Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-09 / 10. szám

Négy hössíű évtized telt el az- 6ta, hogy Francisco Franco Ba- hamonde világhírűvé, pontosab­ban hírhedtté vált. Túlélte a má­sodik világháborút, ^a háború u- tánl Izolációt, és csak harminc évvel a háború után tűnt el Eu­rópa politikai porondjáról. Spanyolország és az egész vi­lág hosszú évekig várta ezt a „lelépést“: „Majd ha Franco meg­hal...“ — mondogatták a spa­nyolok és mások Is, amikor Spa­nyolország került szóba. Ez volt a feltétel, hogy az ország magsza- baduljon a fasiszta diktatúra ré­métől, kilépjen az utolsó európai fasiszta ország vigasztalan sze­repéből. Letűnt. Megaggott harcostársai, t rendszer kiválasztottjai elkísér­ték a mauzóleumba, ahová a kö zelállók vannak temetve. Kopor­sóját a spanyol fasizmus megala- kítójának. Primo de Rlverának a koporsója mellé tették. Annak a Primo de Rlverának, akit a spanyol köztársaság halálra 'télt. Lehet-e valami jót elmondani erről az emberről? Halála sem feledtette a világgal gaztetteit, szemernyit sem lett kisebb vét­kessége százezrek életéért, ame­lyek a lelkiismeretén száradtak. Az 1939 és 1944 között 192 684 ha­lálos Ítéletet írt alá, de azután Is gyarápitotta a meggyilkoltak névsorát. Az utolsó Ítéleteket ak­kor írta alá, araikor a halál már az ö ágya szélénél ropogott. A névtelen százezrekből ezek ma­radtak meg az emlékezetekben. Angel Otaegul Echevarria, Juan Paredes Manót, Jósé Luls Sanchez Bravo, jósé Homberto Baena, Ra­mon Garda Saenz neve zárja azt a végtelen sort, amellyel a hívő katolikus Franco vallása „ne ölj" parancsolata ellen vételt. Kétmillió ember járta meg Fran­co koncentrációs táborait, egy­millió ember halt meg a fasisz­ták által kirobbantott polgárhábo­rúban. Egy jó szót sem lehetett mon danl erről a halott aggastyánról, aki generallsslmusnak, caudllló- nak (vezérnek) és államfőnek ne­vezte ki önmagát. Nekrológ helyett egy kis történelem 1892-ben született El Ferroj ha­lászkikötőben. Szülei sem tartot­ták lángésznek. Inkább az ellen­kezőjének. 1907-ben a toledól ka­tonai Iskolába íratták be. Tenge­rész akart lenni. Alacsony terme­te és ennél magasabb hangja egy­általán nem adott eszményi „a- lapot“ a tiszti pályára. Mégis fé­nyes tiszti pályát futott be. 1910-ben nem egészen tizen­nyolc évesen alhadnagyl rangban szülővárosa. El Ferrol helyőrsé­gében kapja meg az első tiszti beosztását. Nem akar azonban többi tiszttársai mintájára ,,bepo­rosodni“ a kis vidéki városkában. Amikor felkelnek a marokkói he­gyi törzsek a spanyol gyarmaton. Franco önként jelentkezik a harc­ba. 1912-ben érkezik a marokkói Mellllába, már mint hadnagy. Ka­tonáival szemben kemény, a bennszülöttekhez kegyetlen. Hu­szonkét éves korában a spanyol hadsereg legfiatalabb századosa. Nemsokára alkalma nyílik bebi­zonyítani kegyetlenségét hazájá­ban Is. Az asztúrlal bányász­sztrájk Idején Ovledóban ugyan­olyan kegyetlenséggel jár el a bányászok ellen, mint a kabfllal bennszülöttek ellen. Feletteseitől dicséretet kap, az áldozatoktól „becenevet“: Asztúría hóhéra. Azután Ismét Marokkóba megy leverni Abd el Krím felkelését. 1923-ban a spanyol Idegenlégió parancsnokává nevezik ki, 1925- ben ezredesi rangot ér el. Egy év múlva tábornokká léptetik elő. Harminchárom éves. Napóleon óta a legfiatalabb európai tábornok. A zaragozal katonai akadémia pa­rancsnokává nevezik ki. Ide hoz­za maga mellé afrikai barátait Is. 1931-ben megdől a spanyol mo­narchia, és kikiáltják a köztár­saságot. A zaragozal katonai a- kadémla tisztikara halálosan gyű löll a köztársaságot. Franco Is, bár ö hűséget színié'. A köztársa­ság szolgálatába áll, hogy ellen? harcoljon. A köztársaság alkotmánya na­gyon ha'adó volt, a hatalom még Is a tőkés jobboldal kezében ma­radt. Az 1933-as választásokban a jobboldal győzött. Ennek követ­kezményeként Igyekeztea eltöröl­ni a haladó, demokratikus vívmá­nyokat. Asztúría Ismét lázongaol kezdett. Es Ismét soromnóha lé­pett „Asrtúrla hóhéra“ Vérbe fojtotta a munkások zavargásait. Madr'd jobboldali köreiben Fran­cót maidhoiA'nem a köztársaság mogmentöjeként tlnnenelték. Nem maradt el a jutalom sem: a so.i- nvo! hadsereg vezérkarának főnö kévé nevezték ki. A kecskét megtették kertész nek. Szoros kapscolat alakult al kö­zötte. és a két legreakclósdhb tá­bornok, Sanjurjo és Mola között. Megindult az összeesküvés a köz­társaság ellen. 1935 végén megalakult a Nép­front, és 1936 februárjában már megnyerte a választásolcat. Az új népfrontkormány klérezte a reak­ciós tábornokból fenyegető ve­szélyt, ezért távozniuk kellett; Mola Pomplonába, Franco a Ka­nári-szigetekre ment. 1938. július 17-én fellázadt a köztársaság kormánya ellen a Marokkóban állomásozó hadsereg. Ismét elérkezett Franco Ideje. A zonnal „elintézte“ a Kanári-szi­geteken levő köztársasági erőket, és másnap már Tetuánban volt. Közben fellázadtak az andalúzlal helyőrségek Is, Franco augusztus 28-án már a spanyolországi Ca- ceresbe tehette át főhadlszállá sát. Még előzőleg, július 20-án San­jurjo tábornok, a felkelés Igazi vezére Lisszabonnál lezuhant re­pülőgépével. Burgoszba Indult, a- hol államfővé akarták kikiáltani. Október elsején megjelent Bur- goszban Franco. Megfelelő propa gandlsztlkus előkészületek után, melyeket Nlcolás Franco, a táb.or- nok fivére végzett el. Franco a lázadás élére került. A „hlve'a- los“ dekrétumban Nlcolás egy kozmetikai beavatkozást tett — a „kormány feje“ kifejezést az ,,állam fejé“-ra javította ki. Franco karrierjének csúcsára került. Következett a hároméves, véres polgárháború, amely a köztársa­ság minden hősiessége, a nemzet­köz! brigádokban megnyilvánuló széles nemzetközi szolidaritás el­lenére a nyugat! hatalmak köz­tudottan egyoldalú „be nem avat- kozásl“ politikája, valamint Hit­ler és Mussolini nyílt interven­ciója révén végül Is a köztársa­ság összeomlásával és Franco győ­zelmével végződött. Egy madridi, akire szükség van Franco túlélte a második vi­lágháborút. Rendszerét elítélte az ENSZ, több ország megszakí'oila vele diplomáciai kapcs.ilatát, és a világ közvéleménye várta, hogy a győztes hatalmak felszámolják a spanyol fasizmust, A nyugati hatalmaknak azonban Ilyesmi e- sz'ikbe som lutntt. Chnrcb'll 'vv nyilatkozott Francóról: „Száz év múlva azt fogják róla Imi, hogy egyesítette hazáját, és visszaadta nagyságát. Személyét V. Károly király személyéhez fogják hason­lítani. Franciaország ugyan 1948-ban két évre lezárta határait Spa­nyolországgal, de az Idézett Chur- chlll-kljelentés sejtette, hogy a nyugatiak számítanak Francöval. Az új háborúra készülő straté­gák terveibe legjobban a Franco- rezslm Illett be. Elveszítette u- gyan volt fasiszta szövetségeseit, de nemsokára ú) látogatók kezd­ték felkeresni Madrldot. Hogy ja­vítson egy kicsit az ,,arculatán“, 1947-ben „Irányított népszavazás­sal“ Ismét monarchiává kiáltotta ki Spanyolországot azzal a felté­tellel, hogy az új király csak az 6 halála után lép trónra. Utódát maga Franco szemelte ki. Vá­lasztása Juan Carlos hercegre. Barcelonai Juan őrgróf fiára e- sett. A trón jogos várományosa Inkább az apa. Juan lett volna, aki az utolsó uralkodó spanyol király, XIII Alfons fia, de Fran­co Inkább a királyunokát része­sítette előnyben. Ezt ugyanis 6 nevelte fel. 1950-ben Franco Jelentős politi­kai sikert könyvelhetett el; az E gyesUlt Államok hatvankét mil­lió dollár hitelt folyósított Spa­nyolországnak. Ezzel az imperia­lizmus tudtára adta a világnak, hogy szüksége van Spanyolország­ra — Francóval együtt E.gy év­vel később újabb százmillió dol­lár ütötte Franco markát. 1952 ben az USA akkori szavazógépe­zete segítségével felvették Spa- .nyolországot az UNESCO-ba, és 1953. szeptember' 26-án spanyol- amer'ka! egvezményt írtak alá. Az EgvesOlt Államok további gazda­sági és katonai segítséget nyúi tott Francónak. ez viszonzásul egy tengerészeti és három légi támaszpontot bocsátott Amerika rendelkezésére. Az USA az utolsó pillanatig e- gyüttmflködött Francóval. Amikor a tábornok életének utolsó he­teiben a felháborodás olyan mé retet öltött, hogy a nvugatt ál­lamok kormányai Is kénytelenek voltak nemtetszésüket kifejezni, Amerikában ..szemérmesen hall gattak“ Ford elnök ugyan sze­mélye nevében adott le egy la varos nyilatkozatot sajná’kozásá- ról. de ez volt minden. Mindez érthetővé válik, ha tud luk. hogy éppen ezekben a napokban lárt le a támaszpontokról szótő e- gyezmény, és Ford érdekelve volt meghosszabbításában. A háborús érlek köde könnyen eltakarta az agyonprnpagált „nyugati buma ntzmus“ elveit. —»t — 'Befelezése a következő számban I A falangista harcostársak fasiszta német kitüntetésekkel „ékesít­ve“ sorakoztak fel Franco temetésén. 'T'agore egyetemi városa 5 'ántintketün és benne Rabindranath. Tagore, indiai költő egyetemi üá- városa Bengálta déli részén, egy kietlen fennsíkon terült el. A pusztaság egyhangúságát csak itt ott tört meg egy- ■egy magányos pálma vagy kaktusz . Amikor azonban az ember az egyete mi várost övező parkhoz közeledik, meg­lepődik a virágok, fák és virágzó bök rok tömkelegé láttán. Már a név — Rabindranath Tagore e- gyetemi városa — elárulja, ki volt az alapítója. Az elnevezés — Sántiniketan — magyarul a „nyugalom birodalmát“ jelenti, és még Tagore apjához, Debgn dranath neves filozófushoz fűződik. A- mikor indiai vándorlása során <de érke­zett, csak pusztaság volt körülötte. E zen a helyen akart meghűlni. Éppen az esti imához készült, amikor egy rabló banda megtámadta. Debendranath nyu­godtan rájuk nézett, és csak ennyit mon­dott: „Engedjétek elvégezni az imámat, azután vigyetek, amit óhajtotok.“ A rab­lók vezére megrökönyödve a filozófus nyugalmán, térdre esett előtte, és kérte, haláláig kísérője lehessen. Debendranath elhatározta, hogy itt marad. Termőfölde" hordatott ide és há zat épített. Később fia, Tagore kérésére átengedte ezt a helyet, hogy a költő is kólát alapíthasson. Tagore feláldozta e- gész vagyonát, felesége is eladogatta ék­szereit, így egyik iskola a másik után épült fel, mígnem a mai méretű egyete­mi város ki nem alakult. ■ A Sántiniketan húsz évvel keletkezése után — 1921-ben — nemzetközi egyetem lett és a Visvábháráti nevet kapta. Ma bölcsészetet, klasszikus és élő nyelve­ket, valamint India és az izlám földjei nek történelmét tanítják itt. Leglátogatottabb a képzőművészeti kar. A hallgatók szobrászatét és Iparművé­szetet tanulnak. Az oktatáshoz a régi India müvésztechnikátt használják fel. A zenei tanszéken klasszikus és mai zenét adnak elő, és a diákok elsajátít­ják a régi népi hangszereken, a vínán, a szitáron és tánpurán való játszást. To­vábbá tanulmányozzák Tagore költésze­tét, a táncdrámát és a klasszikus indiai drámaművészetet. Rabindranath Tagore nagyon szerette a környező vidék egyszerű lakóit, akik a szántál törzshöz tartoznak. Meghívta őket magához, és elénekeltette velük ré­gi népdalaikat, eltáncoltatta táncaikat. A legtehetségesebbeket felvette az Isko láfába. Sokai tett szegényes sorsuk eny hítésére. —hr-~ Kuan-hua, a Kínai Népköztársaság külügyminiszte­rire 1975 második telében egy vidéki város helyőrségi parancsnokságán beszédet mondott, amelyben foglalkozott a kí­nai külpolitika kulcskérdéseivel. Ez a „szigorúan bizalmas" megjegyzéssel ellátott dokumentum nemrégiben került napvilág­ra Hongkongban, Az igen terjedelmes szövegből az alábbiakban néhány részletet adunk közre. A kínai diplomácia vezéralakja a közel-keleti helyzetről szól­va egyebek között kijelentette: Befejezett tényként kell elfogadnunk azt, hogy Izrael, amely több mint ezer évig nem létezett, most ismét jelen van. Nem küldhetjük vissza a területéről kitelepített palesztinaiakat, hogy ezálial új problémát idézzünk elő, nevezetesen az izraeli mene­kültek kérdését. ■«Téleményem szerint — mondotta Csiao Kuan-hua — Izreal • fennállása a mi javunkat szolgálja, annak ellenére, hogy nincs szándékunkban ezzel az országgal diplomáciai kapcsolatba léjmi. Izrael léte mindenesetre tartóssá teszi majd a szovjet re­vizionisták és az amerikai imperialisták ellentétét. Ezért tehát a legjobb, ha a ,.várakozás és szemlélődés“ politikáját követjük. A végső eredmény szempontjából nem az a lényeg, hogy az arabok vagy az izraeliek nyerik-e meg a háborút. Nem az a kérdés, hogy az izraeliek vagy a palesztinok tílnnek-e majd el a föld színéről. A közel-keleti konfliktus végső következménye az lesz, hogy a forradalom hulláma elsöpri majd az amerikai imperialistákat és a szovjet revizáonistákat... Fejszal, Kadhafi, Szódat — vagy köv'etőik sem kerülik el a történelem ítéletét. M int a kínai külügyminiszter beszédéből kiderül, Peking jelenlegi politikája az ország határain kívül élő kínai lakossággal kapcsolatban arra irányul, hogy rajta keresztül erő­sítse a szálakat az illető országok népeihez, és a megfelelő idő­pontban bekapcsolódjék a forradalmi mozgalmakba. „Meggyőző­désünk — mondta Csiao Kuan-hua —, hogy a külföldön élő kínaiak és családjaik többségét a forradalom hívének tekinthet­jük, akik hajlandók is támogatni ezt az ügyet. Meg kell taníta­nunk a kínai emigránsokat arra, hogy számba vegyék a helyi sajátcsságokat, és beleolvadjanak a környező társadalmakba. Ha pedig továbbra is fűti őket a hazaszeretet, változatlanul a mar- xizimis-leninizmust tanulmányozzák, hirdetik Mao Ce-tung esz­Kínai titkos dokumentum inéit, és hangsúlyozzák a harc szükségességéi, akkor elmondhat­juk. hogy jól betöltik majd ezt a szerepet. pioiao külügyminiszter szerint azok a kínaiak, akik megszc- A-*®rezték az állampolgárságot külföldön, még többet tehet­nek anyaországukért: Nem egy kínai emigráns, akit hazája elhagyása után is Mao Ce-tnn* eszméi vezéreltek, arra az elhatározásra jutott, hogy fegyverrel a kezében esall.akozik a helyi forradalmi harcokhoz. E lu.iifitr'irsaink, mivel már elnyerték az áll.impolgárságot, tel­jes joggal vehettek részt á küzdelcrriben. Mindez'helyes'és kor­rekt volt. Ugyanakkor