Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-21 / 38. szám

MOSZKVA MÄR HÍVHATNÁ A RÉSZVEVŐKET

AIIr hunytak kJ Montrealban az olimpia ! fényei, Moszkva, a Szovjetunió fővárosa i soortlétesftménvek tekintetében szinte rait- I ra kész. Már hívhatnák a vitáit snnrtnlú if- | irtságát, pedig a XXH nvári olimpiai játé- kok megnyitójáig még van idő.

Telfflsen kész R1 stadion, 8800 soortosar- j nők, 22 tiszóstadion és 8 snortnalota. A | húszéves Lenin-stadinn átatakuJóhan van A f 103 000 néző befogadására alkalmas stadion Ij lelátóinak egy részét befedik, a tervek már I elkészültek.

Hozzákezdtek egy df nsarnok építéséhez, [ az 12 sportágnak ad otthont, többek kő- j züft röplabda-, kosárlabda-, torna-, vívó-, ; birkózó- és ökölvívó-mérkőzéseket lehet Itt jí rendezni. Az állftbató tribünök szabályozásától függően 188(1—4fl0n nézőt fogad be. A zomfinsz alaké létesítményt 28 oszlop tart- j ia. A küzdőtér alatt lesznek az Sltüzők és sajtóhelviségek, a Harmadik szintre pedig j az edző- és kondicionálótermek kerülnek.

A csarnok metróval, hajéval és szeméiveép- !j kocsival egyaránt künnven megkSzelfth'étő -j tesz.

Korszerűsítik a stadion területén levő kl- *Bhh csarnokokat, befedik az észómeden- ' cékei. A pályázatokra (53 terv érkezett, 880 ! mérnök és mnnkafárs alkotása. Már elfő- ; vadták üt é{ oHfektnm tervéit, tcv fedett I keréknároálva énül Kriladszkoléhan. ahol 1 nemrég készült el az olimpiai evezőspálya. J ftszóstadion létesül Tzmaliovőiian. Megvalósításra várnak a lósport-versenyszínhelvek tSrveí.

Moszkva ai előkészületekHén máris csatát nyert Montréallal szemben.

^ aitonapi toci

Ä saftónap tiszteletére és a ésehszlová- kial és magyarországi éiságírók barátsáná- délntán három órakor a CIovói (nagvmeeve- nak elmélyítésére 1978. szeptember 2B-án délntán Károm órakor a éalovói í nagymegye- ri) Dinamo snorteevesület rendezésében érdekes tabdarégó-mérkőzés lesz. A magyarországi és a csehszlovákiai magyar élság- írók csapata mérkőzik meg egymással. A hazat csapatot már ismerik az olvasók, a budapestiek küzfitt ott látínk maid a Magyar Tv és Rádió, a Népszabadság, a Népszava, az MTI. a Népsport és más neves •anok munkatársait.

A mérkőzésről a Csehszlovák Rádió ma- •«»r adása hangképeket közvetít.

A lovaglósport l

atyjáról

A Sándorok családja Trenölnben vetette 1 meg lábát, elOnevüket Slavnica községtől kapták. Voltak köztük grófok és bárók Is. j Többfelé volt birtokuk, így a TopolCany a meliettt Bálnán Is. Itt született 1805. május | I 70-án Sándor Móric, akivel aztán a gróf! f ág kihalt.

Ml persze nem származásáért emlékezünk | meg róla. hanem azért, mert egész más 1 ’óból faragták, mint a rangjabellek nagy S többségét. Nem élt tunya életet, mint a leg- j több gróf, nem szórta a pénzt hiábavalósó J <7okra — egészen fiatal korától csak a | sport érdekelte. Kltünó céllóoO és úszó I volt, később pedig egész életét a lovagló- j sportnak szentelte. Bálnán pompás lovakat | nevelt, és csatád la nem kis megrökönyödő- | séré erre költötte minden pénzét. A Nyttra | vármegye monográfiája szerint mint lovas j valóságos tüneményszerü jelenség volt, bra- 3 I vúrjotról majdnem hihetetlen dolgokat jegy j zett fel a krónika. A lovasbravúrjait ábrá- j zoló Illusztrációkat a sportkörökben még j ma Is szeretik és kedveltk. Nem csoda hát. I hogy az egyébként Is csinos férfin meg- j akadt az abszoluttszttküs és reakciós Met- j terntch lányának, Leontinának Is a szeme | I és férjhez ment hozzá, sőt tovább támogat- I I ta férje lovasszenvedélyét. A monográfia j mint sportemberről Is ír, mert nemcsak űr- 1 lovas volt 6, hanem a lovaglás úttörője Is. j

A párizsi lovasverseny H8B6f után, me- j 'yen nagy sikert aratott, odahaza hozzálá- 5 fott a lovassport és lóversenyek tntézmé- j nyes fejlesztéséhez. Valóban joggal tekint I I hetjük őt a lovaglás atyjának. Sajnos. Idő j s°bh korában elméje elborult, és Bécsben a I döblingi Idegszanatóriumban halt meg 1878 | Irhrudr 23 Ón

Mártonvölgyl László 1

r

_____L I..,. . . . ] *

V

ICTOR VÁSÁRÉI,T világhírű, magyar származású festőművész gordes-i múzeumában több százan gyönyörködnek nagy hatású op-art képeiben. A csodálatos reneszánsz várkastély 1968 öta ad otthont a művelnek. A franciák — és a külföldi turisták — szívesen autóznak A- vtgnontől még 39 kilométert, mert az Itt kiállított 550 alkotás nagy műélvezetet nyújt.

Miután megtekintettem a különböző korszakok munkált, friss, könnyed járással, fiatalosan öltözve megérkezett a múzeumba a minden évben néhány hétig Gordes-ben tartózkodó művész. Igaz, ezt a randevút jő előre megbeszéltük, ekkor még nem említett semmit, kissé csodálkoztam tehát, amikor megtudtam, hogy jő Ismerősként mozog a sportvllágban.

— A sportot régen imádom, gyermekkorom óta űzöm, ha nem is világbajnoki szinten, de rendszeresen. Talán nem kell külön megmagyaráznom, miért, hiszen a testedzés előnyeit ma már mindenki jól ismeri. Az első igazi sportélményem az Izabella utcai kereskedelmi iskolához fűződik, ahol vérre menő futballmeccseket játszottunk a különböző gimnáziumok válogatott- fa ellen. Nem volt rossz csapatunk, hiszen Budapest-bajnokságot is nyertünk. A balösszekötő posztján játszottam, igen. erre pontosan emlékszem, mint ahogy nem lehet elfelejteni a játék izgalmát és szépségét, a nagy gőiokat sem. Közben már pingpongoz tam Is. S ez a szenvedélyem megmaradt Párizs környéki, Annet-Snr-Marne-i házamban van egy pingpongasztal, és legtöbbször a fiammal meg az ő fiával... hogy is hív fák... Unoka, neya? Köszönöm. Szóval ve lük játszom, amikor van egy kis időm. De én másként fogom az ütőt, mint a gyere kék Én így... nézze meg. két ujlal Tes sék? Hogy ezt tollszárfogásnak hívják? Nem tudtam. A lényeg, hogy a közénre jövő lah dát ütöm la vele. mint a patyolat. Csak ha rövidet adnak a backhandemre, akkor van haj. Nem tudom kiszámítani a labda ívét NSm dicsekvésként említem, de atletizáltam is. Négyszáz méterig jól ment a fntás, csak a hosszabb távnknn nem bírtam a hajtást S magasat Is ugrottam. A 174—175 centimétert simán vittem. Ezt ne mai szemmel nézze, ez akkor nem volt túl rossz eredmény Várjon csak, mit is csináltam még? ja. igén. korcsolyáztam. És ródliztam. Pős- tyénben. a Bankai-hegyen. Hogy sakkoztam-e Hát. azt majdnem mindenki megtette. Tehát Ilyen snnrtelőzménvek után kerültem ki 1930-ban Párizsba. Itt már tele voltam gondokkal Reklámerafikák készítésé, ateiierberendezés. családatanítás . Szóval Plafontól Döscartes-lg mindenkit kitoltam az agyamból, hogy a jövőt preparáljam, így hát a sport is szünetelt. Mart bizony

ez volt, ha nem is nyomorperiódusom, de e legnehezebb időszakom.

Megkérdezi, Iszom-e valamit, majd a hosszú vallomása után várja a kérdéseket. Az alapot természetesen megadta. A szavaiból kitűnt, hogy szívesen Is nyilatkozik erről. Nyugodtan faggathatom tehát.

— Budapesten kinek szurkolt?

— Nem vagyok hűtlen, de amikor a Vörösmarty utcában laktunk, az FTC-nek, majd amikor átköltöztünk a Sziget utcába az Újpestnek Mert olyan játékosokat lát tam, akik megnyerték tetszésemet. Ö, mi csoda védelem is volt, a Fogl-gátl Igaz, ké sőbb szívesen szurkoltam volna a MAFC •nak is, de nem tetszett a sznobizmusuk, a jobboldali irányzatuk, hiszen én közismer ten bal felé húztam

— Miőta vezet autót?

— Ha ezt is sportnak tekint), akkor volt időm megedződni. 1934-ben kezdtem el a vezetést. De azért én inkább gyalog járok. Mindennap három kilométert sétálok. Mindig 12,45-kor indulok a parkba.

Hirtelen eszembe jut 1935-ban készült Mczgástanulmány című alkotása, amelyen Izmos sportemberek menetelnek, ugranak, futnak. Bizonyára ilyennek képzelte el a

jpvő.'nemzedékéi .— hasonló'a kép a Per- spektívátanuímány című grafikájában Is —,- és ma már Ilyenek is a fiatalok. De ha már tlt terűink;, nem véletlenül kérték fel a grenoble-i olimpiai stadion lemezekből készült- díszítésére, el Is készült az alumínium integráció a tribün három oldalán, méghozzá 300 négyzetméteren, de említhetnénk a fokozatosan „leütött“ tekebábukat és még sok mindent, amiben felfedezzük a sport i- rántl tiszteletét és rajongását. A grenoble-i immár világhírű alkotásáról pedig csak ennyit mond:

— Habár absztrakt kompozíció, akad benne gondolat

Rendkívül népszerűek egyébként a fekete- -fehér sakktábla kompozíciói is.

— Bevallom — jegyzi meg —, imádok sakkozni, s munkámban a sakktábla mint struktúra szerepel.

Victor Vasarely — aki örül, ha a Vásárhelyi Győző nevet is hallja — korán kezdte el pályáját.

— Ezek szerint a korai kezdés híve?

— Igen, ma már több idő kell a befutásra.* Én'tulajdonképpen már hétéves koromban rendszeresen rajzoltam.

Elmondja még a „nagy szenzációt“, egyszer, amikor elkerült a délvidékre, egy sportklub tiszteletbeli elnöke lett itt Ismerkedett meg a franciák népi látékával, a petanque-kal, amelyet azóta Is lelkesen űz.

— Rendkívül olcsó — magyarázza —, játszhatja öreg és fiatal, 16 lenne otthon is bevezetni. A lényege a következő: van három—négy felekkel ellátott, csiszolt golyó...

— és lelkes szabálymagvarázatba kezd. Ezután megemlíti, hogy a Párizs környéki házában még biliárdasztal, kosárlabdapalánk és uszoda Is van. Dá hát nehéz Időt szakítani, ez az Igazság.

Talán nincs is a világnak olyan nagyvárosa, ahol ne lenne Vasarely-festmény kiállítva. Nem beszélve a magángvfljtők képtárairól. Salvador Dali, Chagall és a többi klasszis mellett említik az ő nevét Is, amikor a világ leghíresebb élő festőművészeit kell felsorolni, igazán büszkék lehetünk rá. Vásárhelyi Győző egyébként sokat harcolt azért, hogy elnyerje a világ elismerését. Külön örömünkre szolgál, hogv a sport mindenhol segített leküzdeni a nehézsége- k 8t.

HÄMOR1 TIBOR

KULTURIZMUS

R0ZNAVÁN

Balról jobbra állnak: Fábry László, Pancso László, Vöi- gyák József, Fekete Klement; ülnek: junga László, Bur- csik László és Szabó István. A szerző felvételé

A napokban találkoztam Völgyik Józseffel, a

roZiiaval (rozsnyólj Bányász Sportegyesület kulturista csoportjának edző-versenyzőjével. Megragadtam az alkalmat és néhány kérdést tettem fel e különös és éléggé mellőzött sportággal kapcsolatban.

— Mi is az a kulturizmus?

— A kulturizmus, más szóval „testépftés“ aránylag új sportág, amely az egész világon rohamosan fejlődik. Hazánk határait körülbelül húsz évvel ezelőtt érte el.

— Mikor alakult meg az e- gyesüiet és miiyen körülmények között?

— 1970-ben alapítottuk az e- gyesületet, Fábry László fis Szabó István barátaimmal és sporttársaimmal. Mindent saját keresetünkből fedeztünk, senki sem támogatott mtnket. Nagyon nehéz körülmények között edzettünk. Eleinte laköházak pincéjében, mosodákban, szénraktárakban. Mégis, hamarosan megalakulásunk után, már jelentős eredményeket értünk el. Hetente ötször edzettünk, újságokból, könyvekből „ellopva“ a módszereket. Ezenkívül külön böző egyesületekbe jártunk, és sikerült ellesnünk a versenyekre való felkészülés módját.

— Később változott a helyzet?

— Sajnos, nagyon keveset. Mindössze annyit értünk el, hogy felfigyeltek ránk. Egyesületté válhattunk, megválasztottuk az egyesület elnökét CiZmárik Eugén személyében jómagam Iskolázásra kerültem és sikeres vizsgáim után az Itteni bányász együttes edzője lettem. Nem hagytam abba a sportolást sem. 1974-ben stke rűlt kiharcolnunk egy parányi helyiséget a labdarúgó pálya mellett. Akkor azt hittük, hogy végre zavartalanul sportolt)» tunk, készülhetünk a verse nyekre, de sajnos nem fgv tör tént. Pár hónap múlva a Sajf kilépett medréből, s elöntötte a mt helyiségünket Is. Ismfi' fedél nélkül maradtunk.

— Ilyen körülmények körött

hogyan tudtátok vállalni a fellépéseket?

— Nagyon nehezen. Akarattal, kitartással azonban min dent el lehet érni. Felléptünk a spartakiádon, a pártunk tlsz teleiére rendezett ünnepségeken, propagáclós fellépéseken vettünk részt. Az elöntött hé lytség rendbehozatala után Ismét visszakerültünk régi he lyünkre. Sajnos alighogy el kezdtük az edzéseket, egy ű jabb áradás Ismét kiűzött ben nünket. Ojból fedél nélkül ma radtunk. Ekkor a Járási építő Ipari vállalat Igazgatója Bra dóka Vojtech segített rajtunk Ideiglenesen a vállalat biztosi tott számunkra egy termet, ahol tovább folytathattuk edzésein

két. Később Ismét visszakerültünk előző helyiségünkbe, ahol képtelenek voltunk tovább mü ködnl. A nedves falak, a víz állandó szivárgása nemcsak e- gészségünket törte volna meg, hanem fennállt az a veszély is, hogy a falak beomlanak. En nek ellenére szép sikereket ér tünk el. Ki kell émelnem Pan cső László barátomat, aki 1975- -ben a 169 cm-es kategóriában az ifjúsági bajnokság kerületi versenyén első helyezést ért el Ezzel bekerült a szlovák baj nokságba, ahol kategóriájában a negyedik helyezést érte el Sajnos az árvizek miatt, és fő leg támogatás nélkül nem tu dott kellőképpen felkészülni a csehszlovák Ifjúsági bajnokság

ra s ez annyira letörte, hogy abbahagyta a sportolást.

—• Mikor bocsátották rendelkezésetekre ezt az új helyiséget? (a Roznavai Bányász Sportegyesület helyisége).

— 1975 végén kaptuk ezt a helyiséget. Mindent ml hoztunk rendbe, még az utat és a bejáratokat is mi épttetfük. Kitartásunkat, szorgalmunkat siker koronázta. Még 1975-ben Mi- chalovcén a város serlegéért kiírt összetett versenyben az 5. helyen végeztünk. Részt vettünk a humennéi kerületi bajnokságon Is. Ott is az élvonalban maradtunk. Idén januárban Rapovcén a rapovcel serlegért CiZmárik Eugen és én (VÖIgyák József) hármas elő harcban képviseltük egyesüle tünket. CiZmárik E aki az ed zéseket mindössze fél évvel a verseny előtt kezdte meg a 7. helyen végzett, én a harmadik lettem. A kerületi ifjúsági bajnokságon, amelyet KoSicén rendeztek meg Burcslk László és Kederr Duían képviselték csa patunkat. Kederr DuSan a ma ga kategóriájában az első helyen végzett. A felnőttek kerü let! .bajqokságán StráZskén, csa patünk Igen előkelő helyezést ért el. Itt feltétlen említést érdemelj Fábry László, aki a kerületi ' bajnokságról továbbjutott A csehszlovák bajnokságon Is Jől szerepelt, a 8. helyen végzett. Ezt követően a csapat RuZomberokba utazott, ahol Csehszlovákia legjobb kul- turlstál mérték össze erejüket CiZmárik Eugen a 7. és magam a harmadik lettem. Ezeken a versenyeken kívül még számos bajnokságon vettünk részt. Nem dicsekvésképp mondom, de min dig az élvonalban végeztünk, jelenleg a legfiatalabb sportolóinkkal együtt 15 tagja van az egyesületnek.

Valóban szép Eredmények ezek és érdemes odafigyelni az Illetékeseknek Is, mert ahogy megtudtam még a mai napig sem részesült a csapat semmilyen támogatásban sem. Pedig ezek a fiúk megérdemlik.

Mázik István