Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-09 / 50. szám

íeürű^ a hajókürt. Messze hallal- ■zik a hajnali csöndben. Hajónk hangtalanul távolodik a parttól. 1030-től kezdeni a visszaszúniolásl. .1 Duna hosszát sásszafclé számolják, nem a forrásától, hanem onnan, ahol a Szii- lina-caatomán a tengerbe ömlik. .1 partról messze látszó kilométertáblák egyre kisebb számot mutatnak, a Duna ^yre nő, kényelmesen hömpölyög. A bal parton itt még látható az a régi út, amely Báziástúl indul és a Kazán-szoros szikláilxi vágva Orsováig és onnan Tnrnu Sevorinig húzódott. Itt kezdődik a román Duna. Mi közünk a Dunához? Ha elővesszük a vonatok menetrendjét vagy az. autótérképet, meggyőződhetünk róla, hogy a Duna Románia leghosszabb ólja. A folyó vizének egynegyede romániai föld.

Mindkét p.art egyre meredekebb. Sziklakapu következik. .1 bal parton a László-vár romjai látszanak. A hegyet képző tömör mészkővonulat a folyó alatt folytatódik — ^yik süvege » Babakáj-szikla —. a jugoszláv parton újra előbukkan. Itt is egj- vár maradványai láthatók. Neve Golubac vagy Galambóe. Két dolgot juttat c- szünkbe. Rozgouyi Cecillé kapcsán A- rany Jánost: ..Hová, hová. édes férjem? Megyek a csatába; •' Galambó- Con vár a török, ' Xe s'árjon hiába“. És egy másik balladát, a lorgovanét, aki a Herkules-fürdő vizében megmosakodva elűzte az olténi.ai begyekből ■ sárkányt, a Cserna szikláin halálra •ebezle és a Kolumbácsi-barlangig kergette. A sárkány itt kiöntött véréből mérgező legyek születtek. Ezekről a legyekről azt tartotta a hiedelem, hogy egyetleo csípésükkel szarvasmarhát öltek.

Idc-oda kapkodom a fejem. Nem a legyek elől, mert a kolumbácsi legyek kipusztultak, és nem is az újonc hajósoknak itt kijáró bárom veder sizes fürdőre várva, hanem a rengeteg szépség miatt. Valamikor a Babakájl Papagájnak nevezték a dunai hajósok, mert a szikla közelében húzta ki a ..cédulát“ az, aki először járt erre. Kérdem hajónk kapitányát, mi a helyzet ezzel a nyáron kellemes zuhanyozással.

— Jó, sidám szokás — mosolyog —, csakhogy most lejjebb, a vaskapui vízi erőmű zsilipéi előtt szokás...

A Babakáj különben törökül Nagyapó-sziklát jelent. Ma már csak néhány méter magas a szikla, annyira felduzzsidt a Duna vize. Régen világítótorony ékeskedett rajta.

A jugoszláv oldalon robbantanak a kőbányában. Pár percre szünetel a gépkocsiforgalom azon az úton, amelynek építését csaknem kétezer éve Tiberius kezdte el, és egy emberöltő n- tán Traianus folytatta. .A kapitány öt- ikszes ember. Hajókról és emberekről beszél, akik itt lelték halálukat, az egykor sodrásos vízben, az éles és sunyi sikiákon. A kormányos ^’kedvűén hallgatja, hogy mi mindent rejt itt magában a Duna, és egyet-egy-et pöccint a kormánykeréken. A győztes ember elégtételével vezeti a hajót.

Vajon mit szólna a kormányos arc- kifejezéséhez az az őse. aki a 11. század s'égén azon kínlódott, hogy a Kazán-szorost valamiképpen hajózhatóvá

tegye? Vajon mit szólna hozzá Széchenyi. aki a Desderaouáu utazta végig a folyót, hogy megoldást találjon? És az erdélyi származású Vásárhelyi Pál, a híres „viziniérnök“. akinek tervei alapján itt világhírű munkát végezlek? És még hány meg hány eni- bernek kellene látnia ezt a győzedelmes arckifejezAst ? A félelmetes Kazán- -szorosban, ahol egykor a parti'ól v’on- latták a keskeny csatornákba szorult hajókat, most mint tgy tavon sikla- nak a vízi járművek. Dórin Pa vei, a hidroenergelik.a romániai tudósa indította el ezt a tervet, amelynek alapján ez megvalósult, ő és az általa felnevelt szakembergárda gondolta ki azt a „kulcsot“, amely végre kinyitotta a Vaskaput. -Az ország nevelte azokat a bősöket, akik a jugoszláv dolgozókkal együtt megvalósították a vaskapui liidroeoeruelikai remíszerl. Még csaknem Száz kilornétert kell odáig hajóznunk. mégis nemcsak itt. hanem már Belgrádnál mulatja a vízállás a gát vízgyűjtő erejét.

Plégi küzdelmek emlékére mindkét parton táblákat látunk. Múzeumnak is beillik a .szoros. Akár a víz. alatti múzeumnak is, ahol a harcsán és a fekete ikrájú aeipenser lajtájú tokon, kecsegén és vizán kívül megtekintbe- tő sok ,.helvn“ hal: a dunai galóca, a selymes durbincs, a kisbucó és a le- ánykoncér.

Drenkován megállunk Thököly Imre járt itt. hogy török segítséget kapjon a Habsburgok elleni függetlenségi harchoz. A közeli Veleráni-barlang viszont a török elleni hősies harcok színtere volt. Aztán a folyó fölé magasodó' Dói frati (ami magyarul két testvért jelent) sziklái az érdekesek, a (HkS-as kilométernél van az a ritka érdekes római napóra, amely kétezer éve mutatja az időt.

.A grebciii szűkület után a Duna neve Isler. .Mediterrán éghajlat, ötven méternél mélyebb a víz, égbe nyúlnak a hegyek, itt terem a csodálatosan sárga kazáni tulipán. Teknösbékák játszadoznak az üdezöldben. A gát elkészül* te előtt évelág tudományos emberek százai tanulmányozták a vidéket. Leltárkönyvük. a „Vaskapui komplex atlasz“ érdekes olv-asmány. Csupa térkép, tele a v-fz alá került helységek a- dataival. Kék szemű, gesztenye hajú emberek lakják a környéket. Dnbován vasat. Kozlán és Sviuicán szenet bányásznak. Sokan ingáznak Orsovára. amely tóparti, új város. Ha volt ó-(h-- sova és Cj-Orsova ,(.Ada-KaIeh szigetét nevezték így), amelyv- most majdnem harminc méterre fekszik lenn a folyóban, akkor van Legújabb-Orsova is. A város utcáival, gyárait'al, lakóházaival és temetőjével felköltözött a tóvá szélesedő Dunát ölelő hegyoldalra. Turisztikai központnak épült ez a város, tehát rendkívül korszerű minden. Nemcsak a Duna és az enyhe éghajlat vonzza a látogatókat, hanem a közeli Herkules gyógyfürdő, amelynek világhírét nem kell különösebben bizonyi- tammk.

Orsovátó! Tumu Severinig az utasok a jobb oldali ablakok előtt állnak. Szép a Duna. gyönyörű a Vaskapn. Hét. nyolc, kilenc. •. Hét évig, nyolc bónapig é.s kilenc napig készült a gát, amikor aztán megszelídült a vén folyó. Negyedik éve már. Mit adott e»- állít a Duna? Nyugalmat a hajósoknak, kényelmes utat behemót uszályoknak, sok milliárd kilowattórát és a hősies munka emlékét, amely évszázados metaforát változtatott valósággá. A Vaskapn 441 méter hosszú és 00 méter széles gátjában 80 000 tonna vasszerkezet és majdnem .A millió tonna beton van. TAR" Károly

A

z Atlanti-óceán közepén, az afrikai és a dél-amerikai parloktél mintegy 2000 kilométernyire terii! el Asce sión nevű sziklás sziget, amely csak nagyon kevés térképen van feltüntetve, lakatlan, ismeretlen, az iskolák han sem tanulnak róla. A íermészettndések annál jobban Ismerik, bár a sziget titokzatosságának mibenlétét mindmá tg nem sikerült kiderfteniOk. ..

Minden esztendő februárjában ellepik Ascesion homokos partjait a hatalmas 200 kilés tengeri teknősök. Több mint 2000 km távolságból jönnek, jóllehet a szigeten éleimet sem találnak. Közvetlenül a dél-amerikai partok mellett vagy akár az Afrikához közel fekvő szigeteken elég élelmet ta tálnak.. . de nem ott keresik. Ügy látszik a meleg, homo kos fövény mágneses erővel vonzza a hatalmas állatokat (bár homokot másutt is találnak, közelebb, sőt malegebb Szigeteken is...), hogy itt rakják le tojásaikat. Ezen a szi geten minden évben százával látják meg a fiatal teknősök a napvilágot.

A teknősök útja a szigetig nemesek hosszű, hanem viszontagságos is. Archie Carr, William S. Cronin és az amerikai egyetemek más zoológnsai több évi kutatásaik sorén

V'PAKISZT.4N-A leggyorsabb és legolcsóbb minibusszal menni. .A Peshawar és Laboré közti kb. 400 kilométert 3 dollárért lehet megtenni a tizpercenként induló 15 személyes kis buszon. Még volt pár percem, inni akartam valamit, rámutattam egy üvegre, sárga folyadék volt benne. .Mennyei élvezet volt minden eseppje. Mangó- szörp, mondta az árus. Az ízét semmi európai gyümölcshöz nem hasonlíthatom. Ezután az ananásznak is c.sak mosogatórongyíze van. Paki,sztán összekapcsolódott Számomra a mangóval, azt vedeltem állandóan.

Közben megtelt a busz, s indulhattunk. A sofőr mellett ültem, és rém rossz őrzés volt. Mint a régi brit gvarmat.oköii. Itt

is balra hajts van. .Állandóan az volt az érzésem, hogy a sofőr helyén ülök és nincs kormány.

Ahogy kiértünk a városból, egy csapásra megváltozott a táj: mindenütt fű, a pocsolyákban biv.i- lyok lustálkodnak, az embereken fehér, bő ruha. a levegő kellemes, enyhe, pornak nyoma sincs. Az út mentén számomra ismeretlen fák. Körülbelül 50 kilométerenként katonák állítják meg a kocsit, és átnézik. A rendszabályok a bombamerényietek megfékezésére irányulnak, mondják az utasok. Nagy folyót pillantunk meg. .Az Indus hömpölyög megáradva előttünk. -A híd elölt ellenőrzés és várakozás. .\ túlsó part már az igazi szubtrópus.

E.stc van, amikor megérkezünk Pindiba (ahogy ők Hawalpindit nevezik). Eddig jön csak az a busz, de azonnal indul egy másik Lahore (elé. Két ülésen hárman

ülünk. Eg>- kövér férfi, meg a kisfia. A hold fényesen világít, és majdnem vízszintes a sarlója. Hajnali háromkor érkeztünk meg. az indiai határ már csak 15 kilométerre van.

Ha megjön egy busz, azonnal ellepik az. emberek, akik „segítenek“ a hátir-sákok lerakásában. Legtöbbször úgy végződik, hogy. két-három sznrtos gyerek civakodik rajta, és kiborítják. Persze e- gyedül egyik sem bírja el. Most motoros riksások szállnak meg, és versengve ajánlkoznak, hogy 10 rúpiáért keresnek nekem rendes olcsó szállodát. Végül, mert nagyon fáradt vagyok, 4 rúpiái Ígérek az egyiknek. (A rendes ár :1 rúpia.) Megyünk \-agy 100 métert, aztán megállunk. Bezőrög a kapun, kihívja a Szulejmánt, a kapust. Kifizetem kísérőmnek a pénzt, a szállodáért a 7 nipiát. Korom sötétben bev'ezet egy szobába. Itt az ágy, feküdjék le. .Nem v^alami bizaloragerlyesztő hely, de mit érdekel. Nagy meny- nyezeti ventillátor suhog felettem. Egy perc múlva már mély álomba merülök. Kábultan. zavaros fejjel ébredek. Mintlia homokzsákokkal vertek volna tejbe. Bó- dító. párás hőség van. V.alamit harapok reggelire, de nem vala- ni nagy étvággyal, A tejporom kiborult a liáúzsákbau, a legyek százai lepték el. Még idejében eltakarítom.

Kapok egy új „szobát“. .Az éjjeli menedékhely ehhez képest lakosztály. De van ott egy nagy ventillátor és vízcsap, igaz a víz nem folyik belőle. NÍielőlt elindulok a városba felírom, hogy hol lakom, mert vissza is kell találnom.

k járdán nem lehet menni. Oda a boltosok. autó- és motorjavn'- tók, árusok telepedtek le. Még jó.

hogy nem ide temetkeznek, e- gyébként mipden a járdán zajlik le.

■Az úttesten a járműveUot és tehénlopényckef kell kerülgetni. Gyakran kell félreugrani a száguldó félőrültek elől. Helló, misz- ter! Gyere, vegyél tükröt, ezzel két gyerek szalad elém egy nagy tükörrel. Vigasztalan látványt nyújtok, teljesen csapzott, szőrű.« a képem. Oké, holnap megveszem a boltot, jó? A gyerekek is nevetnek. Egy-egy- ilyen séta so rán több tucat cipőfűző- és fésű- ánist kell leráznom. Ha az embei akár egy bátorító pillántást is vei rájuk, kilométereken át követik

Egy kis üzletben süteményt meg mangólét veszek. .A bolto, behív, leültet. be.szélgetünk. Mikor mondom, mi a foglalkozó som, dühös,. Nem értem, mondja, mindenki diák. más foglalkozás ott nincs? Még egy kereskedővel sem találkoztam.

Pedig az ok egysz.crű. Csak dia kok, ki.spénzűek tévedhetnek be az ő boltjába.

Másnap reggel rendes városi busszal kimegyek a határra. Még nincs nyitv-a. Leülök hát egy pádra. Két vámtiszt jön oda, beszélgetéssel töltjük az időt. Hozzám bizalommal vannak, mert rövid s hajam. Ok már tudják, hol van Magyarország. Sorolják is a focistákat. Barátságosan búcsúzunk. Turbános, géppisztolyos katona az utolsó pakisztáni. Mellette tíz méterre már az indiai határőr áll. Csak a ruha más rajta, egyébként oly-anok, mint két testvér. .Az, egyik hindu, a másik mohamedán: Ez elég arra. hogy néha egymásnak essenek. Ki érti ezt?

Még pár lépés — India elértelek!

EG ELI György

raegállapítotték, hogy a teknősök útja Ascesion szigetére legkevesebb két hónapig tarti Ctközban jóformán semmi é- teimet sem találnak. £s épp akkor, amikor a sziget felé Asznak (csakis nappal, mert éjszaka pitfennekl) éri őket .sok vihar, sőt a tengert áramlatok is nehezítik ötjüket. E viszontagságok ellenére évente újból a szigetre igyekeznek, és mindig megtalálják az apró szigetel az etképzelhetetle nül hatalmas óceán kellős közepén.

HOGYAN LEHETSÉGES EZ?

.Még tapa.sztalt tengerészkapitánynak sem lenne könnyű feladat térkép, iránytű és més segédeszközök nélküli

Archie Carr és több szakember is megállapította, hogy a teknősök nemcsak a dél-amerikai partokról — nagyrészt Brazíliából — úsznak a sziget felé, hanem Észak-Amerlkából a floridai partokról is. Kitartóan pontosan az év mindig o- gyanazon időszakában. A tudósok körülbelül 3000 teknőst megjeiaitek. egyesekre apró leadókészülékeket is szereltek, de még így sem sikerült megálloptteni tájékozódásnk módját a hosszá úton. Egyedüli iránytűjük csakis a nap lehet a csillagok nem, mert a teknősök rövidlátása közismert. A tájékozódásnál valószínűleg segítségükre van a sziget növényzete, mert jellegzetes illatát a térítő körüli ármlat nyu gatra. tehát a közeledő teknősök felé sodorja.

Mi vonzza tehát ennyire Ascesion szigetére a teknősöket? Csak a homok? És miért éppen ennek a szigetnek a homokja?

A tndösnk sok évi kutatása eredményeként csapén egy feltevés alakult ki; a teknősök vándorlása a sziget felé már 60 milllé évvel ezelőtt megindult, tehát még abban az időben, amikor a dél-amerikai kontinens Afrikától elválasz tódett. A dél-amerlkai partok teknősei megszokták, begy tn- jásaikat a forró afrikai homokba rakják. Nem riasztotta el őket az sem. hogy a két földrész egyre messzebb került egymástél. Még későbben a dél-amerikai partok és Ascesion meleg Fövénye közti egyre nagyobb távolság sem. . .

A kikelt teknősök aránylag kicsinyek, tehát nem Is tehet nők azonnal erősek, mégis kikelésük mán nemsokára a legrövidebb öten az óceán felé igyekeznek... Megmagyaráz hatatlan erővel vnnzza őket, nem ijednek meg a homokos dfináktól sem. A tudósok egy-két fiatal állatot — még mi előtt az óceánba ereszkedett volna (söl anyjukat Is) összc- fogdosták és bevitték a sziget távolabbi belsejébe — de alig engedték őket szabadon — máris megtalálva a legrövl debb niat, a tenger felé igyekeztek. Akkor is ogyanígy cselekedtek. amikor szemellenzőt tettek rájuk, tehát semmit sem láthattaki

A batalmas óceánban pedig, amely a fiatal teknősöknek teljesen Ismeretlen, sőt veszedelmes is egy egész évre el tűnnek, A tudósoknak még nem sikariill kinvomnzni. miért veszik nyomuk, és mit csinálnak olyan hosszú ideig a tengerben.

És a következő év februárjában a titokzatos szige' narl jain ismét falbnkkannak. fmv|