Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 2. szám
10 y| A t 0 ^-uűL. ■ilÄir'.'-. ~. t .ríláUl 1 l>egfelsobh Tanács de* eeinheri ülésszakán elfő- padiak a tizedik öléve« IfiíW első esT^tcndejéiiek előirányzatait. s a uagy l^ea>l- palota parlamenti üléstermének ernejeti karzatán ülő külföldi meig£i^e15k *- új^gírók és diplomaták — körété akkor e- lóg nagy feltűnést keltett. Iiogy az új évben a Szovjetunió i- pari imnclésénck növekedési ii- ' lemét 1076*ra \i>zonylag szc- fény számadailal határozták meg. A á.3 százalékos növekr* ; dé^ alatta marad a kilencedik Ötéves terv efoirán^'zaialnak. de (mint nem sokkal később, a ’ tizedik ötéves terv december K»- én nyilvánosságra hozott irány- elv-tervezetébrd kitűnt) nem tr- kiiitbető az új tervidrísz«Tk jel* lemzö tempójának. Ez az ütem lényegesen gyorsabb, öl év a- laW .íi-39 százalék. ígv* a meg* (tgyelöknek semmi okuk kétel* kedni abban, hogy az Ideigle* nm lassulás — miként Bajba* kov. az Alluiui Tervbizoltság el* nökc mcgindokfdta — fi/. lO/.T évi kedvezollen időjárási n iszonyok okozta újabb gyenge mezőgazdasági termésnek, illetve a heittházások késlekedésének az eredménye. Az frányelviervczel legfeltu- nó'hb vonásának egvúke éppen ezért a mezőgazdaság magas szinten való stabilizálásának lehetőségébe ^e^etl bizalom, az átlag 2!o—220 millió tonnás gabonatermés tervben való rögzítése. Ekkora termést, mint ismeretes. eddig csupán egyetlen- egv'szíT. 1073-han •.ikerüli bela- kai ílani. A Szovjet Tudományos Akadémia közgazdasági íolyóiralá- uak dccombcri száma latml- mányt közöli erről a kérdésről. K kitiíriik belőle, hogy a közgazdászok számításai szerint a minőségi sáliozásoknak a következő néliány évhen a társadalmi leinielés mostanáig elért fejlettségi szintje alapján igenis be keli következnie. A .szerző történelmi analógiához fo- ly a in í»d i k en nek lii zo ny í t á s á ra. öss/.eha«milí|ja az ötvenes évek elejének amerikai gazdaságát a mai szovjet gazdasággal, tekintettel arra. hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságának gymrs rekonstrukciója éppen az ötvenes évek elején ment végbe meglialározott gazdasági e- rők akkimniláeinja eredményekén U Az összehasonlítás a két gazdaság fejlődésének dinamikája s/emporjíjából sem érdektelen, hiszen az Egvesüll Államok már abban az időben irigyelt gazda'sági világhatalom volt. Tehát: akkor, mikor az FlgyesnU Államuk hozzáfogott mezőgazdaságának kor-^zeiíísíléséhez. i- parr össztermelése 2.7-szer \olt alacsonyabb, mint a mai Szón- jelnniőé. Az egy főre Jnló i]njrl termelés I07á-hen a Szovjetunióban 63 Kzá/alékkal. az egy főre jutó nemzeli iövedelem pedig 27 Nzázalékkal voll magasabb. mint líl.*>0-l)ei) az Egyesült ÁHaniokhaii. Az Amerika- lián Iíl5ft-ben gyártott 110 millió touna acéllal. 267 inUlló tonna kőolajjal. áOS.'i milliárd kilowattóra elektromos energiával a mai Szovjetunió 136 millió Ionná acélt. 'i.*>l millió tonna kőolajai és 07.5 millió kilowattóra elektrmnos energiát tud szembeállítani. Azt senki sem várja, hogy a fordulat a gabonatermés stabilizálása felé magától, a globális mezőgazdasági növekedés spontán kö- s etkezményekén t men jen végbe. A tizedik öiés'es tervben a szovjet állam megint óriá-i a- nyagi és gépi erőket iránvít ebbe az ágazatba. \ mezőgazdasági hernbá/ásoW teljes összege több mint 170 milliard rubel lesz. A kolhozok és állami gazdaságok közei kélmillíó új traktort iaz Egyesült Államok mezőgazdaságában mintegy ötmillió traktor dolgozik) 1.3 intilió tehergépkocsit, több mint félmillió gabonakombájnt, hatalmas meíinyiségu műtrágyát kapnak. Ezek a számok önmagukban iv magyarázatát aslják annak. -Iir»gy a termelőevzközök termelésének bőxiilése miért nnitja felül isinél a fogyasztási cikkek gyártásának növe.kedcs! n- lemél az újabb szovjel gazdasági tervekben, miért van «/.ük- ség az aeél. a szén. a kőolaj, a fíiMgáz. a cement termelésének \ állo/allanni gyors iiteinn bővílésérr. l'gyanakkor a moszksai üzletek pultjain. az emberek arcán és öltözködésén é.s a gazdasági terseken egyaránt lemérliolő. hogy a szos'jet népgazdaságban jelenleg olyan mennyiségíí eszközt és anyagi erőt osztanak fel az ágazatok közölt, amiből Jut is marad is. int a nehéziparra, a mezőgazdaságra. a honvédelemre, marad a kÖnnynipan*a. az ésí .3-5 szouylatban csaknem egyedülál- lésre, a lakásépítkezés világviszonylatban csaknem egyedülálló nte.mének megtartására. Ilondkívüi )ény«*ges sajátossága ez a mai szovjet gazdasági éleinek, melyei «/.áiidékosaii és átlátszó céllal hagynak figyelmen kívül azok a külföldi gazdasági s/.;ikér(ők, akik rendszerint. csak egyetlen jelenségei voltak hajlandók észlelni. ÁzI. hogy a kilencedik öté\es lerv- hen a szovjet mezőgazdaság fejlődésére a megenge<Jhelő«é.l nagyobb mérlékben hatollak a kedvezőtlen lermészotrajzi-fíöld- rajzi viszonyok. A tizedik ötéves terv —. a- mely ez idő szerint országi»s vita tárgya a szovjet sajtólwn. az üzemekhen és a február végén összeülő párlkougressziisra készülő alapszervezetekhen — a kiegyensúlyozott, egyenletes, viszonylag gyors ütemű reális fejlődés terve. Sorai közölt olvasva. minden szovjet ember meg- érlbeti belőle, hogy pénzbeli jö* védelmének további emelkedése. a fogyasztási cikkek piacának líívábbi bővülése, a pihenés. kulturális és s/órakozá«i lehetőségek. az élelmiszer-ellátás javnlá-a a jelenlegi fejlődési szakaszban legfőképpen két dolgon múlik: a termeié'' nagyobb hatékonyságán és a termékek iiiinőségénck javniásáu. A ininőségt köv etelmények értelmezése seui s/iikflbető le az iparcikkek minőségére, Jtiszen •— mondjuk — a textilipari rekon- stTukció a divatcikkek létjogosultságának elismerése és pártolása egymagában még nem biztosítja a szövetek és ruhák szépségét, tartósságát. Általánosabb értelmezésben a társailal- mi mérelekbcn v-aló gondolkodás minőségéről, a szocialista lernielésbeii keletkező ellentétek helyes feloldásáról vau szó. Jellegzetes ]>élda erre egy nagy port kavart szovjet film: ..Az acélöntők konflikUisa‘\ (A film olva.sztár főszereplője felsőbb n- tasílás <4leiiére sem hajlandó löhb ezer tonna gyenge minőségű értéktelen acélt gyártaitfa terület éves tervének formális teljesítése érdekéhen.' A feladatok. amelyeket az S/KP az új eszlendőlien é« a következő ötéves időszakban a szovjet nép elé tűzön, a közgazdászok szemszögéből nézv e igen-igen bonyolultak. Az e- gyes szovjet ember szempontjából viszont igen egyszerű tneg- érlení. hogy mit kíván tőle most a párt és önnön érdeke: energiknsabh. értelmesebb, lelkiismeretesebb. jobb munkál.-bpBefejezés 1022 őszén Egyiptomba jött Teán Dnmicben strasbourgi tanár. A sírokban talált feliratokat másolta. Néhány hétig a föld alatt dolgozott. Ezalatt megválto/oit a viselkedése. Egy napon látomások kezdtek gyötörni. és a tudathasadás jelei mutatkoztak nála. Kitalált történeteket mesélt, amelyek állítólag a föld alatti munka közben e«lek meg vele. Később e- lörehaladolt (dmebetegségben halt meg. rejtelmes köríibncnv ek között elhunyt történészek egész sorát lehetne még feltüntetni: (ieorg Möller. .}ems Henry Breadsted, ÍjC Eleur tanár, mind olyanok, akik valamilyen módon kapcsolatba keriiUek a fáraók sírjaival, vagy az itt ta- láU leletekkel. Vajon mi e rejtély titka? 11)62, november 3-án Ezzedin l'aha. a Kairói Egyetem Orvo.s- tudományi és Biológia Karának tanára sajtóértekezleten bejelentette, hogy hosszabb időn keresztül rendszeresen vizsgálat aJatt tartott egy sor archeológust ás mú/.eumj alkalmazottat. Megállapította, hogy mindegyik szervezetében találni egy vírusfajtát, amely lázzal kísért léccsőgvailladást okoz. Főleg a- zoknál a «zernélyekné! fordult elő ez a vínis nagy mcnnyi>éír- bcn. akik egyiptomi papiruszokkal kerültek érintkezésbe. A vírusokat a Kairói Egyelem mikrobiológiai laboratórinmábatt vizsgálta ki, és megállapította. l»ogy e vírusok egyike., az .\s- pei-gilhis oiger akár négy év- ezreden kereszHií is életképes •illapotban tud maradni a sírokban és a múmiákban. Taha kijelentette: „Ez a felfedezés egyszer s min<lenkori*5i eloszlatja a iTi6f*é.t a fáraók átkáról. Arról van szó. hogx' az óegyiptomiak rengeteg tudományos ismeret birtokábaji voltak, ezért nincs itt helye semmi mágiának vagv okkultiznni.''Oak. korszerű gyógyszerek „felolílollák” a „fáraók átkát”. Mi történt azonban? Röviddel a sa jf ökon férem cia után Taha tanár gépkocsijának volánja mögött meghalt. egy oi*va>si szempontból niegmagvarázhalat- laii szívelgyengülóshcrt. Sok szó cselt a denevérekről és a mérgező mirigyekkel ..felszerelt** kukacokról, melyek ..bevetésével** az egyiptomi civilizáció előre védekezési rendszert épített ki a sírfosztogatók ellen. 19.56-ban John Wiles geológus behatolt egy rhíKÍoiai barlancha. Egyszerre mint valami vezényszóra több ezer denevér vált le a barlang mennye/elé- röl. és támadt rá a meglepett geológusra. Azonnal el kellett luigynik a barlangot. Néhány nap múlva megbetegedett. Gyomorgörcsök és izomfájdalmak döntötték ágynak. Az orvosok első diagnózisa me.lliiártyagyul- iadás^al kísért tüdőgyulladás volt. S diagnózis alapján bevezetett kezelés azonban uem hozott javulást. A Port-Elizabeth-i kórház főorvosának eszébe jutott. hogy »Z amerikai orvosok nemrégen találkoztak már hasonló megbelegedéfesol azoknál a tudósoknál, akik az inkák barlangjait kutatták. Elküldte Wiles vérének rninUiját az Elgye- síilt Aiiamokba, ée» az ottani orvosok azonnal megvizsgálták. Néhány nap múlva megérkezett a válasz: Wiles histoplazmóas- han szenvedi. Ezt a betegséget olyan vírusok okozzák, amelyek a denevérek váladékában >zaporodnak. Wiles életéi sike- riilt megmenteni. Ezután a tudósok azonnal felveletlék a kérdést: nem ugyanez a betegség \olt-e az egyiptomi kutatók halálának is az oka? Ividerítlt, hot'v a rmih század hetvenes éveiben már találkoztak hasonló betegséggel az európai orvosok i«. mégpedig azoknál a munkásoknál., akik a gotthardi alagíital építették Svájcban. Később Belgiumban és IVanciaor- >zágban is előfordult, s akkor a ,.bányászanéniia‘* elnevezést kapta. A betegségei teljes el- gyengíilés és vérszegénység jellemzi. .Vz első nyomot a bcieg- bég okozójáról egy svájci orvos fedezte feU A betegek ürülékéiben egy apró horogféregnek nevezett élősködőt talált. Gondos kivizsgálással inegállapílották, liogy mioilen beteg szervezetében előfordult ez az élősködő, 1 estének kél végwi különleges mirigyek vannak, rnelycknek mérges váladéka okoz,^ a betegséget. Ezek az élősködők tehát tudományos magyarázatul aflhainnk a ..fáraók átkára”. Más tudósok az óegyiptomiak álul használt atomoiier^iűbau keresték a útok nyitját. Euis Alvarez Xol>el-díjas fizikus, aki kedvtelésből lelt archeológus, elhatározta. hogy ..kozmikus röul- genc/.ésuek” veti alá Eliafrc pi-* ramisát. riizchbcu. .Vlvarez íjry ííkoskodott: ha a piramis alatt különböző helyekre Geiger-s/á- ninlókat lielyez el íez olyan műszer. amely regisztrálja a koz- nukiis sugárzást . akkor a su- ffár/ás intenzilása az üregeken álhatolva nagyobb lesz. A harminc tonna súlyú roüszierek elhelyezését 1967-ben kezdték el. Nem volt könnyű feladat, mert a piramis folyosói csak százhúsz centiméter szélesek, és így sok műszoH. először szét kcUetl szedni, majd a piramis mélyén ismét összerakni. A műszei'ek- kel azután a radioaktív szén kivi zsgá Iá sá va 1 megk ísérej ték megiíIinpíUiui a piramisok korát is. Edekor meglepő eredményeket kapuk, Ogy látszott, miril- ha a műszerek megbolondultak volna. A vizsgálatok ercílrnónse alapján ugyanis a múmiák (d- s/áz évvel „öregebbek” voltak, mint a szarkofágok, melyekben fekszenek. Ugyanígy a vázák sf)kkal „fiatalabbak**, mint a bennük tárolt gabona. Milyen kövclkezletést >onhatlak le mindebből? \ag\ a műszerek voltak liihásak bár ezeket gondosan , kipróbálták máshol,, vagy az óegyiplomiak radioak- lí\ anyagokat lielyezlek cl a ptraini>han. Ha elfogadjuk ezt H fclcmési, akkor logikusan arra kell kö\ elkezlctni. hogy a •'írok védelmében íctlék őket uíla. tudósok tovább kutatnak ezen a téren, és bizonyosan eljön az az idő. amikor tcljo^ hi- lele«séggel felh'dik a ..fáraók átkának"-tilkál. Eord.: —hr _ • -oA“/ A zene varázsában Kobaya>i Ken-Icliiro jafián karmosterU a Magyar Televízió nemzetközi karmesl<?r versen vének győztesét — úgy érzem — uom kell különösképpen bemutatni, hi- SI5CD néhány óra lcforgá>a alatt kedv*oncünk leit. Első hallásra bizonyára fúrnának tűnik ez 3 különös hnuü/á- "ú név’, de megfejtbclő: Kobaya- *l ligetet, Ken liuíósl jelent. Ichiro pedig magyarra fordítva eUő f.ió. Harmincnégy évc^. Hírét Magyarországon repítették világgá. Aki látta őt vezényelni — tudom —, nem frlojli el. Mcgjele- nóscvel, mosolyával ugyanis any- nyira közel került hozzánk, hogy alti eddig nem is kedvelte a komoly rcnéU általa bizonyára meg- szereWe. Mi lehet tehát ez a variizs. ez a m^ejthßtolleunek nő titok? A távolság az. hogy me.ssziről jölt? DeliogyisI A zenében elmosódnak a távolságok, dalán az a nem ..titokzatos” nn»- soly. amellyel a zenekar Ugjuit megbnvidio? Igen! Mert ez a mosoly jóságot is takar: a zenekar iránti szcreietet, ti'^ztcletet. Szólni ugyanis nem tud a zcjiekarálm/. liiszc.u csak a betűket, haiigszerneveket é> a tempójel/.ésckcl ismeri európai nyelven, de szavakra nincs is szüksége, mert gesztusaival is kitűnően megér- leti magái. Kobayasi Ktm-lchiro liazájálKin zcnes/cizől versonvt is nyert, egy alkalommal pedig l»eethovcu 1-nndl zongoraversenyével szerepelt. zongora mellől dirigálta a zenekari. Húsz éve muzsikál. Repertoárján ötszáz mű szerepel, tjeiének nagy cé!j.a: a zene népszorűsílése liazájábari. Kedvencei: Mozart. Heelhoven, Kodály és Bartók. Óriási sikerrel mutatkozott be az .\SióK-ban. ilollundiában és Olaszors/úfiban i<. ‘ Eolesége Japán egyik legi>merlebb koto népi haugs/er'' művé- sz/C. ötéves kis-fia. lliroki már jól heiredül. l\i«Íánya. Ayano. kétéves. A zenéről így vall a művész; — Az ón életem n zene, ebbe i élek. ez a Szenvedélyem. A zene nyelve nemzetközi. Az emlx».iséghez szól. és én. úgy szeretném to]máe.«olnÍ. hogy mindenkt megértse, me^/eresse a világon, elsősorban a fiatalok, az én kornsztáTyom.- Szabó László Kerületi tánedalfesztivál A SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága 1976. február 6-8-án rendezi meg a Dunai .Négyle- i velű Lóhere elnevezésit kerííleti táncdalfesztivált ■‘1 Nővé Zámkyban. A fesztiválon részt vehet minden i- SZISZ-tag, aki nem hivatásszerűen énekei. P A fesztiválon bemutathatnak hazai táncdalokat, saját szerzeményeket, és énekelhetik a szocíaílsta országok táncdalalt is. Minden versenyzőnek két dallal kell jelentkeznie. A jelentkezéseket az érdeklődők a SZISZ járási bizottságaira vagy a SZISZ Nyugat-szlovákiai Bi-- zottságára (Bratislava, Praiská ő. 11] küldjék.
