Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-09 / 10. szám

Négy hössíű évtized telt el az- 6ta, hogy Francisco Franco Ba- hamonde világhírűvé, pontosabban hírhedtté vált. Túlélte a második világháborút, ^a háború u- tánl Izolációt, és csak harminc évvel a háború után tűnt el Európa politikai porondjáról.

Spanyolország és az egész világ hosszú évekig várta ezt a „lelépést“: „Majd ha Franco meghal...“ — mondogatták a spanyolok és mások Is, amikor Spanyolország került szóba. Ez volt a feltétel, hogy az ország magsza- baduljon a fasiszta diktatúra rémétől, kilépjen az utolsó európai fasiszta ország vigasztalan szerepéből.

Letűnt. Megaggott harcostársai, t rendszer kiválasztottjai elkísérték a mauzóleumba, ahová a kö zelállók vannak temetve. Koporsóját a spanyol fasizmus megala- kítójának. Primo de Rlverának a koporsója mellé tették. Annak a Primo de Rlverának, akit a spanyol köztársaság halálra 'télt.

Lehet-e valami jót elmondani erről az emberről? Halála sem feledtette a világgal gaztetteit, szemernyit sem lett kisebb vétkessége százezrek életéért, amelyek a lelkiismeretén száradtak. Az 1939 és 1944 között 192 684 halálos Ítéletet írt alá, de azután Is gyarápitotta a meggyilkoltak névsorát. Az utolsó Ítéleteket akkor írta alá, araikor a halál már az ö ágya szélénél ropogott. A névtelen százezrekből ezek maradtak meg az emlékezetekben. Angel Otaegul Echevarria, Juan Paredes Manót, Jósé Luls Sanchez Bravo, jósé Homberto Baena, Ramon Garda Saenz neve zárja azt a végtelen sort, amellyel a hívő katolikus Franco vallása „ne ölj" parancsolata ellen vételt.

Kétmillió ember járta meg Franco koncentrációs táborait, egymillió ember halt meg a fasiszták által kirobbantott polgárháborúban.

Egy jó szót sem lehetett mon danl erről a halott aggastyánról, aki generallsslmusnak, caudllló- nak (vezérnek) és államfőnek nevezte ki önmagát.

Nekrológ helyett egy kis történelem

1892-ben született El Ferroj halászkikötőben. Szülei sem tartották lángésznek. Inkább az ellenkezőjének. 1907-ben a toledól katonai Iskolába íratták be. Tengerész akart lenni. Alacsony termete és ennél magasabb hangja egyáltalán nem adott eszményi „a- lapot“ a tiszti pályára. Mégis fényes tiszti pályát futott be.

1910-ben nem egészen tizennyolc évesen alhadnagyl rangban szülővárosa. El Ferrol helyőrségében kapja meg az első tiszti beosztását. Nem akar azonban

többi tiszttársai mintájára ,,beporosodni“ a kis vidéki városkában. Amikor felkelnek a marokkói hegyi törzsek a spanyol gyarmaton. Franco önként jelentkezik a harcba. 1912-ben érkezik a marokkói Mellllába, már mint hadnagy. Katonáival szemben kemény, a bennszülöttekhez kegyetlen. Huszonkét éves korában a spanyol hadsereg legfiatalabb századosa. Nemsokára alkalma nyílik bebizonyítani kegyetlenségét hazájában Is. Az asztúrlal bányászsztrájk Idején Ovledóban ugyanolyan kegyetlenséggel jár el a bányászok ellen, mint a kabfllal bennszülöttek ellen. Feletteseitől dicséretet kap, az áldozatoktól „becenevet“: Asztúría hóhéra.

Azután Ismét Marokkóba megy leverni Abd el Krím felkelését. 1923-ban a spanyol Idegenlégió parancsnokává nevezik ki, 1925- ben ezredesi rangot ér el. Egy év múlva tábornokká léptetik elő. Harminchárom éves. Napóleon óta a legfiatalabb európai tábornok. A zaragozal katonai akadémia parancsnokává nevezik ki. Ide hozza maga mellé afrikai barátait Is.

1931-ben megdől a spanyol monarchia, és kikiáltják a köztársaságot. A zaragozal katonai a- kadémla tisztikara halálosan gyű löll a köztársaságot. Franco Is, bár ö hűséget színié'. A köztársaság szolgálatába áll, hogy ellen? harcoljon.

A köztársaság alkotmánya nagyon ha'adó volt, a hatalom még Is a tőkés jobboldal kezében maradt. Az 1933-as választásokban a jobboldal győzött. Ennek következményeként Igyekeztea eltörölni a haladó, demokratikus vívmányokat. Asztúría Ismét lázongaol kezdett. Es Ismét soromnóha lépett „Asrtúrla hóhéra“ Vérbe fojtotta a munkások zavargásait. Madr'd jobboldali köreiben Francót maidhoiA'nem a köztársaság mogmentöjeként tlnnenelték. Nem maradt el a jutalom sem: a so.i- nvo! hadsereg vezérkarának főnö kévé nevezték ki.

A kecskét megtették kertész nek.

Szoros kapscolat alakult al közötte. és a két legreakclósdhb tábornok, Sanjurjo és Mola között. Megindult az összeesküvés a köztársaság ellen.

1935 végén megalakult a Népfront, és 1936 februárjában már megnyerte a választásolcat. Az új népfrontkormány klérezte a reakciós tábornokból fenyegető veszélyt, ezért távozniuk kellett; Mola Pomplonába, Franco a Kanári-szigetekre ment.

1938. július 17-én fellázadt a köztársaság kormánya ellen a Marokkóban állomásozó hadsereg. Ismét elérkezett Franco Ideje. A

zonnal „elintézte“ a Kanári-szigeteken levő köztársasági erőket, és másnap már Tetuánban volt. Közben fellázadtak az andalúzlal helyőrségek Is, Franco augusztus 28-án már a spanyolországi Ca- ceresbe tehette át főhadlszállá sát.

Még előzőleg, július 20-án Sanjurjo tábornok, a felkelés Igazi vezére Lisszabonnál lezuhant repülőgépével. Burgoszba Indult, a- hol államfővé akarták kikiáltani. Október elsején megjelent Bur- goszban Franco. Megfelelő propa gandlsztlkus előkészületek után, melyeket Nlcolás Franco, a táb.or- nok fivére végzett el. Franco a lázadás élére került. A „hlve'a- los“ dekrétumban Nlcolás egy kozmetikai beavatkozást tett — a „kormány feje“ kifejezést az ,,állam fejé“-ra javította ki.

Franco karrierjének csúcsára került.

Következett a hároméves, véres polgárháború, amely a köztársaság minden hősiessége, a nemzetköz! brigádokban megnyilvánuló széles nemzetközi szolidaritás ellenére a nyugat! hatalmak köztudottan egyoldalú „be nem avat- kozásl“ politikája, valamint Hitler és Mussolini nyílt intervenciója révén végül Is a köztársaság összeomlásával és Franco győzelmével végződött.

Egy madridi, akire szükség van

Franco túlélte a második világháborút. Rendszerét elítélte az ENSZ, több ország megszakí'oila vele diplomáciai kapcs.ilatát, és a világ közvéleménye várta, hogy a győztes hatalmak felszámolják a spanyol fasizmust, A nyugati hatalmaknak azonban Ilyesmi e- sz'ikbe som lutntt. Chnrcb'll 'vv

nyilatkozott Francóról: „Száz év múlva azt fogják róla Imi, hogy egyesítette hazáját, és visszaadta nagyságát. Személyét V. Károly király személyéhez fogják hasonlítani.

Franciaország ugyan 1948-ban két évre lezárta határait Spanyolországgal, de az Idézett Chur- chlll-kljelentés sejtette, hogy a nyugatiak számítanak Francöval. Az új háborúra készülő stratégák terveibe legjobban a Franco- rezslm Illett be. Elveszítette u- gyan volt fasiszta szövetségeseit, de nemsokára ú) látogatók kezdték felkeresni Madrldot. Hogy javítson egy kicsit az ,,arculatán“, 1947-ben „Irányított népszavazással“ Ismét monarchiává kiáltotta ki Spanyolországot azzal a feltétellel, hogy az új király csak az 6 halála után lép trónra. Utódát maga Franco szemelte ki. Választása Juan Carlos hercegre. Barcelonai Juan őrgróf fiára e- sett. A trón jogos várományosa Inkább az apa. Juan lett volna, aki az utolsó uralkodó spanyol király, XIII Alfons fia, de Franco Inkább a királyunokát részesítette előnyben. Ezt ugyanis 6 nevelte fel.

1950-ben Franco Jelentős politikai sikert könyvelhetett el; az E gyesUlt Államok hatvankét millió dollár hitelt folyósított Spanyolországnak. Ezzel az imperializmus tudtára adta a világnak, hogy szüksége van Spanyolországra — Francóval együtt E.gy évvel később újabb százmillió dollár ütötte Franco markát. 1952 ben az USA akkori szavazógépezete segítségével felvették Spa- .nyolországot az UNESCO-ba, és 1953. szeptember' 26-án spanyol- amer'ka! egvezményt írtak alá. Az EgvesOlt Államok további gazdasági és katonai segítséget nyúi tott Francónak. ez viszonzásul egy tengerészeti és három légi támaszpontot bocsátott Amerika rendelkezésére.

Az USA az utolsó pillanatig e- gyüttmflködött Francóval. Amikor a tábornok életének utolsó heteiben a felháborodás olyan mé retet öltött, hogy a nvugatt államok kormányai Is kénytelenek voltak nemtetszésüket kifejezni, Amerikában ..szemérmesen hall gattak“ Ford elnök ugyan személye nevében adott le egy la varos nyilatkozatot sajná’kozásá- ról. de ez volt minden. Mindez érthetővé válik, ha tud luk. hogy éppen ezekben a napokban lárt le a támaszpontokról szótő e- gyezmény, és Ford érdekelve volt meghosszabbításában. A háborús érlek köde könnyen eltakarta az agyonprnpagált „nyugati buma ntzmus“ elveit.

—»t —

'Befelezése a következő számban I

A falangista harcostársak fasiszta német kitüntetésekkel „ékesítve“ sorakoztak fel Franco temetésén.

'T'agore

egyetemi

városa

5

'ántintketün és benne Rabindranath. Tagore, indiai költő egyetemi üá- városa Bengálta déli részén, egy kietlen fennsíkon terült el. A pusztaság egyhangúságát csak itt ott tört meg egy- ■egy magányos pálma vagy kaktusz .

Amikor azonban az ember az egyete mi várost övező parkhoz közeledik, meglepődik a virágok, fák és virágzó bök rok tömkelegé láttán.

Már a név — Rabindranath Tagore e- gyetemi városa — elárulja, ki volt az alapítója. Az elnevezés — Sántiniketan — magyarul a „nyugalom birodalmát“ jelenti, és még Tagore apjához, Debgn dranath neves filozófushoz fűződik. A- mikor indiai vándorlása során <de érkezett, csak pusztaság volt körülötte. E zen a helyen akart meghűlni. Éppen az esti imához készült, amikor egy rabló banda megtámadta. Debendranath nyugodtan rájuk nézett, és csak ennyit mondott: „Engedjétek elvégezni az imámat, azután vigyetek, amit óhajtotok.“ A rablók vezére megrökönyödve a filozófus nyugalmán, térdre esett előtte, és kérte, haláláig kísérője lehessen.

Debendranath elhatározta, hogy itt marad. Termőfölde" hordatott ide és há zat épített. Később fia, Tagore kérésére átengedte ezt a helyet, hogy a költő is

kólát alapíthasson. Tagore feláldozta e- gész vagyonát, felesége is eladogatta ékszereit, így egyik iskola a másik után épült fel, mígnem a mai méretű egyetemi város ki nem alakult.

■ A Sántiniketan húsz évvel keletkezése után — 1921-ben — nemzetközi egyetem lett és a Visvábháráti nevet kapta. Ma bölcsészetet, klasszikus és élő nyelveket, valamint India és az izlám földjei nek történelmét tanítják itt.

Leglátogatottabb a képzőművészeti kar. A hallgatók szobrászatét és Iparművészetet tanulnak. Az oktatáshoz a régi India müvésztechnikátt használják fel.

A zenei tanszéken klasszikus és mai zenét adnak elő, és a diákok elsajátítják a régi népi hangszereken, a vínán, a szitáron és tánpurán való játszást. Továbbá tanulmányozzák Tagore költészetét, a táncdrámát és a klasszikus indiai drámaművészetet.

Rabindranath Tagore nagyon szerette a környező vidék egyszerű lakóit, akik a szántál törzshöz tartoznak. Meghívta őket magához, és elénekeltette velük régi népdalaikat, eltáncoltatta táncaikat. A legtehetségesebbeket felvette az Isko láfába. Sokai tett szegényes sorsuk eny hítésére. —hr-~

Kuan-hua, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterire 1975 második telében egy vidéki város helyőrségi parancsnokságán beszédet mondott, amelyben foglalkozott a kínai külpolitika kulcskérdéseivel. Ez a „szigorúan bizalmas" megjegyzéssel ellátott dokumentum nemrégiben került napvilágra Hongkongban, Az igen terjedelmes szövegből az alábbiakban néhány részletet adunk közre.

A kínai diplomácia vezéralakja a közel-keleti helyzetről szólva egyebek között kijelentette:

Befejezett tényként kell elfogadnunk azt, hogy Izrael, amely több mint ezer évig nem létezett, most ismét jelen van. Nem küldhetjük vissza a területéről kitelepített palesztinaiakat, hogy ezálial új problémát idézzünk elő, nevezetesen az izraeli menekültek kérdését.

■«Téleményem szerint — mondotta Csiao Kuan-hua — Izreal • fennállása a mi javunkat szolgálja, annak ellenére, hogy nincs szándékunkban ezzel az országgal diplomáciai kapcsolatba léjmi. Izrael léte mindenesetre tartóssá teszi majd a szovjet revizionisták és az amerikai imperialisták ellentétét. Ezért tehát a legjobb, ha a ,.várakozás és szemlélődés“ politikáját követjük.

A végső eredmény szempontjából nem az a lényeg, hogy az arabok vagy az izraeliek nyerik-e meg a háborút. Nem az a kérdés, hogy az izraeliek vagy a palesztinok tílnnek-e majd el a föld színéről. A közel-keleti konfliktus végső következménye az lesz, hogy a forradalom hulláma elsöpri majd az amerikai imperialistákat és a szovjet revizáonistákat... Fejszal, Kadhafi, Szódat — vagy köv'etőik sem kerülik el a történelem ítéletét.

M

int a kínai külügyminiszter beszédéből kiderül, Peking jelenlegi politikája az ország határain kívül élő kínai lakossággal kapcsolatban arra irányul, hogy rajta keresztül erősítse a szálakat az illető országok népeihez, és a megfelelő időpontban bekapcsolódjék a forradalmi mozgalmakba. „Meggyőződésünk — mondta Csiao Kuan-hua —, hogy a külföldön élő kínaiak és családjaik többségét a forradalom hívének tekinthetjük, akik hajlandók is támogatni ezt az ügyet. Meg kell tanítanunk a kínai emigránsokat arra, hogy számba vegyék a helyi sajátcsságokat, és beleolvadjanak a környező társadalmakba. Ha pedig továbbra is fűti őket a hazaszeretet, változatlanul a mar- xizimis-leninizmust tanulmányozzák, hirdetik Mao Ce-tung eszKínai titkos dokumentum

inéit, és hangsúlyozzák a harc szükségességéi, akkor elmondhatjuk. hogy jól betöltik majd ezt a szerepet.

pioiao külügyminiszter szerint azok a kínaiak, akik megszc- A-*®rezték az állampolgárságot külföldön, még többet tehetnek anyaországukért:

Nem egy kínai emigráns, akit hazája elhagyása után is Mao Ce-tnn* eszméi vezéreltek, arra az elhatározásra jutott, hogy fegyverrel a kezében esall.akozik a helyi forradalmi harcokhoz. E lu.iifitr'irsaink, mivel már elnyerték az áll.impolgárságot, teljes joggal vehettek részt á küzdelcrriben. Mindez'helyes'és korrekt volt. Ugyanakkor a jövőben Óva intjük a helyi forradalmakban való részvételtől azokat az emigránsokat, akik továbbra is kínai állampolgársággal rendelkeznek, hogy részt vegyenek a helyi forradalmakban, mert megengedhetetlen, hogy beavatkoz- z.aiiak más országok belögyeibe.

A kínai diplomácia első embere szerint Délkelet-Az.sia or- szagaiban kialakultak a legkedvezőbb fettételek ahhoz, hogv kibontakozzék a forradalmi mozgalom. Csiao Kuan-hua ismételten kijelentette, hogy Kína a jövőben is változatlanul támogatja a különböző délkelet-áz.siai országokban működő fegy- seres Kína-barát szervezeteket. ,,Ami a helyi forradalmi harcokhoz nyújtott s^itségünfcet illeti, azon továbbra sem változtatunk, hiszen az éppen rendszerünk jellegéből fakad.“

■rtgy gondoljuk, Csiao Kuan-hua szavai akkor válnak telje- *^sen világossá, ha idézünk M.ao Ce-lung egyik beszédéből, amely 1965 szeptemberében hangzott cl a KKP polilbüréjának ülésén. Az elnök akkori felszólalása, melyben meghatározta Kína stratégiai céljait az említett térségben, azóta a kínai politika hosszú távú programjává vált:

Pjs cl tétlenül meg kell szereznünk Délkelet-.Azsiát, beleértve Dél-Vietnamot, Thaiföldet, Burmát Malújföldet, Szingapúrt. Ami Kambodzsát illeti, vele a békés egymás mellett élés elvét kell követnünk. Délkelet-Azsia rendkívül gazdag terület: hatalmas mennyiségű természeti kinccsél. Mindenféle szempontból érdemes több pénzt áldoznunk, hogy gondját viseliiessük e térségnek, mely a jövőben igen hasznos lesz a kínai ipar fejlődése számára, fgy teljes mértékben megtérülnek majd a mi veszteségeink. Ha meghódítottuk Délkclet-Azsiát, akkor növelhetjük közös erőnket e térségben. Ugyanakkor magunk is olyan erőssé válunk, hogy ellensúlyozzuk a szovjet és kelet-európai blokk nyomását. A Keleten felLámadó vihar legyőzi majd a nyugati szelet.

\ kínai diplomácia feje szerint a KNK jelenlegi politikájá- nak vezérelve: egység és harc. Gondoljátok csak el, ha az imperialisták, a revizionisták és a reakciósok egyesült hada harcol indít szocialista ■ erőink ellen, hamarosan összeroppanl bennünket — éppen mert egyszerre támad. Am, ha a szocializmus erői fognak össze, mi leszünk erősebbek a küzdelemben, és nem az imperalizmns, a revizionizmns és a reakció. Ha megosztjuk őket, egyenként mérünk rájuk csapást, akkor képesek leszünk valamennsdl egymás után megsemmisíteni. Ma már azon vagyunk, hogy a harcot előretolt állásainkból vehessük fel. Amint ezeket felszabadítjuk, meghirdetjük a végső háborút ellenségeink megsemmisítésére, és megássuk végre az imperialisták, a revizionisták és a reakciósok sírját, hogy egymás mellé temethessük őket.

A Csiao Kuan-hua által képviselt taktika kapcsolódik Mao Ce-tiing koncepciójához fmelynek eredete a régi kfnai filozófusokig Han Fej-ciig és Sun-ciig nyúlik vissza). Lényege így fogalmazható meg; használd ki az ellentéteket, válj naggyá, és verd szét ellenségeidet — egyiket a másik után Arra a kulcskérdésre, ki számít barátnak és kis ellenségnek, kizárólag aszerint kapunk választ, hogy milyenek a kínai politikai vez.etök pillanatnyi és hosszú távú stratégiai igényei. E szempontok a- lapján^ sütik rá egyes országok a „szocialisla“, .,revizionista“, ..reakciós“ vagy .jmpcrialista“ bélvpget, és eszerint osztják fel őket „első“, „második“ vagy „harmadik“ világra, fgy használja fel a kínai vezetés a marxista terminológiát, miközben elveti • szavak osztálytarlalmátt