Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-15 / 24. szám

Nenad Stekics és Branka Batinovics, Jugoszlávia 1975 évi legjobb sportolói A neue: Nenad Stekics. Születést éne: 1951. Foglal­kozása egyetemi hallgató. Hobbija: a zene. Ami által híressé vált: az atlétika. Legnagyobb sportslkere: a távolugrás Európa-rekorde- re. Eredménye: 845 centi­méter. így lehetne legtömöreb­ben bemutatni, a jugoszláv Nenad Stekicset, a Montreal- ba utazók közül, azt, aki éppen ebben a városban ér­te el legjobb eredményét. Tavaly az előollmptán tör­tént. Stekics 824 centiméte­res jugoszláv csúccsal érke zett. és minden idők máso dik eredményével távozott a kanadai városból. Cstlcsfor- . mában volt, de nem számi­STEKICS tott nagy távolságra. Az ug rópályát ment kipróbálni, és 845 centiméterrel Európa legjobbja lett. Pillanatnyilag a világon ts ó az első, mi­vel a legendás Bob Beamon hivatásos szerződést írt alá és a világcsúcsot meg sem közelítette azóta. Mint minden igazi világ klasszis, Stekics is roppant szorgalmas. Napi program Ja: edzés, az ugrástechnika csiszolása, verejtékezés min den egyes centiméterért, fu tás, ugrálás a kimerülésig. Stekics tudja, hogy csúcseredményekért borsos árat kell fizetni De nem sajnálja a fáradságot. A sé riilések sem akadályozzák hogy alaposan felkészültön pályafutása legnagyobb ver­senyére. Egy montreali dél utánra összpontosít, a dob­bantódeszkára és a homok­medencére, hogy végül ts az ő mellén csillogjon az ér­mek legfényesebbike. Nem tökéletes távolugró ezt maga ts bevallja. Sok opró hibát kell még kijaví­tania. hogy egyszer megkö telítse a kilenc métert, távolugrók álomhatárát. Eh hez talán Mexico városban kellene fellépnie, ahol Bea mon ugrott. Rendes körülmények kö­zött, r-endes tenqerszínt fe­letti magasságban Nenad legjobb. A z 50-es évek elején me­rült fel a gondolat, hogy a többi kontinens mintá­jára rendezzék meg a váloga tott labdarúgócsapatok Európá­vá jnokságát. Annál is inkább időszerűnek tűnt egy ilyen jel­legű „hivatalos“ torna, mivel a világbajnokságok közötti hosz- szú szünet tétlenségre „kárhoz­tatta“ kontinensünk válogatott­jait. így jött létre a Nemzetek Kupá­ja a mostani Európa-bajnokság elődje, melynek első döntőjét 1958-ban rendezték f Szovjet­unió — Jugoszlávia 2:1, Cseh­szlovákia a harmadik helyen végzett), s azóta háromszor a- vattak bajnokot — 1964: Spanyolország — Szovjetunió 2:1, 1968: Olaszország — Jugo­szlávia 2:0, 1972: NSZK — Szovjetunió 3:0. Most tehát jubileumhoz érke­zett a nagy népszerűségnek ör­vendő kontinensbajnokság: va­sárnap az ötödik Európa-bai- nok „koronázására“ kerül sor. Ki lesz az? A védő NSZK? A VB-döntős Hollandia? Vagy a rendező Jugoszlávia? Nehéz a prófétáskodás. Csehszlovákiát senki sem em­legeti, pedig ott van a négy között, ha nem Is esélyes. (Az elődöntők: Zágrábban Csehszlo­vákia — Hollandia, Belgrádban június 17-én NSZK — Jugoszlá­via). I. Válogatottunkat annak elle­nére sem veszik túlságosan ko­molyan, hogy 1974. október 30- -tól 19 mérkőzésen veretlenül játszott (7 győzelem és 12 dön­tetlen, 36:15-ös gólarány), és olyan csapatokat győzött le, mint a Szovjetunió, Anglia és Portugália. Milyen is tehát a mostani csehszlovák válogatott? Egy o- lyan csapat, amely tudja, mit akar, tisztában van képességei­vel, nem túlzottan derűlátó, tudja, hogy csak nagy Igyeke­zettel, koncentrálással és küz­dőképességgel érhet el jó e- redményt. Mert veretlenségünk ellenére is be kell ismernünk: a csehszlovák válogatott nem futballozik világszínvonalon, látványosan, szemre Is szépen, hanem eléggé „halladaszerüen“, döcögvé és csikorogva. Min­dent a taktikának, a célnak rendel, alá, s ilyenkor nincs és nem ts lehet szó Igazi labda­rúgásról, mert a „cél szentesí­ti az eszközt“ elv alapján a destruktív elemek, a passzív já­ték (lásd a kijevi meccs első félidejét), a taktikai faultok kerülnek előtérbe. Valahogyan úgy van együtte­sünk a labdarúgással, hogy győzni tud, de játszani már nem annyira. De hát ilyen a mai foci: nem szépségverseny, nem bemutató, hanem taktika, harc, küzdelem a legmagasabb szinten, ahol a fizikai erő (szebben: atléttkus képessé­gek!) nem vagy csak nagyon kis mértékben engedi játszani a futballt. Ezért a legtöbb csa­pat manapság Inkább csak küz­HOLNAP CSEHSZLOVÁKIA — HOLLANDIA EB-MERKOZÉS Crnyff: „Megszerezzük az aranyérmet.. Örömmámorban úszik a csapat az angolok fölött aratott emlékezetes győzelem ulán HELEXA felvétele dl a labdarúgást. Ilyen érte­lemben futballozik válogatot­tunk, ilyen futballisták viselik a címeres mezt is. Jezek és Vengloé edzők rájöttek: a nem­zetközi tétmérkőzésen a tehet­ség önmagában semmit sem ér. Fanatikusan kell tudni küzde­ni, és el kell felejteni mindazt, amit a klasszikus labdarúgás a posztokról tanít. II. Mivel tehát az Európa-baj- nokság végrehajtásáról van szó, nem látunk majd ízelítőt az 1- gazi játékbői? Nehéz megmon­dani. Tény és való; a védő NSZK is Inkább a „takarékos“, hideg, számító futballt játssza, tulajdonképpen Ilyen értelem­ben futballozott az 1974-es vi­lágbajnokságon ts. Pedig előt­te, 1972-ben, amikor Európa- -bajnok lelt. elkápráztatta a „hívőket“: „Mégsem halt meg a labdarúgás...“ sóhajtoztak. Azóta azonban többször tapasz­taljuk: a célratörő, tudatos fut­ball mindenáron rá akarja ten­ni a fedelet a klasszikus, szép cselekre, látványos megoldá­sokra épülő labdarúgás kopor­sójára. Sokan azt mondják: éppen a hollandok odázhatják el a fut­ball .„nagy temetését“, mivel náluk a gyors, lendületes iá- ték a szépséggel, látványosság­gal párosul, az erő a techniká­val, a robbanékony ság a finom­sággal, a harcosság a rafiné­riával, a korszerű a hagyomá­nyossal. Szóval a holland válogatott az erőn, a küzdőképességen, a harcosságon túl azzal a több­lettel is rendelkezik, amelyet egyszerűen úgy hívunk, hogy játékosság. És ez nagy szó a könyörtelen küzdelmek korá­ban. / III. 1 Hollandia válogatottja nem sokat változott az 1974-es VB óta, és a csapat gerincét — nagy meglepetésre — a külföl­dön profiskodók alkotják: Cruyff, Neeskens, Resenbrink, Rep. Egyébként kilenc VB-dön­tős tagja a mostani 18-as Euró- pa-bajnoki keretnek. A világbajnokság után tör­vényszerű visszaesés volt ta­pasztalható a holland váloga­tottnál. Elment Michels edző, a játékosok magasabb prémiumot követeltek a második helyért, néhányan nem egyeztek a „fő­nök“ Cruyff-fal, egyszóval „ki­engedett“ a csapat. Aztán jött G. Knobél edző. Menesztetté a válogatottból van der Cuylen csatárt és a kapus van Beve- rent, akik kijelentették: addig nem hajlandók játszani, amíg Cruyff is fog szerepelni a válo­gatottban. Rendeződtek az a- nyagl dolgok is, és a csapat már csaknem a régi. Cruyff Is­mét nagyon küzd a holland szí­nekért. Ezt a szemére is vetik Barcelonában, mert a VB után éppen fordítva volt. De hát Cruyffnak is kell a reklám, vissza akar térni Hollandiába... A holland válogatott már az EB-csoportmérkőzések és a ne­gyeddöntő során is helyenként „álom focit“ játszott: gyors, ke­mény, technikailag tökéletes, atlétikus és elegáns labdarú­gást. A hollandok Ismét renge­teget futnak, tudatosan, terv­szerűen, és nagyon gyorsan é- pítík fel akcióikat. Van-e esélye csapatunknak Cniyffék ellen? Hollandia sok­kal nehezebb ellenfél lesz, mint a Szovjetunió volt. Első­sorban azért, mert a hollandok játék közben kitűnően tudnak rögtönözni. Kijevben sikerült semlegesítenünk a „szborna“ bipg;:' .blonos Játékát (min­dent Blbhinra), de ml lesz most, amikor majd váratlan helyzetekkel találják szemben magukat futballistáink? A hol­land labdarúgók egyéni képes­ségekben, gyorsaságban, tech­nikában is felülmúlják futbal­listáinkat, és legalább olyan kemények, rámenősek. A hol­land válogatottban, főlég a csa­társorban több az egyéniség is. Tehát nagy harcot láthatunk majd a kitűnő holland csatá­rok és a nem kevésbé kitűnő csehszlovák védők között. Lab­darúgóinknak semmitl sem kell félniük; legrosszabb esetben Is csak kikaphatnak a nagy ellen­féltől, az EB esélyesétől. Hollandiában egyébként min­denki biztosra veszi, hogy Belgrádban (itt rendezik a döntőt június 20-án) „megkoro­názzák“ csapatukat, ezért mint­egy 30 ezren zarándokolnak Jugoszláviába. íme egy hang a sok közül. Igaz, nem Hollan­diában él az illető, de holland. Johan Cruyff: „Két éve vártunk az NSZK elleni visszavágás le­hetőségére, s most elérkezett az Idő. A világbajnok ellen vív­juk a döntőt: Ez a papírforma,- és így is lesz, s akkor megsze­rezzük az aranyérmet; már az 1974-es világbajnokságon is mi érdemeltük volna. IV. Mit szólnak mindehhez az NSZK-ban? Hallgatnak. A nyu­gatnémet válogatottat is utolér- is távozni akart), többen abba- (a 12 éve edzősködő H. Schön is távozni akar), többen abba­hagyták a játékot, át kellett szervezni a csapatot. És: meg­találni G. Müller helyettesét! Ez eddig nem sikerült. Nem könnyű dolog helyettesíteni egy olyan futballistát, aki a Bundesligában 299, a váloga­tottban 68, a nemzetközi kupa­meccseken 58 gőlt lőtt. És mi­csoda gólokat, milyen sorsdön­tő gólokat! H. Schön a három „öregre“ (Maier kapus hatvannyolc-; Beckenbauer kilencvennyolc-, Vogst hetvenegyszerés váloga­tott! építi a válogatottat. Ezek azonban mind védők. Ügy tű-’ ntk, a csatársor összeállításá­val és játékával lesznek gon­dok. Különben a szakemberek nem nagy jelentőséget tulajdo­nítanak az NSZK formahanyat­lásának. így volt ez 1972-tien is, amikor Eurőpa-bajnok lett,- aztán fokozatosan Javulva vi­lágbajnoki aranyat szerzett. Megismétlődik tehát a világ­bajnoki döntő? Ki tudja. A ju- goszlávok hazai környezetben játszanak. „Elkaphatják“ Bec- kenbauerékat. Csak Csehszlo­vákiáról nem beszél senki. Tény^ hogy nincs úgynevezett nagy csapatunk, de van egy o- lyan együttesünk, amely nagy mérkőzésekre képes. És a Hol­landia ellen! holnapi Eurőpa- -bajnoki elődöntő ilyen mérkő­zés lesz. TOMI VINCE GYŐZNEK K0DESÉK Budapesten? Szőke Péter A papírforma szerint győzniük-kel­lene- Nem akármilyen mérkőzésen, a Davis-Kupa találkozón. Lám, mennyi­re eltolódtak az erőviszonyok a fe­hér sportban Is! 'Azelőtt — kivált a magvar teniszezők — nem sok vizet zavartak a Davis-Kupában. Nem is re­mélhették, hogy tűllutnak az első fordulón, igaz, voltak klválő tenisze­zőik. de mindig csak egy. Kebrllng. Asbóth, Gulyás nemzetközi szinten is kivívta az elismerést, csakhogy a Dr vis-Kupában minden országnak ké* játékos kell. Az említett nagy ágvűk mellé a magyaroknak nem volt e- gyenértékű harcosuk. Most van. Ä klválő eredménye­ket elérő Taróczy Balázs mellé fel­nőtt Szőke Péter. Ez a kettős a bu- danesti találkozón meglepetést okoz­hat. Az aggodalom logos. Egyrészt a- zért, mert Ján Ködéé, a közelmúlt­ban a világ egyik legkiválóbb teni­szezője, az Idén nincs a legtöbb for­mában, még 6 sem veheti biztosra győzelmét Taróczy és Szőke ellen. Ködéé a kulcsember, az ő szereplé­sétől függ. lesz-e meglepetés a buda pesti pályán­rA magyar kettős Egyiptom legyőzé­sével jutott tovább a Davis-Kupában. Ä Tarőczy-Szőke-kettös 5:0 arányban vette az akadályt. Szőke is megnyer­te sr két egyént játszmát, ismét Iga- Bolognában, az olaszok ellen nélkü- zolta, hogy sikersorozata nem vélet- lözni kellett a megbetegedett Táró­ién az Európa-Kupában, amelyen 6- rlási meglepetésre a magyar tenisze­zőit győztek- A nagy siker kiharco­lása elsősorban Szőke Péter érdeme volt, pedig sokan már „eltemették." Nem megbízható játékos, legyin­tettek rá, s Joggal, mert Szőke való­ban Iskolapéldáját nyújtotta a meg­bízhatatlanságnak. Huszonnyolc éves koráig váltakozó sikerrel szerepelt a teniszpályákon- Tizennyolc éves ko­rában, amikor legvőzte Nasfasét, azt mondták róla. óriási tehetség. Nem váltotta be a reményeket Egy-egy fellángolása során legvőzte a világ leglobbjalt , is, Kodeät, New combot. Franulovlesot, majd sokkal gyengébbektől kikapott A csapatmér- kőzéseken rendre csődöt mondott, a Davis-Kupában siralmasan szerepelt Tákfalvl Béla, a magyar szövetségi kapitány nem tehetett egyebet, me! lőzíe. Jobban bízott Baranvlhan Ma rhánban. Amikor megkezdődött az Európa Kupa, Taróczv Balázsékat szinte nem is vették komolyan az ellenfelek Még Jákfalvf Béla is úgv nyilatko­zott, reméli, a magvar esanatnak sí- kerül szereznie egv-egv győzelmet és nem lesz serepbaltó. Ralszeren rcésen kezdődött a mé: kő .'éssorozat czy Balázst. Helyette Szőke Péter vet ték elő a talonból. Feledtette Taré czyt, óriást küzdelemben legyőzte Zu garelllt is. Ezzel aztán Szőke Péter feladta s leckét a szövetségi kapitánynak-ják falvi döntött: továbbra Is bizalma1 szavazott Szőkének, s nem bánte meg. Egyik győzelem a másikat kö­vette. A magyar csapat sokáig veret­lenül vezetett az Európa-Kupában, s végül egy kis szerencsével meg is nyerte. Szőke Zugarelli után legyőz te Bengssont, Munozt, Taylort, sői Fassbendert ts. — örültem, hogy ismét bizalmai kaptam — jelentette ki Szőke Péter — Tudom, nekem még sokáig kel bizonyítanom, főképp azért, mert a: előítélettel is meg kell küzdenem A legjobbak ellen mindig jobban jál szottam, mint a gyengébbek eller Volt idő, amikor már magam is el hittem, csak szerencsével győzhet nek. Az Eurőpa-Kupában megtanul tam szívósan küzdeni. Talán a továfc biak során sem okozok csalódást. És mi a véleményük Kodeééknak? — Biztosan tovább jutunk — mond ra Ködéé. — Ebhez persze az kei hogy én ts lobb formába lendüllek Ködéé híres a küzdeni tudásáról Nem az a látékos, aki könnyen feiai egy-egy mérkőzést. Az ő formája 1 egy kissé ingadozik, de azért a ta nasztalata gyakran átsegíti őt egy egy találkozó nehéz szakaszán. Btza kodő, de nem elbizakodott. Egv ki ősit ő is felfigyelt Szőkéék FK bra vártára. —os.­Oritiá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents