Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-19 / 34. szám

12 1. TE EZT NEM ÉRTED Amikor Krisztinával először találkoztam, azt hittem, hogy ö a világ legvidámaüb teremtése. lőkedvü volt, örült az életnek. Alig egy hönapra rá szinte hihetetlen bírt hallottam róla: Krisztina öngyilkosságot kí­sérelt meg. Hirtelenéhen sehogy sem tud­tam összeegyeztetni az első találkozásomat ezzel 8 váratlan hírrel. Még a kórházban me,giátogaiiam. MIÉRT? Ssjtette. hogy miért Jövök. — Ugye, mos! az érdekelne, hogy miért csináltam? — mered rám beesett barna szemével. — Egyszerre elegerh lett min­denből. Igaz. egy kicsit féltem a végtől, de az alkohol megtette a magáét: bátorságot adott, és... Hirtelen hátat fordít, beletemeti arcát a párnába, és keservesen zokogni kezd. Ez­alatt felidézem magamban az orvos szavait, aki elmondta, hogyan is történt. ti-isztt szillel este elmentek hazulról. A lány egyedül maradt, A bárszekrény tele volt fobbnál több itallal. Mikor eleget Ivott ahhoz, hogy megtegye, amit elhatározott, kinyitotta a gázt. Az alkohol kábulatában mindenütt tárva-nyitva hagyta az ajtót, sőt az egyik szobában még az ablakot is. Egy kis idő mCtlva úfro ivott, s még bátrabb lett. Apja zsilettjével felvágta az ereit. A vér láttán azonban hirtelen ktfózanodott, és ro­hant a szomszédba Még maradt annyi ide­je, hogy bezörgessen .. Kisvártatva csak visszafordul, kérdőn néz, és szinte 0 kutatta az én gondolatai­mat. Hogy miért, mtéri? — Csáki — válaszolta szinte csak ma­gának. — Egy fiú miatt, ha tudni akarod! — mered most már rám. — Disznóul viselkedett. Megérdemelte, hogy ráijesszek egy kicsit.., De a színeidre is alaposan ráijesztettél. Nem is beszélve arról, hogy a „Játék' maid nem szerencsétlenül végződött. — Mit bánom én,... azt akartam, hogy megtudja: számomra 0 a minden, és ne csak azt a kis ... vegye figyelembe, akivel most jut. Ha ennyire komoly volt a dolog, miért ■ nem beszéltél vele? — Gondolod, hogy akart velem találkoz­ni?! Én már nem voltam a számára fon­tos. Bezzeg azelőtt... — Tizennyolc éves múltál, most érettsé­giztél, a vetilytárs megjelenését másképpen is fogadhattad volna. Vagy nem? — Lehet, vagy nem lehet, te ezt nem ér­ted. De annyi szent, amikor utoljára hív­tam, hogy jöjjön, leülünk és elbeszélge­tünk, nem Jött. Ekkor nagyon elkesered­tem. Együtt terveztünk egy nyári kirándu­lást. Mesésnek képzeltem, és romba dőlt minden. Hazarohantpm az üres lakásba. Itt nyomasztó volt az egyedüllét, hát inni kezdtem, a többit ismered... AMIKOR APU BEJÖTT — Mire gondoltál először, amikor ma­gadhoz tértél? — Nagyon fájt mindenem, és nem tud­tam. hogy hol vagyok. Féltem mi lesz, ha megtudták a szüleim. A szüleim megtudták. Szerencsére először Kriszti kezelőorvosa kioktatta őket. A lány­nak néhány hétig a történtekről nem szabad szólni. Idegei teljesen kimerültek s az apai- anyai fejmosás csak árthatna. A megdorgá- lásra, az alapos beszélgetésre csak később kerülhet sor. Megértették! — Tudod, amikor apu bejött, annyira JŐ volt, hogy nem akartam elhinni. Virágot hozott, meg anyu Is Persze, később rájöt­tem a titokra és én kérdeztem- meg. hogy haragszanak-e. Anyu sírni kezdett és csak azt mondta, most az a - fontos, hogy meg­gyógyult Ez nagyon Jólesett. Többet ért, mint hármüuen orvosság. Amikor elbúcsúztam Krisztinek a szaval csengtek a fülembe; „Te ezt nem értedl“ Pedig nagyon Is lói értem. Egy világ, egy mesésen elképzelt álomvilág omlott össze a kislányban. Hosszú é]sznkákon ét tervezte, építgette. Nem volt elég erős ahhoz, hogy az álomkép megsemmisülését értelemmel felfogja. Kiutat keresett. Szabadulni akart önmagától, a nyomasztó kétségbeeséstói. Rossz utat választott. Hiába lépett na­gyot. semmivel sem jutott előbbre. Megtanulta, hogy nem szabad, nincs jó­giinkban pontot tenni az életünk végére. ZOLCZER lANOS ») T L1^: P(,V CSFKfr VlliiC Egyszínű blúzt, ruhát, far­mernadrágot vagy akár szok­nyazsebet is kibímezhetünk a fenti virágokkal. Különösen szépen mutat a díszítés fehér blúzon. AZ OUOM I ()I{|{ \SA Vannak vidékeink, amelyek szóhasználatából világosan ki­derül, bogy a házasság gyer­mek nélkül még.nem család. „Feleségem van már, de még nincs családom“ — mondta egy falust ismerősöm. A másik meg örömmel lélentetie. „Azóta, hogy legutoljára találkoztunk, már két családom is vanl“ Azt lelenti ez, hogy két gyermeke született. Akik így' beszélnek, aligha tudják, hogy a modern pszichológusoknak is hasonlóé véleményük. Ez így fogalmaz­ható meg; a teljes családhoz két érett, a' gyermeknevelésre felkészült, felnőtt emberre,^ va­gyis egy házaspárra van min­denekelőtt szükség. De ugyan­így legalább két gyermek is kell ahhoz, bogy teliee család­ról beszélhessünk. Ha ugyanis csak egy gyermek van a csa­ládban, az nem élheti át élete fogékonyabb koréban a közei egykorú emberek egyenrangú kapcsolatának szeméi yíségtej- lesztö, színes élményeit. Továb­bi értékes lehetőségek rejlenek abban, ha a testvérek között mind 8 két nem képviselve van. krlfí'N állaí A vizsgálatok megmutatták, hogy az egykeként felnövő gyei'mekek később sokkal több személyiségproblémával küzde nek, mint azok, akiknek test véreik voltak. Ebből persze nem kell azt a következtetést le vonni, hogy az egyedüli gyer­mekként felnövő ember szemé­lyisége nem lehet kiegyensú lyozott, harmonikus Akármennyire igyekeznek ts a szülők Evermekeiknek 1- gazt „barátai, „játszótársai“ lenni, a fejlődő gyermeknek egyre nagyobb szüksége van kortárs-kapcsolatokra, s a leg szerencsésebb megoldás, ha egy vagy néhány „kortárssal“ eze-r- féle kapcsolatban, jóban, rossz­ban, kellemes és kellemetlen élmények Idején együtt van. A gyermeknek a gyermek a leg igazibb jétseótársa, és tudjuk, hogy a- játék jó Ideig a gyer­mek legmegfelelőbb tevékeny­ségformája. s nagy élménytől fosztja meg a gyermeket az a szülő, akt elveszt tőle a ját­szás lehetőségét. nása az. hogy képessé tesz a másokért walö felelősségválla­lásra. Csak a felnőtt ember tud kitartóan és megbízhatóan felelősséget vállalni másokért, nála fejletlenebbekért. Ebben Is a gyermek a legfőbb tanító- mester. A v/iilókH is ínrnuilia Maíánv dlcn A gyermeknek ahhoz, hogy értékes felnőtté, kiforrott sze­mélyiséggé váljék, a családon belül felnőtt kapcsolatokra Is nélkülözhetetlen szüksége van. Tudjuk, hogy az értékelésből és önértékelésből a szükséges cselekvések lebonyolításából, s mindenekelőtt a legkülönfélébb emberi kapcsolatokból a szüle­in ketesztül kap ízelítőt a gyermek. A szeretett és tekin­télyes szülőt a gyermek lépten- -nyomon utánozza, követi. E- gész értékrendszerét beépíti magába, s későbbi élete folya­mán ó Is lényegileg ugyanazo­kat a követelményeket állítja majd embertársai elé, amelyek­kel szülei egymással és vele szemben fellépnek. A gyermek a társadalmi élet ezer és ezer viselkedés módját a szüleitől tanulja meg éppen ügy, mint a beszédet. Sokat haHiink ma az elma­gányosodásról, az elidegenedés­ről. Arról, hogy a közvetlen emberi kapcsolatok nélkül élő ember milliós városokban, höm­pölygő embértömegek közepet t© Ls érezheti magát szánalma san elhagyatottnak, egyedüli nek. Ezzel szemben kincset ér nek a szülőket otthon érdeklő déssel, bizalommal, palástolha tatlan szeretettel fogadó gyér meke'. •! Az ember körül szaladgáló színesen élő apróságok, fiata lók, késleltetik a felnőttek öre­gedésének tempóját. Akt sokat él fiatalok között, az maga is tovább marad fiatal, hacsak nem ölt magára valami pán­célt, amellyel mesterségesen 1- gyekszlk távoltartanl magától a fiatalokat. De ez már az el­szigetelődés szomorú tünete. ‘I , MEUÍNYKE Meleg nepokoo mint önálló ruhadarabot Tiaalbetltek azt a kötött malIénykéL Blúical é« tríkúral namcaak felfríMlti az öaci ruhatáratokat, hanem me­legít is. Az sem baj, ha nem asereti- tek a kötőtűket. hoTgolútúTel is asép mintákat lehet alörará- xsolni. Nem is a minta a fon­tos, mert minél egysseiübb a mellény, annál több mhadarab- box visalbetitek. Még megje­gyezzük, hogy mutatésabb tok- ssfnú pamutbúi, és nyáron e* a szép, de ha egyszinfi, akkor az őszi hűvös napokon vetst- tek jobban hassnét. PS Ojabbati sokat foglalkoznak a pszichológusok azzal a kérdés­sel, hogy ml teszt az embert teljes értékű felnőtté. Az egyik legfontosabb felnőtté tevő té nyező az adás szükségléténél! a kifejlődés©. A gyermek kez­detben csak elfogad, kap. E- zekkel az adásokkal tulajdon­képpen gyermekeinknek adjuk vissza mindazt, amit mi ma gunk számolatlanul kaptunk szülénktől. S gyermekeink is legtöbbször nem nekünk, ha­nem saját gyermekeinek ^ják majd tovább a kapott, felhal­mozott kincseiket. A felnőttség másik fontos vo­Számtalan példa van arra, hogy a fiatalságtól soha el nem szakadt Idősebbek, éppen az­ért, mert őszintén, melegen, minden gátlás nélkül érdeklőd­nek a gyerekek, a fiatalok ér­zelmet, örömei, szomorúságai iránt, s természetes módon me­rik Is kttejeznl, szóban, de kü­lönösen viselkedésben megbe­csülésüket, értékelésüket: élve­zik Is a gyerekek, a fiatalok bizalmát. Ezért érdemes min­den lehetőt megtenni a tartós, kiegyensúlyozott, boldog há­zasság. majd az ebben kibonta­kozó szülési és gyermekneve­lési kedvért. S. M. FAKMFRIÁSKA Divat 8 farmertáska, a tar- mertarisznya. Ha van otthon varrógépetek, a mellékelt ábra szerint pár éra alatt elkészíthetitek ti is ezt a divatcikket. Ha nem szeretitek a táskát vagy a retikUlt, akkor az apró­pénz és a kisebb iratok elhe­lyezését jól megoldja a másik rajzon látható „zseb“ is, amely tulajdonképpen táskát helyette sít. Előnye, hogy minden min dig kéznél van, és még a tol­vajtól sem kell félnetek. A zseb, bármilyen kötényszoknyára vagy a kertésznadrág felső ré­szére rákombinálható. irosstnrniKiÄv..; 1 Szoolallsta Ifjúsági Szövetség SzlovékUI KfizpontI Bizottságénak Upj* • Kiadja a Sntna kiadóvállalata. • Szerkesztfiség át adminisztráció 897 14 BratlsIiTS. t>caáská 8. Talaton; 468-19. Postatlök 38. • Pószerkesttó: dr. Strasser CySrgy • A (ószerkasztó bályalleia: PalágyI Lajos. • Nyomja a Západnslussnské lla- Mama 40 • Blfltizatási díj agósz évra-S2.— Kés, tólévra 38.— Kés. • TerjasxU a Posta HIrlapszolgóIala. Gtófizathatfi mlndan postakéxbesttónál vagy posiahlva- tálnál • Kázlratokat nem itzflnk mag ás nem kSIdűnk vUzza. • A lapot kflltdldta a PNS Ottredná axpadiola tlaéa, Bratislava, Gotlwaldovo oám. I. 48. át- |in landalhatfl meg. • gngedélyezva: SOXi 13/1.

Next

/
Thumbnails
Contents