Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-20 / 16. szám
8 FÄB Jövőre les* nyolcvan esztendeje, h^y megszíiietet a csehszlovákiai magyar irodalom eddigi legjoleotős^b, legtekintélyesebb és legeurópaibb egyénisége, Fáb- ry Zoltán. Ez év májusá>an pedig arra kell gondolnunk ismét stó.szi sírja mellett — az emlékezetes virágait elhelyezve —, hogy a század egyik legjelesebb antifasisztája immár hat esztendeje halott! Az. hogy a mi kis irodalmunk egy Fábry Zoltánt tudott adni a haladásnak, örömmel tölt cl bennünket. De tudjuk-e vajon art is, hogy kötelességünk, célunk ezt a szellemi hagyatékot ápolni? Nézzük meg, mit tettünk Fábry Zoltánért halála óta? Mit valósítottunk meg terveinkből, és milyen munka vár még ránk, utódokra? A STÖSZI H.4Z Tavaly novemberben átadták a tatarozott Fábry-házat. Aid ott volt az ünnepségen, nem Ms ö- römmel tapasztalta, hogy a felújítás jól sikerült, nem kell félnünk attól, hogy penészedni kezdenek a könyvek, leszakadozik a vakolat. Jöhetnek hát a kutatók, hogy olt, a helyszínen, a gazdag könyvtárat is használva lássanak RY, 1 neki a Fábry-hagyaték feldolgozásának. Nem tudni, mi lett a sorsa a Fábry-leveleknek, nem tudni, akadt-e kutató, aM Stószra készül, pedig a feltételek adva vannak. Közvéleményünket — erre országjáró utaimon felfigyelek — minden Fábryval kapcsolatos hír érdekű! F.tBRY EMLÉKE A Fábry-napok eleinte járási méretű megmozdulás volt, idén áprilisban rendezik meg először kerületi szinten. Kelet-Szlovákia öt városa — Kosiee (Kassa), Roz- üava (Rozsnyó), VcFké KapuSa- ny (Nagykapos), Kráfovsky Chl- mec (Királyhelmec) és .Moldova nad Bodvou ÍSzepsi) ad otthont négy napon át. április 21—24.-én az íróknak, előadóknak, vers- és prózamondóknak, de nem hiányozhat a felsorolásból Stósz sem. ahol szintén Fábry Zoltánra emlékezünk. A négynapos rendezvényen képviselteti magát rsak- nem mind^yik intézményünk, csaknem mindegyik írónk. Minden remény megvan hát arra, hogy a jövőben országos szinten rendezzék meg a Fábry-napokat: Az idei ünnepség eseménysorozatáról az Üj Ifjúság is beszámol olvasóinak. 976 VALAMI ÜJ, VALAMI Jö! Az idén MtűnS Fábiy-népsze- rűsftö vetélkedőt rendeztek a CSE.MADOK Központi Bizottsága kezdeményezésére. Nagy írónk c- letét és életművét sűrítették kérdésekbe a rendezők, és valameny- n,vi magyarlakta járás fiataljait bekapcsolták a versenyzésbe. Mint zsürielnök három helyi fordulót tekintettem meg a galántai járásban, és örömmel tai>asztaltam, hogy ennek a vetélkedőnek szép jövője van, ha továbbra is felelősségteljesen és komolyan viszonyulnak hozzá a rendezők. Nem állítom azt, hogy már ez az első „rajt“ tökéletesen sikerült, de. apró módosításokkal el áelietnc érni. hogy a Fábry-vctólkcdő az egyik legnépszerűbb és leghasznosabb hazai magyar versenyünk legyen. Az újjáalakított Fábrj--ház Stósron EMLÉKTÁBLA A GIMNÁZIUM FALAN Ügy vélem, már most szólni kell néhány olyan dologról, a- mely a Fábry-napok után a- zomial esedékes lesz, hiszen meg kell kezdeni az előkészületeket arra, hogy az író nyolcvanadik születésnapját méltóképpen ünnepelhessük meg jövőre. Köztudott, hogy Fábry Zoltán Rozsnyón járt gimnáziumba. Hetvenedik születésnapján a bányászváros illetékesei díszpolgárrá választották az egjdcori diákot. Fábry Zoltán feltétlenül megérdemelné, hogy égy kori iskolája is tisztelegjen emléke előtt, és egy Ms táblát helyezzen el az épületen. HELSINKI SZELLEMÉBEN Az idei Fábry-joapokon — minden jel erre mulat — jelentős kulturális eseménysorozatnak leszünk tanúi. Fábry egész életműve szervesen beépíthető a hel- sinM békekonferencia gzeUemébe. hiszen minden sora a haladást, a békét, az együttműködést, ai e- rőszak nélküli világot tzolgália. A mi feladatunk, hogy éljünk ezzel a felismeréssel, ■ a közelgő nagy jubileumot, a nyolcvanadik születésnapot ennek a jegyében készítsük elő, hirdessük meg. (hatte) Kép: TólbpálGyula A negyedik hegedű Ernest Strlc „Ä negyedik' hege’dö“ című rádiófátéRát aránylag rövid Időn belül a berjlnl rádió Is közvetítette, most pedig — április 18=án — magyar nyelven Is „feí^ csendült" a szlovák szerző hegedűje a Csehszlovák Rás dió magyar adásában. A felvételek' a koáicei rádió stSdiójában készlíteki 1= 'dézzíík ennek egyskót mozzanatát! Higgadtan, Indulatmentesen csengenek az apa (Len= gyei Ferenc) szaval: „ t ■ .Olvasd, amit írok. Szólok hozzád, mintha itt Ien= nél. Mint apa a fiához. Amikor anyád a szíve alatt hordott, én fenn voltam a hegyekben. Nehéz napok voltak. Kiskorodban szívesen hallgattad, amikor erről beszéltem. Sok mindent megéltíínk, nemegyszer hajszálon függött az életünk. Kéts^beejtő helyzet volt. Nem tudtuk, ml történik otthon. Okét csak a remény éltette, engem a hit, hogy jóra fordul minden.. Elégedetten bólint a rendező, könnyedén pereg a szö=> vég, nincsen különösebb fennakadási A fiü szerepét Csendes László mondja. Érettem Az anyáé mellett övé a főszerep. „Ide ne küldj senkitT Felejtsd eí, mire kértelek! Égesd el a kottákat. Vagy hajítsd a GarambaT Tégy velük, mit akarsz.-,.“ B'zenl anyjának' a flS. Az any.aszerep kiosztásának volt egy kis előzménye. Ki legyen az anya? — merült fel a kérdés. — Volna egy javaslatom — kért szót a szerző. — Markovié Máriát ajánlanám... Markovié Mária a Szokolov=darabban alakított anya'' szerepért kapta meg az Andre] Bagar-díjat. A zvolenl J. G. Tajovsky Színház kitűnő művésznője igen jól játszotta az anyát a „Hószakadás“ című magyar filmben is, és hogy mégsem rá esett most a választás, annak az a magyarázata, hogy a fiú és az anya szerepét rokon színészi adottságokkal rendelkező szereplőknek kell eljátszaniuk, azonos hangsúllyal, kiejtéssel. Így esett a választás Lengyelné Gombos Ilonára. A két szülőt alakítók játéka mögött nem marad e! Csendes László sem. ö egy hazájából emigrált fiatal muzsikust személyesít meg, aki nem politikai okokból távozik, hanem csak azért, mert ügy érzi, Itthon nem érti meg öt senki, nem fogadják megértéssel kezdeményezését. Elmegy a nagy ígérgetések földjére, az NSZK-ba, nem messze attól a helytől, ahol a háború végén a ná-> cik lágerben őrizték az apját, A fiatal muzsikusnak csakhamar rá kell döbbennie, hogy csak a fogadtatás volt vállveregetös, a folytatás már-már küszködés, a nagy karrier helyett cirkuszban hegedül. Negyedik hegedűt. Megkérdeztük a szerzőt, miképpen fogadták rádlőjáté- kát az NDK-ban, ahol' „A negyedik" hegedü"-t Éva Ga- landová rendezte. — „A negyedik hegedű" már a második rádiójátékom, melyet az NDK fővárosa átvett. Az első a „Kinek illatozik a vörösfenyö" című játék volt, amely a szlovák rádiójátékok piestanyi fesztiválján első helyre került, Ezt a darabomat „Éjféli telefon" címen .sugározta a berlini adó. örültem a sikernek, mint ahogy örülök annak is, hogy most a második rádiójátékomat is előadták. Vísz- szatérve a „Kinek illatozik a vörösfenyö“ című művemhez, ez a fasisztaellenes történet a Szlovák Nemzeti Felkelés idején játszódik le. „A negyedik hegedű“-t idén március lö-án sugározta először a berjlní adó, s már az első visszhangok is igen pozitívan értékelték. A darabban levő konfliktusokkal azonos tapasztalata van az NDK lakosságának Is. Náluk" főképp azt méltányolták a darabban, hogy a kifejezett szándék művészien vonzó formát öltött, melyben a magára hagyott anya és szerencsétlen fia közötti kapcsolat törékenységét semlegesíti az emberi érzés. Ez a visszatükröződő érzelmi líriz- mus azonban messze áll az olcsó szentimentalizmustóí. Nagyon örülök, hogy „A negyedik hegedüt“st a Csehszlovák Rádió magyar adása Is műsorára tűzte. A magyar adás révén most már a darab harmadik változatban került színre, ez pedig nem adatik meg minden szerzőnek. Szeretném, ha a magyar hallgatóság úgy fogadná a történetet, mint a szeretet Igaz küldetését, de a keserűségét is, amelyet gyakran meggondolatlanságból okoznak egymásnak az emberek. A rádiójátékot magyar átültetésben Klimlts Lajos rendezte. Neki azt a kérdést tettük fel, hogy miért esett a választása „A negyedik hegedű‘'-re. Ernest Stric (balra) és Klimlts Lajos — Főképp azért, mert nálunk Is Időszerű ez a probléma, Valaki távozik, talán gyakran maga sem hídja, miért, a család szétesik, konfliktus áll be. A rendezőnek az líyen konfliktus hálás Jéma, hiszen a szereplők a felszínre hozhatják a két különböző világ összeütközését. Kedvelem az olyan darabokat, amelyek a nagy társadalmi konfllEtus mellett emberien, humanista módon szemlélik a világot. Ilyen darab „A negyedik hegedű“ is. —OS Kép; a szerző A SZISZ Plonírseervezetének egyik jelleanző vonása, hogy tagjait társadalmi munkára is serkenti. Hagyománnyá vált már, hogy különösen ősszel és tavasszal hulladékanyaggal megrakott tolökocsikkal sietnek a gyerekek a hulladékgyűjtő vállalat telepei felé. Az Idei Iskolaévben az eddiginél nagyobb lelkesedéssel végezték a pajtások és a SZISZ-tagok a gyűjtést. A hradecl felhívás néven ismert mozgalomba bekapcsolódva ugyanis csaknem minden pionírcsapat többek között azt is vállalta, hogy bátor pionfrtettekkel köszönti a CSKP XV. kongresszusát. A felajánlások között szerepel a hulladékvas gyűjtésa A pionírok és SZISZ-tagok szorgalmának eredményét, a tömérdek vasat a hulladékgyűjté nemzeti vállalat Zíllnal részlegének telepére számították, s a kongresszus előtti napokban onnan vitte a vonat a mintegy 110 tonna rakományt a podbrezovál vasgyárba. A gyár udvarán a legszorgalmasabb pionfresa- patok és SZISZ-szervezetek képviselőinek küldöttségei ünnepélyesen átadták a szállítmányt Anton KoJeniC SZORGALOM ÉS IZZÓ ACÉL mérnöknek, a Sverma Vaskohó Igazgatójának. A küldöttek között ott szorongtak a ladcel, a Dubnlca nad Váhom-i, a tisovcei, a breznól alapiskola tanulói, a Banská Bystrica-1 középiskolák SZlSZ-tagjal. Mindnyájan feszült figyelemmel s nem kis büszkeséggel hallgatták Vladimír Piroäik elvtársnak, az SZLKP Közép- -szlowákial Kerületi Bizottsága vezető titkárának az elismerő szavalt, majd pedig Jón Llplansky, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága alelnökének a lelkesítő beszédét és köszönetét. A résztvevők kegyelettel adóztak a városban eihe- lyezett emlékműveknél Ján Sverma elvtárs, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés hősei emlékének. Az április 8-i rendezvény kulturális. műsorral, együttesek és szólisták fellépésével zárult. A szórakozás kellemes órái alatt benn a vasgyárban lázas munka folyt. A hatalmas daruk mázsaszámra szállították a hulladék vasat a nagy kemence éhesen tátongó torkába. Az Izzó máglya egyetlen lávatömeggé olvasztotta az egykori rozsdás kályhákat, ütött-kopott edényeket, mindent, amit a pionírok és a SZISZ-tagok összegyűjtöttek. Másnap reggel fúvószenekar kísérte a küldöttek csoportját a nagyolvasztó csarnokába. Az érdeklődök között sötét színű üveglapocskákat osztottak szét, hogy rajtuk keresztül bepillanthassanak a kemenc?e „gyomrába“, Valamennyien érdeklődéssel figyelték azt a jelenetet, amikor a kohászok mintát emeltek ki, hogy laboratóriumi vizsgálatnak vessék alá. Végül is a műszakvezető. Ián Hronóek mérnök jelt adott, hogy kezdődhet a csapolás. Ekkor Ján Senöek ifjú kohász megragadott ■agy dárdaszerűen hegyes, vagy hüszkllós acélrudat, és átütötte vele a martinkemence magnezit burkolatát. Fehéren izzó acélár árama Indult meg abban a medencében, amely ezt a nyersanyagot az oda állított Ignotba vezette. A pionírok és a SZISZ-tagok tapssal üdvözölték ezt az ünnepélyes pillanatot, Ezúttal hetedszer került sor Podbrezován az Ifjúságunk által összegyűjtött hulladék vas ünnepélyes beolvasztására. Jeles hagyománnyá vélt ez az akció, a fiatalok szorgalmas munkájának a jelképe, ünnepe. ~tTÍk V-
