Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 1. szám

\ i ELSŐ RIPORTALANYAI 365 NAP = EGY ÉV, AZ 1976. MONDOK GÁBOR n^gdíjas A Dunajská Streda-i (duna- szerdahelyi) járás fiataljai tud­A XV. pártkongresszus évét és az új ötéves tervet is kezdjük január el- tagja'f*k’azé°lartozik^^észt*^^^^^ sejével. Mit várunk tőle, mit szeretnénk megvalósítani az alatt a rengeteg nem egy beszélgetésükön, és idő alatt, amely 365 napból áll. Ezt a kérdést olyan fiataloknak tettük fel, számtalan meglepő kérdést tct- akik köztünk élnek, és válaszainkban akaratlanul is felfedezhetjük önma- Q^bor bácsi elmondhata gunkat. Kifejezték gondolatainkat, és meglehet, hogy titkos kívánságaink- magáról! hogy ismeri a * A legnagyobb kívánság: A VILÁGBÉKE MEGŐRZÉSE ról is szóltak. állandóan NINCS IDŐ A SZERELEMRE? ..Szeretni annyi, mint gyö­nyörűséget lelni abban, hogy láthatják, érinthetjük, minden érzékünkkel élvezetjük azt, aki nekünk kedves, s aki ben­nünket szeret.“ (Stendhal) Több embert megkérdeztem, mi a véleménye a szerelemről. Csak egy lány válaszolt József Attila soraival, a többiek ret­tentően furcsállották a kérdést, és aki tudott is szép szavakat mondani a legszebb érzésről, arról később kiderült, hogy csak a könyvekből ismeri a szerel­met. — Nem nagy ügy. Mi szé­gyellnivaló van azon. ha szere­tek egy lányt, és azt akarom, hogy az enyém legyen? Csak a felnőttek kényeskednek a testi­ségei. Pedig ők is csinálbík ____ annakidején, csak sunyin; ha­zodoztak összevissza, nekünk ' meg adják a példás életű szén- tét... — A srácok mint „azt" akar- ják. pedig „az“ a legkevésbé szép a szjtrelemben. Követe- lődznek, és aki nemet mond, azt lehölyézik és dobják— És ez máris megtörtént. Testiség, érzelmi zűrzavar, — Ha csak egy kicsit is A férfi és a nő viszonya mér- pesszimizmus csak egy egészen szimpatikus vagy. bármely lány hetetlen változásokon esett át. kicsi igény a legnagyobb érték elmegy veled, nem kell könyö- Azzal, hogy a nő a férfi egyen- iránt. Vagy itt a másik szélső­rögnüd. Kétségbeejtő... Nem rangú pertnere lett, a szerelem sé; ha a lány túlságosan igé­válogatósak, legfeljebb a külső- is levetette álszent, elöítéletek- ségek érdeklik őket: ne léy tűi bői rákényszeritett köntösét kövér vagy náluk alacsonyabb. Felszabadult a vállás és a tár­sadalmi szokások tilalmai alól. Igazabb és tisztább lett. De hol a határ az igaz érzés és az atomszerelem között! Ve- szitett-e ban. Sokáig töprengtem azon, — Tudom, hogy küzdelmes hogy képes . lennék-e ellátni és hányatott életet élt. Ennek egy igényes funkció feladatait, ellenére sikerült mindent elérnie. Ma mindenütt nagyok a köve- Van-e konkrét elképzelése az telmények, az emberek különö- 1976-os évről? sen sokat várnak a közéleti — Egy kívánságom van. At- személyektől, és sajnos, én már éltem két háborút, és a pusztí- ui.in. magamban elég erőt a tást a legocsmányabb emberi ce , ame > r ar- feladatok megoldásához, cselekedetnek tatom. Szeretném, Ez nem megfutamodás, hanem ha a mai fiatalok minden ere­fiatalokat, mintha köztük élne... — Igen. Megbecsülnek ben­nünket, és ez nagyon jó érzés. Szeretek kíizéjük járni, mert a velük töltött órák meggyőznek arról, hogy a coltam, értelmes és szép cél volt. Államunk is messzemenő­en gondoskodik rólunk, öregek rol. Tavaly emelték az alacsony nyugdíjakat, és épp a múltkor olvastam, hogy az idén ismét várható valamilyen emelés. I- lyen nyugodt és anyagilag biz­tosított öregségről valamikor még talán álmodni sem mertem volna. — Mit jelentett ön számára az elmúlt év? — Városunk vezetői megkér­csak a teherbírásom és az erőm jükkel küzdenének a világ béke mérlegelése. megőrzéséért ____________^ _______^^ ___ ^ Hogy a lakások otthonok legyenek nyes, akkor pártában marad, ha pedí^ a fiú ilyen, kinevetik. Nem állítom, hogy tapaszla- tataim általános érvényűek. Sőt! Szeretném, ha ti is feltennétck magatoknak sok-sok kérdést. . ^ amelyek a szerelemmel k«apcso­ragjából, szépségéből latosak, és megpróbálnátok rá- szerelem? üresebbek, szegé- ju^ válaszolni. Ez a téma mind­kopasz vagy túlságosan Öreg. Ha úgy jón, még a kezedet is megkérik. Sok lánnyal jártam egy- időben. Nem kötődtem egyik­hez sem, ha meguntam valame­lyiket, otthagytam, és kész, nyebbek leltünk-e valami na- nyájunkat érdekel, és ne is ine- Most csak egy lánnyal járok, gyón fontossal, az egymásért részeljétek azt mondani, hogy de annyit kinlódok, hogy az vívott küzdelemmel, az egymás- g^nimi közötök hozzá, már embertelen. Szimatolok u- ért éléssel? Fucsa kérdések, tu­tána, gyanúsitgatom, mocskos döm. Talán tévdetem, de az is Várjuk leveleiteket. Hogy dolgokat sejtek körülötte, pedig meglehet, hogy azok tévedtek, megkülönböztethessük a többi tudom, hogy én vagyok a gyá- akik csak úgy meggondolatla- levéltől, rajzoljatok rá, mond­va. Nem merem luszolgáltatni nul „megdobtak“ a válaszukkal, juk, egy szívet... magamat neki a múltam miatt, mert félek, hogy megaláz. At­tól tartok, hogy korán elpusztí­tottam magamban valamit, a- raire mos feltétlenül szükségem lenne. — Én nem merek járni se­Nyltral Húskombinát dolgozó- csütörtököt kineveznék afféle Olyasmikről beszedek, amiktől > ^ ^..nmhnfvnk? várhatom, hogy a tinédzserek cn megijedek. Nem tudnék ' Már 1076 szilveszterére gondol HLAVATY MIKLÖSNÉ, a ha a „húsosok“ mondjuk a LELKES VINCE főiskolás — Ismerlek középiskolás ko­tok, hogy vegyek részt Duna- rodhól. Akkor mindig éjfélkor szerdahely közélete irányításá- ültél a tankönyvekhez. Nyitrán is bevált ez a tanulási mód­szer? — Furcsán hangzik, de mint­ha a főiskolán nem lenne ak­kora hajtás. Futja az időmből mindenre. Sokat olvasok, tanu­lok, sőt sportolok is. Es ka­paszkodj meg: a SZ.ISZ-miinUá- ríl sem mondtam le, — Hát ez csodálatos! De mi­vel foglalkozol legfőképp? —• Jelenleg a beszámitókkal és vizsgákkal. De ha ezeken lúlnézek. akkor elsősorban uz i- rodalomról kell szólnom. Sokat tanulok, és magam is próbálga­tom az erőmet, liidod, sok fia­tal azt hiszi, hogy a világot csak azzal lehet megváltani, ha a versük egy központi lapban lát napvilágoU Én a Csallóköz­be. a duuaszordalielyi járási lapba küldözgetem a „monda­nivalóm“. Itt sem ment azon­nal minden. A szerkesztők so­kat foglalkoztak velem, biztat­lak. Kifogásaik is voltak, miért is tagadnám? De biztattak a komolyabb munkára, és amikor átadtam, óriási örömömre talál­lak benne valamit, amire azt mondták: ez eredeti hang. Szá­momra eddig ez volt a legfan­tasztikusabb honorárium. Kell ez a biztatás, mert nagyon sok fiatal tehetség kallódik el kellő támogatás hiányában. — Eddig csak az iskoláról és az irodalomról beszéltél. Bizo­nyára velük kapcsolatosak új évi terveid, kívánságaid is. — Tudod, itt a főiskolán na­gyon nehéz valakivel az iroda­lomról beszélgetni Talán el sem hiszed, de lüU fi.alal közül csak egyet érdekel a mai iro­dalom, Többségük a klasszikus kor hívei. Sőt! Ismerek olyan főiskolást is, aki indiánregénye­ket olvas. De le a terveim iránt érdeklődtél. Vannak példaképe­im: Duba Gyula, Zs. Nagy La­jos, Bereck József, Szigeti IjÓsz- ló, de azért nem szerelném 6- kel utánozni. Tanulással, kitar­tással fogom megvalósítani a terveimet. Eddig sok mindenbe belefogtam. Emberekkel ismer­kedtem, és megszerettem őket. A célom még távol van, kizárt dolog, hogy az idén elérjem, de jó lenne megállapodni, mert azt már tudom, hogy mi az. ami­vel foglalkoznom kell: szerel­nék sokat Írni és jól. TURCAN karoly munkás „fövöre 28 éves leszek, és mafd nagyapának szólítanak. Talán ez az egy dolog fáj majd, a többi, a tennivalók, a nierielcnro vetkőzni egy fiú e- Hazánkban évente emeika- Hozzáállás kérdése az e­lőtt, és azt sem tudom elhin- dik a húsfogyasztás. Többet ffász, és szerencsére ezen le­ni, hogy csak ennyiből áll a termelünk és többet fogyass- változtatni, sőt szükséges q gyerekek nevelése, szerelem. tuk. Nálunk az üzemben nincs mind-mind egy reális cél tar Riadtan figyelem az újságok megállás. Munkatársaimmal Oj évi kívánságom? Az, tozékai. És én örömmel látok szívügyi rovatait, amelyek hem- sokszor csak ámulunk azokon hogy 1978 szilveszterekor kis- mafd minden olyan munkám­zsegnek a „mit tegyek, hogy ^ példákon, amelyeket az új- lányommal és férjemmel már höz, amely 1-2 centivel to szeressen" típusú levelektől. Tu- Ságok közölnek a munkaidő az új házban koccintsunk az oább visz az élet útján. dóm hoffv sok az eavmásra ta- kihasználásával kapcsolatban, egészségre, a békés-boldog hTu fiS de nL^S az^k Mi lenne, ha ml is úgy viszo- napokra. És az is, hogy elé­sem .akik váffviink sze- nyúlnánk a munkához, mint gedett legyek a munkámmal, ’ ■ - - ■ azok, akiket bírálnak? Hány ugyanúgy a mesteremnek se család asztalára nem kerülne legyen ellene kifogása, hús szombaton és vasárnap. Öt perc története szama relmesck lenni, csak lassan kép lelenok lesznek rá, fáradtak. — Nincs időm a szerelemre... Először csak jópofa bemon­dásnak szánják, és csak később veszik észre, mennyire igaz, a- mil mondanak. Életünk ritmu­sa megfelel túlműszakiasltotl századunknak. Mindenre futja az időnkből, csak a legfonto­sabbra nem, az érzelmekre. Végtelenül okos tudósok meg­próbálták már az érzelmeket is engedelmességre bírni. Undorí­tó! A rideg képleteknek enge­delmeskedő emberek viszonyát atomszorclemnek nevezték. De vajon embereknek nevezhetök-e még azok az élőlények? Nem hiszem. Ugyanúgy nem hiszem el azt sem, hogy jövője lehet egy olyan gépnek, amely a be­léjük táplált emberi érzések a- lapján futószalagon hozza ösz- sze a bázastársakat. A szere­lem mint érzés nem pusztulhat ki az emberekből, de szenved­het sérüléseket. 'Iiirván szólva alkalmazkodli.al a korhoz. Mi vár rám az új övben? A Bratlslavai Magasépítő Vállalatnál dolgozom. Napon­ta beszélgetünk arról, hogyan lehetne jobban és gyorsabban dolgozni. Fél évvel ezelőtt kapcsolódtunk be a Zlobln -mozgalomba, és az első ered mények már két hónappal ez előtt már meg ts mutatkoz tak. Az első átadás zökkenő mentesen zajlott le, a kisebb hibákat úgyszólván órákon be­lül eltávolítottuk. A lakók az eredetileg kitűzött időpontban költözhettek új otthonukba. A jOoö év a pártkongresz szus éve. Tett a vállalat is jel ajánlásokat, tett a mt brigá dunk is. Feleségemmel és na gyobbik fiammal egy évig a szüleimnél laktunk, és a sa ját bőrömön tapasztaltam, hogy mit jelent az ha vala­kinek nincs lakása. Ezért minden erőmmel azon leszek, hogy a vállalt kötelezettsége­ket teljesítsük. Van egy ki- Színhely: Zöldsége-sbódé a bra- vánságom is: szeretném ha a tislavai Piac lércn. CsúcsEorga- lakásokból, amelyeket felépi- lőni, miközben a hőmérő mí­tünk, mielőbb meleg otthonok nusz öt fokot mutat. oállnának. — Parancsol? MAZSAR G.ABI elárusító — Igen, öt percnyi időt ké­rek. — Csúcsforgalomban? — Miért, ilyenkor talán drá­gább? — Természetesen! Nemcsak íz én időmet lopja meg. hanem i/.okél is. akik m.aga mögött ülnak. — lla elfogadja, akkor mun­kával fizetünk az idejéért... — Beáll a puli mögé? .ló, ,/eretem a kabar,'!... — Mit s'ár az új évtől, Ga- pÍ? — Befejezem az iskolát, és az is nieglebet, hogy az ősszel már mnské|)p fognak hívni... V’an egy kívánságom is: >zei'e.lnék végre leg.alább egy türelmes és vidám ves'őre ak;idni. — Tagja az if jós,ági -z.erve zelnek. Klégi'deli a szers'czei te­vékenységével? — Magammal nem vagyok megelégedve, mert csupán elfo­gadom mások ötleleil. di' tet­szik, amit esinátiink. m.ásképfp nem járnék a klubba IRT A K: ZÄCSEK Erzsébet KOVÁCS Éva SOMOGYI Ildikó I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents