Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-05 / 32. szám

5

Kráfovslí^ Chlmec (Ktrályhel- mec) kűzpontJálMii, egy szép. világos épületben van a könyvesbolt. A polcok roskadásíg megrakva könyvekkel, a pult mögött pedig egy mosolygós, kedves asszony. ..PAcancsoI- Joii“. fogadott, amint beléptem.

Majdnem zavarba jöttem. Elmondtam. mi járatban vagyok, .hogy írni szeietnék a könyvesboltról,

— Még Bratislkvában Is tudnak rólunk? — kacagott csengő hangon Michaták júlía, a könyvesbolt vezetője. Annyira kedves volt, hogy úgy éreztem, ha most azt mondaná, vegyek őOOO korona értékben könyvet, nem tudnék ellent mondani. Aztán beszélgetni kezdtünk er- ről-arról, de a mosoly egy

.SZERETEM

AZ

• (•

percre sem tűnt el az arcáról. Talán akkor halványult el kis sé, amikor a -könyveladásról, az emberek irodalomszereteté- röl kezdtem érdeklődni.

— Nehéz volna megmondani, mennyire szeretik az emberek az irodalmat. Tény az, hogy sok könyvet vesznek. Hogy elolvassák e azt már sajnos nem ellenőrizhetjük. Azt hiszem, senkinek sincs annyi pénze, hogy csak .sznobizmusból vá.sá- roljon könyvet, ezt az a tény Is alátámasztja, hogy viszonylag sokkal kevesebb verses kötet fogy el, mint regény, történelmi feldolgozás, lexikon. Pedig nagy kári

— Miért tartja ezt olyan nagy bajnak?

— Tudja, én nagvon szeretem a verseket. Néhány éve

még a városi CSEMADOK nál szavaltam. Sajnos, erre most, már nincs időm. Három fiam van. a háztartás nagyon sok időt elvesz tőlem. De a verseket továbbra is szeretem, és az a véleményem, hogy egy vers az ember lelkivilágának legtisztább tükre. Kár, hogy ezt kevesen érzik így, vagy Inkább értik meg,

Júlía asszony 1983161 dolgozik a könyvesboltban. .Azelőtt a járást nemzeti bizottság alkalmazottja volt. Az Irodalom szeretet tette öt könyvesbolt vezetővé. Ezzel viszont kereskedő is lett. Nem téit, hogy nem lesz jő üzletes?

— Kezdetben igen. de eze ken a nehézsé.geken gyorsan átsegítettek. Elsősorban Tolvaj Bertalan segített sokat és a CSEM.ADOK, amely most is az egyik fő támaszom. Az ellátottságunk különben kitftnö. Nyugodtan mondhatom, hogy k! tudjuk elégíteni az olvasók í- gényeít. De ez már a szervezés' kéi-dése.

— Engem ez Is éiéekelne ■— vetettem közbe.

— Hát jó, elmondom. .Negyvenöt falu tartozik hozzánk. A megrendeléseknél ezzel szá- raol-ní kell. Mind.g úgv rendé lem a könyveket, hogy ha csak egy részét küldik is, körülte- lül elég legyen. Különben sok könyvbizalmi dolgozik együtt velünk. Az 6 .segítségükkel kiállításokat rendezünk falvainkl>an, az iskolákban. Még sosem fordult elő, hogy vissza kellett volna küldeni akár csak néhány példányt Is.

— Azt látom, hogy könyvekben jő az ellátottság, de kevés a lemez a pultokooi.

— Igen, sajnos, ez valóban így van, de higgye el, ez nem a ml hibánk. Nem tudom, miért, sem magyar nótákat és népdalokat, sem beat- és tánczenei felvételeket nem kápunk .megfelelő mennyiségben. A tervet azonban így Is teljesítjük. Ennek nagyon örülök. És az Is nagyon jó, hogy az embereket a világirodalom Is érdekli. Az viszont baj, hogy nem tudunk külön ;isszejövete!eket szervezni az olvasókkal, pedig erre nagy szükség lenne, hogy felmérjük vásárlóink olvasottságát. De maga az a tény, bog találkoznánk velük, és ők is megismerkedhetnek e.gymás- sal. már ez is nagyszerű lenne: .Az egyetlen Ilyen lehetőség az frő-olvasó találkozó, ezzel élünk Is a lehető leggyakrabban szervezünk Ilyen találkozókat. Az érdeklődés nagy, és ez azért megnyugtató.

Számomra pedig az a megnyugtató, hogy ebben a könyvesboltban. mely szintén a kultúra fellegvára, egy. az irodalmat, a művészeteket nagyon szerető vezetőnő dolgozik.

Neszméri Sándor foto: arch.

A

z utolsó földrajzi rekord 1960 jaiiuáriáhan szUlelott meg: Jacques Picard a Csendes-óceán Mariana-árkóban 11 300 méter mélyre merült 1«.

A következő esztendőben, 1961. április 12én Jurij Aleksze levies Gagarin útnak indult űrhajójával: elhagyta a Föld szilárd talaját, el a földi atmoszféra támaszát, elsőként szök ■í-int úgy magasba, hogy nem hullott vissza. Az ember a mi jlt'íünkben fejezte be a Föld megismerését, és a mi életühk- ben érkezett meg egy új, ismeretlen világ határmez.sgyéjére.“ Hogyan követhetjük figyelemmel a tudomány számtalan e redményét? Hogyan tájékozódhatunk a végtelen sok folyóirat. szakkunyv és publikáció világában? Mi a fontos és mi • kevéslié fontos? Mit kell ismerni? És mit lehet figyelmen kívül hagyni?

Gyakran teszünk fel ilyen és hasonló kér léseket. Az elmúlt századok tudósai még iiniTerzális tudósok, polihisztorok voltak.

.A tudomány mai szakosodása azonban ezi már nem teszi lehetővé. Naponta születnek áj. tudományágak, új elméletek, régi törvényeket, .cáfolnak meg, egész, tudományos rendszerek dőlnek öss'ze. A hatalnfas meny- nyiségü információ labirintusában való tájékozódást segíti a Magvető Könyvkiadó úi ismeretterjesztő sorozata, a Gyorsuló idő. Tudósok, írók, esztéták, a legkülönbözőbb területek szakemltorei mondják el véleményüket egy-egy sokakét foglalkoztetó kérdésről.

A sorozat első könyve a Kimeríthetetlen anyag, a kiváló fi- zlku.s, Marx György dolgozata. Érdekesen és közérthetően magyarázza a szerző a mai fizikai kutatás legfontosabb ered- - méiiyeit, s elvezet addig a pontig, ahol már mi tesszük fel a merre tovább? és meddig tovább? kérdéseket, érezvén a szédítő távlatokat, lehetőségeket meg az elméleti-etikai össze függéseket. A kutató világos gondolatainak és nagyszerű Íráskészségének eredménye ez a kis könyvecske.

z z z

Foglaljuk össze a dolgot: élet tehát nincs.

— Dehogy nincs. Csak önmagában nincs. Élet van, csak nem tehet az anyagtól elválasztani. Az élet az anyagnak egy sajátossága, szerkezetének következménjre. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, da nem választhatom le az ajakról, és nem tarthatom egyik kezemben, és a másik kezemben az ajkat, mert a mosolygás nem más, mint az ajak játéka.“ Szent-Györgyi Albert szellemes képzelt interjújából idéztük a fenti sorokat. Ez az írása több érdekes rövid dolgozatéval és az 1974-ben készült nagy sikerű tv-interjúval együt alkotja

GYORSULÓ IDŐ

a sorozat második kötetét. .Az élet jellegének nagyon egyszerű és könnyen érthető biológiai magyarázata mellett a nagy tudós számos társadalmi és tudoményetikei kérdé.st tárgyal, olyan perspektSvából szemlélve őket. ahonnan már nem tudományágak és eredmények, országok és népek látszanak, hanem az emberiség, amelynek hatalmas lehetőségei vannak, da soha-nem-volt veszély is fenyegeti — képes elpusztítani önmagát. Mi a feladata ilyenkor egy tudósnak? Mik a tudomány további ichetöpégei? .Mélyüljöne a kutatás, vagy az eddigi ismereteket próbáljuk másképp, jobban kihasználni? E- zokre a kérdésekre válaszol hatalmas tudásanyag és ritka élettapasztalat alapján Szent-Györgyi Albert Az élet jellege című kötetben.

X Z X

......ráuié nélkül, lugosz nélkül, az ész hatalma nélkül nagy

művészetet még sohase csináltak, nem is fognak, mert nem lehel... De nemcsak az Arisztotelé.sz logo.sra és logikája van, és az, ami a filozúfia történetében máig ezen a néven szerepelt és szerepel: van másik is, például a művészi látás logo- sza, rációja..,“ Fülep Lajos, a magyar képzőművészet egyik legnagyobb szakembere mondta ezeket egyik intsrjújában, Csontváry kapcsán. .A sorozat harmadik kötete négy írást tar talmaz. a modern magyar képzőművészet nagy alakjairól, Rippl-Rónairól, Csontváryról és Darkovitsról. Fülep Lajos szakértelemmel és szenvedéllyel vezeti az olva.sót a képzőművészet világában, vitatkozik, érvei, bizonygat — s közben sok-sok újra tanti.

XXX

Illyés Gyula, a magyar nyelv talán legnagyobb élő mestere írja Anyanyelvűnk című eszmefuttatása elején: „Anyanyelvűi kaptam e nyelvet. Elvártam volna, hogy miként apámtól a vért, ezt is egészséges állapotban kapjam. Ne kelljen még ezzel is bíbelődnöm. Ha egy egy kifejezésről, melyet magam is használtam, kiderül, hogy rossz, úgy érzem, mintha pénz- hamisítók kezébe kerültem volna.“ Nagy fró szép gondolatait tartalmazza a könyv amelyben az otthon élménye, a köznyelv és a költői nyelv viszonyának a kérdése, a nyelvrokonság, a nyelvhasználat problémája, a nyelvmüvolés és a nyelvművelők feladata élniényszerüen és programadóan benne van. Nem nyalvtiidományi értekezés, hanem vallomás — Illyés Gyula vallomása a magyar nyelvről, s ezen keresztül önmagáról. Tanulságul mindnyájunknak! Bál>a Iván

MAUPASSANT

Guy de Maupassant a- múlt sízázadnaJt CsehOAr és Mérimée mellett a legnagyobb eíltíeszétőie. 1650. augusztus 5-én Normandlában született Dieppe mellett a MlromesnlU kastélyban. Gyermekkorát a tengerparton. Etretatban töltötte. (Könyvel JövedeLmébö! Itt épít később magának házat.) KöaépisikoSai tanulmányait nagyrészt Rouenban végezte, ahol anyjának és anyai nagybátyjának gyermékkorl báTétja, Fiaaibert élt. Flautiert a példakép és tanítómester. Maupasfsant így vall erről: „Két ember egyszerű és ragyogó tanítása adott nekem erőt hozzá, hogy újra meg újra próbálkozzam: Louis Boullheté és Gustave Flauberté... Hét évig dolgoztam Flaubert-rel. Ez alatt a hét év alatt írtam verseket, rajzokat, elbeszéléseket, sőt egy csapnivalóan rossz drámát is; egyetlen sor sem maradt belőlük. A. mester mindent elolvasott, aztán vasárnap, míg megreggeliztünk, elmondta véleményét, s lassan-lassan belém oltott két-három fő elvet, hosszú és türelmes tanítása e- redményét. A hét év alatt az íré mesterségéből és művészetéből annyit tanultam, amennyihez negyven év tapasztalata is kevés lett volna.“

Mint katona részt vett az 1870—I871-es porosz-francia háborúban, utána, hogy megélhessen, küilönhöző m i n iszté rlum ok ban h 1 va taln ok oskod ott.

Első nagy íi'ól sikere Gömböc című novellája, amely 1880-ban Zola Médaml esték című kötetében jelent meg, és Maupa.s.sant alig tízéves írói pályájának a kezdetét jelenti. Ettől fo.gva tíz éven át több száz novellát, több száz cikket, egy kötet verset, tivbb színdarabot és hat jelentékeny i-^ényt írt. Nagy regényei közül az Egy asszony élete még Flaubert és Balzac közvetlen hatá sát mulatja, de A szépfiú a párizsi közélet és a párizsi erkölcsök kíméletlen leleplezése, már egészen egyéni alkotás. Többi re.génye is (Erős. mint a halál, Pierre és Jean, A mi szívünk) finom lélek-rajzával. a környezet éles megvilágításával a világirodalom nagy művei közé tartozük.

Maupassant a novella műíajában a legnagyobb. Témáiban szinte kifogyhatatlan, stílusa, szerkesztőképessége, környezetrajza mesteri. Vannak paraszt novellái, ellenállási novellái (a porosz-francia háborúból) és főképp úgynevezett nagV noA-ellái, amelyek valóságos kisregények, egyegy arokép, egy-egy sors, egy-egy környezet köré sűrítve. Egyike ezeknek a Gömböc Is. A Gömböc írójának titka az volt, hogy az Ismeretlen az ingerlő i.smeretlent, a felbukkanó váratlant tudta megmutatni. Legkisebb trá.sa is csupa felfedezés és csattanó. De a meglejXítéseket nem kívülről vis-ri be a történetije; minden belülről, a tegtej-mészeiesebben bomlik ki. Mindegyik eltxDszóiése, s rögtön a Gömböc iAy csupa örvénylés. Ezért olyan gyors, sebesen pergő a Maupassant-novella.

Renoir jegyzi meg egyszer előtte:

— A színek királynője .mégis a fekete.

De hamarosan nieglel-edkez-ik róla.

Mauoass-ant azoniian soha. ,

A lángoló vörösekbe és sárgákba, az édesen remegő kékes, zöldes, és rózsás árnyalatokba, a felejthetetlen .gyilngyházsz-jrkéte ö . mindig vastagon belehúzza a feketét. Minden történetében és m'nden neveté.sében ott a fekete. Alig lehetne Maupassant művészetét egysze rűbben és teljesebben jellemezni, mint ezzel az ellentéttel és feloldhatatlans4g,gal: a könnyű, égő színek között a kegyetlen feketével. Nála a színnek és a fénynek bűntudata van. Ezért olyan gyors, sebesen pergő és drámai a Mau-passarrtmoveÜa.

1890 körül elméje lassan elborult, és utolső évelt, haláláig már többnyire ideggyógyintézetekben tölti. 1893. július 6-án hal meg Blanche intézetében. Néha még jól érezte ma.gát. De többnyire elmerült a sötétben. Végrendeletében úgy kívánta: a meztelen földbe temessék; koporsó nélkül. Rö.etön a földdel akart érintkezni.

Hogy műve elől minél hamarább eltűnjék a rom landó test. (~t—)

Ki tud többet JÓZSEF AHILARÖL? IV.

,.S miindd, mit ériül annak a sorsa, ki költő s fél és így dalol; felesége a padlót mossa s u másolás után lohol; neve, ha van. csak árnvédjegy, mint akármcly mosóporé, s élete, ha van élte még egy, a proletár utókoré?!“

■Az 1931 márciusában megjelent kötet köteles példányait alig kapja kézhez a rendőrség, azonnal lefoglaltalja. .A nyomdász csak nehezen tudott megmenteni néhány száz példányt a költő (és az utókor] .számára. Júniusban elkészült a budapesti ügyé.szség vádirata, amely szerint a költő e verseskötetében a ,,Szocialisták felirat alatt közzétett versben kivételes hatalom fennállásának Ideje alatt a munkás- nsztályt a tőkésosztály ellent gyűlöletre izgatta“, és „ugyanezen könyvben Villonról meg a vastag Margóiról szóló ballada című vers által szemérem-sértő iratot kereskedés céljából együtt előállítottak“. A költőt nyolcnapi fogházra ítélték, de ö fellebbezett, így a büntetés végrehajtását három évi tartamra felfüggesztették. Ez a ,,nyitány“ arra figyelmeztet, hogy kemény ^vek kapujában ál] jőzset Attila. Eddig csak a rendszer képviselőt részéről érte támadás (egyetemi professzora, az ügyész, a bíró), most a vele egy sorban menetelök bántják meg.

A Moszkvában élő magyar emigráns írók és költők lapja, a Sarló és Kalapacs 1931 iűnlusi számában látott napvilágot a Moszkvai Pro- letártrók Szövetsége magyar csoportjának plat formtervezete. amelyben József Attiláról akkor állapítják meg, hogy ,,a fasizmus táborában keresi a kivezető utat“, amikor már nktlv tag 'a a pártnak, elkobozzák forradalmi verseskötetét, és a prolelárköltészet megújítására tör.

Igaz, a későbbiekben sok emigráns író 'ke mény hangon száll szembe a platformtervezet téves nézeteivel, a kemény támadás letört a költőt. Fellndtiltságának hó tükre Fábry Zoltánnak írt levele és válasza az újságcikkre: ..Kiállók hát, hiszen joggal állíthatom, hegy proletárlrö vagyok, noha a plattormtprvezet röviden fasisztának nevez.“ Ezek után Itthon is gyanakvó légkör vette körül, ez elkedvet- lenltetté a költőt.

„Tudod, bog; nincs bocsánat,

Illába hát a bánat.

Légy, ami lennél: térti.

A fú kinő utánad.

A bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed.

Hogy bizonyság vagy arra, legalább azt köszönjed.

Megcsaltak, úgy szerettek, c.saltál s így nem szerethetsz.

Most hát a töltött fegyvert szorítsd üres szivedhez, vagy vess el minden elvet s még remél) hú szerelmet, hisz mint a kutya hlnnél abban, ki bízna henned.“

1932-ben lesz szerkesztője egy Induiö folyóiratnak, a Valóságnak. A lapot egyetlen, júniust száma után elkobozzák, józset Attila ú jabb perbe keveredik, mikor Illyés Gyulával és Szlmonldesz Lajossal röpcédulár- .szerkeszt, melyben tiltakoznak a. Kommunista Párt lein- ,gott vezetőinek, Fürstrtek. és Saliatnak rögtön- itéirt bíróság elé állítása ellen. P.lr nappal a röplrat megjelenése után a költőt ts bíróságra idézik, és 200 pengő pénzbüntetésre Ítélik, amelyet azonban hárómévt próbaidőre felfüggesztenek.

Ez a társadalmi helyzet nem könnyítette meg józset Attila költészetének kibontakozásét. Pedig a költő nagyszabású kísérleteket tesz, hogy megteremtse a magyar proletárll- rát.' Tömeg, Lebukott Anyám, Aradat, Szocialisták, Munkások című költeményei kétségto- ienül nem hibátlanok, hiszen még csak az uj- játeremtés kezdetén Jár, A kísérlet azonban tanulságos, eredményes. A képek, melyeket a helyzetéről lest, sötétek, mert a költő Illúzió és Idealizálás nélkül ábrázolja a munkások sokszor embertelen sorsát. Több versében erős érzelmi, gondolati hatást kiváltó képekben je lenttt meg a városi munkásoknak, parasztoknak, a dolgozó kisembereknek és az értelmiségi sorban tengödöknek a sanyarú életét, figyelmeztetve az összefogás szükségességére.

A reménytelen kort, az emberek sivár, ki lá-tástalan sorsát a szomorú, hideg ember nélküli táj klhaltsága. kopársága a Határ és Holt vidék című verseiben adja legjobban vissza.

A költö lépésről lépésre kerül közelebb a célhoz, hogy kidolgozott művészetszemléletét megvalósíthassa. Cikkeiben, tanulmányaiban sok mindent kellett önerejéből tisztáznia, téves hiedelmet eloszlatnia. A 30-as évektől újfajta versépltö technikát alkalmaz, melynek első remeke a Külvárosi éj. A konkrét szemléleti élmény, a társadalmi kép váltakozik Itt tökéletes összhangban a tájképekkel; az ódat szárnyalást négy kemény sor hozza vissza a földre:

„Az éj komoly, az é) nehéz. ^

Alszom hát én ts, testvérek.

Ve iiljön lelkünkre szenvedés.

Va csfpje testünket féreg.“

Minden Izében tökéletes, nagy vers a Külvárost éi. Méltó társai a kővetkező években j-Tületnck. ám a kísérletek nyomai mér hamarább felbukkannak. E nagy, eddigi kísérletezéseit, teóriáit csúcsra Juttató költeménye mellett jelentkeznek olyan motívumok Is, me- Ivak a kővetkező esztendőkben bontakoznak ki. A népi kuitúra, népköltészet, népdalok tanulmányozása után ezekben az években találkozik József Attila Bartók Béla művészetével. A kanász vagy a Medvetánc című versében nem nehéz felledezni Bartók ösztönzését. A másik új motívum: betfegségéiiek tünetei most kezdenek költői képek, téma tormájában felszívódni költészetébe. Ismét gyötörni kezdi gyomorbaja, amelyet kezelőorvosa, arra hivatkozva, hogy betegsége Ideges eredetű, pszichoanalízissel gyógyít. A költő ekkor kezdi hlpochondrlés módon önmagában felfedezni a betegség tüneteit. Ebben az Időben sokat löp- rnngett betegségéről és a pszichoanalízis során megismert tanokról. Később ez a tudása .-Sind traglkusabbá teszi.: költészetét. Oj elképzelései konfliktusokba, félreértésekbe keverik a költőt. Külvárosi éj c. versét sem fogadják elismerően, a Társadalmi Szemlében megjelent bírálat pedig összesűrítve felszínre hozza mindazt a nézeteltérésí, elrenszenvet, féltékenységet, amely a mozgalomban megnyilatkozott József Attila Iránt, ö ezt úgy veszi tudomásul, hogy költö csak az lehet, aki a „történelmi feladathoz Illően bonyolult, sokszor ellentmondásokkal összetett, önmagában is feszültséget hordozó-teremtö egyéniség.“ Mint ahogy 6 maga megfogalmazta: ..Költö az, aki látja az okokat, összefüggéseket és ezért észreveszi a Jelenben a jövőt. „Kit a szó nevén szólít“; Kinek úgyszólván minden dolog személyes Ugye.“

Mozgalmi ténykedés, zaklató perek, bizalmatlanság, bánat, betegség: ez jellemzi József Attila költői korszakát a harmincas évek elején. De nem térhetett le megkezdett útjáról, mert öt „a sző nevén szölltotta“.

1. kérdésünk; Ml a kezdő Idézet elme? Melyik verseskötete miell togják perbe a kőitől?

2. kérdésünk; Soroljatok lel pár, moszkvai a- migráciöban élt fróti

3. kérdésünk: Melyik verséből veié a második Idézet?

i. kérdésünk: Soroljátok tel József Attila legalább öt versét, melyben betegségével és a pszichoanalizisssi foglalkozik!