Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-19 / 34. szám
10 iij , Az Uraitól indul a 2730 kilométer, bosszú, ú] föld a- 'lattl .^ázvezítték, amoly é vente 28 milliárd köbméter ■földgázt továbbít majd. Ebből 15,5 milliárd köbmétert Bulgáriába, Magyarországra, «Z NDK-ba. Lengyelországba, Romániába és Csehszlovákiába. A szovjet gázszálUt- mányok jelentősen csökkentik majd a testvéri országok fűtőanyag-, energia- egyensúlyában jelentkező feszültségeket, új, kíegészít.6 nyersanyagot biztosítva egy- !re fejlődő vegyiparunknak. Megosztott feladatok A kitűzött feladat iiem- csak méretei miatt, hanem az új szervezést megoldás szempontjából Is nagy jelentőségű'. A vezeték lefektetésével kapcsolatos geológiai felméréseket és a terv előkészítését a Szovjetunió végzi. Bulgária, Magyaroir- szág, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia 1978 végére fejezi be a vezeték egyes szakaszainak épfté.sét .saját erővel és eszközökkel. Románia több berendezés szállításával vesz részt az építkezésben. Nehéz ma földgáz nélkül elképzelni a gazdasági fejlődést. Segítségével villamos energiát termelünk, a- célt olvasztubk, cementet é- .getiink. Minimális befektetéssel lehetővé teszi bonyo lult termelési folyamatok automatizálását, s egyúttal elősegíti a ternTBkek minőségének javulását, A mezőgazdaságban Is alkalmazzák: baronifUizemak és me- legháza'k fűtésére, szárításra, gyűmötlcsük tartósítására. ■ A földgáz felhasználásának egyik leggyorsabban fejlődő ága a vegyipari alkalmazás. A földgáz 97 százalékát metán, bután, etán, propán stb. alkotja. Közlu dott, hogy ezek a polimer anyagok előállításának nélkülözhetetlen ■ komponensei.'' E’clhasználásukkal készülnek a különféle műanyagok, a mükaucsuk, a szerves oldószerek és még számos olyan használati cikk, amely nélkül’ nehéz lenne elképzelni életünket és jövőnket. Míg a világ gázt'WrTnftlése 1930 óta 5,8-szorosára nőtt, addig a Szovjetunióé 37-szeresére növekedett. Jelentősen emelkedett a szovj'et ■gázszáüítmányok mennyrsé»zat^ az « célokra fordított töke'bftiektetések állSndö'rö- velésére kényszerül. Ezért válaSiZtották a főve- zeté'k mielőbbi tiaeinh© helyezésében érdekelt KGSTAz energiaKGST -m Megkezdődött a KGST egyik legnagyobb szabású építkezése. Baráti összefogással, a Szovjetunió segítségével megoldjuk az energia-leckét. ge a szocialista országokba Is. Egyedülálló méretek ■A Szovjetunió hatalmas földgázkészletekkel rendelkezik, nagy részük azonban 'a ■távoH, nfehézien '■■fnegköze- líthelő tei'ületeken van. E- miatt a ,gáz felkutatása és clszállitása a felhasználóhoz óriási befektetéseket, különleges csöveket, és 1- goii bonyolult berendezéseket Igényel. Közismert, hogy a gáz — ugyanúgy mint a többi nyersanyag — felszínre hozatala és feldolgozá.sa nagyobb befektetésekkel jár, mint mondjuk, a gép- vagy műszergyártás. Az az ország. amelynek gazdasági életében fontos szelepet Játszik a nyersanyagbányátagoszágok a termelési kooperáció útját. Az ■ orc-nburgl gáz az üj vezetéken már 1978-ban eljut a szocialista országokba, 1980-tól kezdve pedig már évente 15,5 milliárd köbméter gázt kapnak — közel kétszer annyit, mint jelenleg. NégymiUlárd köbméter gázt használnak ' fel a kompresszoríe',e|>ek és 8.5 milliárd köbméter jut a Szovjetunlóak. A ne'mzet'közi épiikezés fő meg lende lő lének funkcióit a „Szojuzlntergazproni“ szovjet, egyesülés tölti be. E vállalat vezetője Sz. Kastrov, a következőket mondja: — A fővezeték építőinek közel '30 mlilió köbméter földet kell megmozgatniuk, sok száz kilométer hosszú csővezetéket kell a hegye- ke'n, folyókon — köztük a Volgán, a Dnveperen, a Dnyésztenen. a Donon — és számos víztárolón keresztül lefektetniük. A gázvezeték építéséhez 11 millió tonna árut több száz exkavátort, csőfektető darut, bulldózert fogunk szállítani. A méreteiben' egyedülálló gázvezeték szereléke számoS' technikai újdonsággal ját. Itt alkalmazzák a világ legnagyobb — 1420 milliméter — átmérőjű csöveit, vala-. mint az- egyedülállő 75 atmoszféra nagynyomást. A' termelést folyamatokat szá-. mftógéppel felszerelt távve- zérlésű és automatareindsze rek Irányítják. A híradás- technika korszerű eszköze: biztosítják a szükséges ,n- forméciők gyors eljutását a diszpécserközponthoz. — Az 'integrációs együttműködés új formája vizsgá zik az Orenburg — Uzsgn- rod gázvezeték építésénél — folytatja a ,;Szo)uzinter- gazprom“ vezetője. — Először válik egy ilyen, méreteit és teljesítm-ényét tekintve hatalmas létesítmény az emberek valóban internacionalista összeíőgásának és munkájának közös gyümölcsévé. Szocialista közösség Václav TesaP, Csehszlovákia szovjetuntóbell kereskedelmi képviselőbe'yettese, kinek munkája már ma teljes egészében a küszöbönálló építkezéshez kapcsoló dik, a következőképpen értékeli a gázvezeték építését: — Bár a ..Tranzitny ply- novod“, amely a gázvezeték építésének feladatát kapta, már töb bO’hyolult létesft- tnény" felép'ítésévej mé.glift-- kózott, az új vezeték ko- -moly próbatétel elé állít minket. Műszaki tekiuíetben az oreuburgi gázvezeték é- pítése nagyszerű iskola lesz mind hazánk, mind a közös építkezés valamennyi részvevője számára. Az Itt szerzett tapasztalatok elvitaflia- tatlaniil hasznosak lesznek számunkra a szocializmus országaiban folyó vagy tervezett ipari és más építkezések során. JURÍ) SZINYAKOV (APN) CSIINMSIOPPAIA DüllAll Romániában a Duna az idén felniérhetetlen károkat okozott. Felső folyásának országaiban mohón összegyűjtött vizet nem volt ereje egész a tengerig vinni. Száz és száz hektár termo földet és gyümölcsöst árasztott el. Abból a búzából, amelynek kalásza 7—8 napig a vízben ázott, már sohasem süthetnek kenyeret. Az idén a kíilfüldiek asztalára is kevesebb román gyümölcs, zöldség kerül, mint azt a termelők tavasszal eltervezték. Az árvíz nemcsak a termésben okozott kárt, llanem a turistaforgalmat is csökkentette. A román tengerparton végre lehetett lélegezni, szabadon járni-kelni, nyugodtan üdülni a hazaiaknak, a külföldi turisták egy része ugyanis az árvíz mialt lemondott a román tengerpartról... Tavaly itt minden tömve volt. Az utazási irodák szervezte szórakozásról mi is nagyon jól tudtunk, de ha részt akartunk venni valamelyiken a románok csak a karjukat tárták szét: egyetlen helyünk sincs, már egy héttel ezelőtt mindent lefoglaltak. Pedig már tavaly szerettem volna eljutni a Duna deltájához. — Te, mi lenne, ha c.sak úgy, saját szakállnnkra mennénk a Oiina-deltába? — szóltam barátnőmhöz. — Megbolondultál? Most? — Miért, árvízkor talán nincsen delta? Különben is mire odaérünk, leapadhat... — Nem az árvíz, hanem a pénztárcánk... — Az semmi, majd stoppolunk. így keletkezett ez az új szó; csónakstop. Maradék pénzünkön Tiilceáig váltottunk jegyet, pedig «rf- vesen utaztunk volna tovább a Sageata nevű légpárnás hajón. Éppen csak belekóstoltunk a kényelembe, máris megérkez tünk Tulceába. — Gyere, ezeket a fehér bőrüléseket nem a mi farmerünknek készítették. Különben is ott, ahová mi készülünk a delta erdőiben, szigetecskéin, pelikántanyáin, a Sageata meg sem áll. Először egy markos ukrán fiú könyörült meg rajtunk. Csónakjával egy olyan isten háta mögötti helyre evezett ki velünk, mint mondjuk a Kis-Uiina holtága Komárom felett. Azt tanácsolta, ha jót akarunk, inkább nec menjünk tovább, mert ott. arra már csak vadvíz, nádoi-szág van. Bennünket ponto.san az érdekel. Arra nem szokott járni? — Nem. Két évvel ezelőlt a Duna olt ragadta tengerbe az apám csónakját. Aznap csak lazsáltunk, nézelődtünk, de az is érdekes volt. Másnap hajnalban kinn ültünk a crísani kikötő mólóján és vártuk a szerencsét. Hátizsákkal ..felszerelve“ integettünk minden elhaladó hajónak, míg hat óra felé egy csónak elegáns manőverezéssel, vnntatókötélre fogott uszályával, a slep- pen disznóólakkal és tyúkkelrecekkel a parthoz kanyarodott, és csodák csodája, felvett bennünket. Az volt csak az igazi utazás! A vontató kormányosa útközben sokat mesélt. Azt mondta, hogy náluk a sleppet, a vízország pékkocsijának nevezik. Az ö pékkocsijnk — és most már a miénk is — lisztet, cukrot szállít, meg hát az ismerősök betyárbútoré* Először Siilinnál kötöttünk ki, ki- és berakodtnnk, majd zegzugos tavak, cérnavékony kanáli.sok útvesztőjén délre ka nyarodinnk, le egészen Szentgyörgyig. — Elmondhatják, hogy olyan helyen jártak, ahol még • gyetlen turista sem volt... — szól felénk nevetve a kormá nyos. Ráérősen utazunk. Sniinnál több órát is vesztegelünk, mi közben megkeressük a tengert, amely itt valóban fekete. Zsebeinket megtöltjük csodálalOK kagylókkal. Ilyeneket a „hivatalos“ tengerparton nem lehet találni. Közben elhaladunk egy 'nemzetközi szabadkikolő emlékét örzo temető mellett: görögök, angolok, törökök, hollandok, románok, oroszok pihennek itt. Mi azonban már Caraormanl lessük. A Vörös tó, a homokbuckák és az úszó szígettenger birodalma. A tengeri sós pára édesvízi illattal vegyül, csak a nagy víz ilyen megnyugtató. Néha párhuzamosan baladiiiik a ten.gerrel és csak Szent- -Györgynél találkozunk vele újra. OH láttuk, hogy bár a Duna is csodaszép, az igazi, fenséges szabad víz mégiscsak a tenger. Elbúcsúzunk a vonlaló legénységétől, visszafelé egy Volga- motoros hatszemélyes csónak vesz fel bennünket. Ülünk a nyitott fedélközben és irigyeljük az áramvonalas csudát. Máris hatvanassal hasítjuk a víz tülkét. Éjszaka érünk Tiilceára, nyárson sült halat vacsorázunk... Z, M. Energia a föld mélyéből Az energiaválság, energiáhlány világszerte komoly aggodalmat kelt. Ezért az emberiség a hagyomános és egyre m- kább fogyó energiahordozók pótlására ■ új források után kutat. Egy ilyen ú] forrás a föM mélyében rejlő geotermálís energia, a meleg vizek és párák. Gyladkin, szovjet geofizikus számításai szerint a mintegy tíz kilométer mélységben rejlő melegvíztartalékok és túlfűtött párák ezerszer több energiát rejtenek, mint a világ ösz- szes meglévő energiatartalékai. A geotermális energia előnye, hogy szinte kimeríthetetlen, mert a vUág különböző vészeiben szétszórva rejlő föld alatti tartalékok természetes úton minduntalan felújulnak. Legnagyobb előnye azonban kétségkívül az, hogy nem szennyezi a környezetet, mint a most használatos fűtőanyagok. Ha az emberiség megoldja az imlített geotermális energia felhasználásának kérdését egy- T s mindenkorra me.goldódik az energiaválság, és Fö'ldüpk ás problémája is. Ezek ismeretében érthető, hogy az Egyesült Nemzetek Szer-, vezete Is komoly figyelmet szentel a kérdés megoldásának. Egyes fejlődő országokban az ENSZ e.szköze1ből merész ki sérieteket folytatnak a meleg vizek és párák felhasználásával. Sőt, az Egyesült Államokban, Kaliforniában, amely vidék köztudottan bővelkedik meiegvizforrásokban, már működnek is az első geotermális vlllanytelepek.-Az ENSZ májusban nemzetközi szimpóziumot rendezett a geotermális energia felhasználásának megvitatására ötven ország szakembereinek lészvételével. Hazánkat 13 tagú kül- dött'Ség képviselte, és szakembereink több mint egy hónapig tartó tanulmányúton ismerkedtek a geotermális energia fel- használásával, az Egyesült Államokban elért eredményekkel. Hazánkban, pontosabban-a Csallóközben néhány évvel ezelőtt hatalmas mennyiségű melegvíztartalékokva bukkantak. SzirUe elképzelhetetlen, hogy milyen távlatokat nyit az ener giatermeiésben az említett tartalékok felhasználása. Az em Illett szimpóziumon megegyezés Is született, hogy az ENSZ. tu'dományos segítséget nyújt,a Szlovákiában található geoler mális energia hasznosításához, A Dél-Szlováklában található .geotermális energia felhasználását a szomszédos Magyarországgal együttműködve oldjuk me.g, amelynek a területén köftudomásúan Európa legnagyobb meicgvlztartalékal vannak. . P. V. AIÖVÖ EPiTKÍZfSE Körülbelül így képzelik el a kijevi építészmérnökök a jö vőben az épületek szerelését. A daru és a többi hagyományos építkezési' segéde.szknz szerepéi egy speciális léghajó tölti be — egész épületegységeket tesz majd egvszerre a megfelelő helyre.
