Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-05 / 32. szám

Az Üj Ifjúság szerkesztőgárdája új' taggal gyarapodott, Seres Vlasztá- val, a leningrádi újságírói fakultás/harmadéves hallgatójával, aki ná­lunk tölti nyári gyakorlatát. Mint a nemzetközi építőtábor „veterán“ Jiarcosa, egy kis ízelítőt ad' kéthónapos murmanszki tartózkodásáról. A borostyánkő — amely 2-7 százalék borostyánsavat tartal­mazó, nem kristályos, josszlll- zálódó jenyögyanta — nemcsak az ékszerészek alapanyaga és elektromos szigetelő anyag, ha nem az őslénykutaíás szem­pontjából is fottíos. A földtör­téneti harmadkorban, tehát 40- -60 millió éve élt fenyőfák gyantájában ugyanis számos, akkori rovar- és növénytöredék került bele, és fossziUzálódoít gyantában megmaradt napja­inkig. A csiszolt borostyánkö­vekben áteső fényben tanulmá­nyozhatók jól az ősmaradvá­nyok, amelyek az idők folya­mán egyébként elpusztultak volna. A legnagyobb borostyánkő- -lelöhely a Balti-tenger partvi­déke, ahol sok évszázada gyűj­tik az elmállott homokkőből kihulló és helyenként a hul­lámveréstől feldásUott boros­tyánkövet. A borostyánt ék­szerként, orvosságként, taliz­mánként használták Európa- szerte, és számos, a kőkor­szakból származó, borostyán­ból készült használati és dísz­tárgyat találtak a régészek. A borostyán mint csereeszköz el­terjedt egész Európában, sót egyiptomi ásatások is hoztak a felszínre díszesen megmunkált borostyánt magukba foglaló ékszereket. Z larf. azt liií5z,em, neked a Knrán tiltja, lio,?y ahhoz az átk... feszítóvashoz nyúlj. Az arab fiú iné.? csak fe'. ■•■lam néz, .seb lében letúrll gyün.^yözó homlokát fekete fürtjei alatt, s eröle’.fesRii csapkod ásójá­val. .A kemény, apró. kövekkel te'ehintett murmanszki föld azonban nem adja meg ma,gát. .4llok a már kész áro-kban, s mé.g a hul­ló görön.gyök elöl sincs kedvem elmozdul­ni. Szomlxin a Pikv — De Gaule-kettös dol­gozik ütemesen. llo,gy mehet nekik olyan jól? Piky a lomba feszitóvassal nagy föld­darabokat moz.gat meg, társa pedig egyket­tőre kidobja őket, és elsimítja az árkot. — Ziad, nézd őket! Nekik sokkal küny- nyebb, S mekkora d-arabbal elkészültek már. Érzetn. tiogy legszívesebben, másr.s h.tsz- ná'.ná most azt a nebéz va.=d'trabot, de ke­zébe veszi, egvet sóhajt, és dolgozni kezd. Megy a munka! Most már nem hiába ha­sogat a hátam minden hajlásmál. ..köunvü“ kis negyvenes gumicsizmám lötyög a lába­mon, ahogy szaporán teli lapát földet len­dítek az árok peremére. Munkaruhánk véd. s egvben csalogatja is hozzánk a tiizp napsugarakat. Kitett ma­gáért ez az északi napocska! ,A nap, a kő és az undor újra megtette a magáét. Ziad elbaü'tia a vasat, s megint kezdődik a sziszifuszi munka. Közeledik a brl.gáclveTetnnk. kezében a félelmetes méter. Fölösle.ges. Pontosan tu­dom. mennvlve! készültünk el. Osntiméier- i-e... Most csak a szünetet telentl be. Csö­römpölve dobja Z'.ad ásóját az elárvult, megvetett vas mellé, rám se bederítve el- mdul niheunl. .Alig tudok kikecmeregni az árokból. Na várj csak! Egy lendítés, s a bajkeverő ásója a közeli, tócsában fürdik. \ nvWAK M.mm tgy, Ilyen apró bosszúságokkal kezdődött a munka. El is átkoztuk egynéhányszor az épftötábor ötletét. Álmunkban is ott kísé'*- tett a lapát, no meg a vonat, amelv mel­lettünk szágnldnlt dél felé. I.eningrádba. Mindenap vártuk a percet, amikor katto­gó, kacagó dalt zakatolva tovarobog a síne­ken. .Álmunkban is haionunk k! ablakain, nappal azonban csak vágyakozva bámultuk. Ké.söhh már észre sem vettük, hiszen annyi érdekesség vett körül bennünket. Pihenőink már nem fáradt hallgatásban teltek el. Nem tudtuk kire figyeljönk ha­marább, Piky érdekes, lágy orosz történe­teit vagy De Gaule fáz édesapja tiszt volt a franciaországi utazása em’ékéü! keresz­telte fgy rtátl és Marccllno portugál tár­salgását hall.gassuk-e. .A két fiú felért egy csapat - fecsegő olasszal. .A negved'k tár­sunk Armando — Gulnea-Bissaiiból, szabá- 'yos. szén sötét arca mindig hallgatagon figyelt. Tíz évig harcolt odahaza a felsza­badítás! frontban. Harmincévesen jött a Szovjetunióba — tanulni. Egyáltalán nem tudott akkor oroszul. Itt Is ritkán szólalt meg, társa Kolja, mégis jó pár portugál szót felszedett tőle. és mi ts. Előbb egv-két szőt. majd az egész dalt megtanultuk, a- melvbő! eleinte csak azt értettük; Salazar.-Armando ügy bánt a feszitóvassal, mint odahaza a géppisztollyal: keményen, hozzá­értően. magabiztosan. Akkor értettük meg Igazán, mit jelent ez a szó: szívósság. Este mindig könyvvel láttuk öt — a napi szótá­ri ada.gját tanulta, s Ismételte meg újra, míg bárunkban vígan folyt a muri. Tiszte­le tremélló. Új felfújható búváröltözék be.sorolják a tengeré.szek kö­telező felszerelésébe. Leg­inkább az európai országok búvárjai használják. Minden eddigi búvárultö- zóktöl, szkafandertől elté­rően. az iiiiisiiit tökéletesen egyesíti azokat a tulajdon sá.gokat. amelyekre a bűvár- ultözékeknél szükség van: rugalmas, teljes mozgássza­badságot biztosít, a szigete­lése kiváló. Ezt a speciális öltönyt a legjobb szigetelő­vel, levegővel töltik meg; hideg folyóvízben, tóban vagy akár a tengerben is kifogástalannl szigetel. ÜVEGROST TARTÄLY Ez a műanyag tartály benzin, nafta, olaj és hasonló folyékony anyagok föld alatti tárolására alkalmas. Hossza 12 méter, átmérője 3 méter. Befo.gadóképessé.ge körülbelül 80 ezer liter. Legnagyobb gazdaság! előnye, hogy így rengeteg fémet takarfthafunk meg, és nerfi ts rozsdásodik. SIKERÜLT amerikai kutatóknak szétszedni és ismét összerakni sej­teket. A kutatócsoport tagjai, George Veomotl, D. M. Prescott, Jerry Shay és Kaith Porter, a coloradói Boul- déri Egyetem fiatal kutatói, olyan technikát dolgoztak ki, amely tehetővé teszi a sejtmag kiemelését és más sejtbe való átültetéséi. A sejtépítést milliószámra vé­gezhetik el néhány óra alatt a laboralóriiintban. Lehet «égesnek tartják, ho.gy ezen a módon a rákos sejtek meggyógyíthalók, mivel az álUltelell új. egészséges sejtmag olyan öröklődő tulajdonságokat hordoz magá­ban, amelyek egészséges testszövet fejlődésére adnak parancsot. S yiéciális újdonság az unisuit nevű új felfúj­ható búváröltözék, a- melyet 6,5 milliméter vastag neopren műanyagból készí lenek. Rugalmas, mint a gu­mi, 'mindkét oldalát nylon védi. Egy svéd vállalat kezdte gyártani Göteborg ban. Az utóbbi négy évben a svéd tengerészet alkalma­zottai gyakran kipróbálták már. Arról is sző esett, hogy az unisuit búváröltozékel is; végre megismeri görög hazáját. Romá­niában született, később Magyarországon élt.-A szovjet diákok e.slie volt a legteljesebb — itt inindeiiki e.^y kicsit már házigazdá­nak is érezte magát. A bár kedvenc helyünk volt. Két fesíő- művészüiiik nem resteilte felkeresni az autótemetót, és a gazdag zsákmány egy fél sutó a bárunk falán sgy dús rét közepén díszelgett. Körülötte lepkék, bogarak, sőt egy kedves, golyóorrú vakand Is ki-kilesett alóla. Hangulatos díszlet, hiszen a vulka nikus ei-edetü he.gyeken, szi-khikan, gyér száraz füvön, mohán, és zuzmón kívül csak néhány fa tarkítja a tájat. De ezt Is meg lehet 'kedvelni. AKIKET MEGSZERETTEK A legkedvesebbek azonban az embei'ek volta'k. Zöld egyenruhánkon névjegy volt. de ha csoportod jelén kívül hazád színeV. is viselted, bizony gv’ak-ran meg kellett állnod. hogy megfelelj a kíváncsiskodók nem ritkán zavarba ejtő kérdéseire. Még így is kellemes volt a figyelem, a tudás­vágynak C'Z a formája. Ami pedig általában az építótáboirok 1- rántí fokO'Zott figyelmet illeti, az természe­tes. Tavaly tizenhatodszor robo.gtak szerte a szovjet honban a diákok százezreivel a vonatok, hogy a szovjet gazdaság '.egfo«i- to,sabb. legsürgetőbb objektumaiba szállít­sák őket. Segítő kezükre már a 1erve.k!>en is számítanak, s joggal! ÖRÖM ÉS BÜSZKESÉG M!. a Kltyezs ’74 épltócsoport tagjai meg­álltuk helyünket, akárcsak a többi tizen­két murmanszki csapat. E'Mf.ßK nstJPÁNl R Nemcsak miránk gondolnak vissza sze retettel. ml sem feledjük el Murma-'nsz'ifot. Nemrég találkoztam „árokbell“ barátom- mal, Ziaddal, mert később a feszítóvas- -konfliktus elsimulása után azzá vált. Hogy sose feledje el ezt a ..ktnzószerszámot“, egy fából faragott, pontos kis másával a jándékoztuk meg. Nem sértődött meg. Sőt! Büszkén őrzi legkedvesebb emléktárgya­ként. Biztosan hazaviszi Szíriába. — Másképp nem Is lehat, hiszen a ti ne­veteket őrzöm rajta — mondja. EELEITHETETLEN KITYEZS 74 Kltyezs szláv város az Idegen hódítók tá­madása után víz alá került, de templomai nak harangszavát állítólag még ma is hal­lani. Ez legenda. Mi — elevenen hordjuk ma­gunkban. Ibrahim, a fekete gyöngy, és elmaradhatatlan kísérete Táb4ir.s'/.enlelés. Ha sok az érdekesség, a figyelem megoszlik Foto: szerző BALVANYOZOTTAK Emberi szokás, hogy mi Inkább a látha­tó és hangoskodó cstllagai.nkat figyeltük. Gustavót, a perui medikust. Hosszú fekete, halászhálóvá'! lekötött hajáért, nemes in- diános vonási! arcáért festették ki magu­kat a kikötőben mellettünk betonozó mur­manszki lányok. Gustavo ősei me.gléhet ín dlánok voltak, de ö kommunlslii, és orvos lesz. Gyermekorvos.-Akárcsak chilei Imrátja, Dávid, aki e,gy év múlva végez, és egyelőre csak Kubába megv leningrádi feleségével, Natasával. Ha- ' za? Majd később, nemsokára -- szokta mon­dogatni. (Dáviddal akkor találkoztam leg­utoljára, amikor Alberto Corvalant tolmács­ként 'afsértc Leningrádban.) Emlékszem, a táhorszenlelőii müven gvö- nyörű perui népi táncot lejtették Guslavó val az El Condor Pasa Ismert dallamá ra. Ponehőjuk denevérszárnyként röpködött körülöttük. Mindenki David gyerekesen mo- solvgó szakállas arcát figyelte. Nagyon ha­sonlít jelképére — Che Guevarríra. Chilei társunk volt a föszónok az első napon tar­tott háborúellenes nagygyűlésen. AKIKET VARTAK .. Murmanszk a leningrádi diákoktól nem­csak munkás kezeket várt. .A július elején zöld folyamként bevonuló 600 diák a fia­talság hangulatát vitte magával, és a jövő építőihez méltó, kemény, politikai szem­pontból Is értékes társadalmi munkát ha­gyott maga után. Mit rejtettek ezek a sok­szor hangoztatott szavak egy diák számá­ra, aki a harmadik dolgozó szemeszterét — ahogy a nyárt brigádot nevezik — tól- tötte Itt?-Az, hogy Piky például neincs;ik a kör nyéken lakó hancúroző .gyei-ekcsapat elis­mert vezére és kedvence volt, hanem, hogv nagy szeretettel beszélt hazájáról nekünk, a munkásevknak a kikötőben, a gyűléseken, az üzletek dol.gozóinek. Ibrahim, a mosolygós szudáni újságírónk rómör, történelmi tényekkel alátámasztott előadást készített Afrika fejlődéséről. Ezek sokkalta maradandóbb s k= nnve')l>en az em­lékezetbe vésötlö leckék, mint e.gy a ke­vésbé érdekes szerző bármennyire Is meg- .győzö tanulmánya ugyanerről a témáról. S emellett Ibrahim milyen jól megállt? a helyét a bárpultnál! Az által? készített kakaó a legédesebb, koktélja a legfzlete- f'Cbb. Itt fo-lytak hideg tea mellett a forró viták. Itt tartott a csapatunkban minden képviselt orszá.g egv e.gv estet. EGY B'AR \Hiir. (IPS'ZAGrtK TAT.Ar.KOgV VK Itt ballgdttuk Marika, görög emigráns szomorú dalait, David Chile békés napja'- ról szóló ellveszélését, amilyennek még 5 ismerte hazáját. Tapsoltunk az afrikai fiúk rögtönzött zenéjének, lanultnk liuüámző. ritmikus láncukat, de ezt csak ők tudják oly kitünően. Kissé ügyetlenül előadott csárdásunk és polkánk — !ám|)alázunk volt — tetszett. Később titokban meg keillett ta- nítan' rá Szását, Nvinát. Vityát, Ziadot, Si­mont. De még De Gaale-t Is. Megígértettem vele, hogv többé nemcsak nekem adia e'ő annyira élethűen a dzsungel történeteit, 'ölcg a zöld kf.gyóról, amelv villámként csap le a pálma koronáiból, l.gy -ni! Jaj...l Megünnepeltük a napot, amikor a guinéa- -blssau-i dzsungel Ismét az állatok blro dalma lett, kivonultak belőle a gyilkoló emberek. Nemsokára teljesül Marika álma

Next

/
Thumbnails
Contents