Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-09 / 10. szám

új Ifjúság 7 Hétéire®! új szívvel a iiiarsele-jVitria Az orvostudomány fontos év­fordulót iiiiiiepoll nomrégiben; bét esztendeje operált új szívót Emmáiméi Vilria mellkasába eíty marscille-i kórházban két helybeli szívsebész, Monti és fíenri professzor. A ma 55 éves 5 itria az új szívvel élők do­yenje, ami azt mntntja. hoey sajnálatosan kevesen maradtak életben azok közül, akik a kez­deti szivátiiltetések nagy tudo­mányos kalandjainak szenvedő hősei voltak. ‘‘A Le Monde em­lítést tesz ugyan egv Mme ,án- nick nevű asszonyról, aki kere­ken egy hónappal korábban. 1968 októberében kapott új szivet, egy mihvankeci kórház­ban. Eszerint tehát ő lenne a „rangidős“. Mindenesetre Vitrin a legismertebb.l Ez a vidám, tipikusan déli férfi változatlanul a szívbete­gek és orvosaik reménysége — írja riportjában a Paris Match. Hét esztendő új szívvel — nem csekélység. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy Vitria egész-sége. saját állítása szerint, sohasem volt jobb. Vitria a marseille-iek kedven­ce, beszámolt életéről a Paris ^latch riporterének. Vallomása a legmegindítóbb emberi dokn- mentumok egvHke. Megértjük, miért s7.erotik városában az új szíve által világhíressé lett be­teget, és azt is: nem lehet vé­letlen. hogy éppen neki sike­rült ilyen sokáig egy-üttélnie új szívévtol. — k föld legboldogabb em­bere vagyok — mondta ízes déli kiejtésével. Hétéve.s 8 szivem,, és soha­sem találtam ilyen szépnek az életet. Mit kívánhatok, még, a- niikor egészségem van? A gon­dok? Miféle gondok? Kisunoká- tm szépek és növekednek. Fe­leségem van. aki pompásan főz. ezép autóm.^amelyet ajándékba kaptam, lakásom, és enyém Marseille napsugara. A pénz? De hiszen sohasem volt belő­le. k szívoperációja óta eltelt é V'ck alatt szigoni orvosi előírá­sok igazítják Vitria életét. Na­ponta háromszor véralvadást megakadályozó injekciót ad be magának. Ezenkívül 12 napon­ként felkeresi a Salv-ator kórhá­zat, ahol Monties professzor megvizsgálja, s vért vesznek tő­le. sz.intén az alvadás fokának megfigyelésére. legnagyobb e- gészségügyi problémát a korti- zon okozta Vitriánnk, amely el- mésztelenedést eredményezett a gerincében. Kezdetben nagy a- dagokat kellett szednie, felment napi 500 milligrammig is, s ineggörnyedt bele. — Tizenkét centit „összees­tem“. Nem mondom, ettől kis­sé elkeseredtem, aztán a mész- telenedés miatt, de szerencsére semmi sem veszi el a kedve­met. Csak ez a kortizon ne vol­na! Az operáció után egy év­vel pompásan éreztem magam, egyre nehezebben iártam, botra volt szükségem. Most már is­mét könnyebb, s r. lobtam u botot. Vitria naponta tizenöt percet tomászifc é.s tizenöt percig hajt­ja a szobabiciklit lakása napos teraszán, a Garlaban hegyeivel szemben. Nyaranta a tengerben fürdik. Ez annyira jót tesz, hogy orvosai teljesen „kicserél- len“ látják viszont. — Og-y élek. mint a többi marsei!le-i — hangsúlyozza. — Otthon étkezem, és nem fogyó­kúrázom, Imádom a bouilla- baisse-t (helybeli, sokféle hal­ból főzött pompás leves), s a nyers kagylót. Amikor hazajöt­tem az operáció után, egy kilót is megettem. Be kell vallanom, hogy ez a kortizonnal együtt kisebb mérgezést idézett elő. Cigarettázik is. igaz éppen csak rágyújt, s két-három szip­pantás után eldobja. Ha pastis- ra vágyik (délen különösen kedvelt ánirslikör), nem tagad­ja meg magától, de vigyáz, ne vigye túlzásb.T. Esténként tévét néz, mert meg kell várnia n 11 órát, az ntnlsó injekció idejét. A helybeli véradók szövetsé­gének elnöke, ezért egy-egy o- peráció előtt felkeresik a bete­gek bátorításáért, ? gyakran megkérik a tanárok is. hogv mesélje el történetét a fiatolok- nak. tgy tehát nincs munka nélkül, — Kétszer születtem — mond­ja az új szívesek doyenje. - Hiszen húsz percig halott vol­tam. .. persze, hogy utána az ember nem úgyanúgy látja az. életet; mindennek értéke lett a szememben. Az élet .szép. Na­gyon szép! ■Lukács'! Tcdán még keo&sen hallottak a ís- liezovcei (zselízi) Proxima nevű beaf- - együttesről, hiszen nem is olyan 'é- gén, 1975 októberében alakult meg. Az együttes tagfai; Bemáth György lének], Kepka Jankó (szölógitárj, Ktsgyurka István [basszusgitár], Tóth Ferenc [dob] és Balucha Róbert fak- koTdgitár). Már 1975 októbere előtt is együtt játszottak, de az nem volt „hivatalos" működés, sót neve sem volt az együttesnek. Tóth Feri, a dobos rukkolt elő az ötlettel, hogy alakítsanak együttest. A helybeli kultüratthontól felszere­lést kaptak. Most is a kultürotthon ad lehetőséget nekik arra, hogy he­tente kátszer-háromszor összeföffe- nek gyakorolni. Sok együttestől ját­szanak számokat, dalaik fele a szo­cialista országokból váló, de vannak már saját számaik is, amelyeket két nyelven, magyarul és angolul éne­kelnek. A magyar szöveget Tóth' Fe­ri, az angolt Bemáth György írja. Kedvenc együttesük a Skorpió, a Sweet és a Black Sabbath. Ahhoz, hogy egyszer híressé válja­nak, még nagyon sokat kell tanul­niuk és fejlődniük. Török Laura és Turcsek Mária Frantiselc Griglálc 1973 nyarán a magyar beat-zene „megfertőzte“ a szlovák beat-zenét, ugyanis Itt is tagcserékre került sor. A Collegium Musicumből kivált Franti- sek Griglák, a tehetséges szólőgitáros, és meg­szűnt az EX WE FIVE Is, amelyben TomáS Berka játszott. Űk ketten hozták össze a mai Fermátát. Maguk közé vették Anton laro basszusgitárost és Cyril Zelefíák dobost. Megkértem Berka Tomit, hogy mondjon valamit az együttesről. — Kezdetben úgy döntöttünk, hogy a stílusunk a rock lesz, de ezt most már dzsessz-elemekkel kevertük, így lett a stílusunk dzsessz-rock. A meg= alakulásnál sok nehézség felvetődött. Először szín­házaknak, a kosicel, a zvoleni és a martini szín^ ház számára írtunk zenét. Tavaly már tavult a helyzet. Jő kapcsolatunk alakult ki a Síovkon- certteL Elkészítettük az első lemezünk felvételeit, és a lemez tavaly év végén FERMATA címen meg is jelent az OPUS gondozásában. A legsikeresebb felvételeinket, a Trilógia 3, 2, 1, a Pro Syrlus és a Keringő a keresztmamának című szerzeményeket tartalmazza. Már külföldön is többször szerepeltünk. A Syrlus együttes meghívására kétszer feííéptün^ már Bu­dapesten. Itt született a Pro Syrlus szerzeményünk Is. Kétszer egy hetet töltöttünk Lengyelországban, játszottunk a varsói Maxim ifjíísági klubban. A nyáron egyhónapos szlovákiai turnén voltunk. Je^ lenleg egy musicalt komponálunk a trnavai szín­ház számára, és következő nagylemezünk zene­anyagát rögzítjük szalagra. Mi a véleményed a szocialista államok zené­iéről? — Több ország, több stílus, több siker. Valahogy így fogalmazhatnám meg véleményemet. Az eddi­gi legnagyobb sikereket a magyarok és a lengye­lek érték el. Szívesen hallgatom a Syrlus, a Jazz Brass és a lengyel Silesian Blues Band, valamint a német PUHD'Fs felvételeit. Bogdány Géza lambeli kisváros, ‘amely egy- -két évvel ezelőtt még a vá­lás mekkája volt, az utóbbi i-' döben a házasságkötések köz­pontjává lett. Azelőtt az Egyesült Álla­mok legkülönbözőbb pontjai­ról jöttek ide az egymástól mielőbb megszabadulni kívá­nó házasíársak. A tárgyalá­son nem kellett kellemetlen kérdésekre válaszolni, megér­tő ügyvédek és bírók könnyí­tették meg az eljárást. Pazar környezet, csodálatos táj, ra­gyogó szállodák, játéktermek tették vidámmá a válás nehéz pillanatait. Azt mondják, mindenki jól járt: a válni akarók, a hoteí- és kaszinótulajáonosok, sőt Nevada állam is, mert fellen­dült a „turistáiorgedma". Az utóbbi évkben megváltozott a helyzet. Több államban libe­ralizálták a válást törvénye­ket, s az eljárási költségek is kisebbek lettek. Közben viszont a házasság- kötéshez más államokban egyre több okmányt keli be­szerezniük az egybekeVáknek. Ebből kifolyólag új Iparág bontakozott ki Renóban: a házasságkötés. Tavaly 100 e- zer ember utazott Nevadába házasságot kötni, és csak 10 ezren mentek oda elválni. Renóban nagyvonalúan ke­zelik a frigyre lépők különle­ges óhajait. A .rugalmasság" egyik legszebb példája: egy pár kedvenc kutyáját vonul­tatta jel hivatalos tanúként, amikor örök hűséget esküdött egymásnak. A szemtanúk szerint a ku­tya néhány helyeslő csaholás- sál szentesítette gazdája szán­dékát. De vajon hogy írta alá a házasságlevelet...? Hat év művészi-anyagi ne­hézségei után összeszedte ma­gát a hollywoodi filmipar, és megjelent az európai piaco­kon. Főleg Olaszországba tört be, ahol az utóbbi két évben majdnem 150 Hímet forgal­mazott. Szakemberek három ténye­zőnek tulajdonítják a holly­woodi filmek közönségsike­rét: a külső tülméretezettség [fantasztikus díszletek, óriási tömegjelenetek) vonzásának, a felfokozott érzelgősségnek és az erotikának. Namármost, mi köze ezek­nek a művészethez...? IPi) ÁRNYÉKÁBAN Történetünk, amelyről most szó lesz. egy kelet-szlovákiai falucskában játszódott le, de éppúgy reáillcne az ország bár- incl,yik helyére, mert minden­hol ébick hiszékeny* emberek. Az egészség a legbecscsebb kin­csünk, gyakran a lehetetlenre is képesek vagyunk- hogy visz- szaszerezzük. Akadnak olyanok, akik mások bajából, szerencsét­lenségéből hasznot húznak. .Ami még ebben a történetben érde­kes: az emberek gyakran töb­bet adnak mások szavára, mint kezelőorvosuk szakszerű taná­csaira. . s ■ ezeknek. mindig jobb az idegen címkéjű gyógyszer... .Vz ötvenedik évén lúl levő Marcel Káiía nagy tiszteletnek örvendett a faluban,' talán e- gyetleii falubelijével sem zür- dült még össze. Családi élete legalább ilyen példás volt. Fel­nevellek két gyereket, az idő­sebbik, a fiú a járási közpon!- ban dolgozott vegycszteeliniUus- ként. a leány pedig egészen Bralislav'ába került főiskolára. Miután megismerkedett Péter­rel, nemcsak befejez.lék egy'üll tíinulmányaikal, lianem a váro­si nemzeti bizottságon a szo­kásos igent is kimondták. Es úgy döutütlek, hogy a liíváros- ban maradnak. Péter szüleinek tágas lakásában jutott hely a fiataloknak. Meg aztán a szü­lők is megszokták menyüket, később iiedis a két kisimokát. XXX .Asílozoll az ürességtől K;i: üáék háza ebben a kis kelet­-szlováláai faluban. A gazda ta­lán éppen ezért igyekezett ta­karos rendben tartani, akár egy meseházikót. Tavasz beköszön- tével minden évben rendbe tel­te a falakat, megjavította a te­tőt. kerítést. A kiskert? Csodá­jára jártak volna még a szak­avatott kertészek is. Marcel Kána dolgos ember volt, ugyan­így a felesége is. Minden sza­bad percükben a ház körül meg a kertben szöszmötöltefc. Oly­kor-olykor, igaz, mondogatták egymásnak, hogyha majd meg­öregszenek, eladják a házat, és kisebbet vesznek helyébe, bár maguk sem hittek szavaiknak. Hiszen az évek során szívük­höz nőtt a ház. A legszebb em­lékek ide fűzik őket, itt nőt­tek fel a gyerekek, meg aztán nem szűntek meg abban bízni, hogy vagy a fiuk vagy' a lá­nyuk m^unva a városi életei, visszatér hozzájuk. Ha nagy ritkán meglátogattálc őket, épp eleget panaszkodtak a városi rohanó cletterapóra. A valóság azonban mindvé­gig az maradt, hogy a házban kelten éldegéltek. Marcel Kátía és a felesége. Már vállukon hordták öt évtized súlyát, de még mindig úgy szerettek egy­mást, akár a tizennyolc éve­sek. ,.Turbékolnak, mint a ga­lambok“ — mondták róluk egy adag iróniával a falubeliek. Es tulajdonképpen ekkor kezdődött az eset. . XXX — Kána úr, rossz hírem van számára — mondta neki szom- .szédasszonya, Magda Petfcová egy szép napon az üzletben, a- melynek Kána a vezetője volt. Petková, áld a városban az e- gészségügyi központban dolgo­zott, időnként fájdalomcsillapí­tókat vagy köhögés elleni szi­rupot hozott szomszédjaiuak. — Kána úr, a feleségével baj van. A szive... Tegnap volt kivizs­gáláson, és én beszéltem az or­vossal. .. Kána a szivéhez kapott, mintha ez a diagnózis neki szólna, elborzadva tudatosította, mit is jelent számára a felesé­— Lehetne segíteni, svájci gyógyszerekkel... Be is tudnám őket szerezni, csak nagyon drá­gák. De már mint magának, megpróbálnám. Marcel Kána egészen magáii­1irvolt.^Iég a bollo^s egy fél órával hamarább bezárta, amit évek hosszú során egyet­lenegyszer sem csinált. Rohant haza, és elövello a feleségét, miért járt a városban. Az asz.- szony töredelmesen bevallott mindent, azt is, mit mondott neki a doktor, hogy állapota súlyos, meg hogy valamilyen gyógyszereket írt fel neki. Ekkor lépett a színre Pelko- vá. Közben eltelt négy év. Ká- iíáné egészs^i állapota ugyan javult, annál nagyobb nehézsé­gei támadtak az urának. Az ö­'teg KS&a nüN az toetg^ a m^- testesült becsületesség volt, ám végtelenül realista is, így tud­ta, hogy sokáig már nem húz- hiitja. Egy szép napon robban­nia kell a dolognak. De mit bánta ő, fontos, hogy a felesé­ge jobban érri magát Amikor aztán a járási köz­pontból kijöttek, és az ellenőr­zés során megállapították, hogy az üzletben nincs valami rend­jén, alaposabban a dolgok után néztek. A mankó több mint 30 ezer koronára rúgott ..Mégis­csak túlzásba vittem“ — gon­dolta Kána. Aipikor azonban art is megtadtaT*hogy a drága pénzért nem svájci gyógyszert vásárolt a feleségének, ahogy ő azt hitte, hanem azokat a hazai orvosságokat, amelyeket a ke­zelőorvos írt fel reeepire az asszony, betegsége ellen, a szis-e Iáján most ö érzett erős szorí­tást. A járáson úgy döntöttek, a faluban tartják meg a tárgya­lást, hogy okuljanak a történ- tekbőf a többi hiszékenyek is, .A knltúrház zsúfolásig megtelt. Sokan inkább arra voltak ki­váncsiak. milyen csodagyógy­szereket hordott Petková más falnbelieknek is. A szomszédok ugyan tudták, de inkább hall­gattak. Csak akkor morajlolt fel a tömeg, amikor Magdaléna Petková a bíróság előtt védeke­zett. Ez a védekezés noha mód­felett fura volt, mégiscsak ren­geteg igazság rejlett benne. — Tulajdonképpen mi rosz- sz.at követtem cl? Hiszen a leg­jobb gyógyszereket hordtam, pontosan olyanokat, amilyene­ket az orvos előirt Kánánénak... Utóvégre hallottak már önsziig- gesztióról is.... Volt, aki az idegen szó hal­latára megcsóválta a fejét, de hát Marcel Káiíál valóbíin nem kónyszerítette senki,* hogy „svájci“ gyógyszereket vásárol­jon. Meg aztán Petkovának, is pénzébe kerültek a csábító gyógyszercímkék - vélekedtek egymás közt Az ügyész és a szenátus a- zonban más véleményen volt... (i)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents