Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-14 / 37. szám
5 ban szerepelnek. Növelni fogják az évről évre bővüiő konténeres szállítás lehető ségeit. A mezőgazdaságban is szükség van rájuk. Egyszóval: biztosítják a gépjár mű-közlekedés gyors fejlődését, ezt pedig „A Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányai“ című dokumentum egyik legfontosabb feladataként jelölte meg. MÉREG PULTON Sok szovjet népgazdasági ág várja a kámai teherau tókat. Azokon a nagy építkezéseken dolgoznak majd, amelyek a tizedik ötéves terv vagy a hosszabb távú gazdasági célok előírásal„Ha zavarja a gyermeksírás, keresse a gyógyszertárban a „Sidas“ cég E 102, E 110, E 124 festékkel színezett dudliját. Nem alaptalan a remény, hogy a gyermek örökre elhallgat... De ha mégis túléli a dudlit, ne essen kétségbe, és adjon neki „Susanna“ cukrozott túrót, amely mizlnt, élelmi-, szertartósító készítményt tartalmaz. A mizin gyorsan hozzáedzl az antibiotikumhoz, és minden betegségre hajlamossá teszi gyermekét .. Körülbelül ilyen furcsa szöveggel kezdődik az „Élelmiszerforgalom“ című olasz könyvecske, amely rövidesen a könyvkereskedések polcaira kerül, de már jó előre felcsigázta a közönség érdeklődését. Szerzői — a firenzei e- gyetem orvostudományi karának orvosai, professzorai és hallgatói fegyvert akarnak az emberek kezébe adni, hogy megvédhessek életüket az olasz élelmiszer- ipar merényleteivel szemben. A brosúra, akárcsak egy bírósági jegyzőkönyv, felsorolja az országban gyártott, illetőleg forgalomba hozott élelmiszereket (süteményeket, növényi zsírokat, margarint, sajtokat, sőt az olaszok nemzeti eledelét, a spagettit), amelyekbe édesí- tés, sózás, tetszetős külső és tartósítás céljából az emberi szervezetnek ártalmas különböző festékeket, vegyi készítményeket és egyéb kelléket kevernek. Élesen bírálják az országban érvényes normákat és az állami élelmiszeripari ellenőrzés fogyatékosságait. Az állami ellenőrzést nemcsak hiányosnak, hanem vétkesnek minősítik. A szerzők többek között hivatkoznak arra, hogy az olívaolajban törvényesen e- lőírt olajtartalom lehetővé teszi, hogy a hamisítók n- Iyan bogyókból készítsenek és hozzanak forgalomba olívaolajat, amelyeket a földön gyűjtenek össze, s amelyek ezéc,t többnyire rothadtak és élösdiek is megfertőzték. A salernói tejkombinátban a fokozott tartósság céljából marószódával „javítják fel“ a tejet. A híres Chianti borban olyan cukoranyagot fedeztek fel, amellyel a barmokat szokták etetni. A Galvani cég avas vajjal készített terméket hoz forgalomba. Az Evian és a Levis- sima ásványvizekben klórvi- nilt találtak. Olaszországban az élelmiszerek hamisítása nem új dolog. Az utóbbi évtizedekben minduntalan botrányos történetek kavarják fel a közvéleményt. De hiába a botrányok, a méregkeveríík tovább gyártják a mérget, amely az élelmiszerekkel e- gyütt naponta milliók asztalára kerül. E zerötszáznyolc nappal azután, hogy a Káma partján elterülő pusztában a leendő autógyár számára kiszemelt területen a kotrógépek kiemelték az első markolókanálnyi földet, a Kárnál Autógyár (orosz rövidítéssel KAMAZ) fő szerelőszalagját elhagyták az első teherautók. Ohio, a Szajna és a Rajna partján Is. A General Motors New York-1 felhőkarcolójában szovjet vásárlást bizottság ütött tanyát, s hetven amerikai céggel kötött szerződést a Kámai Autógyárnak történő szállításokra. A józan ész és az üzleti számítás elnyomta azok hangját, akik ellenezték a Szovjetunióval való kereskedelmi együttműködést. A gyakorlatiasan világos gondolatmenetet alighanem Henry W. Dienst, a National Engineering cég elnöke fogalmazta meg legtalálóbban: „Ha én nem adom el önöknek azt, amire szükségük van, beszerzik Európából vagy Japánból. Ki lesz a vesztes? Én, csakis én...“ Az élet Igazolta Dienst érveit: a Szovjetunió nagyarányú szerződéseket kötött nyugatnémet, japán, francia és olasz cégekkel. A szovjet vállalatok, a baráti szocialista országok intézményei, valamint nyugati cégek olyan berendezésekét terveztek és gyártottak a Káma-partt gyáróriás részére, amelynek birtokában az méltán nevezhető „a legkorszerűbb autógyártás kirakatának“. így emlegeti ugyanis a világsajtó a KAMAZ-t. 1976. február 16-án meg- 'lndult a Kámai Autógyár fő szerelőszalagja, 1162 elemből és alkatrészből néhány perc alatt elkészült egy 16 tonnás, 210 lóerős, három- tengelyes teherautó. A szerelőszalagon — utolsó műveletként — beállították a jármű fényszóróit, és a KA MÁZ kigördült az üzem ka púján. Az egyik első kocsi volánjánál John (Schmidt, az amerikai Swindell-Dressler cég moszkvai képviselője, tapasztalt autóipari szakember ült. Véleménye szerint vitathatatlan, hogy az új szovjet tehergépkocsi világ- viszonylatban a legjobbak közé tartozik ebben a kategóriában. „Nagy jövőt jósolhatok az új teherautónak az export terén“ — mond'a Schmidt, aki jól tudta, hogy a KAMAZ negyvenfokos fagyban és ötvenfokos hőségben is üzemképes, vagyis lényegében a világon mindenütt megállja a helyét. A Kámai Autógyár fő szerelőszalagja viszonylag hosz- szú: 671 méter. De hogy működhessék, a gyár további 300 kilométernyi futószalagját kell mozgásba hozni, 390 önműködő gépsorát kell üzembe helyezni. Amikor a kámai gyáróriás eléri majd a tervezett teljesítményét — az évi 150 000 teherautót és 250 000 Diesel-motort —, mind a hat roppant gyáregysége teljes erővel termel majd. A tizedik ötéves tervidőszak végén a KAMAZ futószalagját másfél percenként hagyja majd el egy- -egy teherautó, a gyárban előállítandó tizenháromféle változat egyike. A kocsik teljesítménye 180 és 260 lóerő között lesz. A KAMAZ sző először 1968 végén hangzott el, amikor határozat született ar ról, hogy egy gyáróriást kell létesíteni nagy teherbírású gépkocsik előállítására A KAMAZ még a tervrajzok ban sem létezett — nemhogy fémek, beton és gépek alakjában —, amikor már mint kétségkívül létező szá moltak vele a nemzetközi autóipar előrejelzései. Talán a Szovjetunió egész történe tében ez volt az első olyan nagyszabású építkezés, a- melynek bejelentésére Nyugaton egyetlen borúlátó jóslat sem hangzott el. Ellenkezőleg: teljesen rendjén valónak fogadták el, és nem vonták kétségbe, hogy e Szovjetunió képes megváló sítani azt, amit tervbe vet* 1969 szeptemberében a Párizsban megrendezett Nemzetközi Autószalonon Joachim Zahn, a nyugatné met Daimler-Benz cég elnö ke azt mondta a Szovjetunió képviselőinek: „Az 1 lyen arányok szűz terület a mi számunkra ... Önök o- lyan gyárrendszer építését tervezik, amely nagyobb lesz, mint Nyugat-Németor- szág összes teherautógyára együttvéve“. A terveknek sz óceánon túl ts visszhangjuk támadt. Az autóipar másik világtekintélye, az amerikai Henry Ford így vélekedett: „Egy ilyen Jellegű vállalat létesítése az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Euró- pában bárkinek az erejét meghaladná. Ebben már nem vagyunk versenyképesek.“ Eközben a Tatár Autonóm Köztársaságban, a Ká ma partján, a háromszázötven éve alapított Naberezsnije Cselni városka közeié ben kibontakoztak a hatalmas építkezés előkészületei, 1969. december 12-én késő este Mihail Noszkov exka- vátoros Naberezsnije Őseimben pótkocsira rakatta gé pét-, hogy egy nyergesvontatóval az építkezés színhe lyére vigye. December 13-án hajnalban Noszkov az exkavátor gémjére csatolta az ékverő kost, és lazítani kezdte az átfagyott talajt. Valaki rá kiáltott: „No, Tyimofejlcs, láss hozzál“ És Mihail Tyl- mofejics Noszkov kiemelte az első markolókanálnyi föl det. A KAMAZ építkezése megkezdődött! Ezek a körülmények természetesen még sem sejtetik az építkezés hamarosan kibontakozó grandiózus arányait. A Kámai Autógyár százhúszezer ember műve: létrehozásában hetven szovjet nemzetiség képviselői vettek részt. Naberezsnije Cselni lakossága öt év a- latt 39 000-ről 230 000 re duzzadt. Az építkezés minden napjára mintegy másfél millió rubel értékű beruhá zás jutott. Ilyen méreteket, ilyen munkaütemet sehol sem ismert eddig a világon az építőipar. 1971 novemberére már száz négyzetkilométernyi területen folytak a munkálatok. A Káma menti sztyeppét mindenütt munkagödrök szabdalták. Az építők kifejezése szerint már ja vában tartott a nulla ciklus, vagyis a beruházásnak az a szakasza, amely késztermék formájában hasznot még nem hoz, Naberezsnije Cselni utcáin a novem bér 7-1 ünnepi felvonuláson azonban már végigment a KAMAZ márkájú teherautó kísérleti mintapéldánya. Abban az időben már ötezer szovjet vállalat kapcsolódott be a Kámai Autógyár létrehozásának munkálataiba: önműködő gépsorokat, programvezérlésű szerszámgépeket és egyéb bonyolult berendezéseket készítettek. A leendő gyár technológiai terveit és épületeinek vázlatait, a gyáróriás valameny- nyi tervét a Szovjetunióban dolgozták ki: száz tudományos kutatóintézet és tervezőiroda vett részt ebben a munkában. A Káma partján folyó építkezés visszhangja végig- dübörgött a Hudson, az
