Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-10 / 6. szám

*•

HI

7

A

múlt i7Ázaá . véf^ének eiil* lag;ás/>Ati t'olvóiratait fapo/,- ealva sokszor ialálkozhn' ►cink a hi)rI>anovól (ógyil- Iái) csillagvizsgáló nevével, A nkkek szerzője leggyakrabhan Konkoly Tliege Miklós. A knl- fíild nagy csillagvizzgálóinak könjTláraihan még ma is Olt láf- juk a polcokon az ógyalki kiad- ványokati melyek szerkesietöje Konkoly Miklós volt. fia feila- pozziik á korábbi szakkönyvek forrásmunkáinak j«|ryzékél. luajd- nem mindig (»lálnnk utalást Konkoly Thcge Miklósra. Konkoly nevével szorosan összeforrott az ógyalki rsiltagv izsgálő. a- mely világhírű volt a századforduló idején. Ilimevébez és tudományos elismeréséhez napban bozzájámlt még a meteorplóglai'. geofizikai, esillagászati mecbani- kai és kultúrpolitikai tevékenyéé- ge is.

A XIX. század második felében kezdődött az a hatalma.s fo- dományos forradalom, amelv még ma is tart.

.Amíg külföldön láras monka folyt az új fizikai eredmények Invábbrejlósztésének- érdekében, addig Magyarországon alig történt valamilyen szerény kezdeményezés. A tudományos kutatómunkát sem az állam. .sem a tn.a- gánemberek nem támogatták kellően. ;\z osztrák kormányuak nem állt érdekében a magyar knltúra fellendítése. Legsr.omo- nibb belyzclben talán a csillagászat volt. de a meteorológia sem dicsekedhcfell jobb sor.ssal.

\ Konkoly Thege csatád ö*í fészke Ógyalla volt. Konkoly Miklós 1842. január 20-áo' született Budapesten. Szülei azt szerették v'olna. ba gyermekük politikai vagy jogi pályára lép. i liatal Miklóst azonba-o ném ' vps- zotla kora ataesuay- múveluégii nemesi tánádalmának rzórakpró, livurnyázó társasági élete. Már egész fíalaloo nagy érdeklődést tánúsilott a különböző gépek i- ráiit: 12 éves korában pedig raár gőzgépet szerkeAtstett fából, bádogból és esieniatalpbúl. A kis gépecske érdekessége különben az volt, bogy a gyermek Miklós a- karaüaniil is felfedezte és alkalmazta rajta a hengertolattyut« melyet, a .mérnökök csak később

teRnéézaauidomájiyi acckátt doktorrá avaUák. .iz egyelein elvégzése után végiglátogatta a híresebb kölfótái intézeteket, \ járt többek között {íöttingetiben, Párizsban, Brüfszelben, Béesbea.

Itthon ismét fetmei*iiit etialád- ja réazéoről a kívánság, hogy lépjen a vármegye szolgálatába. Bár Konkoly megizereátte a jogi diplomát ú, nem tnívesear fégUlke- zoö polilákávaL f867-b«n rövid ideig KouniroiTibaa áljegyzöskö- dötl, de e tásztségröl baíntr leköszönt. Idehaza azonban letette

gyebb cégektől i»ei»eata be a luő- szereket, később azonban maga terveste éa szerkeazteite őket. ISét-ben uekilátoU, hogy megépítse az égyallaj intézet fő műszerét. a 25 cra-es Mírz-Kosiioly- -refmkturl. Ez lett a legfontesabb műszer, niely évekig szulgáíta a tudományoa nregfigyeléet, éa kis ábalakftásSat még ma is hassnál- ják Magyarországon.

Töbltazör utazott külföldre, bógy á jeieotŐs^b intázelék mü- szereit tannlznányozza. Híre lassan egész Kilrópiban elterjedt.

az egyik legkiválóbb öatökéséaz- Wő.

.V M-aa éVeldg álUndó' bolygú- megbgydés is folyt amal a céllal. hogy a bolygók febzinének vállozáaaic rögzítsék. Konkoly kiváló rajztelteLséggel őrökílelto meg a bolygók képet. Különösen érdekesek, éa még ma is értékesek a Jupiterről készült rajzók. A ' közelmúltban az amerikai .Astrophysical Joacnal című folyóiratot lapozva ribakkantam egy eikkre. melynek szerzője ezeket a megfigyeléseket még a mostani

Vezdtd' alkalipasni. érdeklődési köre mindenre Idtoriedt, Tanára. Kisk&y Lajos aTig gy ŐzőH néki vátászólni, áléikor a fák, virágok, állatok, kövek iránt érdeklődött. Tizenhét ivt* korában a budapesti egyeCean fbúkal iniézc- tébesi .ledlík Ányos tanárának asszisztált. Később azonban szülei kívánságára beiratkezou a jogi karra. Nem nagy lelkesedéssel tanulhatta azonban a jogot, mezt 1860-ban már a berlini «gyete- meo folytatta Uoutmányair, a a legkiválóbb szakeuberék előadásait hallgatta, Dove, a meteorológia egyik megalapflója, Kirclioff és Magnus, a két híres fínkvls és Enfcc. a csillagászat egyik kiemelkedő tekintélye oktatta. Ekkor került érdeklődésének homlokterébe a ésjllagás'zat fe a. vele kapcsolatos tudómány'ok. (luszouhét éves korában a berlini egyetem

A nyugati Inniasgyártők nég at ton tadjik nogtoitoil ( Tkis nid Heart U( Mine című azorztraény két őzen ét tartá.: aagita- kttás aálkati sikerit. Az lalny tisérok also féltttule «sH, a a Motuvvn cég adta ki l>bK-ban. Korábbi tfknrasámaik. 0 Sbent és s Twist ami bbout réiéa iniotitk a céghoz.

Népssorűségiik tasaly is sáltozattan salt. Sokat at év Irgslka- rasebb sgyOttasának takinlik.

lS73-baii az agyiittos bárara taggal gyarapqdott. Ezra aUlt az akkor készüli 3 + 3 cimü aagylaraailik la, aiaolr omaylaÚMz lett. Ilonatd. Rudolph és 0‘Kolly Itlay aiallé falzárkliatt Enila Islay. Martin Islay ét Cbrlt latpera. Méltó parrnsrakaok biaséynltak. Az 197S-bén menő sikaralbamuk cima Ths Hsat la Oa. ;

Enekalnak. korapenálaak. sznvagtt' imák, maa^kilaak és aajit lamazeik prodacaral ti. Az ogyittosnok ataci vacsrőjo, mfadayijan ugynirsngiiak S bt fdéakéBt adódik ia köBtiik aósaraltérót, együtt kiizdénak a sikarért.

tagújabb hiva It Up ciaiii aagyiamaztkbil agy bét alatt 71 star példány kait el az Egyatült Allamekbaa. ^

a mo^onyvezetől. hajéépitői ét hajókapiláayi vizsgát. Egy ideig bapiláey i minőségben a ' Duna- gőzhajósiási" Társaság öreg ..Hu-' dőli’* ét ,,Gizella" gőzöseit vezette. de Innou is hamar megvált. Később. saját magájul; épített egy — akkori áirteteniben vévé — ki- tőuő teljmilsnényii gőzbirkát ca aszal bajózott a A’ágóa ét a Dunán. " •

ISiŰ-ben ismét külföldi lanol- mányúbrá indult, tiazajövet pedig BeUlitótú bűgy Ógyállón felépítse híres i.magänö.izletdejet". ELö műszereit egy -16 cm-es Cook ref- raktorl. egy 7 cm-as pastjsge niü- sz«rl íteodoh'tV meg .néhány kronométert az ógyallai kastélyban bely'eZle el. Eleinte a maga gyo- nyörüs^ére vizsgálta velük az égboltot, később azonban tudu- mányins kotatásba is befekezdetl. 1874-besi már a Vfagyar Tudományos .Akadémia előtt is bezzáiuol- hatoK raunkássigáról. Ezzel Ma- gyaremzágon a csillagászat ismét polgárjogot nyert.

Ajf ógyallai esillagvizsgáló mü- szérkészlete év-ről évre bó'vüll. f873-ban egy Bcasc-nihg-féle 27 em-M lávesij^vel'szfp/ett, be. A kástélyblaa, taar nem fértek él az eszközök, e^pt* ü parkban álló .,rütdWilaaV.*:'ifatiű>tta. át csillag- vizsgátái' c^jaln. Elmnte naannál is inkább, mart korának majdnem minden nevesebb csillagászával jó viszonyban volt, és sokszor kérték ki tanácsit mcí- szertechnikai ngyekben.

Különösen jó spektroszkóp felszereléssel dicsekedhetett az ógyal- lai estllagvizsgáló. .Mintegy két tncalnyi spektroszkóp és spektrográf él It readelkezé»ére. Ilyen felszerelést pedig a múlt század 8(l-as éveiben Európában csak a potsdami és z pulkovi csillagvizsgálóban lehetett látni.

Gazdag tapssztaUtait » biresic V ált könyv ében fektette le. .A korabeli krliika igen kedvezően fogadta ept a vaskos könyveh de még, az újabb müvekbeo is találunk ntalást erre az immár 90 éves kézikönyv re.

Konkoly azonban nemcsak a majzertechuikában szerzett érdemeket. Az ógyallai csillagdán ~ különösen a 19 század ntolsó év tizedében igen fontos asztrofizikai megfigy elésekol végeztek. .Az öslökösök fizikai v iszonyainak, a- nyagi ösizetélelénrk kérdésit vizsgálták, amely még ma sincs teljésen tisztázva. .A vizsgálatok elsősorlvan szinképelerniéssel lör- iénhottek. Az üstökös eUő színképét Donáti olasz esillagász észlelte, A' századfordutóker azonban kétségtelenül Konkoly v olt

időben is nagyon értékesnek Mrti*Beogeleg szokványos m^fig.'O- lést is V.égezleV Ógyallán. Ezek egy részét Konkoly vüfalta. pl. évekig Ógyalla adta a pontos i- dőt a M.ÁV’-nak és a postának.

,Az 1890. év nagy foiidulalot hozott Konkoly életében és tové- keny végében. Ekkor nevezték ki az Ürsrigos Meteorológiai és FöldmágnesességI Intézet ígazga- lójává. Konkoly, bár nem volt meteorológus, etfi^dla a kinevezési. és nagy buzgalommal Iáiéit munkához.' .Az S vezetése alatt e- roelkedert a magyar meteorológia európai színvonalra. íme néhány jellemző adat: Konkoly rnííködé- sétiek 21 eszlendeje alatt a meteorológiai állomások száma 190- -íöl 1138-ra. a nagy obvzerváló- riumok száma egy ről Ötre emelkedett, Ogyallátt saját birtokából kihasított telken nagyméretű obszervatóriumot épített. ÉrdcVIŐ- deU a geofizika iránt is. Föld- mágyiescsségi műszereket szerzett be és szeizmográfot szerkesztett. Kúnk'oly rendkívül sokoldalú ember volt. Számos mozdony pró- bafoUsan vett részt. A hajók közül Vülőnösen a század elején i- gon elterjedt gSzbárkék I érdekeltét. A gőzhajókról éa mezde- nvokról több raUnkát írt. Szerette a máét, különösen TS'agaert kedvelte, és a bírás zeBcererzővel jó barátságban is volt. 0 maga is komponált,. pl. Jókai Milton ctmű megzenésített drámájának a nyitánya tőle származik. Xápda- lokat írt át rongerára, és néhány iámért raűdal ia tőle szármaÁk. Egyik alapítója volt a Magyar rilharmónia Társaságuak. Szerelte a grafikát ia. A festők közül pedig Zichyt ét Böcklml kedvelte. Böcklin M. Segéniini képeit lefótyképczv e, illetv e reprodukál v'ó tM-jesztette.

Konkoly nőm szívesen foglalkozott poUkikával. lS9<>-kaji a tatai kmület megválasztotta képviselőjének', ée két cikluson keresztül 1006-ig erszággyűlési képviselő vnh. Azonban a purlament- ben ia a naagysű-orsnági Lukúm éa tuderaáay fe^untéaét propagálta. A bŐKségvetéaí 'VitáíoM a tudományos intézménvek anyagi helyzetének javítáaát követelte.

Keakoly látta kora társadalmának hibáit, és saját erejéhez mérten igy-ekezeU őket Idküszöböini. Birtokából 1600 holdat a földnél- káli parasztok telepítésére a ms- gyar államnak adományozott. Nem rajta múlt, hogy tervét nera az ő eigoodotásai szerint hajtották V'égre, ,A képviselőbázban több alkatommal felszólalt a vasúd és hajózási személyzet érdelében. Követelte a nyolcórás munkaidő bevezetését. Ugyanakkor éles hangon kikelt a kulturális, eálpkat nera láinogató vagyonos osztály, és ■ miultztériumok zsugorisága elteu.

Xem sokkal halála előtt Térkén .Lajossal igen érdekes mun- lilia kezdett; Színképfelv'étélekct készített a Hold egyes vidékéiről, és összchasoBlítva őket á földi kőzetek spektotrarojával. .A munka. sajnos félbeszakadt: Terkán bevonult katonának. Keitkoly pedig' m^liall.

Konkoly rendkívül sokoldalú egyéniség volt. Eeltétlenül korának kiváló CiilUgés'/át. flzikuiát ét konstruktőrjét. kell tiszteliiün.k benne. . .

Tintéi- István mérnök. CSr.

^ Tnf. ■ mindén'' nem ■ 'e hit ’'d'inat nténápság.-ß'. lú, féíef Éiitlc a' Coiora-- bg feiugyetó:':-oimü bünligyi ■si>ro£át.. ni3íut)k '■'is köitte.dveii itsieiepibjé- péltíául - várailán a^áfüeecót kapóit,' Mint itme- Tties,': Cólombo felilgyeif) - ki- 'sáráiág mi'näig fgg gvä^ä'd bailon'kaäit^än' meg a

képerdtftn}- ]apáitban'‘. piáig' w&w é'p'pin 'it a ditaí;- Bgy élélmts 'divatcég 'Ut.k4r.ie a müriéspt, adja beleegyezését, hogt/ a'ne'jéüel..t}t}egr^mazzák a gyiriiíi'„áioádk'dltirményt“.

■V ■ V . ■ ■

' ■ ■ ooo. ■

• V-.'-l . .

Aob Vtilodwirá,' a Washing- toa-Past' szlárripofiefe' az6:a, hogy >ko,}tégáid,._.iCcir7 ,■ Bftyi lein tdrsasägähan .leleplezte a Watergats-botrányt,. 'elnyerte dz, ojtieri-lcah sa'/ípberkekben a „Hisiir ■ Saimoft"■ létzöt, <.Sern- stekmel' könyvei i.fs-írtak. a

tCDrm^

, WatergXe-myröl, is elkészült a könyv 'Jilm.u.äkozara is.

■M'istir Szimat a hírek ste- firU 'úl nyomra' bukkant. Részleteket még nem árult el, csak annyit móndoti; , ■

A2? hiszem, érdemes ű\- ra-.■nekivdg'tá 'rvrnak a kérdésnek, .hogy valólában .ki bité meg f.-Fi Kenttedy elnököt.

000

! 1 ' • , ■

Altatógépet , szerkesztett egy^franáia mérnök, A készülék bemutatásán részivevö 25 szakember valóban pár per cen belül élalűdc.

A készülék érdekesség*.

hogy. a meg^ólrüáAg hason- .'Ut.'aieleyizi'óhóz,..

■ apa

A .francia .' hé Honái Tömd Ummeséf'''k6söii äenry Kis- .singer amerikai külügymi- niszterröl;

Történt, hogy '"-Heniry- Kis- seliger elvésztetíe ad álldsát. Hosszú vándorlás után'egy'ál- . latkérőén: taidi'l felügyelői ál .lágy, Slhgtár'ozte pedig, hagy egy. ketrecbe 'zárfa a tigrist és a\ bárányt. Ss úgy is cse lekedeii. Teltek a. napok, és csodák .csodájára, a bárány .kának semmi -bánzódása aem esett. .

• Felesége-kíváncsian kérdez- ■■le.- hogyan sikerült megszelídítenie a -..falánk - tigrist.- -A: egykari- ■ kiiUigymintK'er a következőket uáiaszolta:

A dalcg egyszerű. Mindennap -úf-.bárányt lessek o ketrecbe.. {pi)

' • » A f 'I

Barry láthatólag kereste a - -szédet a misódlk jelzőrendsaer- szavrakat.

— A maguk Pavlov ja i bének nevezte. Mi, hippik, a hui-r niadik jelzőrendszer segítségév el érintkezünk egymásrsát.

.Az arcom valószSnűleg riijés" kifeje-zést öltött ebben n pillanaton, úgyhogy Barry élnevette magát.

— 'Xa ugye, mondl£Ém,_ hogy nem fogja megétteni.. ;Va Ide figyeljen.

Figyeltem. Cmpeltek a kabó- eák, és a giláiosok tovább pró- hálgnlták hangazerüket. Barry behunyta a szejnét. _

— A zene. Ez ia Itarmadik

jelzőrendszer. Maga nem* volt olt a woodstocki fee-itsvilon.-En igen. Joe Cookqr, Ario .Hnlrey, ■limmy Hendrix félmillió hippit olvasztónak öss«. Ha látta volna, hogy is megy ez, -Gratidió- zu'I ■ ’

1 ,enclh,vn ..fé.vzkelödoi" kezdtem. Nem vitatom, a pop'zene la

t-etasd^, nündara a navnleatä. a k'uliút'ától ée a tSbbrl£3 (<3gg- De smnmily'eo zené, kgyen az Bing trosbyé vagy Beethovené, nein helyettesitbeti ,az entberi 'szav akat. ' .

— Csak ném akár'wieggyőaéí aÍTÓl, bogy niágiik'' niegértik egyntá^ egy'ilyen zehn seglto'é- gév-en”- , . ■ ;

BecsülétiMvamLMi. snjniikozva uézett rám. ' — Mondtam már,' hogy a -ae ne Összekovádsol hénnünk'et Nem mondtam, ,bbgy. raég'érljűk ^ymást. Még magiíA^t‘''sero' éi-tjukl Magam sem’tudódó, ráLt akarók. Tudom,, hógy mjt neje aksárok. Nem altmrok résaft 'van- td ^ben az pg^z butwoá diiz- nóiságbaa. ß» BÚndegylk .elíávn- lűdík vagy. sgyekíák eltávilod- ni octől a dsnaaóóltól.

borsa, motictpte.

Barry széles mozdaiatőal a rá— Ael hlaá,- tmgy írJ.. itt mind' ismerrjak- egymáil? ,Téyed. Ka e*ai ezt a kettőt ismécem. T«dóm,.hogy .vattuák itt' amar’kaiak;, fnanci^. skandinávok. De uaro istneíiok • agymist,' P. semmi kedvríink sincs megismerkedni. Magit, érmtkazünk hn mással. £z. a léri.veg:_ nem t.-- aierjutV- mégis- -saereljiil egv- mást. i Tegnap Báselhen valaki megmoütlta,'' hogy iif-lesz e*y: inlálkezé és - idajőtleivL A többiek 'I isr ittjöBék'. - Egyenként, pál'Oaan íkemmuaáatuL'' Hóbtap ugysmigy-i szétszéledünk. Lnliet, hogy- iisoha tölAé netai találkii- cuok. Dm ez nem is fontos. .Ahhoz, ■ hög.y 'sáerassak'-'..égymásij nem I fellétfén iü' teli*-ísínea?nHnk a másikal.íA legfontosabb, hogy szahidoftf legyünk.'..-1. bavB^bre'Mrdolt.' .A tűz . felől'uieteg , jött, de a hátunk íázóit. Meshrorzongitam.:Egy ikö- zelbeú ütő lihy'.odajött, és'koty káa plédet dobott ■ a'tépdemró. Köibán^ egy siói .sem szólt. 'Azután vtsszatmt a helyére. Be- burkólórtam. _ .

És-hogy’Utt magából'-hippi ?,Mikor?,.

A höcnlokál -rá««ólea.’

— Ezt már én ia késdeztera magamtól,.éa nem tudok pontos választ adni-rá. Mint aliogy a.zt sem tudom, liogyao kopaszod lant meg. Cgy hajszálanként. Emlékszem, az. apám arról he- szélk. hogy mindig geográlus szeiélett vulnv .leiniú — a há- ziínk ■ tele, volt fötdgönibbel. és térképeid;»! —éa mégis kaíés- - kedő léU belőle. £s nem sajnálja. Azt biionygnttH,■ hogy .mln- ' den fogbikozásban a lényeg az üzlet, a dollárok. Az atiyath meg anrüóta -az. eszeqiat tudódó, azt hajtogatta, hogy lagfoRtoaabb » livztaság. - AUandóait szimatolt, és min ded fajta • vegy.yzérekle! pucolt. A: tenámk az itkolában az anieiúkai '.demokrácia uagy- ezerőiégéről és a-Grand Canyon sz^ségeáról bewéllje^ Kipróbáltam az összes. ilyen abraJkedab- rát.-Azután az egyetem a -ms- ga ■ eklektiksaságával. A vakációk-akit színié soltasera pihen- lém — dolgoztam. Edényt mo{- tarú vendéglŐkhén vagyautósze- mlöhnek sH!Íha**m». Nmrií aúrt.

iHOit' nem , V olt pénzeni. Csak srégyeitlem, hog.v lopjam a napot. Üzletet-esIááltsuM. Imoi-t igy n»veltek. Sokan tessaek í^y ..

F.tneveUe magát.

— ^Arután taegéfrttWew, hogy »7. mind émlBíelJen dolog. Minek pénzt kerevniV Hagy házam. esaJádoM Icgynat, gyed-ekeket nesnzeek, éa mi^laoítsaiii ő- ket. hogy kell pénzt: aunálnj’.’ Hogy meséljek nekik a Grajid hányon szépségéről. A ' fenét! Isabel, hogy ittindea másképpen lenne, ha az apám nem'hagyi* volna eft » földgömbjeiL Nem ludoiti.

Nyújtózott egyet, és ásitokl.- (jyei-diekkoni nkbau núml azit gondoljuk,' hogy ' valami nagyra születtünk. Mindegyik meg van győződve arról, hogy a hősi Cett^ váraaLk rá. Aztán hirtelen rájöv&ik. b<^’ az í- v ek felnek, ■ és hnsEefinek him- hamya sincs. A nstgy^ónyáinV fiatal .komikban naiv módon art gondolták, hóg-y még nünden e- lŐUük van. Nekünk viszont sietnünk kell, nniig a megamn- 'iták; a fejönki« npM ruhátuak. így hát tándommk.'1^ ia-ti- zadezni kezdtem. ; Bwaédeket .ntondfana, éa Aitoitam a rand- őrók elöl. Aztán ez is elmúlt. Az ördögbe az egésszel — így háf itt vagyok.

Már későre j^, de ■eeni a- karódzott aludni.. Nagyon érrde- kidt Barry-. Cjra- m^sBÓlalt.-•«Att k*r<ÍMÜ,imjÁtk--vagynk

itt. Nem tudom. S* a Louvtc. se Rodda dodsbjai nem izgatnak. Talán csak- a természet e- gyedül, az természetes. Bár a'/.t is megaiéigeák, anteanyire tudják. Aiolkor hidegta fordul, délebbre niegyiiitk. Most niév Svájcba a -yeid rossz. Mázb'juk van a svájciaknak a tájjal.

— Senuniféle hőstett nem vonz már. Szabad vagyok, és ez a fő. tia nem akarok dot- gozni, hát neo» dolgoaom. Szabadon fogadom vagy elvetem a dolgokat. Én az utóblúi választoltam. mert nem látóm cél- jál az alkotásnak. Kalóriákkal tömni magunkat, é> dagadtri- ülfli a fenekünket — ez nem cél. Cvakran vádolnak azzal, bogv kéi*egetüftk. Na és akkor, elvévre.nem kóveCetütik, hanem ké- isHik. fgaz, hogy aem is nn- gyoe adnak. Élünk, ahejy tudunk: ^-«sek eladják az ülte- velüket a bíinőz8knék. nrások labsu'alóríuaioknak adnak véi-i — azt jóTmegfizetik. Vau. amikor lopnak is. És vau, hogy meghalnak lifuvzban vagy más lagálíós betegségben.

Banry fáradtaik I^'intett;

— Egyáltalán, mi hippik, ki- IvalófélbeB vügywifc. De büszkék Vágyunk ti. Imgy a törté nelembern elsőként megtagadtuk a részvételi az anyagi jólétért folytatott bajízábaö. Eliilasitjnk a fogyjcsztói láiSiadahuaL amelv magfojt miitdéijl, ami eleven.

(Fnlylatjilk.