Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-11-23 / 47. szám
világát. Hősünk lelki átalakulása egyetlen nyár alatt megy végbe. Átéli az első szerelmet, megismeri a csalódást, az e- gyüttérzést. A film egyaránt szól a felnőttekhez és fiatalokhoz. Ez az alkotás egyúttal visszaemlékezés az én gyerekkoromra ..." — vallja a rendező, Szergej Szolovjov „A gyerekkornak vége lett“ című filmjéről. Borisz Tokarev, Jurij A- gilin, Tatjana Drubicsová, Irina Malisévá és mások varázsolják elénk a gyerekkornak ezt a csodálatos, utolsó szakaszát. Ugyancsak a fiatalokról és fiataloknak szól Ijla Frez „Ezt nem vettük“ című alkotása, a- inelyben a nevelés kérdéseit boncolgatja három nemzedék, az iskolások, a pedagógiai főiskola hallgatói és tapasztalt pedagógusok szempontjából. „A lényegtelenben meglátni a lényegeset, ezt kell tudnia minden rendezőnek, aki gyerekhez akar szólni filmjeiben“ — ez [Íja Frez művészi hitvallása. Alekszandr Hmelík forgató- könyve alapján humoros-modern mesét vitt filmvászonra Borisz Ricarev. A jó győzedelA barátsági hónap filmjei A csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából filmszínházaink is szovjet filmeket tűztek műsorukra. Filmszemlénkből kitűnik, hogy a legigényesebb néző is elégedett lehet a választékkal. Egy kis hegyi örmény városkából Moszkvába repül Levon Pogoszjan, hogy az örmény hagyományokhoz híven Iskolába kísérje elsős kisunokáját. Ezt az örömét megosztja útitársaival is. Levon, aki harcolt a második világháborúban, szereti az embereket, meg van róla győződve, hogy a világon sokkal több a jó ember, mint a rossz. A film végkicsengése mégis szomorú. Edmond Keo- szajan rendező, az „Amikor beköszönt szeptember" című alkotásában a főbb szerepeket Armen Dzsingarhanjanra, Nyi- kola] Krjucskovra és Laura Gevorkjanovára bízta. Gavrjil Jegjazarov az Idősebb rendezőgeneráció képviselője. A „Virradattól virradatig“ című filmjének témája hagyományos, itt is szót kér a múlt. A főhős, Rozsnov Szverdlovszkba készül, a Nagy Honvédő Háború életben maradt harcosainak találkozójára. Igyekszik ünnepi hangulatát, izgalmát elpalástolni, de a gondolataiban életre kelt múlt ezt nem engedi. Nyikola] Pasztukovnak Fedor Rozsnov alakítása eddig a legjelentősebb színészi teljesítménye. Az össz-szövetségi film- fesztiválon a legjobb férfialakítás díjával jutalmazták érte. Tyimofej Levesük rendező háromrészes filmmel emlékezik meg az első ukrán partizánhadtest legendás hírű parancsnokáról, Szidov Kovpakról. Az első rész, az „Emlékezés Kov- pakra“ a hadtest megalakulását eleveníti fel. Most elkészült a folytatás is, a „Vihar“. Ennek cselekménye a hadtest növekvő erejéről, sikeres akcióiról és a Dnyeperen való átkeléséről szól. „Amikor .vállalkoztam erre a feladatra, tudtam, nem lesz könnyű dolgom“ A gyermekfilmek fesztiválját a „Moszkva Kasszjopejá* című film nyitja meg. Képünkön ebből látunk egy jelenetet. — mondta Konsztantyin Sztye- pankov, aki Kovpakot kelti é- letre. S bebizonyította nem mindennapi tehetségét. A „Szót kérek“ című filmben együttműködött egy művész házaspár, Gleb Panfilov rendező és Inna Csuriková színésznő. A film egy hétköznapi asszony portréja. Jelizaveta Uyarová, két gyermek anyja a Legfelsőbb Szovjet képviselője és helybeli szovjet elnöke lett. É- lete ezután nem könnyű, de hamarosan kiérdemli az emberek bizalmát és rokonszenvét, amikor tragédia éri... Vlagyimir Arzsenyev topo- gráfus és kutató 1902-ben az usszuri tajgában egy régi vadászra bukkan. Derszu, akinek a tajga az otthona, ismeri a természet összes rezzenését. Jelleme, életfilozófiája lenyűgözi Arszenyevet. A filmben nincs hiány a drámai jelenetekben. Akira Kurosawa japán rendezőnek régi vágya vált valóra, amikor Jurij Nagibinnal autentikus környezetben, nagyszerű színészekkel (Jurij Szólóiéin, Makszlm Manzuk, Vlagyimir Kremema) filmre vihette Derszu Uzala életét. Ez az alkotás 1975-ben a külföldi filmek kategóriájában Oscar-díjat kapott. Egy kis vörőskatona története, balladikus visszaemlékezés a „Boriszkó, a kis őrnagy“ című film. Lev Golub neves gyermekfilmrendező Alois Havel és Zdenék Tfegűák szerzők ugyanilyen című novellája alapján dolgozta fel a megtörtént esetet. Történelmi tárgyú filmjei u- tán most először nyúl a mába témáért Vlagyimir Rogovoj rendező az „Emberek körülöttem“ című filmjéhez. Az emberi e- gyüttélés erkölcsi szempontjait teszi mérlegre, kipellengérezi az egoizmust, a számítást, a képmutatást. Főhőse egy moszkvai taxisofőr. A főbb szerepekben Nyikolaj Krjucskovot, Marina Kukuskinovát, Mihail Vaszkovot láthatjuk. „A film szereplői tizenöt é- vesek. Ez az a kor, amikor az ember ámulva fedezi fel lelkimeskedik a rossz felett, de most ez nem természetfeletti erők érdeme, hanem a bátor ifjúé, Iváné, aki végül elnyeri szerelme, Mária kezét. Az „Iván és Mária“ című filmben számos neves színészt, Ivan Bot- nyikot, Tatjana Piskunovát, I- van Rizsovot, Llja Ahendzsa- kovát és másokat láthatunk újszerű szerepekben. A szovjet balettiskola világhírnévnek örvend, így természetes, hogy a balettfilmek i- ránt rendkívül nagy az érdeklődés. Vagyim Gyerbenyev hat évvel ezelőtt portrét készített Pliszeckaja balettmüvésznőről. E forgatás során szerzett tapasztalatokkal felvértezve látott hozzá Aram Hacsaturján Spartacus című balettjének megfilmesítéséhez. Vállalkozása során nagy segítséget kapott Jurij Grigorovicstól, a Nagyszínház koreográfusától, a- kivel együttműködött a forgatáskor. A nézőt lenyűgözi a magával ragadó zene, az újszerű koreográfia és a virtuóz tánc. A legnehezebb feladat a táncosokra, Vlagyimir Vaszil- jevre (Spartacus) Marsz Ljepá- ra (Crassus), Jekatyerina Mak- szimovára (Erigia) és Ny ina Tyimofejevára (Egina) hárult, de a számukra szokatlan körülmények között is nagyszerűt alkottak. A csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából a Szlovák Filmkölcsönző Vállalat és a SZISZ Pionírszervazete idén is megrendezi a gyermekfilmek fesztiválját. Az alábbi filmek képezik a fesztivál műsorát: „Moszkva Kasszjopeja“ (Szovjet), „A kis tengeri sellő“ (csehszl.), „Terezkát egy lányért se cserélném el (essz].], „Zsuzsi és a varázsgyűrű“ (NDK), „A varázsló“ (magy.), „A kisfiú és a hegedű“ (jugoszláv], „Farkasok szigete“ (román), „Iván és Mária“, valamint a „Boriszkó, a kis őrnagy“ című szovjet filméig__________ „A kereztyén világ minden fejedelmeinek ás respublikáinak, úgy egyéb akármelly, akárminémű állapotú, betsiiletű, méltóságú, tlsztü és felsőségü rendeknek. Mi felsővadászi Rákóczi Ferencz, istennek kegyelméül fejedelem, Saáros vármegyének főispánnya, munkácsi és makovi- czai herceg, Sáros-Pataknak, Tokajnak, Regécnek, Etsednek, Somlyónak, Ledniczének, Szerntsnek, Ónodnak örökös ura. A dolognak örök emlékezetire!“ Ezekkel a mondatokkal kezdődik II. Rákóczi Ferenc kiáltványa a keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljairól, melynek új kiadása most került a könyvpiacra. „Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából jelenteti meg a Szépirodalmi Könyvkiadó — a Magyar Helikon közreműködésével — a Rákóczi-felkelés egyik legjelentősebb dokumentumát, a nagyszombati Egyetemi Nyomdában 1704-ben készült Manifesztumot. A korszerű nyomdatechnika lehetőséget nyújtott volna arra, hogy a latin, majd később magyar nyelven nyomtatott dokumentumról, bibliofil igényű, hiteles reprodukció készüljön, de a régi nyomtatványok avíttsága és az a tény, hogy a latin és a magyar nyelvű változat kétféle tipográfiai elrendezéssel jelent meg, más technikai-formai megoldás felé irányította a Kiadó figyelmét. Kner Imre 1040-ben az akkori műszaki lehetőségek révén valósította meg Tóthfalusi Kis Miklós Mentségének újabbkor! kiadását. A Kiadó ezúttal a legkorszerűbb nyomóformaelőállítási módszernek, a fotószedésnek és a történelmi hangulatot idéző barokk tipográfiának szintézisére törekedett; megkísérelte a modern nyomdatechnika lehetőségeit a Manifesztum tartalmával és nemesen szép eredeti tipográfiai formájával egy- gyé ötvözni. Ez a könyv ily módon nem reprodukciója a nagyszombati officina remekének, hanem az új technika révén kort idéző köntöse a történelmi dokumentumnak“ — Írja a kiadvány utószavában Szántó Tibor, „a tigopráfus jegyzete“ címmel. Egy másik irodalomtörténeti értékű könyv is napvilágot látott a legutóbbi hetekben, nevezetesen Kazinczy Ferenc emlékirata, a „Fogságom naplója“. A magyar memoárirodalom klasszikus darabja ez a Kazinczy- -könyv. Irodalmi kiválóságára már több mint száz esztendeje felfigyelt az olvasók tábora és az irodalomtudomány. Felismerte benne a töretlen hűség, a tényleírásban rejlő erő puritán és mégis magasrendű értékelt. S a mű olvasása nyomán egyre gazdagabban tárulnak fel Kazinczy emlékiratának szépségei, emberi tartalmai. Izgalmas egységbe foglalja ez a fegyelmezett mű a részletek pontos realizmusát az egész történelmi helyzet igaz szemléletével. Az ember és a kor plasztikusan bontakozik ki előttünk az emlékirat lapjain. Egy börtönőr jelleme vagy egy fogolytárs karakterrajza, a bécsi hatalmasságok várt döntései és a hazához fűző vonzalom egyszerre, egymásba fonódva ad képet arról a korról, amely várbörtönökbe zárta a haladás, a szellem embereit. — akaratuk ellenére is felkészítve őket új, szívós küzdelmekre az emberi felemelkedésért, a nemzeti haladásért. Az új kiadás Szauder József lelkiismeretes gondozásában kerül újra könyvpiacra. NÉPI IPARMŰVÉSZET SZERVEZETTEN Az utazás, különösen, ha külföldön töltjük szabadságunkat, nemcsak örömökkel, apróbb gondokkal is jár. Ilyen gond például azoknak az emléktárgyaknak a megvásárlása, amelyekkel otthoni barátainkat, szeretteinket kívánjuk megajándékozni. Igen népszerűek u népművészeti emléktárgyak. Nálunk törvény írja elő, hogy valóban csak népművészeti cikkeket szabad forgalomba hozni, nerp pedig e- zek giccses utánzásait. Ezé,rt alakult meg az OEUV, azaz a népművészeti tárgyak készítését . és forgalmazását biztosító Népművészeti Cikkek Központja. Ez a szerv egyik függvénye az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának, és ez a körülmény, valamint az irányításban részt vevő tudományos és művész dolgozók biztosítják a népművészeti „ipar“ hagyományainak felkutatását, á- polását és életben maradását. Hogyan is dolgozik az OEUV? Már az elmondottakból is kiviláglik, hogy munkája három részre oszlik. Felkutatják a még élő népi hagyományokat, e népi hagyományok ápolóit, és dokumentációt készítenek a látott tárgyakból. Felelősségteljes feladat ez, a tudományos és művész munkatársaknak fel kell ismerniük a valódi népi munkát, az ősi népi motívumot és színezést, hogy biztosíthassák a giccs- mentes, valóban művészi népi alkotások fennmaradását. Hasonlóan fontos feladat a már felkutatott népművészeti tárgyak alapján a továbbiak készítése. E célból beszervezik mindazokat az ügyes kezű, főképp falusi öregeket és fiatalokat, akik járatosak már elődeik kézimunkáinak készítésében, vagy pedig hajlandók azt megtanulni. Természetesen az OEUV minden segítséget megad a népművészet ápolóinak. Megkapják a szükséges nyersanyagokat, az elkészítendő tárgyak mintáit, és megfelelő útmutatást is adnak a szakemberek. A szlovák népművészeit készítmények nagy népszerűségnek örvendenek nemcsak idehaza, hanem a mesz- szi országokban is. Külkereskedelmi vállalataink révén még japánba is eljutnak népi hímzéseink, szőtteseink, csipkéink, kékfestőink, hímes tojásaink, fa-, fém-, bőrés csontkészítményeink. Ezeket az exportcikkeket, de a hazai piacon forgalomba kerülő népi készítményeket is egy külön bizottság bírálja felül, így veszik elejét annak, hogy giccses tárgyakkal ne járassuk le népművészetünket, ne veszítse el hitelét és igen jó hírnevét. Az OEUV idehaza saját üzleteiben árusítja a szebbnél szebb népi készítményeket, Brattslavában két üzlet, Prágában, Tatranská Lomntcán, Banská Bystrtcán és KoSl- cén egy-egy üzlet kínálja a szlovák népművészeti cikkeket. Emellett kiállításokat is rendeznek, amelyek nemcsak kereskedelmi célokat szolgálnak, hanem ízlésformáló feladatot is betöltenek. Igen örvendetes, hogy az OEUV a közeljövőben még tovább szélesíti üzlethálózatát, így Banská Bystricán, Zilinán és Bardejovban nyitnak új üzletet. A Banská Bystrtca-t üzlethez egy kiállítási terem is hozzátartozik majd, ahol állandó tárlaton szemlélhetik meg a látogatók a gyönyörű holmikat. (neumann) • Hogyan születik a vers? A kérdésre egy író-olvasó találkozón Vrakúftban (Vár- konvban) Varga Erzsébet és Gál Sándor költők válaszoltak. Varga Erzsébet: „Azt hiszem, élmény szükséges mindenhez és megfelelő hangulat. Én például akkor tudok verset írni, ha valaki Jól feldühít.“ Gál Sándor az egészet a kaszáláshoz hasonlította: „Ha jó a szerszám, megy a munka Is. Tudni kell, hogy mit a- karok. Én általában „egy ülésre“ írom a verseimet. Ez kflny- nyű. csak ami ezután következik, az a nehéz, a szerkesztés.“ A két költő és olvasóik között élénk vitára került sor. Szó volt a verselésről, a versekről, a tervekről, a tennivalókról, a közéleti tevékenységről. Mint megtudtuk, Gál Sándor hozzáfogott új kötete összeállításához, amelynek előreláthatólag ezt a címet adja: Oj Atlantisz. Készülőiéiben van egy regénye is. írói munkásságáról nagyon találóan vélekedett: „Semmiből Is lehet összehozni valamit, ami méltó önmagunkhoz.“ Varga Erzsébet annyit árult el terveiből, hogy szeretné kiadni doktori disszertációja anyagát. Gál Sándortól olvasói azt kérdezték, hogy nehéz-e összehozni az általa említett „semmiből“ egy drámáravalót. „Drámát nehéz írni, és nem is biztos, hogy alkatilag erre megfelelnék. A drámában minden a nyitott téren játszódik le, még a legintimebb élmények is. Hozzám valahogy közelebb állnak a novella építőelemei. Próbálkoztam már a drámaírással Is, de a harmadik felvonásnál tovább még egyszer sem jutottam“ — válaszolta a költő. A tartalmas és Izgalmas beszélgetés elmélyítette a két költő és várkonyi olvasói között a barátságot. Kántor Mária az Oj Ifjúság-klub tagja A HARMADIK HELYEN VÉGEZTEK A Nővé Zámky-i (Érsekújvár!) Elektrotechnikai Szakközépiskola III. B osztályának három tanulóját, Szabó Ildikót, Kemény Ágnest és Horváth Ottót joggal állítják példaképül az iskola diákjai elé. Nemcsak jó tanulók, hanem az osztály legaktívabb tágjai is. Mindhárman SZISZ-tagok, s így kötelességüknek tekintik, hogy a különböző versenyekbe bekapcsolódjanak. Legutóbb Zeliezovcén (Zselízen) találkozhattunk velük a kerületi vetélkedőn, ahol a CSKP megalakulásáról, történetéről, munkájáról szóló kérdésekre válaszoltak nagyszerűen. A „Néppel tűzön vizen át“ című versenyt a CSEMADOK Központi Bizottsága rendezte a párt megalakulásának 55. évfordulója tiszteletére. A verseny négy fordulóból áll. A tanulok az iskolai, járási, kerületi forduló után most az országos vetélkedőn mérhetik össze tudásukat . Az elektrotechnikai szakközépiskola említett három tanulója még az elmúlt tanévben bekapcsolódott a versenybe. Szorgalmukat siker koronázta. Mivel az iskolai verseny első helyezettjei lettek, ők képviselték iskolájukat a járási fordulóban is, ahonnan szintén győztesen kerültek ki. Az országos versenyben a kerületi forduló első három helyezettje indulhat, s ők a 3. helyen végeztek, így a döntőbe is bejutottak. Sők sikert, jő szereplést kívánunk nekik! Kovács Ildikó
