Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-11 / 19. szám

A SZISZ egyik legnagyobb tavaszi sportrendezvénye a Mladá fronta és a Smena tavaszi futóversenye- A nyu­gat-szlovákiai járási fordu­lók után Malackyban tar­tották a kerületi fordulót. A rendezvény a SZISZ nyu­gat-szlovákiai kerületi bl-^ zottsága, a SZISZ helyi szer- ‘ vezete és a malackyi gimná- ' zluin alapszervezete együttes ’ munkájának az eredménye.^ A járási fordulókban több • mint nyolcezer fiú és lány vett részt- Ez biztosította a’ < kerületi forduló kiváló szín­vonalát- A legtöbb verseny­ző a topolCanyi járásból' (892), a nitraiból (503), a leviceiböl (456) a trenCíni- bSl (434) jelentkezett. Az országos döntőbe — ame­lyet a chomutovl járásban, Jirkovban rendeznek meg május 15-én, a következő' versenyzők jutottak: Lányok: az 1963-as évfo­lyam: Julínylová (Trnava) és Brychtová (Bratislava-vl-f dék): 1962-es évfolyam: t­Urbínová (Trnava) és Hru- áovská (Dunajská Streda); 1960-61-es évfolyam: Vlőano-. vá (Trnava), Cicková (Tren- Cín); Fiúk: 1963-as évfolyam; Miklovií (Trnava), Dóka- (Bratistava-vldék): 1962-es évfolyam; Novansk^ {Trna­va), Gróf (Nitra): 1960-61-es^- évfolyam: Michallca (Senl- ca), Michlér (TopoICany)­Kolárovo fGútaj hazánk,, legfiatalabb városa, labda- ' Túgó-egyesülete. a T] Drui- stevník Kolárovo az 1974-75. -ös idényben még a bajnoki címért küzdött. Jelenleg a' kerületi 1. A osztályában a bentmaradásáért kell har­colnia. Mi ennek az oka? Elsősorban a vezetőségben volt a hiba, amely nem for­dított- kellő figyelmet. ..az. egyesület dolgaira. Erre le­gékesebb példa, hogy az öl­töző és a nézőtér türhetet-) len állapotban van. Gondok merültek fel az edző szemé-, lye körül is, mert nem állt' feladata magaslatán. Az év elején változásra került sor. Az egyesület élé­re Kertai elvtárs került, aki a többi vezetőségi taggal együtt mindent megtesz a csapat megmentése érdeké­ben. Javult a játékosokról való gondoskodás. Nagy Gá- ■ bor, az új edző főleg az' erőnlét fejlesztésére fordít nagy gondot, ennek az ered­ménye máris meglátszik a ■ csapat játékán. A játékosok biztosították az edzőt arról, hogy mindent megtesznek a bentmaradás érdekében. Nem feledkeznek meg az utánpótlásról sem. Sajnos, a fiatalok is a kiesés szélén állnak. A csapat nagy átala­kításon ment át. Sok játé­kos kinőtt a serdülőkorból vagy eltávozott. Legjobban HroS Jozef hiányzik, aki a Slonnrt Bratislava játékosa lett. Pemeli’ik. hogy az új ve­zetőség és edző segítségével sikerül elkerülni a kiesést. Szénást Béla B evallom, általában nem kedvelem a címben talál­tató és ehhez hasonló Jel­zőket. Nemcsak azért, mert ol­csó cowboyfilmek hőseit idé­zik, hanem azért is, hogy szük­ségszerűen túlságosan leegy­szerűsítik az emberek jelleniét, beskatulyázzák őket, rájuk nyomnak egy címkét, melyet aztán életük — vagy legaláblt- is versenyzői pályafutásuk — végéig viselhetnek. De hát Dán valóban ilyen Hallgatag, Sokkal inkább a tet­tek, mint a szavak ambere. A- zért hadd tegyem hozzá gyor­san: a kemény Dán, a szorgal­mas Dán, az őszinte Dán. Mert ily«;i is. Dán? .Akadhat, aki e név hallatán megütközik. Tény, hogy furcsa név, és Csehszlo­vákiában talán ő az egyediül viselője. Pedig igencsak egy­szerűen jutott hozzá. Dán é- desapja, Stefan Karabin ma­gyarázza: — 1955 december 18-án szü­letett a fiú. Pista fiam ekkor már tizenkeittö, húga, Em.ília meg tízéves volt. Megkértem az anyakönyvvezetöt, legyen o- lyan szíves, keresse ki a kis srác számára a lahető legrövi­debb nevet. Volt olyan szíves, így -„szttletett meg“ Dán, így hívjuk máig is... Az apa egyébként lakóhe­lyén, Nitrán a helyi pékség­ben dolgozik, és egész környé­ken — lakodalmakon, mulat­ságokon — ismert zenész. Zon­gorázik, harmonikázik, szaxo­fonon játszik, és dobol. Az i- dösebbik fiú a harmonikát kedvelte meg, a kisláhy meg szépen énekel és zongorázik Csak Dánból lett sportoló. Ám­bár ebben is felfedezhető né­mi törvényszerűség, hiszen é- desapja fiatalkorában a Nővé Zámky színeiben jégkorongo- zott, sőt később Nyitván, azl- dösebbik fiával egy csapatban kergette a korongot. No mag ott volt az egyik, legfiatalabb nagybácsi, aki birkózott, s az ö példája is hozzájárult ah­hoz, hogy a kis Karabin a bir­kózást választotta. — Azért, ha jól meggondo­lom, tulajdonképpen családi hagyomány is ez a vonzódás a kemény, férfias sportokhoz. Emlékszem például, milyen nagy kedvvel emelgettük ie- génykoromban a szomszédos kovácsmühely udvarán a nehéz vasakat — mondja az apa. Szóval Dán birkózó lett. Von­zotta a jégkorong, az ökölví­vás is. Erős barátságot kötött a súlyozókkal — nyáron a kertben, a hidegebb idő beáll­Nítrai házuk kertjében szüleivel és kis unokatiúgaival. Ez ' a. kép a luriwigshafeni EB után készült, amikor Dán sérült bal karja gipszben volt. Ma már egészséges, és a montreali olimpiára készül. A szerző felvétele Bemutatjuk Dán Karabin csehszlovák birkózó Európa-bajnokot tavai pedig családi házuk pin­céjében szerelte fel erősítő be­rendezéseit —, de egy-egy ki­térő után újra meg újra visz- szatért a birkózószönyegre. Az AC Nitra tastnevelésl egyesü­let blrkózószakosztályában ke- ménykezü, tapasztalt edzők ve­zették. Jozef Svitaö és Karol Gudeima egyhamar észrevették, hogy nem mindennapi tehet­séggel van dolguk. Igyekeztek hát lelkiismeretesen formálgat- ni a kezükbe került nyersa­nyagot Dán fiatal, plonírkorban lé­vő fiú volt, araikor első verse­nyét megnyerte. Ne-m sokkal később már sorozatban győzte le idősebb. Ifjúsági korban lé­vő ellenfelsit. Szabadfogásban többszörös csehszlovák ifjúsá­gi, majd junior bajnok lett. .Az idő haladt, s a tizenki­lenc éves fiú, aki időközben kitanulta az autószerelés min­den csínját-blnját is, a bratis- lavai Dunajplavba első ligás csapatába került, majd néhány hónap után bevonult kato-ná nak. Prágába, a híres Rudá hvézda birkózószakosztályába vezetett az útja, ahol Antonin Splítek, a csehszlovák váloga­tott mestere lett az edzője Közben már megkapta az első nagy bizonyítási lehetőséget: 1974 nyarán csehszlovák válo­gatottként a svédországi Hapa- randába, a junior EB-re uta­zott. fis bizonyított. Súlycso­portjában, a 74 kilóban vere­ség nélkül szerezte meg az a- ranyérmet. .Azonban még min­dig fiatal volt. Birkózott ide­haza a ligában és nagyobb versenyeken, kisebb külföldi rendezvényeken, s az újabb le­hetőség csak egy év múlva je­lentkezett. .A bulgáriai Hasz- kovóból, a junior EB-ről ezút­tal ezüstéremmel tért haza. Es ugyanilyen érmet szerzett a felnőttek között is, a nyugat­német Ludwigshafenben, mé,g- pedig úgy, hogy az arany úgy­szólván a kezéből csúszott ki. .A döntőben a szovjet Pinyegin ellen biztosan vezetett, amikor a második fordulóban megsé­rült a karja, s kénytelen volt a mérkőzést feladni. Annál nagyobb reményekkel utazott ősszel a felnőttek Minszkben rendezett világbaj­nokságára. És ezúttal, talán’ e- löször életében, csalódást oko­zott. Igaz, mindjárt az első két ■ fordulóban rendkívül ne­héz ellenfeleket hozott útjába a sorsolás, viszont a verseny után ő maga is beismerte. Teljes mértékben sikerült a- znnban ez év áprilisában, a- mikü-r a 1eniugr.ídl EB-n nagy­szerű győzelmek után szerezte meg súly csoportjában az á- ranyérmet. .A csehszlovák és a magyar tévékö’zvetítök . jóvoltá­ból sjxtrtkedvelö o.Ivasóink is tanúi lehettek ennek a szép fegyverténynek. Igaz, Dán n- nlsó mérkőzésén, a román Pircalahu ellen pontozásos ve­reséget szenvedett, ez azon­ban mit sem változtatott' végső győzelmén és ő ennek a tu­datában, okosan, taktikusan birkózott. I,e-uingrádi győzelmével egv csapásra a montreali olimpia első számú esélyesévé lépett elő, ami egyrészt kellemes ér­zést váltott ki be-niie,. más­részt fokozott felelősséget há­rított rá. Ennek a tudatában dolgozik most. Keményen, el- szá-rrtan, szorgalmasan, ahogy szokta. És hallgatagcm. Munkabírásáról, kezdemé­nyező szorgalmáról , már há­rommégy éve is legendák ke- rtiigenek. ' .Még , kískorélvin raeg-szo-ktn, hogy a rendsze-ms edzésadag elvégzése után ön­szántából „túlorázzé^c“. .A va­sakkal birkózott, vágy a Nyíl­ra folyó partján -végezte fütás- adagját. Mesélik, hogy később, amikor a junior korosztályba lépett, egyszer a prievidzal ed­zőteremben, a válogatott szo­kásos ■ összpontosításán a ki­mondottan kemény, két-fázisos edzés után, , amikor a többiek holtíáradtan ballagtak zuha­nyozni, ő még -agyfolytáhan harmlnchatszor (!) kúszott fsA kötélen a tornaterem mennye­zetéig. Mesélik, hogy egyszer alvás elótt rajtakapták, amint az . ágyban színes gumikariká­kat nyomkodott. Ez a legjobb a csukló és az ujjak erósíté- séfe, magyarázta. Mesélik, hogy ... Mesélik ... Sok min­dent mondanak még rÍKla. S a lényeg most az, hogy úgyszól­ván valamennyi jelző dicsérő. Mi tagadás, Dán Karabin a birkózás megszállottja. S ma­napság törvényszerűen nem­csak az adott sportág egysze­rű művelőjének, lelkes műiik'.í- sának. hanem fanatikus kedve­lőjének is kell lenni3 annak, aki .számottev'ő eredményt akar elérni. r— Mindig rádobni egy-két lapáttal, ez a fontos — vallja Dán. így igaz — és nemcsak a sportban. . . MAJOR LAjOS Kép; I szerző A li. labdarégőliga utóbbi évfolyamának legnagyobb meglepetése minden bizony­nyal a Fr^dek-Mis tek csapata. Mindössze egy éve került a Cseh Nemzeti Ligá­ból a felsőbb osztályba, és egyszeriben a bajnoki cím legnagyobb várományosa lett. Sokáig fölényesen vezetett a ranglistán, s bár az utóbbi bajnoki fordulókban megingott a csapat, még mindig megszerezheti az első helyet. Ilyesmi ritkán fordul elő, hogy egy csapat egv év leforgása alatt két osztállyal is feljebb lépjen, ezért a- mikor alkalmam adődott arra, hogy elbeszélgessek KrnáC Mikivel, a Fr^dek- -Místek gőigyárosával, az Inter Bratislava egykori bombázójával, nagy érdeklődéssel lestem szavait. A bratislavai repülőtéren mindketten a késve induló gépre várakoz­tunk, ezt a lehetőséget ■ A Fr^dek-Místek szereplé­iét mindenki meglepetésnek tartja. Számítottak erre? — Nem. Az új bajnoki idény slején az volt az egyetlen 6- hajunk, hogy elkerüljük a kie­sést. Amint jöttek a sikerek, úgy módosult a terv. Ahogy mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy. Nem titkol­juk, hogy szeretnénk feljebb jutni a legfelsőbb osztályba. Még semmi sincs veszve­■ Mi 8 csapat sikerének a titka? — Szerintem az, hogy rend­kívül jó az összetétele. Van nak köztünk idősebb, tapasz tail játékosok, akik minden körülmények között képesek használtam ki a beszélgetésre. ésszel, higgadtan Játszani, és ambiciózus fiatalok, akik vi­szont lelkesedéssel és gyorsa­sággal pótolják a hiányzó ta­pasztalatokat. A másik oldalon vannak köztünk technikás já­tékosok, „észfutballisták“ és kemény, küzdő típusú játéko­sok, akik képesek tíz köröm mel is harcolni. Bár világélR lemben előretolt csatárt ját szóltam, és ebből kifolyólag ki sem állhatom a durva, kímé­letlen hátvédeket, azért sze­rintem jó, ha van a hátvéd­sorban valaki, aki nem fél c- datenni a lábát. ■ Több évig játszottál az el­ső ligában. Mekkora a szinvo nalbeli és egyébt különbség az I. és a H. liga között? — Nem beszéltünk szá­mottevő színvonalkülönbség­ről. A 11. ligában is olyan 'ke­ményen edzepek, mint bárme­lyik első osztályú csapat, le­galábbis mi így készülünk. Az I. ligás csapatoknál talán több a játékos egyéniség. De ez ért­hető is, mert ha az alsóbb osz­tályban feltűTiik egy rendkívü lí képességű játékos, az I. li­gás klubok rögtön felszippant­ják. Az elenyósző színvonalbe­li különbséget bizonyítják a kupamérkőzéseken elért ered­mények Is. A bajnokság él csoportjába tartozó Slávia egy­szerűen kikap Uherské Hradis lén. vagy a II. ligás Sparta be kerül a Csehszlovák Kupa dön­tőjébe. ■ Ha nem esik nehezedre, elárulnád, hogy miért hagytad ott az Interl? — Oj játékfelíogást vezettek be, és én nem iUettcm be a koncepcióba. ■ Nem sajnálod? — Ki ne sajnálná. Életem legszebb labdarúgóévoit töltöt­tem az Interben. Sok szép em­lékem fűződik hozzá. Különben is, senkitől sem búcsúztam rosszban. Ma is változallanul szurkolok az Internek. Senki sem lenne nálam boldogabb, ha a sárga-feketék megnyer­nék a liajnokságot. ■ De azt is rebesgették, hogy életrended nem volt a legsportszerübb, és ez is köz­rejátszott a távozásodnál. Ez­zel kapcsolatban gyakran em­legették Szikora Gyuri nevét is. Mi erről a véleményed? — Igaz, hogy mi labdarúg “ik sem vagyunk angyalok, de az emberek néha eltúlozzák a dolgokat. Bennünket más mér­cével mérnek, mint közönsé ge.s' halandókat. Ha meglátnak valahol, mindjárt felnagyítják a tényeket. Néha üem a leg­jobb szándékkal. Az effajta hí­reszteléseknek a f^le sem igaz. Egyébként ' Is, a mai labdarú­gás kiváló erőnlétet követei. S hogy bírná az ember az ira­mot, ha sportszerűtlenül élne? Olyan tehetség, mint Szikora Gyuri minden tíz évben csak egy születik. Ö valóban min­dent tudott, amit egy nagy labdarúgónak tudnia kell. Min­dig biztos voltara abban, hogy negyven-ötven méterről is mértani pontosságú passzt ka­pok tőle. Vele öröm volt ját­szani. ■ Már említetted is, hogy a labdarúgóévek hamar elszáll­nak. Mihez kezdel aztán? — Hamarosan befejezem a Közgazdasági Főiskolát. Töb­bek között azért is jártam itt­hon, hogy tanárommal a dip­lomamunkám egyes részleteit konzultáljam. Néhány évig a- zonban tn'ég szeretnék azért focizni. PAL-\GYI l.AjOS A NAGY UGRÁS Mikulás Krnác, a Fr^dek-Místek vá­ratlan sikeréről a II. liga színvonalá­ról, a különféle híresztelésekről és egyebekről A „régi“ Inter az 1971-es tavaszi idény elején. Alinak: .Majthéiiyi. Hrirá. Kriá-''. dr- Bínovsky, Soiín, Deutsch. Szikora és Füle Guggolnak: Danéik, Slatkovsk'/, ! i>p:ie!- ' e- vickí, Obloíinsk^, Daöo. Petráé és Ondrásek

Next

/
Thumbnails
Contents