Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-27 / 17. szám

új ifjúság 12 A raftoJeon lOthaló modeTlek: anifoga í*- hm: zsortaett, frr«pp, tiszta seli/«m tfagy más könnyű anyag. A ruhákon sok a ráncolás, a szpgélydisi ts a haftás. Általában meU fölött oágva vannak. Divatos a csípőig érS szegő és a bő táj. A taltebbek mellőzzék a széles szegély- szalagot és a ránoolást, inkább a pricessz- szabást ifdlasszdk. 1. Az els6 modellt teitebbeknek ajánljuk, anyaga zsorzsettselyem. Szabása princessz, •lejét és ujját nagyon keskeny szegély dí •Eftl. 2. Deiréklg karosűsitott ruha, a szoknyái levarrott hajtások díszítik, Így a bőség csak a szoknya alján érvényeséi, 3. Egyszínű selyemből terveztük a 3—4. modellt. A mell fűlött vágott szabás és a csípőig levarrott, keskeny hajtások teszik elegánsabbá. A gallérja vállból Indul, és hullámosán fekszik a ruhára. Derekén kés iteny megkötös ftv van. 4. A ruha fesO része lemberdzsekszeru megoldású, dereka gombolés. .A szoknya e- lején hat levarrott hajtás és bevágott zseb van. A nadrág B izonyos értelemben éppen olyan • di­vatos. mint volt. Hogy kell ezt ér­teni? Ogy, hogy bizonyos értelemben egyálta­lán nem divat, mégis nagyon divatos. Megpróbálom egyszeröliben elmagyarázni, bár aki utcán, színházban, zenés helyen jár, azt láthatja, hogy; divat. Például úgy, hogy az ember tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt éves, szóval nagyon fiatal, de legalábbis jó alakja van, és fölhúz egy jó nadrágot a rövid kabátjá­hoz, és ügy szaladgál. Kérdés, hogy milyen legyen a nadrág. Lehetőleg „valédl far­mer“. „lehetőleg vastag .szövet“, „lehető­leg Jersey“. Például ügy is divat, hogy nem egészen nadrág, csak a csizmáig. Ez is készélhet egyszerűen úgy, hogy addig hajtogatjuk, te­kerjük egy rendes nadrág szárát, amíg cstzmanadrág l^z belőle, vagy úgy. hogy egy kinőtt nadrágot levágunk, vagy úgy. hogy „direkt“ csizmanadrágot csináltatunk. Ez Is szemléleti kérdés, ha visszakövetkez­tetünk a gazdasági alapokra. És nagy divat a nadrágszoknya, más né yen a szoknyanadrág. Sportos öltözethez is, esü öltözethez Is. Gyönggyel hímzett bársonyból és bőrből ép farmervászonból... mindenből. Hogy nyáron divat lesz-e a nadrág, arról kár Is beszélni. Csak nem képzeli senki komolyan, hogy akinek van farmernadrág Ja, az nem fogja viselni?! Fogja. De hát akkor hogy nem divat? Ogy nem divat, ahogy például három -négy éve divat volt. Mint nadrágkösztiim mint varrónőnél csináltatott nadrégos kompié, mint estélyi öltözet, mint franciá'- holmikkal vlselheíö nadrágos elegancia. De én már az elején mondtam, hogy csak körül kell nézni. • Látható, ml a helyze^ Csak az látható. Ma és itt .Mert legfrissebb tJiíreink szerint valahol á‘ tengeren túlon állítólag megint az elegancia divatja kezd lenni a nadrág. E percben semmi biztosat nem tudunk. XXX V igasztalásul azért itt közlünk egy kü­lönleges, oldalvarrás nélküli, tehát két darabból készülő nadrágszabás- ralntát. A dereka gumis, kívül hordós tuni­kával. T blúzaa.l nagyon kényelmes viselet otthonra, nyaraláshoz. Nem gyürődfi anyag ból érdames varrni, a derekába gumit fűz­ni, alul három-négy centimétert hajtunk fe'.. A szabásminta 100 centiméteres csípő-. 70 centiméteres derékbőségre, 2ft centimé teres üléshosszméretre készült. A nadrág hossza 106 centiméter, alsó b6.sége 58 cm. Oléshossza- egy kárpltoitatlan székre ülünk, és oldalt a deréktól, a székdeszkáig egye nesen mérünk. A, fajzon zárójelben a sza­básminta szerkesz,tési útmutató, liármllven méretre. .A rajz''a nadrág felét ábrázolja. Hozzávaló: 80 cm anyagból kétszer, dupla- szélesből egyszer a hossza. S, >/. Viliahorgolás Nevét a villa alakú szarszám- től kapta. Anyaga tetszés sze­rint gyapjú, műszál, selyem, pamut vagy cérna. A villát könnyűszerrel otthon is elké­szíthetjük, A fonal vastagságá­nak megfelelő horgolótűt vá­lasszunk. Technik áfa: a munkát 1 hurokkal kezdjük. A hurok és a horgolótű a villa előtt, a 2. oszlop között van. A fonalat e- Wtröl hátra átuezetfOk a több oszlopon fi. kép), mafd lehor- golfuk a hurkot. Tovább a vil­lát mindig balról főbb felé for- dítfuk, s a szál állandóan a villa mögött van, közben ahor- golOtüt a munka elé emeljük, és az utolsó hurok alá nyúlva, megcsináljuk az úfább hurkot, azt 1 rövidpálcávál lehorgoijuk. f2. kép). Tetszés szerinti hosz- szúságú csikót készítünk így, közben, ha a villa megtelt, a hurkok egyik oldalába szálát fűzünk. Csak néhány hurkot hagyunk a villán, és folytatjuk a munkát f3. képi. Ezeket a csíkokat úgy áüttjuk össze, hogy 2 csíkot egymás mellé fektetve, a hurkokat egyesével vagy kettesével horgolótűvel egymáson áthúzva kapcsoltuk (4. kép}. Díszítő ósszehorgtAás, ha más színű fonallal dolgo­zunk (5. képj. Az ilyen csíko­kat láthatatlan öltéssel varr­juk össze. Mintás csíkot ka­punk ktüönféle szélhorgolással. A hullám o s vtllaszOveí 9 cm széles villám, gyóngyfomllal készül. A csík közepén a horgolt borda egy­szerű Tövidpádca, mint a 3. ké­pen. A széleken, a hurkok ösz- siehorgolásánál 6x3, majd 1x8 hurkot fogunk össze rövidpál­cával, közöttük 5—5 láncszem van. A csík másstk oldalán, a 18 összefogott hurok fölött van a 8x3, és fordítva, a 6x3 fölött az 1x18 hurok. Ezeket a csíko­kat úgy horgoljuk össze, hogy a minta pontosan egymással szemben legyen. Kezdjük az összehorgolást 1 rOvtdpálcával a 6x3 összekapcsolt hurok kö­zepén, mindkét ívből -1-1 hur­kot húzunk fel, azokat egyezer­re fejezzük be. 4—4 láncszem­mel a következő ötldncszemes ív mindegekébe 1 egyszerre befejezett fél, 1 eqyráhajt^os-, 2 kétráhafidsos, isméf 1 égyrá- hajtásos, 1 fél. és I rovidpál- cát horgolunk. így megyünk vé0g a soron. A tavasz, a melegebb idő beköszöntével egyszeriben hűtlanak leszünk a meleg holmihoz, megválunk a téli- leabáttól, bundától. De hogy az ősz vagy a tél ne ér­jen bennünket keilemetlenül, fogadjuk meg az alábbi néhány hasznos jó tanácsoti Mindennél fontosabb, hogy a téli ruhát ne tegyük el úgy, ahogyan levetettük, mert molyok most Is vannak, és eeek legkedvesebb csemegéje éppen a szennyes ru­hanemű. Továbbá a piszok, a zsír a nyári hőnapok alatt úgy beleivődlk az anyagba, hogy Igen nehezen távolít ható csak el. Minden gyapjúholmlt alaposan kikefélönk az udvaron, kertben vagy a nyitott ablakban, tehát- a friss levegőn. Kitisztítjuk 8 zsebeket, kézelőket, nadrágok felhajtóit, « varrások alatti hajlatokat a felgyülemlett portól és szöszguhanotól. Azután a ruhát pár órán át szellőztet­jük, majd levágjuk a gombokat, kapc.sokat, felhúzzuk a cipzárakat; megjavítjuk a szétfeslett varrásokat, kisebb szakadásokat, és csak ezután visszük a tisztítóba. A faggyücseppet úgy távolítjuk el a ruhából, hogy 1- tatőst teszünk rá, és az anyag fajtájának megfelelő hőmérsékletű vasalóval átvasaljuk. A faloldott faggyú az itatósba szívódik. Ha műszálas anyagból akarjuk kl- .ennl a foltot, fehér rongydarabkát is teszünk alá. A bundákat Is alaposan kikeféljük, -poroljuk mű­anyag pálcával, egy napig szellőztetjük, majd vállfás- ‘ul egy vékony vászonból vagy régi ágynemíil>ől varrt zsákba tesszük, de nem feledkezzünk meg .i molyirtft- azerről sémi Szőrmét sohasem tartsunk igalitben! Ha a bundán valahol kopást észlelünk, rögtön vigyük 3?űrshöz, aki megjavítja és ha kell, ki Is tisztítja. Az értékes és új bundát szintén jó, ha szűcshöz visszük nyárra. .Az irhabundát Is szakemberrei tlsztlttassuk ki. les) KERESZTRE.1TVÉNY ■W Z.ALK.A MÁTÉ - 1896-1937 Nyolcvan évvel ezelőtt született a nemtetkűzi munkásmoz­galom kiemelkedő harcosa, tábornok és író, a spanyol pol­gárháború hőse. Vízszintes: 1. E kis Szatmár megyei községben szüle­tett Zalka Máté. 7. Egyik művének elme. 11. Lenin-békedljas brazíli»] kommunista író (Jorge). 12. Női becenév. 13. Orosz­lánnév. 14. övezet. 15. Közel-keleti állainba való. 16. Saját kezűleg. 17. Korszak. 18. Papagájfajta. 20. Nemzeti Front. 21. Va lódí. 22. Kisfiú. 24. Nyári rövidnadrág. 25. Válság. 27. Egyformák 29. Vissza: divatos nőt szörmegallér. 31. Indián törzs, 32. Francia névelő. 34. Lóbetagség. 36. Mutatőszó. 37. A Bambi is ez. 40. Utca. franciául (RUE). 42. járom. 43. XVII —.Will, százat fwrópai művészeti stílusa. 45. Nagy testi erejű. 47. Karjává átfog. 48. Norvég drámaíró (Henrik, 1828—1906). 50. Kieltett betű. 51. Hegynek legmagasabb része. 52. Foszfor és a stron clus vagy jele. 53. Növény része. 55. Sportra érkőzések ered ményeire velő fogadási iroda neve (hazai). 56. Német taga dás. 57. Évszak. 58. Szovjet sakkmester. 59. Sziklás hegyek ben élő, gyor.s mozgású kecskéhez hasonló állat. 80. Mutató szó. 61. -Az első világháborúban szerzett élményeit tartalmazó művének címe. 62. Vissza; klcslnyítőképzó. Függ 6.leg as: 2. .Alaktalan, szabálytalan alakú. 3; Etió. piai nagy tó, a Kék-Nílus forrástava. 4. Arra a helyre. 5, Paripa. 6. Rózsák városa Iránban. 7. A nyugati gótok királya (376—410). 8. A torreádorok „küzdötársa‘. 9. Egyformák. 10 Angol igenlés. 11. Egy másik művének címe. 15. Okmányok 18. Indiai nagyváros, itt áll Tadzs-Mahal, a perzsa-arab épí tészet remeke. 19. Gabonafajta. 21. A görög mitológia szerint Zeusz szerelme. 22. Sherlock Holmes elmaradhatatlan kellé ke. 23. Sántítva jár. 24. A kén és a kálium vegyjele. 26. Ha tározórag, a -ra párja. 28. Magyar komikus-énekes színész (László). 30. Kettőzve Északnyugat-.Afrikában élő népcsoport. 33. Juhok Istéllőja. 35. Ebben a spanyolországi városban halt meg Zalka Máté. 38. Európai szigetlakó nép. 39. Vissza: k! csinyítőképző. 41. .A kidolgozott kéz jelzője, 42. Kötőszó. 44 Ruhát varrásra előkészít, 46. Halfajta. 49. Csomózott gyapjú hő! készített szőnyeg (éh.) 50. Hátán hordja a házát. 51. Római államférfi, szónok (Marcus Porcius). 52. Blró.ságl ügy 54. Nagyon régi. 56. Szóösszetételek előtagjaként újat jelent 59. ZD. . Beküldendő a vízszintes 1., 7., 81. és a függőleges 11. és 35. számú sorok. SV. 'Keresztrejtvény-megfejtőink közül februárban ű )pő- ^ ■ vetkező három nyert könyvjutalmat: c Holík József, i. d. 270, 076 41 Bie). okr. TrebiSov L Tóth Teréz. StdI. D 8.'29, 943 01 Stúrovo, okr, N Zára |j ky ^ .idám Agnes. Nítra n/lpfom ö. 98, 985 57 H-oiiSa, okr LuCenec I ' I Kérjük a TomaSíkovol (Tallósi) Mezőgazdasági s Szaktanonclntézet 1956-ban végzett növendékeit, hogy küldjék el címüket Kucseráné Csóka Gízellá- ,.nak, TAXI. 945 01 Komárno. A Sioclalltt« lf(A<égl SiŰTetiAg KSxpoBtl Blsattilglnak lapja •Kiadja a Smena IcUdSíéllalata • SzarkaiifAaSi a> tdonlnl««tfácté 897 I« BratUtara Prataká II Te laton: «88-1» • rSMerkaait«: dt. STRA8SER György • A fáaaarkeaatö helyettejn CSIKMAk taire • Nyomta a ZSpadoaloTontké daeiarna 897 20 Braiiilara Ónk- llaoika 38 • KlAtlMtéal d(| ogéM évre 82,— KSa, ttláTM 28,— K6a • Teri«*8tl ■ Po'» Hlr1ap$tulgdlata. Elfittierbet« minden pimtakéxhe«llAn«l <agy paatahivatal- nil • Kéxiratokat nam énlok mag *a nem kRIdtnk Tltata • A lap kfilfdldra a ÍNS Catredni nipadicit a doroi tlaea, 884 19 Braliatava, GoUwaldoto óim. 8. 48 Aliin randelhnld meg • Engadilyaiya; SOTf 13/t. ludat! 49 802

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents