Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-01 / 27. szám

IB BKraBBEHr T :i A közös Űrrepülésnek a Szojuz és az Apollo űrhajók találkozásá­nak és t összekapcsolásának gondolatát a szovjet és az amerikai űrhajózási programok irányítói már 1969-ben felvetették. Rövidesen kö­zös munkabizottság alakult s a követ­kező évek folyamán részleteiben tisz­tázták, milyen feladatokat kell a tér vezett közös űrrepülés előkészítése során megoldani. Három évvel eze­lőtt, 1972 tavaszán, már a közös űr- . repülés általános terve, valamint műszaki leírása is elkészült, s -nem sokkal később Nixon elnök moszkva' látogatása idején aláírt egyezménv legnagyobb feltűnést keltő pontja a Szojuz — Apollo kísérletre vonatko­mű személyzete eszméletét vesztette vagy segélykérő rádióberendezése megsérült —, nemigen lehet az űru- tasokat a jövőben sem megmenteni. Elképzelhető azonban, hogy a bajba jutottak néhány órát, esetleg egykét napot a segítség megérkezéséig éf tudnak vészelni. Ilyen esetekben a mentésükre siető űrhajó vagy űrre­pülőgép s^ítséget nyújthat, ha csat­lakozni tud a veszélybe került űrjár­műhöz, A Szojuz —- Apollo űrrepülés mű­szaki előkészítése során tehát egy részt ki kellene alakítani az univer­zális kapcsolószerkezet alaptípusát, amelyet a későbbi , űrjáműveken használnak majd, másrészt ezt az új járművek csatlakozásakor, például, ha a Szojuz űrhajót a Szaljut üráliO: mással, az Apollót a holdkomppal vagy a Skylab űrállomással kapcsol­ják össze.) Azt a megoldást választották tehát, hogy az Apollo űrhajó nem önmagá­ban, hanem úgynevezett dokkoló egy­séggel együtt vesz részt a művele­tekben. Ez az egység magában fog lalja az átzsiltpeló berendezést, s csatlakozó szerelvénye egyik oldalán Apollo típus, a másik oldalán (a Szó juz feléj új, univerzális rendszerű. Az- ameríknlak által kifejlesztett dokko 16 egység ilyenformán az Apollo űr­hajókhoz ugyanolyan médon csatla­kozik, mint ahogyan a holdrepülési kolásl művelet folyamán a Szojuz jut . aktív szerephez. E ltekintve az új csatlakozósze- relvöny beépítésétől és az élet- fenntartó rendszer módosításá­tól, a Szojuz űrhajón nagyobb változ­tatásokat nem végeztek. Némileg vál­tozott a fedélzeti berendezéseket táp­láló naptetep, s korszerűsítették az űrhajó Irányítórendszerét. Kiegészí­tették az űrhajót a randevúmanövere- zéshez szükséges további rádló-Jrány- mérö berendezéssel Is. .Ami az Apollo űrhajót illeti, ennek a szokásosnál több pályamódosító és helvzetbeállító manővert kell végre­hajtania. Ezért a megnövekerip't haj­tóanyag szükséglet fedezésére továb­kerüU meg a Földet. Mintegy két 6- rával később az amerikai személyzet két tagja megkezd! átkelését a szov­jet űrhajóba. A már említett átzsillpe- iés! művelettel együtt a két űrhajó között telefon- és televíziós összeköt­tetést hoznak létre, összesen négy átkelésre kerül sor, s így a vállalko­zásban részt vevő mindkét szovjet űrhajós felkeresi az Apollót, csak­úgy, mint a három amerikai ürutas a Szojuzt. Az átlátogató űrhajósok egyrészt együtt végeznek különféle, elsősor­ban csillagászati megfigyeléseket, másrészt hosszabb-rövidebb Időre át­veszik a másik űrhajó pi/ótájának a szerepét. Az utóbbi hároii eszte-ndő­Sz^tváláf 48 ór»i öftx«k«pc(oUs közös rvpulös után Rátérás » FökJ' körül» pátyír» A Scofúz st«rtj» __Az AimHo- 7,5 órav»l kásöMk 2 N«c Vis$z»tirét • iáskörb* Az Apollo UszáNcM vízro. A Szofuz to«zált»M- (zirazföklro 2»^ 4 A prosfram esyszarűsüett vázlata. Az első nap: júliüö 1 11-12 zfl előzetes megállapodás az államkö­zi megegyezés szintjére emelte. Nem tér hozzá kétség, hogy a kö­zös űrrepülés legfőbb célja a két űr- hatalom együttműködésének demon­strálása a békés tudományos kutatás és műszaki fejlesztés területén. Van azonban a kísérletnek egy másik, nem kevésbé fontos, műszaki szem­pontból ko'nkrét célja Is. Ha — mint remélhető — az együttes űrrepülés nem marad elszigetelt esemény, ha­nem Idővel további közös programok követik, akkor feltétlenül szabványo­sítani kell az űrhajók több fedélzeti rendszerét, szerkezeti egységét. A szóban forgó szabványosítást — távlatban tekintve — elsősorban a vi­lágűr! mentés szempontjából Indokol­ják. P ersze a világűri segítségnyúj­tás vagy mentés gyökeresen különbözni fog attól, amiről fantasztikus elbeszélésekben olvas­hatunk. Bizonyos veszélyhelyzetekben — különösen akkor, amiko'r az űrjár­szerkczetet a Szojuz és az Apollo űr­hajók részére egyaránt alkalmassá kellett tenni. Nyilvánvaló, hogy ez az utóbbi lei­adat volt a nehezebb, hiszen megle­vő, kiforrott konstrukciójú ürhaiók szerkezeti módosítását követelte. ' A két találkozó űrhajót eredetileg kü- löinbözö feladatokra szerkesztették, méreteik, életfenntartó redszereik, fedélzeti berendezéseik lényegesen eltérnek egymástól. Az életfenntartó rendszerek külön­bözősége folytán a két űrhajó belső terének a légköre Is más. A szovjet űrltajók rendszere normális nyomású (egy afmoszférás] és összetételű (80 százalék nitrogén és 20 százalék oxi­gén) levegőt, az amerikaiaké egyhar- inad atmoszférás tiszta oxigént szol gáltat. Hyenformän az összekapcsolás után nem lehet a kéb űrhajó belső te­rét közvetlen kapcsolatba hozni egv mással, hanem átzsilípelő berendezést kell biztosítani. (Nincs persze ilyen probléma az azonos atmoszférájú űr­vállalkozásokban a holdkompot csat­lakoztatták hozzá. Az univerzális kapcsolószerkezetet egységes elvek alapján, de a két or­szágban külön-külön fejlesztették ki. A szovjet és az amerikai változat csak a működtető szerkezet! elemek­ben különbözik, egyébként — a föl­di próbák és a Szojuz-18 kísérlet e- redményei szerint — a két kapcsoló­szerkezet megbízhatóan csatlakozik egymáshoz. Az eddigi Szojuz és Apollo csatla- küzóiendszerekkel szemben elónyös vonása, hogy az összekapcsolást mű­veletben, bármelyik űrhajó akár ak­tív, akár passzív részvevőként szere­pelhet. (Az aktív műveleten azt ért­jük, amikor aZ összekapcsolás alkal­mával — vasutas-szakkifejezéssel él-^ ve — az űrhajó „rájár“ a másik hely-| zetét nem' változta tó — passzív űr­járműre, j A júliusi kísérletben az ak­tív jM.rtner előbb az Apolló lesz. majd későbbi szétkapcsolás és újabb dók-' öl tartályokat helyezitek el az űrha­jón. Mivel a rádíő-összsköttetés üze­mi trekvenclái a két országban el­térőek, ezőt a Szojuz berendezését alkalmassá tették az amerikai, az A- pollóét jDcdlg a .szovjet írekvenclájű rádióadás-vételre. A nagy vállakózás Július 15-én 13 6- ra 20 perckor keizdődik a bajkonurl kozmod romban, ahonnan a Szojuz űr­hajót pályára állítják. Hét és tél órá­val (pontosabban 7 óra 22 perc 46 másodperccel) később röpítik föl az amerikai űrrepülőtérről — Cape Ca- naveralből — az Apollót.-Az amerikai űrhajó különféle ma­nőverek végrehajtása után többször módosítja pályáját, s az Indulástól számított mintegy 43 és fél óra eltel- té'vel ér a Szojuz közelébe, amely i- döközben ugyancsak végez pályamó­dosítást. A két űrhajó összekapcsolá­sa nagyjából egy Órát vesz igénybe. Eddig az időpontig a Szojuz harminc- natszor. az Apollo huszonkilencszer a kijelölt flrhajősok kölcsönös iátog.aíásaik során, földi kö limények között már megismerkedtek partne­rük űrhajójával; most mód nyílik rá, hogy a számukra Idegen űrhajót va­lóban Irányíthassák. A két űrhajó csaknem két napig repül együtt. Közös program­juk végén még egy érdekes kí­sérletet végeznek; a két űrhajó szét­válik, s az Apollo úgy manőverez, hogy a Szojuzról figyelve mestersé­ges napfogyatkozást Idézzen elő. Ez a kísérlet rendkívül pontos Irányí­tást kíván: sikeres végrehajtása új utat nyithat a napkutatásban. A végleges szétválás után a két űr­hajó saját programját folytatja. A Szojuz 38 órával később leszáll a Szovjetunióban. az Apollo pe-dj,g mtaitegy 120 óra múltán a Csendes- -óceánon. « GÓLYA VISZI / A földünk körül kerigö pályán végzett vizsgálatok nem is egy ürlaboratérium hamarosan a tudományos mutatja, hogy a föld körüli kutatás mindennapjához tar­- A FIÁT toznak. Igen szokszor ellátogat nak majd a kutatók ezekbe a laboratóriumokba, vagy a még ezután létesítendőkbe. Egy-egy ilyen „látogatás“ a zonban rendkívül költséges a mai eszközökkel, hiszen az ehhez szükséges űrraké ta árát milliákban számol­ják. Ezen a gondon akarnak segíteni a képen látható ..úrkomppal“, amely tulaj- donképjten egy sugárliajtású repülőgép, de olyan felépí­tésű, hogy képes föld kö­rüli pályára térni. Ez a Jár­mű visszatérése után újra feltölthető üzemanyaggal, és újra fel lehet használni, így tehát az utazás költségei nagyban csökkennek. Az űr- kompot egy Boeing 747 tí­pusú repülőgép a hátán vi­szi fel a magasba. Innen indal el azután az űrkuta­tókkal a fedélzetén a föld Körül kerigö laboratórium­hoz. A képen azt a pillana­tot láthatjuk — egyelőre még csak trUkkfotőn —, a- mikor a Boeing 747 az űr- komppal a hátán a magas­ba emelkedik. rmonvinm Eröseblí. könnyebb, hal­kabb — ez a három előnye annak az új 50 literes sö­röshordónak, amelyet a vi­lágon elsőként müanyaigból gyárt egy antwerpenii cég. -A hordók két részben kü­lön-külön gépen készülnek fröccsentéssel, Cyoalac A3S műgyantából és az alapot ultrahangos berendezéssel MŰANYAG SÖRÖSHORDOK hegesztík rá a hordóte-stre. A müauyaig hordó súlya 7,5 kilogramm, a hagyományos acélhordóké 23, az újabb a- lumlnium hordóké pe^g tíz kilogramm. Gurítás, kezelés közben jóval kisebb zajt o- koznak, anyaguk tetszés sae rint színezhető, könnyűszer­rel tisztíthatók, gőzzel ste- rllí-zálhatók, nem horpad­nak, nincs szükség karban- tartásuikra. Szilárdságuk Is meghökkentően nagy: a kí­sérletek során a 15 légkö- ros belső nyomást is elvi­selték, és a teli hordókat öt kilométer magasból is leej tették — semmi bajuk sem történt. A Lenin nevét viselő atommeghaftású páncélos jégtö- röhajó annak idején első volt a maga nemében. Az a- tomenergia békés felhasználásának jelképévé vált, és a szovjet kereskedelmi flotta zászlóvivője volt. Legújab­ban a Lenin jégtöröhajó társat kapott, egy újabb atom- meghajtású, (a képen), Anktyika nevű hajót, amely azóta már töri a tengerek jegét. Az Arktlka tökéletesebb előd­jénél —teljesítménye és automatizácíója Jobb. Eieje 30 méteres szélességében és gyorsaságában rejlik. Hosszú teherszállító hajósor számára Is szabaddá teszi az u- tat.^ Az Arktika akciós rádiusza szinte korlátlan, kapa­citása lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi hajók arkti- kus navigációját meghosszabltsa, és ezáltal állandóan nagyobb részt vállalhasson a nemzetközi teherszállítás­ból. A szovjet kereskedelmi hajózás napjainkban a nem­zetköz! szállítás felét b<Hiyolftja le. A kereskedelmi ha­jók száma egyre növekszik. A Szovjetűnló hajóinak szá­mával az Idén világviszonylatban Is már a hatodik he­lyen áll. A szovjet zászló alatt úszó hajók 109 ország 1100 kikötőjébe látogatnak el. A rendszeres járatok s legjelentősebbek. Ezek száma 75. ebből 50 külföldi út vonalon halad. Csehszlovák árut is szállítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents