Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-06 / 14. szám

LEGYŐZTÉK A NAGY VIZET Gúta — így hívták a várost 1512-ben, amikor írásban először i n álÁJBÁN REMÉNYKEDVE tettek említést róla - latin ere- KOLÄROVÖN (GÜTÄN) HATEZER-HÉTSZAZ HEKTÁRON GAZDÁLKODIK HAZA.XK EGYIK LEGNAGYOBB MEZŐ- detű szó, és cseppet jelent. Csepp GAZD.iS.AGI SZÖVETKEZETE. FEBRUÁRTÓL A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZÖVETKEZETE NEVET VISELI. névre keresztelték azt a várost. amol\Tiek a Duna és a V'ág vize hol kenyóradója, hol meg nyo­morúságba dón lője volt. 1965-be) a Duna csaknem teljesen tönkr. tette a városi. A gúUiiak látva : tenger alá temetett utcákat, ak kor az mondták, vége, itt ezei a helyen sem terem többé búza nem játszanak a eyerekek Olt hónaik a halak birodalma .lesz., ■iznap, 1965. június 25-én sokai) tíz ével is öregedtek, a hnb el nöke, lány .János teljesen még őszült Reggel a férfiaknak mé.' csak a mellükig ért a víz. dél­után pedig már csak a házak ké­ményei mercdeztek ki a vízbó'l - kilométerkövekként. Nem szép emlékek ezek. .. .A város két év alatt teljesen felépült. Ma 11000 lakosa van. és azt hiszem, minden szónál töb­bet mond, ha felsoroljuk néhány utcájának a nevét: Bratislavai. Bmói, Tmavai, Ostrava) iitc:) -Az emberek új házakban élnek 1967 októberében Kolárovót má­sodszor nyilvánították váróssá. Az új címer emléket állított az újjá építőknek. Azoknak, a- kik legyőzték a nagy vizet. KUKORICÄPROGRA.M Iványi Sándor tizenegy éve a szövetkezet főagronómusa. Ami­kor Gután jártam, még napköz­ben is fagyott, pedig már József- -nap után voltunk. Az újságok­ban még csak ilt-ott lehetett ol­vasni egy aprócska hírt arról, hogy ez és az a szövetkezet meg­kezdte a tavaszi munkákat. — Tegnap már vetettünk, de abbahagytuk. .Az idén a föld va­lahogy soká ébredezik, de kivár­juk türelemmel. Befejeztük a műtrágyaszórást, és a gyümöl­csösben, zöldségesben teljes ütem­ben folyik a munka, .iz embe­rek dolgoznak. .Az emberek dolgoznak, és azt tartják, hogy gazdag szövetkezet­ben. Az évi átlagkereset 27 200 korona és a zárszámadáskor miii- den száz korona kereset után még 22 korona jutalmat kapott az 1044 tag. — Miért mondják a szövetke­zetről, hogy „kukoricás“? — Mert igaz! .A legnagyobb kukoricatermesztők közé tarto­zunk. Ebbe a földbe csak kuko­ricát szabadna ültetni. A tavalyi átlagtermésünk 65,6 mázsa volt, de néhány parcellánkról 90—97 mázsát is betal^rítottunk. Szívesebben beszélnék eperröi vagy szegfűről, mert ezek a föld közkedveltebb és szebb termései közé tartoznak, de Ivájiyi mér­nök félórás előadása utiin én is benevezek a kukoricaprogramba. Mi a lényege? 1. A több éves takarmányok vetésterületének rovására növelni a kukoricáét. 2. Fcjles'zteni az agrotechnikát, tökéletesíteni a vegyi anyagokat, és kutatni az optimális egyedek után. mert csak ezek segítségével érhető el a magasabb termésho­zam. — És nem valamilyen boszor­kánysággal — egészítem ki a mérnök szavait, hiszen a prog­ramban én is részt vállaltam Rosszul szóltam, mert a válasz egy nagy-nagyon mérges pillan tás. . . ■A kukoricatermesztést úgyszól ván teljesen gépesítették, a sze­dést is, pedig a giitaiak ezt saj­nálják 8 legjobban, hiszen a ku­koricatörésben mindig volt egs- kis romantika. Amikor aztán iött a kombájn, a szovjet Niva-ko- lossz. a magyar kukoricatörő a daptérral, még a fiatalok is csak néztek, pedig nekik már a szén zációk is természetesek. — .ló, de még mindig nem ér­tem, mi lesz az én teendőm a Uukorieaprogramban ? — Mondjuk a legjobb vető­mag gyűjtése. A neve: BCSK 6625 vagy OSSK 218. Ezek importku- korioafajták. Jugoszláviába kelle­ne utaznia értük. Sokkal többre lenne szükségünk, mint ameny- nyit kiutalnak. Hát ez a probló mánk. EXPORTHAGYMA Nyaranként a szövetkezetben elég gyakran hallani azt a szót is, hogy export. Méghozzá az t- dei tél egyik hiánycikkével, a vö­röshagymával kapcsolatban. Az , , idén 130 hektáron ültetnek vö- MAROS LAJOS AZ EMBER GYÜMÜLCSÜSKERTTÉ VÁLTOZTATJA A SZIKES PUSZTÁT röshagymát, és a termés 70 szá­zalékát exportálni fogják. sző vetkezet fontos termékei közé tartozik még a búza. — gabonára vigyázni kell. hogy milyen talajba vetjük, el kell találni az arat.ásra legalkal­masabb napot, é.s még ezzel sem ér véget a „kényesUcdése“. .Nem szabad magas pára tartalmú mag tárban tartani, de túl szAraz he­lyen sem. Hiáb.a, ebből készü! legnemesebb eledelünk, a kenyér Agronómusaink már most szinti egész napjukat a földeken töltik viz,sgálják, „kérdezgetik“ a ta­lajt... MILLIÓS ÚJÍTÁS Ez itt tyúkbirodalom le»?,. 19/ végére 60 millió beruházással fel épül a 200 000 tagú Tyúk csaló, lakása, — ívéLszázezer tyúkf Ennyi ) kár 150 000 tojást i,- tojhat .i.) |)onta! — .Miért csak 150 000-et? Van itak tyúkfajták, amelyek megfele lő etetés é« életkörülmények kö­zött szinte naponta tojn.ak. Ne­künk ilyenek lesznek! Kétsziizezer tojás csaknem annyi mint Bratislava napi tg.- jásszüksíiglete. De nemcsak ez a terv tetszett. hanem egy újítás is, ainelyről megtudtam, hogy .szintén gúlái különlegesség. Az iigy volt, hogy 1973-ban a szövetkezetnek nagyon gyorsan szüksége volt egy 500 férőhelyes marhaistállóra. .A feltétel: ne ke­rüljön sok pénzbe. Volt. aki a könys'eket kezdte bújni, és gon­dolkodott. Tót!) Géza, a szövet­kezet beruházási technikusa „ját­szogatott“. Először csak minimé­retben készítette el egy teljesen újszerű istólló vázát. Az volt ben­ne az új, hogy az állatok ugyan ketrecben voltak, de ezekben sza­badon mozogbattak. A szövetke zet vezetősége nem nagyon lelke­sedett a modern ötletért, de elfő yadla, mert az állatokat valaho vá el kellett helyezni. Az istálló hat hónap -alatt lel ■'püll. .A költségek a liagyomá ttyosan épített istállók 10 száza lékát tették ki. Azóta sok idegei- megfordult már Gúlán. Szakem berek Prostéjovból, PreSovból megtapogatják a körülfalazott vas konstrukciót, nézegetik a szépei gyarapodó állatokat — hogyhogs IVÁNYI SÁNDOR — Új iflíiíág 3 nincsenek megkötve? — és elége­dettek. ERRŐL A KÖTELEZETTSÉG­VÁLLALÁSRÓL KÖZTARSASA- GI ELNÖKÜNK IS TUD Van egy fénykép — az idén készült —, amelyen a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk Gustav Husák társaságában egy giitai fiatalember, Maros Lajos látható. — Ez olyan megtiszteltetés volt. hogy még a mai napig sem tudom felbecsülni az értékét. .A nyugat-szlovákiai kerület fiatal­jait én képviseltem azon a prá­gai találkozón, amelyen pártunk vezető szeméhúségeinek átadtuk a kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeink jegyzékét. „Nálunk az 5 százalékos szem- veszteség kb. 150 tonna gabonát jelent. Ennek értéke több mint félmillió korona, sertéshúsban ki­fejezve vagy 400 mázsa. Mi ezt a szemveszteséget a minimálisra szeretnénk csökkenteni.“ fRészlet a szövetkezet fiataljai­nak kötelezettséivállalásából. .A teljes szöveget Maros Lajos Prá­gában adta át köztársasági ehtö- künknek.1 Maros Lajos SZISZ-elnök a gép- javitóraűhely vezetője. Hatvanki- leuc ember dolgozik a keze a- lalt. .hallgat a szavára és fordul hozzá tanácsért. Szinte percen­ként nyitják az egy szem em­berré méretezett kulipintyó ajta­ját. sokszor nála kétszer is idő­sebb munkások. — A fiatalok jelenlétét lépten- -nyomon érezni u szövetkezetben. Yíldául tavaly az aratáskor, a- nikor a kombájnok elsüllyedtek ■) latyakban, mi fiatalok mentet­tük a gépet, a gabonát. Ha a traktorok és a kombájnok éjsza­ka is dolgoznak, akkor a gépjaad- tók is szolgálatban vannak. Ez termrézetes. Miattunk nem vesz­tegelhetnek a cépek, persze an­nak örülünk a legjobban, ha nincs ilyen munkánk. Újat kereső emberekre leltem Kolárovón, e.blicn a kilene éve újjászülelctl városban. Hibáik is vannak, nem is tagadják. Aki új utakon jár, a sarat termőföld/lé változtatja. nem tudhatja, hol vannak kövek, buktatók, de újra és újra lép. a szilárd talajban re- inéiiykedve. És ez a fontos. ZACSEK ERZSÉBET HÉTKÖZNAP.TAI .A háború után enyhült ugyan, de lényegesen nem javult a helyzet. Telepítetlek a keleti orsz^észbe több tíz üzemet, és lé­nyegesen kibővült a Kelet-szlovákiai Gépgyár is, de a munkaadó még mindig sok helyütt a mezőgazdaság maradt. Ezért hozott nagy változást a vasgyár, hiszen egy csapásra ezreket foglalkoz­tatott. Ma már több mint 23000 embernek ad kitűnő kereseti le­hetőséget. biztosít munkát. HARMADIK KÉP A vasgyár ^yik legnehezebb munkahelyén, a II. számú nagy­olvasztónál vagyok. A vastag posztóruhába, azbesztköpenybe, vc- dőálarcba, kesztjmbe „bújt“ kohászok között feltűnően sok a fia­tal. Annak ellenére, hogy tél van, itt a hőség óriási, számomra srinte elviselhetetlen. A kígyózó vasfolyam megaanjH szerteröp- peno parazsa egy hatalmas csillagszóróboz hasonlít. Maga^ a^ lál- vánv gvönyörű, de itt dolgosmi.. • Minden túlzás nélliül állítom, hogy a' legderekahb. legférfiasabb munka egyike. Éjjel, nappal, báróm műszakban. Közel menni a „lávafolyamhoz“, megnyitni a már megolvadt vasérc előtt a hatalmas kemencéből az utat, majd elzárni a nvílást, közben a földön alkotott vajatokban, elvezetni a több száz'literes kokillákba a vasat Mire cgy-egy művelet vé­get ér, a munkás alaposan megizzad. Nem is csoda. A forró, fn lyékony vas hűmérséklete 1300—1400 fok. Sokáig nézem Karol Sedlákot, a fiatal kohászt, ahogy mindezt végzi. Kél lecsapolás között aztán hozzálépek. Karol elmondja hogy a vasgyár szaktanintézetébeu sajátította el a szakmát, s mái bét éve dolgozik a nagyolvasztónál. Megerőltető, nehéz munkn férfinak való. vélekedik. Olyan, amelyben érzi hatalmát a lezú­duló „láva“ felett, izmai minden megteszülósében, rezdülésében a munka örömét En pedig az arcán patakzó verejtékben a helyt­állást, a munka örömét vélem felfedezni. Annyira meghat a fiatal kohász közvetlensége, munkaszereteto hogy legszívesebben ódába foglalnám a látottakat _ Érezni akarom a munkát az egész testemben, és nem féléi a fáradságtól, az éjszakai műszaktól. Nekem ez a munka az éle NEGYEDIK KÉP .A vasgyár az ország második acélszive. Van két acélműve hengerdéje, öntödéje, és a kohászat legkülönfélébb ágazataival fog Lalkoznak. A világ minden Iájára exportálnak a jó hírű cégjelzés sei ellátott pléhekből. A kombinál éránként több mint egymillió korona értékű árul tMmel, ami nem csekély mennyiség. Az elkövelkezőkben még na­gyobb feladat hárul a 23 000 munkásra. .A Kelet-szlovákiai Vas­műnek a kohászati ipar termelékenységét a legtöbb ágazatban száz százalékkal kell emelnie. Ehhez sok esetben a feltételek már meg is vannak, néhány hely-en pedig jelenleg folyik a korszerű­sítés, az új részlegek építése. Az idei évet kitűnően kezdték. .Az első három nap 2540 tonná­val termeltek többet a tervezettnél. A raunkaaktivilás persze az­óta sem csökkent. Naponta új eredmények, új felajánlások szület­nek. Szót kell még itt ejtenünk arról is. hogy a munkásokat villa­mos és autóbusz hozza-viszi. A vasgyár étkezdéi és büféi évente hárommillió adag meleg ételt adnak ki. A munkások évente több száz lakást kapnak. A még egyedül élőknek a gyár hatalmas, minden igényt kielégítő munkásszállásai biztosítanak otthont. A szakmunkás bizonyítvány szintén a gyár iskoláiban szerezhető meg. Évente több száz fiatal él ezzel a lehetőséggel. A sokoldalú szociális és kulturábs lehetőségekről is szólni keU, amelyek any- nyira hozzátartoznak a gyár életéhez, akárcsak a jó kereseti le­hetősnek. ÖTÖDIK KÉP Pártunk XV. kongresszusa tiszteletére megindult a „Millió hála“ elnevezésű mozgalom. Elsőnek Ján Antanovsky mérnök brigádja lett felajánlást. A brigád tagjai a hengerde barbantartásán dol­goznak, s vállalták, hogy 15 miUió korona értékű nyersanyagot takarítanak meg. Tovább sorolhatnám még a kötelezettségvállalásokat, de szem­léltetésképpen elég, ha leírom, hogy 12 000 egyéni és kollektív vállalás született, s ezeket a munkások 95 százaléka el is fogadta. Egy kicsit visszatekintve a múltba, idekívánkozik az is, hogy -iz elmúlt ötéves tervet hétmilUárd korona nyereséggel zárták. A jelen pedig: a tavalyihoz képest az idei termelést nyolc szá­zalékkal szeretnék emelni: a vaslermelést kilenc százalékkal, az acélgyártást egynegyedével, míg a hengerelt gyártmányokat két­százezer tonnával. Mindez háromnegyed milliárd koronát jelent . i épgazdaságunknak. És lényeges az is, hogy a vasgyár brigádjai az anyagmegtaka- i-itási versenyben országos viszonylatban az első három helyei foglalták el. HATODIK KÉP A hatalmas vaskombinátról nem mondhattam el mindent, nem is mondhattam el, hiszen a madártávlatból is nehezen áttekint­hető gyáróriásról ez lehetetlen. Minden bizonnyal sokaknak segít majd ez az írás a pályavá­lasztásban, s akiket érdekel, a gyár, azok belülről, közelebbről is -negismerkedhetnek vele. ZOLCZER JANOS Kép: a szerző A nagyolvasztó kívülről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents