőt búcsúztató és az újévet köszöntő vidám szilveszterezés, vagyis Szilveszter napjához. A latin eredetű név jelentése: erdei erdő mellett lakó (férfi).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents