Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-19 / 34. szám
12 1. TE EZT NEM ÉRTED Amikor Krisztinával először találkoztam, azt hittem, hogy ö a világ legvidámaüb teremtése. lőkedvü volt, örült az életnek. Alig egy hönapra rá szinte hihetetlen bírt hallottam róla: Krisztina öngyilkosságot kísérelt meg. Hirtelenéhen sehogy sem tudtam összeegyeztetni az első találkozásomat ezzel 8 váratlan hírrel. Még a kórházban me,giátogaiiam. MIÉRT? Ssjtette. hogy miért Jövök. — Ugye, mos! az érdekelne, hogy miért csináltam? — mered rám beesett barna szemével. — Egyszerre elegerh lett mindenből. Igaz. egy kicsit féltem a végtől, de az alkohol megtette a magáét: bátorságot adott, és... Hirtelen hátat fordít, beletemeti arcát a párnába, és keservesen zokogni kezd. Ezalatt felidézem magamban az orvos szavait, aki elmondta, hogyan is történt. ti-isztt szillel este elmentek hazulról. A lány egyedül maradt, A bárszekrény tele volt fobbnál több itallal. Mikor eleget Ivott ahhoz, hogy megtegye, amit elhatározott, kinyitotta a gázt. Az alkohol kábulatában mindenütt tárva-nyitva hagyta az ajtót, sőt az egyik szobában még az ablakot is. Egy kis idő mCtlva úfro ivott, s még bátrabb lett. Apja zsilettjével felvágta az ereit. A vér láttán azonban hirtelen ktfózanodott, és rohant a szomszédba Még maradt annyi ideje, hogy bezörgessen .. Kisvártatva csak visszafordul, kérdőn néz, és szinte 0 kutatta az én gondolataimat. Hogy miért, mtéri? — Csáki — válaszolta szinte csak magának. — Egy fiú miatt, ha tudni akarod! — mered most már rám. — Disznóul viselkedett. Megérdemelte, hogy ráijesszek egy kicsit.., De a színeidre is alaposan ráijesztettél. Nem is beszélve arról, hogy a „Játék' maid nem szerencsétlenül végződött. — Mit bánom én,... azt akartam, hogy megtudja: számomra 0 a minden, és ne csak azt a kis ... vegye figyelembe, akivel most jut. Ha ennyire komoly volt a dolog, miért ■ nem beszéltél vele? — Gondolod, hogy akart velem találkozni?! Én már nem voltam a számára fontos. Bezzeg azelőtt... — Tizennyolc éves múltál, most érettségiztél, a vetilytárs megjelenését másképpen is fogadhattad volna. Vagy nem? — Lehet, vagy nem lehet, te ezt nem érted. De annyi szent, amikor utoljára hívtam, hogy jöjjön, leülünk és elbeszélgetünk, nem Jött. Ekkor nagyon elkeseredtem. Együtt terveztünk egy nyári kirándulást. Mesésnek képzeltem, és romba dőlt minden. Hazarohantpm az üres lakásba. Itt nyomasztó volt az egyedüllét, hát inni kezdtem, a többit ismered... AMIKOR APU BEJÖTT — Mire gondoltál először, amikor magadhoz tértél? — Nagyon fájt mindenem, és nem tudtam. hogy hol vagyok. Féltem mi lesz, ha megtudták a szüleim. A szüleim megtudták. Szerencsére először Kriszti kezelőorvosa kioktatta őket. A lánynak néhány hétig a történtekről nem szabad szólni. Idegei teljesen kimerültek s az apai- anyai fejmosás csak árthatna. A megdorgá- lásra, az alapos beszélgetésre csak később kerülhet sor. Megértették! — Tudod, amikor apu bejött, annyira JŐ volt, hogy nem akartam elhinni. Virágot hozott, meg anyu Is Persze, később rájöttem a titokra és én kérdeztem- meg. hogy haragszanak-e. Anyu sírni kezdett és csak azt mondta, most az a - fontos, hogy meggyógyult Ez nagyon Jólesett. Többet ért, mint hármüuen orvosság. Amikor elbúcsúztam Krisztinek a szaval csengtek a fülembe; „Te ezt nem értedl“ Pedig nagyon Is lói értem. Egy világ, egy mesésen elképzelt álomvilág omlott össze a kislányban. Hosszú é]sznkákon ét tervezte, építgette. Nem volt elég erős ahhoz, hogy az álomkép megsemmisülését értelemmel felfogja. Kiutat keresett. Szabadulni akart önmagától, a nyomasztó kétségbeeséstói. Rossz utat választott. Hiába lépett nagyot. semmivel sem jutott előbbre. Megtanulta, hogy nem szabad, nincs jógiinkban pontot tenni az életünk végére. ZOLCZER lANOS ») T L1^: P(,V CSFKfr VlliiC Egyszínű blúzt, ruhát, farmernadrágot vagy akár szoknyazsebet is kibímezhetünk a fenti virágokkal. Különösen szépen mutat a díszítés fehér blúzon. AZ OUOM I ()I{|{ \SA Vannak vidékeink, amelyek szóhasználatából világosan kiderül, bogy a házasság gyermek nélkül még.nem család. „Feleségem van már, de még nincs családom“ — mondta egy falust ismerősöm. A másik meg örömmel lélentetie. „Azóta, hogy legutoljára találkoztunk, már két családom is vanl“ Azt lelenti ez, hogy két gyermeke született. Akik így' beszélnek, aligha tudják, hogy a modern pszichológusoknak is hasonlóé véleményük. Ez így fogalmazható meg; a teljes családhoz két érett, a' gyermeknevelésre felkészült, felnőtt emberre,^ vagyis egy házaspárra van mindenekelőtt szükség. De ugyanígy legalább két gyermek is kell ahhoz, bogy teliee családról beszélhessünk. Ha ugyanis csak egy gyermek van a családban, az nem élheti át élete fogékonyabb koréban a közei egykorú emberek egyenrangú kapcsolatának szeméi yíségtej- lesztö, színes élményeit. További értékes lehetőségek rejlenek abban, ha a testvérek között mind 8 két nem képviselve van. krlfí'N állaí A vizsgálatok megmutatták, hogy az egykeként felnövő gyei'mekek később sokkal több személyiségproblémával küzde nek, mint azok, akiknek test véreik voltak. Ebből persze nem kell azt a következtetést le vonni, hogy az egyedüli gyermekként felnövő ember személyisége nem lehet kiegyensú lyozott, harmonikus Akármennyire igyekeznek ts a szülők Evermekeiknek 1- gazt „barátai, „játszótársai“ lenni, a fejlődő gyermeknek egyre nagyobb szüksége van kortárs-kapcsolatokra, s a leg szerencsésebb megoldás, ha egy vagy néhány „kortárssal“ eze-r- féle kapcsolatban, jóban, rosszban, kellemes és kellemetlen élmények Idején együtt van. A gyermeknek a gyermek a leg igazibb jétseótársa, és tudjuk, hogy a- játék jó Ideig a gyermek legmegfelelőbb tevékenységformája. s nagy élménytől fosztja meg a gyermeket az a szülő, akt elveszt tőle a játszás lehetőségét. nása az. hogy képessé tesz a másokért walö felelősségvállalásra. Csak a felnőtt ember tud kitartóan és megbízhatóan felelősséget vállalni másokért, nála fejletlenebbekért. Ebben Is a gyermek a legfőbb tanító- mester. A v/iilókH is ínrnuilia Maíánv dlcn A gyermeknek ahhoz, hogy értékes felnőtté, kiforrott személyiséggé váljék, a családon belül felnőtt kapcsolatokra Is nélkülözhetetlen szüksége van. Tudjuk, hogy az értékelésből és önértékelésből a szükséges cselekvések lebonyolításából, s mindenekelőtt a legkülönfélébb emberi kapcsolatokból a szülein ketesztül kap ízelítőt a gyermek. A szeretett és tekintélyes szülőt a gyermek lépten- -nyomon utánozza, követi. E- gész értékrendszerét beépíti magába, s későbbi élete folyamán ó Is lényegileg ugyanazokat a követelményeket állítja majd embertársai elé, amelyekkel szülei egymással és vele szemben fellépnek. A gyermek a társadalmi élet ezer és ezer viselkedés módját a szüleitől tanulja meg éppen ügy, mint a beszédet. Sokat haHiink ma az elmagányosodásról, az elidegenedésről. Arról, hogy a közvetlen emberi kapcsolatok nélkül élő ember milliós városokban, hömpölygő embértömegek közepet t© Ls érezheti magát szánalma san elhagyatottnak, egyedüli nek. Ezzel szemben kincset ér nek a szülőket otthon érdeklő déssel, bizalommal, palástolha tatlan szeretettel fogadó gyér meke'. •! Az ember körül szaladgáló színesen élő apróságok, fiata lók, késleltetik a felnőttek öregedésének tempóját. Akt sokat él fiatalok között, az maga is tovább marad fiatal, hacsak nem ölt magára valami páncélt, amellyel mesterségesen 1- gyekszlk távoltartanl magától a fiatalokat. De ez már az elszigetelődés szomorú tünete. ‘I , MEUÍNYKE Meleg nepokoo mint önálló ruhadarabot Tiaalbetltek azt a kötött malIénykéL Blúical é« tríkúral namcaak felfríMlti az öaci ruhatáratokat, hanem melegít is. Az sem baj, ha nem asereti- tek a kötőtűket. hoTgolútúTel is asép mintákat lehet alörará- xsolni. Nem is a minta a fontos, mert minél egysseiübb a mellény, annál több mhadarab- box visalbetitek. Még megjegyezzük, hogy mutatésabb tok- ssfnú pamutbúi, és nyáron e* a szép, de ha egyszinfi, akkor az őszi hűvös napokon vetst- tek jobban hassnét. PS Ojabbati sokat foglalkoznak a pszichológusok azzal a kérdéssel, hogy ml teszt az embert teljes értékű felnőtté. Az egyik legfontosabb felnőtté tevő té nyező az adás szükségléténél! a kifejlődés©. A gyermek kezdetben csak elfogad, kap. E- zekkel az adásokkal tulajdonképpen gyermekeinknek adjuk vissza mindazt, amit mi ma gunk számolatlanul kaptunk szülénktől. S gyermekeink is legtöbbször nem nekünk, hanem saját gyermekeinek ^ják majd tovább a kapott, felhalmozott kincseiket. A felnőttség másik fontos voSzámtalan példa van arra, hogy a fiatalságtól soha el nem szakadt Idősebbek, éppen azért, mert őszintén, melegen, minden gátlás nélkül érdeklődnek a gyerekek, a fiatalok érzelmet, örömei, szomorúságai iránt, s természetes módon merik Is kttejeznl, szóban, de különösen viselkedésben megbecsülésüket, értékelésüket: élvezik Is a gyerekek, a fiatalok bizalmát. Ezért érdemes minden lehetőt megtenni a tartós, kiegyensúlyozott, boldog házasság. majd az ebben kibontakozó szülési és gyermeknevelési kedvért. S. M. FAKMFRIÁSKA Divat 8 farmertáska, a tar- mertarisznya. Ha van otthon varrógépetek, a mellékelt ábra szerint pár éra alatt elkészíthetitek ti is ezt a divatcikket. Ha nem szeretitek a táskát vagy a retikUlt, akkor az aprópénz és a kisebb iratok elhelyezését jól megoldja a másik rajzon látható „zseb“ is, amely tulajdonképpen táskát helyette sít. Előnye, hogy minden min dig kéznél van, és még a tolvajtól sem kell félnetek. A zseb, bármilyen kötényszoknyára vagy a kertésznadrág felső részére rákombinálható. irosstnrniKiÄv..; 1 Szoolallsta Ifjúsági Szövetség SzlovékUI KfizpontI Bizottságénak Upj* • Kiadja a Sntna kiadóvállalata. • Szerkesztfiség át adminisztráció 897 14 BratlsIiTS. t>caáská 8. Talaton; 468-19. Postatlök 38. • Pószerkesttó: dr. Strasser CySrgy • A (ószerkasztó bályalleia: PalágyI Lajos. • Nyomja a Západnslussnské lla- Mama 40 • Blfltizatási díj agósz évra-S2.— Kés, tólévra 38.— Kés. • TerjasxU a Posta HIrlapszolgóIala. Gtófizathatfi mlndan postakéxbesttónál vagy posiahlva- tálnál • Kázlratokat nem itzflnk mag ás nem kSIdűnk vUzza. • A lapot kflltdldta a PNS Ottredná axpadiola tlaéa, Bratislava, Gotlwaldovo oám. I. 48. át- |in landalhatfl meg. • gngedélyezva: SOXi 13/1.