a jövőben Óva intjük a helyi forradal­makban való részvételtől azokat az emigránsokat, akik továbbra is kínai állampolgársággal rendelkeznek, hogy részt vegyenek a helyi forradalmakban, mert megengedhetetlen, hogy beavatkoz- z.aiiak más országok belögyeibe. A kínai diplomácia első embere szerint Délkelet-Az.sia or- szagaiban kialakultak a legkedvezőbb fettételek ahhoz, hogv kibontakozzék a forradalmi mozgalom. Csiao Kuan-hua is­mételten kijelentette, hogy Kína a jövőben is változatlanul tá­mogatja a különböző délkelet-áz.siai országokban működő fegy- seres Kína-barát szervezeteket. ,,Ami a helyi forradalmi harcok­hoz nyújtott s^itségünfcet illeti, azon továbbra sem változta­tunk, hiszen az éppen rendszerünk jellegéből fakad.“ ■rtgy gondoljuk, Csiao Kuan-hua szavai akkor válnak telje- *^sen világossá, ha idézünk M.ao Ce-lung egyik beszédéből, amely 1965 szeptemberében hangzott cl a KKP polilbüréjának ülésén. Az elnök akkori felszólalása, melyben meghatározta Kína stratégiai céljait az említett térségben, azóta a kínai politika hosszú távú programjává vált: Pjs cl tétlenül meg kell szereznünk Délkelet-.Azsiát, beleértve Dél-Vietnamot, Thaiföldet, Burmát Malújföldet, Szinga­púrt. Ami Kambodzsát illeti, vele a békés egymás mellett élés elvét kell követnünk. Délkelet-Azsia rendkívül gazdag terület: hatalmas mennyiségű természeti kinccsél. Mindenféle szempont­ból érdemes több pénzt áldoznunk, hogy gondját viseliiessük e térségnek, mely a jövőben igen hasznos lesz a kínai ipar fejlő­dése számára, fgy teljes mértékben megtérülnek majd a mi veszteségeink. Ha meghódítottuk Délkclet-Azsiát, akkor növel­hetjük közös erőnket e térségben. Ugyanakkor magunk is olyan erőssé válunk, hogy ellensúlyozzuk a szovjet és kelet-európai blokk nyomását. A Keleten felLámadó vihar legyőzi majd a nyugati szelet. \ kínai diplomácia feje szerint a KNK jelenlegi politikájá- nak vezérelve: egység és harc. Gondoljátok csak el, ha az imperialisták, a revizionisták és a reakciósok egyesült hada har­col indít szocialista ■ erőink ellen, hamarosan összeroppanl ben­nünket — éppen mert egyszerre támad. Am, ha a szocializmus erői fognak össze, mi leszünk erősebbek a küzdelemben, és nem az imperalizmns, a revizionizmns és a reakció. Ha megosztjuk őket, egyenként mérünk rájuk csapást, akkor képesek leszünk valamennsdl egymás után megsemmisíteni. Ma már azon va­gyunk, hogy a harcot előretolt állásainkból vehessük fel. Amint ezeket felszabadítjuk, meghirdetjük a végső háborút ellenségeink megsemmisítésére, és megássuk végre az imperialisták, a revi­zionisták és a reakciósok sírját, hogy egymás mellé temethes­sük őket. A Csiao Kuan-hua által képviselt taktika kapcsolódik Mao Ce-tiing koncepciójához fmelynek eredete a régi kfnai fi­lozófusokig Han Fej-ciig és Sun-ciig nyúlik vissza). Lényege így fogalmazható meg; használd ki az ellentéteket, válj naggyá, és verd szét ellenségeidet — egyiket a másik után Arra a kulcs­kérdésre, ki számít barátnak és kis ellenségnek, kizárólag asze­rint kapunk választ, hogy milyenek a kínai politikai vez.etök pillanatnyi és hosszú távú stratégiai igényei. E szempontok a- lapján^ sütik rá egyes országok a „szocialisla“, .,revizionista“, ..reakciós“ vagy .jmpcrialista“ bélvpget, és eszerint osztják fel őket „első“, „második“ vagy „harmadik“ világra, fgy használja fel a kínai vezetés a marxista terminológiát, miközben elveti • szavak osztálytarlalmátt

Next

/
Thumbnails
Contents