Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-22 / 25. szám

6 OLIMPIAI ARCKÉP­CSARNOK JOZEF PLACHtf VISSZATÉR E mlékérnek a brattsla- vaí televízió Gólök- -pontok-másod percek című sportadását bevezető filmkockákra, amikor hétről hétre megismétlődött az 1969-es stuttgarti Európa— Amerika * interkontinentális atlétikai találkozó 800 mé­teres futása. Ha igén, akkor sokáig emlékezetes marad [ozef Plach? nagyszerű haj­rája. Csúcstartónk akkor 20 esztendős volt, s ez a kor a középtávfutók között a legjobbak közé való kerülés kezdetét jelenti, jozef Pla- ch? minden kortársát meg­előzte; már a mexikói o- limpián meglepte a világot: az ötödik helyen végzett. Pedig újoncként, esélytele­nül érkezett az aztékok ha­zájába. Egy évvel később Stuttgart következett, 1:45,4 perces ideje mind a mai na­pig csehszlovák csúcs. Eh­hez jött még az 1969-es Eu- rópa-bajnokság ezüstérme, amikor nem tudott ellenáll­ni a három, kitűnő NDK-belt futó jól megszervezett A z újságírónak időn­ként éppoly szüksége van egy adag szeren­csére, mint mondjuk a diák­nak a vizsgán. Hétfőn múlt két hete, hogy megbízást kaptam, ír­jak az Olimpiai arcképcsar­nok című rovatba néhány sort Anton Tkáfi kerékpáros -világbajnokról. Két nappal később, szerdán reggel, a- mínt Bratislavában a repü­lőtér felé közlekedő 24-es buszra várakoztam, ki kere­kezett el mellettem komóto­san? Eltalálták. Pontosan ő. Szökés bajuszkáján izzad- ságeseppek fényleitek, de friss és jókedvű volt. Tkáfi fonóval, bár a szlovák fővárosban nőtt fel, és Kteätinec, majd Gábor edző vezetése alatt itt nyűtt el egy csomó versenybicik- lit, nem könnyű mostanában Bratislavában találkozni. Egyrészt azért, mert' nemrég a Slovan kerékpár-szakosz­tályából a Diikla Trencínoe igazolt at, másrészt pedig most, amikor az olimpiától nem egész egy hónap vá­laszt el, ideje túlnyomó ré­szét a válogatott keret kö­zös összpontosításán tölti. A páiyakerékpározás azon kevés sportágaink közé tar­tozik, amelyekben az olim­piai kiküldetésben számítás­ba jövő sportolók már jó a- lőre tudták, melyikük kapja meg a montreali repülője­gyet. Pedig a döntés nem volt könnyű, főleg a sprint­ben, Tkáfi versenyszámában nem. Hiszen rajta kívül még a kétüléses gépek kategóri­ájának világbajnoka, a Vla­dimír Vafikaf — Miroslav Vymazal-kettős is nagy e- séllyel pályázott, a kikülde tésre. Az olimpián viszont — a legújabb határozatok értelmében — egy-egy ver­senyszámban minden ország csak egy versenyzőt indít­hat. Nálunk Tkáfira esett a vá­lasztás. Hogy miért, erről „blokkjának“, és második lett. Stuttgart óta csaknem hét év- telt el. És milyen hét év! Nehéz és gondokkal teli hét esztendő, A koäicel diák kö­zéptávfutásunk csillaga lett, versenyzett Európában, A- mérikában, 1972-ben Gre- noble-ban megnyerte a fe- dettpályás-kontinensbajnok- ságot, de mintha egyre ke­vesebb Igazi öröm csillant volna meg Plach? szemé­ben. Ugyanis többet beszél­tek a helsinki EB (1971) si­kertelenségéről (nem került a döntőbe) mint Grenoble- -ről, gyakrabban emlegették neki a balszerencsés mün­cheni futását, mint 880 yar- dos Európa-csúcsát, amelyet a prágai tartanpálya felava­tása alkalmából futott. Szó­val Plach? Athén óta (1969) szabad téren nem tudott í- gazi nagy eredményt elérni. Hogy miért? Miért állt meg fejlődésében a nagy te­hetség, aki oly fiatalon lép­té még a világot? Hiszen LiSka edző nem vfesztett semmit szaktudásából, to­vábbra is ő irányította Pla- ch? felkészülését, és' talán még többet edzettek, mint valaha. A kemény, néha kö­nyörtelen edzések azonban nem és nem hozták meg a várt eredményt. Nehéz az o- kokat keresni. Tény és való: Plachf Achiiles-lnsérüléssel bajlódott, • tanulmányai Is -1- dőt igényeltek, ráadásuk egy ANTON TKÁC Tonó, bővebben nem nyilat­kozik. Azt mondja, azt a vá­logatók tudják. Azért mi sejtjük: Tkáfi jó formáján kívül bizonyára sokat nyomott a latban az is, hogy a bratíslavai fiúkét évvel ezelőtt éppen a mont­reali faburkolatű versenypá lyán szerezte meg a világ­bajnoki címet. Igen nagy lé­lektani előny ez neves kül­földi ellenfeleivel szemben. Most minden jel arra mu­tat, hogy a tavalyt hullám­völgyből Tkáfi kikerült, újra összeszedte magát, és ismét hírnevéhez méltóan fog sze­repelni. — Átigazolásom a trenfií- nl Duklába . igen jó lépés volt — tűnődött. — Míg- Bratislavában tulajdonkép­pen nem is volt ellenfelem, a Duklában kitűnő feltéte­lek között,: lelkes és ambi­ciózus, edzőpartnerek társa ságában készülhetek. Klub­társaim, Valenta, Schwarz Zouhar és a többiek is vaia mennyien fiatal srácok Edzés közben lazsálás nincs hiszen mindenki.;szeretne ie győzni, amit viszont én mitj engedhetek meg magamnak. Az edzővel, Duián Skvarení- nával is jól kijövök, hiszen fiatal korom óta Ismer, és fiatalember magánéletre' •? vágyik — és az élsportoló­nál a nősülés is problémák­kal jár. Plach? tavaly bevonult ka­tonának; az atlétika szerel­mesei sokat vártak ettől a lépésétől, riiert a Dukla Banská Bystrica köztudottan a középtávfutók fellegvára. Csákhogy Plachí nem talált igazi otthonra B. Bystricán, utazgatnia kellett edzője u- tán, és iskolai konzultácóik- ra Koáicére. És ez, nem tett jót fejlődésének. A tél beálltával Plachft átvezényelték Prágába a DukIához, itt kapott beosz­tást Liska edző is. Nem volt zökkenőmentes az átmenet, de Flach? újra bízni kez­dett ..önmagában, . a Dukla nyugalmat'és biztonságot je­lentett számára. A harma­dik olimpiai részvétel, a si­kertelenségek jóvátétele nagy hajtóerőnek bizonyult Piaciig téli felkészülése fo­lyamán. — Még nem akarom ab­bahagyni — mondotta —, be akarom bizonyítani, hogy nem felejtettem el futni. Prágában ismét a régi ön­magámra találtam, és ed­zőmmel mindent megte­szünk az egykori forma visszanyerésére. .. A szőke futó május köze­pén olaszországi portyán volt, és Firenzében 1:45,78 perces idővel (elektromos mérés) nyerte a 800 m-es versenyt, nagyon megköze­lítve ezzel legjobb eredmé­nyét. Hét év után tehát vissza­tért a nagy tehetség Európa és a világ legjobb nyolcszá zasat közé. A firenzei ered mény visszaadta jozef Pia chy hitét és reményét. Ép pen jókor! Nem egészen négy hét múlva kezdődnek a montreali olimpiai játé­kok. .... 7 ........ it, y) t anácsaival nagyban elősegí­tette a fejlődésemet. Külön ben a téli felkészülésben március végéig 3000 kilomé­tert teljesítettem. Ennyi ed­dig még soha nem volt.. És. öt kilót fogytam. A kétszáz métert most 11,1—11,2 má sodperc körül hajtom. Nem szeretném elkiabálni a dol­gokat, de eddig jól érzem magamat, bizakodó vagyok — és már búcsúzott is, és elhajtod yersenygépén. Bár rövid „szabadságon“ volt csak Bratislavában, az aiő írt napi orszé • edzés­adagját itt sem , a ki. Kisvártatva a 24-es busz. és a fent: oeszélgetés sei a „tarsolyomban“ utaz­tam a tlzórakor induló re pülőgéppel Prágába. A Csehszlovák Testneve ? si Szövetség Központi Bi­zottságán az éppen ott tar­tózkodó Gustav Zákot, a pá- lyakerékpáros-váiogatott e- gyik edzőjét kértem meg, hogy tájékoztasson a felké szülés pillanatnyi állapotá­ról. — Az olimpia előtt hét nagy nemzetközi versenyen, hét város nagytííján mérik össze tudásukat az esélye­sek. Az egyes versenyeket Tbilisziben, Varsóban, Pá­rizsban, Brnóban, Lipcsében, Aarhusban és Koppenhágá­ban bonyolították le. Tkáfi legutóbb Lipcsében .állt rajt­hoz. Igen erős mezőnyben a második helyen végzett, csak centiméterekkel ma~ radt el az NDK-bel! Raasch- töl. A selejtezők során e- gyébként többek között a szovjet bajnok Jablunovszkij és a kitűnő NDK-s Geschke ellen is győzött. Aránylag későn kezdtük az - idényt, nehogy a fiúk idő előtt be­leunjanak a versenyzésbe. Tkáfi formájával egyelőre e- légedett vagyok. Remélem, a folytatás Is sikeres lesz. Ebbe* mi is bízunk., MAJOR LAJOS A szovjet labdarúgó-válogatottat a különböző európai sza­vazásokon a szakértők tavaly az első három közé helyezték, ez meglepő, hiszen egy évvei ezelőtt csak a 24. helyre sorol­ták be. — Mi történt? — ezt a kérdést tette fél a TASZSZ szer kesztője NyikolaJ Szimonyannak, e korábbi híres válogatott játékosnak, a szovjet sportbizottság labdarngőosztálya jelenle­gi munkatársának. — Sok minden történt — mondta Szímonyan. — A váloga­tott előrelépésében nemcsak az a döntő, hogy a Dinamo Ki- jevrp épült az együttes. Nagy jelentőség, hogy óriási változás állott be az edzésmunkában. A kluboknál dolgozó szakembe­rek aprólékosabbá, következetesebbé váltak, munkatempóju­kat ét kell venni a játékosoknak is. A korábbinál sokoldalúbb korszerűbb, könnyebb edzések természetszerű következménye, , hogy a válogatottnál számításba jöhető játékosok lényegesen jobb állapotba kerültek, nagy jelentőségűnek tartom, hogy míg a korábbi esztendőkben külföldi csapatok státusát igye­keztünk lekoplrozni, most a rendelkezésre álló játékosokból alakítanak ki a szakemberek megfelelő játékmódot. A Dinamó i . Kijev például egészen újszerű stílusban futballozik, most őket próbálja utánozni a külföld. — Mi várható az idén a szovjet'labdarúgóktól? — Sok a feladat: olimpia, világbajnoki selejtezők — mon­dotta Szímonyan. — Remélem, hogy húsz év után újra a szov­jet labdarúgók nyerik el az olimpiai aranyérmet. 1956-ban én is tagja voltam az akkori aranyérmes csapatnak, és ez felejt­hetetlen élményem volt. Egyébként nem véletlen, hogy az 1956-ban olimpiai bajnokságot nyert szovjet válogatott ts egy egy csapatra épült: a Szpartak Moszkva nyolc játékosa volt a győztes együttesben. Várom, hogy előrelépésünket bizonyít­ják a klubok versengésében is. Remélem, hogy az új, idény­ben a Dinamó Kijevhez több hasonló képességű csapatunk lesz. SPORTMOZAIK Szöknek az argentin futballhirók. No, nem a mér-kőzésék után a pályákról, hanem' a találkozók elő) — és Argentínából. Igen, ezúttal nem a futballisták hagyják el hazájukat több pénzért, most a játékvezetők keresik számításukat külföldön A ..fekete mezesek“ elégedetlenek erkölcsi és anyagi megbe­csülésükkel, a hazai bánásmóddal, és egymás után fogadják el a dél-amerikai országok — Brazília, Ecuador, Uruguay sfb. — meghívásait előadássorozatra, blróoktatásra és mérkőzés- vezetésre. Havi 2500 amerikai dollárt kapnak, amit odahaza soha nem kereshettek volna meg sípszóval... XXX Ha már a dollárról beszélünk, nézzük meg, mi újság az E- gyesiilt Államok futballberkeiben, ahol most készülnek az or­szág 200 éves fennállásának megünneplésére — stoplis cipők­kel. Az amerikaiak meghívták Anglia, Brazília és Olaszország válogatottját erre a tornára, s egyenlő eséllyel veszik fel n küzdelmet a vendégekkel. Az amerikai színekben ugyanis nem kevésbé ismert játékosok játszanak majd, mint Pelé, George Best, Bobby Moore, jGiorgio Chinaglia. hogy csak egy kéi ne­vet említsünk a leghíresebbek közül. . . Nem irigyeljük az USA labdarúgó szövetségi kapitányát, akinek legalább négy nyelven kellene tudnia, bogy egyértelműen megértethesse lak- tikáját játékosaival. De ki tudja, hátha kölcsön kapja majd az ENSZ éppen szabadnapos tolmácsgépezetét... xxx Vlagyimir Bure, a „szibériai pisztráng“ — így nevezik őt a nyugati lapok —, bejelentette igényét 1 darab montreali a- ranyéremre, mégpedig a 100 méteres gyorsUszásban. Az Eurfi- pa-csúcst.artó szovjet Úszó már egy olimpiai éremmel rendel­kezik, hiszen négy éve Münchenben bronzérmet nyert. Leg­utóbb Caliban, a világbajnokságon ezüstérmet szerzett hozzá., s ezek után nagyon is elképzelhető, hogy jelenlegi legjobb idejét — 51,32 mp — júliusban sikerül-majd túlszárnyalnia, ami újabb „színnel“ gazdagítja otthonát. XXX Azonnali hatállyal elbocsátottak 124 villanyszerelőt és vízi gépészt a montreali olimpiai stadion építkezésétől. A vizsgá­lat ugyanis megállapította: ők szervezték meg az ismert sza bolézsokat, hogy meghiúsítsák az ünnepélyes megnyitót. Az előidézett fennakadások, ha csak még egy hétig tartottak vol­na. akkor valóban sikerült volna ez a terv. amelvet — a vétkesek védői szerint — hivatásos provokatőrök dolgoztak ki, és a munkásokat csupán beugratták, jobb fizetés reményé­ben. Most semmilyen fizetésük sincs, s ha ennyivel „megúsz- szák", már akkor is örülhetnek...

Next

/
Thumbnails
Contents