Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-21 / 43. szám
A izovjet’francia csúcstalálkozó áll a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Giscard d^Estaigne francia köztársasági elnök ebben a minőségben ezúttal először járt a Szovjetunióban. Régebben mint miniszter többször volt a Szovjetunió vendége. A szovjet sajtó, a rádió és televízió kommentárok sorozatában foglalkozott az újabb szovjet-franria csúcstalálkozó jelentőségével. Egybehangzóan aláhúzzák, hogy Moszkvában változatlanul megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak a szovjet-franria politikai együttműködésnek az európai enyhülési foh'aniat továbbvitelében, különösen az európai biztonsági konferencia záróokmányában foglalt elvek sikeres megvalósításában. A mostani csúcstalálkozó egyik fontos reiideltelése a gazdasági és Indományos-miiszaki e- gyütttnűködés továbbfejlcfizlése. A hírmagyarázók arra is felhívják a figyelmet, hogy a szovjet-franria együttműködés kezdete nyitotta meg az utat annak idején a kelet-nyugati enyhülés felé. s így magától értetődik, hogy en- uek a >'iszonynak elsőrendű szerepe van 6 folyamat továbbvitelében is. Moszkvában ülésezott az elmúlt héten a KGST Végrehajtó Bizottságának 73. ülése. Az ülésen a szocialista gazdasági integráció komplex programjából fakadó feladatokká) összefüggé.sben meg^'izsgáltók a KGST gépgyártási állandó bizottságának az 1070—SO-ra tervezett tevékenységét. Megvitatták a könnyűiparban megvalósuló együttműködés kérdéseit is. Az ülésszakon megállapították, hogy a KGST-országok si-^ keresőn teljesítik a könnyűipar fejlesz- lésének tervét. A/ ülésszak résztvevői jelentést hallgattak meg a szocialista országok vasipari együltmííködését irányító Intcrmetall tevékenységéről is. Berlinben 27 európai kommunista és miinkáspáit központi bizottsági titkára ülésezett. A tanácskozáson megtárgyalták a összehívandó konferenciának do- kiimrritunitervezelél. Ezt a megbes/élés! egybekapcsolták u jelenlegi európai liely- /etlel összefüggő véleménycserével, és azzal, hogy ebből fakadóan mennyire megnövekcdelt a kommunista és munkáspártok felelőssége. A küldöttségek vezetői megállapították, hogy az elmúlt időszak alatt az európai politikai fejlődés dinamikusan előrehaladt. Most Helsinki után a népek a kommunistáktól várnak választ, hogyan folylaUVdjék a békéért és a haladásért vívott harc. A tanácskozás visszatükrözi az európai kommiinisla és munkáspártoknak azt a törekvéset, hogy nemsokára eredményesen megtarlhassíik az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját. A havannai rádió jelentése szerinl a chilei fasiszta junta végérvényesen elutasít otfu l^uis ('orvalán szsibadlábra helyezését kérő beadványt. „ílazaánilá- sért és más politikai bűncselekménye- kéri helyezték előzole.s lelarlóztatásjia Louis Corvalán tanítói“ — hangzik a legfelsőbb katonai bíróság indoklása. A Chilei Kommnuista Párt főiilkáránuk védőügyvédje beadványában törvény- sértőnek minősítette a íogvatarlást, mivel Corvalán szenátor törvényes mandátuma 1977-hcn jár le. A caracasi rádió •— hivatkozva a chilei ellenállók bizottságának közleményére — azt jelentette, hogy zári ajtók mögött, és szigorú biztonsági intézkedések közepette már folyik Louis Orvalánnak és töl>b társának a pere. A bírósági komédia a junta katonai ..igazságszolgáltatása“ szerint folyik. „Növekszik a chilei diklatiirának nyújtott amerikai segítség“ — irta e napokban a VVasIiingtou Postban Jack An- diTson, az ismert publicista. A jelenlegi tervek szerint (^liile JÜ7ü-ban 77 millió dídlár amerikai segélyt kap. Anderson adaUií szerint a Panama-övezetben működő katonaiskolának, ahol washingtoni Irányítással latin-amerikai katonai személyzetet képeznek ki, az idei I7f)5 hallgatója közölt .575 a chilei. HITED- *' '-1. Dani János Szák Pál ÜiPiiS Farkas Lajos Bodó Pali A szerző felv. Gyümölcsöskertté válik az ország Megvallom: szeretem a gyümölcsöket. Ogy érzem, az a mezőgazdaság van igazán magas szinten, az mondható valóban kultúráltnak és nemehnek, amely az elsőrdlege.s kenyérgond után képes egy magasabb igényt Is kielégíteni, amely meg tudja teremteni a kertországot, a szemet-lelket gyönyörködtető gyümölcseit. Nos, azt hiszem, lassan eljutottunk Idáig. Sőt. az ember végigszágiildva az ország déli részein már-már hajlamos arra, hogy ne gyümölcskertekről beszéljen, hanem országnyi gyümölcsösöknek lássa a Csallóközt vagy Mátynsföld, Garant mente, Modvesalja napsütötte tájait. De vajon elmondhatjuk-e valóban, hogy lassan gyümölcsöskerttó válik az ország? XXX A Palárikovói Állami Gazdaság Nővé Zámky-i (érsekújvárí) részlege ezer hektár területen gazdálkodik. Ebből harmincöt hektár a gyümölcsös. Ennek legnagyobb részén őszibarack terem, amelyet Dani János fiatal mezőgazdász, a karv'ái mezőgazdasági szakközép- iskola növendéke telepített több mint tizenkét évvel ezelőtt, és ö vezeti ma is. Mitykő Jáiiosné, Nagy András- né. Hankő Mátyásné a gyümölcsös pajtányl nyitott raktárában válogatják az almát, amelyet tegnap, tegnapelőtt szodtek le. — Sajnos, öreg.szünk, jönnek a fiatalabbak — kezdi Mitykó János- né, s aztán megtudom, hogy hogyan !s értette. Úgy, aho.ev mindenki: a gyerekek után jönnek az unokák. Neki is, aki bárom gyermeknek adott életet, s később mind a háromnak egyetem;, főiskolai végzettséget, már öt unokája van, s akarva-akaratlan látja, látnia kell az idő múlását. A gyümölcsösben, amelyet e- gyütt telepített az akkor még pelyhes állű fiatal szakemberrel, persze egészen másképp állnak a dolgok. Ide nem „tolakodnak“ a fiatalok. Sőt, a meglévő öt-hat i- dösebb asszonyból Is kénytelen élsz! pkázni a vezető egyet-kettőt a répába vagy máshová, mert nemcsak a gyümölcsösben hiányzik a inunkaeró, hanem az egész gaz- | (Jaságban. Ezért hát nem Is csoda, ha nem éppen deríílátö: — Lassan kezdek beletáradni. Minek? — kérdem magamtól. Tíz évvel ezelőtt azt hittem, ho,gy egyszer majd szép, nagy viruló gyümölcsös lesz itt. De csak a gondok ... Egy ember hiába tesz a- kármit, mindig kevesen vagyunk, nem vonzza ma már a mezőgazdaság a fiatalokatl — Még a gépek sem? Látom itt ezt a traktort, a nyár óta bizonyóra nem használták. — Ha én nem ülök föl rá, nincs, aki ránézzen. Nem vagyok én o- lyan, aki húzódozik a munkától, de egyedül nem győzöm. Nincs a gazdaságnak elég traktorosa, és csak nagy ritkán kapunk valakit. Pedig a gyümölcsösben nem mondhatjuk, hogy majd ... .A peronosz- póra meg a legyek, bogarak, a kártevők nagy ármádiája menet- rendszerű pontossággal érkezik ... — De hiszen vannak szövetkezetek, állami gazdaságok, ahol nem panaszkodnak munkaerő- hiányra! — Vannak, biztos, hogy vannak, bár... do nem azok, amelyek a város tövében vannak, mint mi is Itt Újvár tövében. .A városi talál elég munkát a városban, minek menjen ki a földekre? — Itt mindig le van kötve az ember. Nem mondhatja, hogy letelt, ha úgy látja, hogy éppenséggel kár fenyegeti a gnzda.ságot — te.szi hozzá Mitykó Jánosné —, mert mi úgy vagyunk, mint Tnnk.i Imre bácsink, aki bár hetvenöt é- vBs, de azért csak eljön, és segít, dolgozik. Még éjszaka is csak a munkáról álmodunk. Idegeinkben hordjuk, .hogy mikor mi a feladat, mikor mi vár ránk, s hogyan kell eljárnunk... .A fiatalok, akik ezt nem próbálták, nem is vállalják ,.. Vlőanyban ( Farkasdon) százhét hektár területen fekszik a szövetkezet gyümölcsöse. Az idős, egy évvel ezelőtt nyugdíjba vonult kiváló szakember, Chudy József bácsi telepítette, ö arről volt nevezetes, hogy sikerült neki egy új piros héjú körtefajtát kítenyész- tenie. Az ö helyét foglalta el Szák Pali fiatal mezőgazdász. Negyedről, a szomszéd községből származik, Hldaskürtftn gyakornokosko- dott. Ismert a táj jellegét, éghajlati viszonyait, és ezért jó szakemberré válhat. Jártam a kertjükben nyáron, s noha az országban alig volt valami őszibarack, náluk rogyadoztak a fák, ö mégis panaszkodik: — Nyíltan megmondom, hogy nem vagyok elégedett. Jó a talaj, jók az éghajlati viszonyok, de a termés nem olyan, mint amilyennek lennie kellene, itt volt az ő- szibarack. Termett annyi, hogy szinte rogyadoztak alatta a fák, szép átlagárat Is elértünk, de én mint „gyümölcsész“ mégsem lehetek elégedett, mert sok volt benne a férges. Ezt pedig elkerülhettük volna, ha Időben megkapjuk a permetezőgépet. Meg aztán van elég munkaerőnk, de azok nincsenek állandóan a gyümölcsösben, így nem is szakosodnak, nem élnek a fákkal. Gépet csak akkor kapunk, amikor már másoknak nem kell. Így aztán nem lehet biztosítani a jő termé.st! Munkásainknak nincs egy valamirevaló öltözője, higiéniai épülete, és persze raktár sem, pedig egy i- lyen szép nagy gyümölcsösben, mint a farkasdi szövetkezeté, már akár egy korszedű hűtőház Is állhatna. És ez az. ami engem nagyon bánt. .Annál is inkább, hogy az ember tudja, mennyi gyüinül- csőt vásárol az ország külföldön, és ezt nem keliene. Termeszthetnénk ml is, csak oda kellene jobban figyelni — mondja indulatosan, és én érzem, hogy akár csak Dani Jánosnak, neki is igaza van. A GabCíkovői fBősi) Állami Gazdaság gyümölcsöse, akárcsak az előbbi száz hektárnál nagyobb területen van. — Nem lesz olyan termésünk, mint tavaly — mondja Farkas Lajos tervező, az állami gazdaság négy részlegének, a gyümölcsösnek, a szőlészetnek, a kertészetnek és a dohánytermesztő részlegnek az ideiglenes vezetője —. de azért az idei termésért sem kell szégyenkeznünk. Az, hogy az idén Ilyen a termés, már tavaly eldőlt, s ml akkor is megadtuk a fáknak. amire szükségük volt, szépen kifejlődtek a termő rügyek. A tervezett hatvan vagon az Idén Is meglesz. Igen, tavaly előbb huszonnyolc vagont iktattak a tervbe, és közben hatvanra számítottak, s amikor almaszüret után meglátogattam őket. hogy megtudjam, vnlő- jában milyen is volt a termésük, kiderült, hogy, kilencvennégy vagonnal takarítottak be. Persze ők sincsenek gondok nélkül. — Nem mondom, ilyenkor az őszi munkák csúcsidényében ml sem bővelkedünk traktorokban, gépekben, mert ha száz gépe lenne is a gazda.ságnak. ilyenkor még az is kevés lenne. Annál Is inkább, hogy a háromszáz hektár répa. a nyolcszáz hektár kukorica sokka! több gépi erőt igényei, mint a gyümölcsös. Bodó Pali brigádvezető, amikor a fenti .gondokról, a más gazdaságokra nagyon is jellemző gon- dokről faggatom, így válaszold — Nálunk a gazdaság vezetősége minden részlegnek segít éshlz- to.sltja az állandő munkaerőt is. •Mi például ugyanazokkal az emberekkel dolgozunk, mert nem taníthatjuk állandóan az itt dolgozókat, hogy hogyan kell visszavágni ezt vagy azt az almafát. vagy nem állhatunk felettük, amikor a permetlét keverik. Ilyenkor szüretkor fogadunk ugyan idénymunkásokat. de ők is mindig u- gyanazok, tgy megbízhatunk bennük, nem kell utánuk válogatni a gyümölcsöt, nem törik össze az almát. Az sem megvetendő ám, hogy mennyit értékesít az ember első osztályú vagy osztályon felüli minőségű gyümölcsből, és mennyit második, esetleg harmadik osztályba sorolva... Nos, azt hiszem, nem kell, és nem is lehet nagyon sokat már ehhez hozzáfűzni, talán csak any- nyit, hogyha már telepítettünk gyümölcsösöket, akkor gondozzuk is őket, törődjünk velük. Sok új megoldást találhatunk, sőt kell is, hogy találjunk, miszen mint Szák Pali találóan mondta, egyre több gyümölcsöt igényel az ország la kossága. NÉMETH ISTVÁN SOK BOLDOGSÁGOT, ELNÖK! 'Aérléknél reggelenle ütkor csörög az ébresztőóra, de nem mindenki ugrik ki azonnal az ágyból. János még vagy húsz percet szun dtthat, ha esik az eső, akár huszonötöt is. Nyáron viszont ö ébreszti a családot. Aratáskor nem ritka, hogy hajnali négykor kel. Méri János a gbelcet Jköbölkúti) szövetkezet traktorosa. 23 é- »es, SZISZ-elnbk, öt éve párttag. Gondolkodásmódja olyan egyszerű és világos, mintha csak azt mondanám, hogy kétszer kettő az négy. Igaz, hogy nem nyeri meg azonnal az idegent,, fokozatosan győzi meg arról, hogy olyan emberrel áll szemben, akinek szava van a fiatalok kőz-ött, akire hallgatnak. XXX Milyenek a falu fiataljai? Ezt a kérdést tettem fel egy e- gészen fiatal karékpározó leánynak és egy kék Skoda MB utasainak, akik megálltak az ütszé- len didergő riporternek és beci- pelíék öt Nővé Zámkyba fSrsek- újvárba). — Mit tudom én. Nem itt Járok Iskolába, csak szombat-vasárnap szoktunk összejönni. Szenn- tem az a fontos, hogy összejövünk, és hogy van hol beszélgetnünk. Mindig feltalálfuk magunkat ... Ezt a kerékpározó leány mondta. Az MB utasai pedig így válaszoltak: — ?!... Nagyon lassan „mondták’, bizalmatlan hallgatás váJlfonogatá- sok közepette. Még megjegyzem, hogy mindnyájan harminc éven felüliek voltak. Es itt kanyarodjunk vissza ismét Méri Jancsihoz: — Mit szólsz mindehhez, elnök elotárs? ~A huszonötön túli köbölkú- tlakat mintha csak „elvágná“ valamilyen bűvös kés tőlünk, fiataloktól. Ha annak idején tevékenykedtek a SZlSZ-ben, akkor esetleg nem mondanak rosszat rólunk, de jót sem. Az idősebbek? A szövetkezeiben nekünk is harcolnunk kell mindenért, de a végén mégiscsak kisegítenek bennünket. Az az igazság, hogy mindenkinek van legalább egy rossz tapasztalata a fiatalokkal, amelyet aztán, már száz jó sem tud feledtetni. A kö- bölkütiakra ez a szabály kétszeresen is vonatkozik. XXX A szövetkezet mellett 1974. december 6-án alakult meg az ifjúsági szervezet. Mért Jancsi, a frissen leszerelt katona elvállalta az elnökséget. Mindössze 23 éves, mégis talán ö a 45 tagú szervezet „örege“. A SZISZ vezetőségében egyedül neki volt egy kevéske szervezeti tapasztalata, a tőb Mek mind kezdő funkcionáriusok voltak. Az év végéig, tehát nem egész egy hónap leforgása alat! a falu négyszer is tudomásul vette létezésüket: kétszer beszélgettek idős mimkásm zog almi harcosokkal, és két táncmulatságot is rév deztek. Megtudom még, hogy a SZISZ- tagok hatezer brigádórát dolgozták le aratáskor, 'és két konibáf- nosuk, Bábszky Ferenc és Tóth József második lett a „Szemveszie- ség nélkül“ versenyben. Nyolc pio- nírvezetöjilk van, négy a magyar, négy a szlovák tannyelvű iskolában. Minden hétfőn találkoznak a klubjukban, és megbeszélik a heti tennivalókat. Két kezükkel mindenekelőtt a szövetkezetei segítik, és mert szeretik falujukat, eljárnak brigádoznl az épülő ZVÄ- ZARM {HÉSZ)-házhoz is. —Kultúra? Van modern- és népi tánccsoportunk, és a közeljövőben egy színdarabot is,betanulunk. Szervezetünkben sok a tehetséges fiatal, számítunk ráfuk éppúgy, mint ők a SZlSZ-re. — Szereted a megbízatásodat? — A SZISZ-elnökségeí? Vannak faluk, ahol az ifjúsági szervezet elnöke könnyűszerrel 'ellátja feladatait. Köbölkúton nem könnyű dolgozni. Most például répaszezon van, a traktorokon csujxa fiatal ül,, nem tudom, mit szólnának ahhoz, ha SZlSZ-ügyben ellógnám a munkaidő felét. "Ha az időjárás engedi, akkor bizony sokszor ötig- hatig is kinn vagyunk a határban. Csak ezután jöhet a „fimkciósko- dás“. — Szerencsére még legényember vagy ... — De mire ez a cikk megjelenik. már nekem is lesz feleségem! Sok boldogságot. Méw János el- tzök! Zácsek Erzsébet A szerző felv.