Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-05 / 32. szám

xxjv. Évfolyam — is7s AUGUSZTUS 5. ara 1,— KÍÍS f ■> 4 i ^ s­i *% %íí n '■'1 V !■> dkílcltt: U4 ''ÍjskS tÍ­Annak idaján IrSanyiri Brazsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága i'utitká rának amerikai látogatása alkalmából a világsajtó úgy kommentálta ezt az utal. hogy földünk lakhatóbbá vált. Most, az európai biz tansági értekezlet csúcs- szintű zái'ószakasza iitíin jobb kifejezést keresve sem találnánk, mint azt, hogy Európa lakhatóbbá vált. Nem véletlen, hogy éppen Brezsnyev elvtárs amerikai látogatása után született ez a mondás. A Szovjetunió po­litikájának meghatározója kezdettől fogva az egyete­mes béke megteremtése. An nak idején még Vlagyimir lljics Lenin elvtárs fogal­mazta meg a különböző i- deológiájü rendszerek békés egymásmelleit élésének el vét. A szovjet állam min­denkor ezt az elvet követte. Különben is éppen a Szov jetunió viselte a borzalmas második világháboró legiia gyobb terhét, és nyilvánva­ló. hogy az a nén. amely i- Íren tapaszlalatot szerzett, békére vágyik. Leonyid Brezsnyev elvtárs ezt a hel­sinki csúc‘'ártekezleten pél­dául így fogalmazta meg: ,.Az a nemzedék, amely át élte a másndik világhábarii szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozás­nak a történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései ahhoz az európai nemzedék hez és szívéhez is szólnak, amely már a béke körülmé­nyei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi. hogy másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Eii répa földjét a kél világhá- burü alatt. liáiniincháruin európai allum. az Egyesült .Államuk és Kanada legfel sobb p<iiilikai és allami ve zeioi azért gyűltek össze Hsisinkilien. hogy közös e- rövcl olyan kontinenssé »ál tozlassák Európát, amely mindörökre megszabadul a háborús megrázkódtatások túl. .A békére való jogot biz tosítani kell Európa vala­mennyi népe számára, ter­mészetesen amellett va­gyunk, hogy ugyanezt a jo­got biztosítsuk földünk va lamennyi népe számára.“ Nemcsak Európa, hanem a földkerekség egész népe Helsinkire tekinteti, mert az a földrész, amelynek jelené­ről és jövőjéről ott tárgyal­lak. ebben az évszázadban két világháború több mint BO millió halottjával írta be a nevét • liirlénelem fekete könyvébe. A legmagasabb szinlii küldöttségek éppen azzal a céllal gyűltek össze a finn fővárosban, hogy nemzetközi érvényre emel jék harmincöt kormány aka­ratát: váljék ez a kontinens az intézménvesített béke és biztonság földjévé. A történelemben ilyen nemzetközi niegéllapodásrs egyelőre nem volt példa, s kétségbevonhalatlan, hogy az európai biztonsági érte­kezlet az államközi kapc.so latok történetének kiemel­kedő eseménye. Hosszú utat kellett megtennünk, sok kel­lemetlen tapasztalatot él­tünk át, amíg Eiiróna kor- mánvai. a Szovietiinió és a szocialista országok állandó béketörekvése nyomán lét lejuhclett ez az értekezlet. Népünk saját múltjából ta­nulta meg. milyeo hosszú utat kellett megtenni, míg eljutottuk odáig, hogy nem zetközi dokumcninmmal szentesítsék Európa béké jét. Európa szívében élünk és hazánkon két világhábo rú söpört végig. Közöttünk még sokan élnek, akik vé­gigszenvedték a két világ­égés borzalmait. Harminc évvel ezelőtt ép­pen hazánkban fejeződött be a második világháború ii- tolsó csatája. Lehet, vélet­len, hogy éppen e jubileum alkalmával került sor a *ör ténelmi jelentőségű doku­mentum aláírására. Rusláv Hiisák elvtárs. a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk el­nöke is ezt . hangsúlyozta a Rsiicsértekezleten elhang zott felszólalásában: „Páratlan történelmi jé- lentőségü összejövetelünkre röviddel azután került sor. hogy megemlékeztünk a fa sizmiis leverésének és an­nak 30. évfordulójáról, hngy oly gyakran és oly súlyo­san megpróhá'tatoti földre szünkön véget ért a máso­dik világháború. Amikor oly fájdalma.san behegedtek a fasizmus elleni harc és a második világháború sebei. A háború utáni évek telje sen ellentmondásos fejlődé se tanúi voltak. Tanúi vnl- tak a tartós és igazságos béke megteremtésére irá­nyuló erőfeszítéseknek, de a feszültségeknek is. amely megbontotta e politikai, gaz­dasági és kulturális egyUI! működés kapcsolatait. Tanúi voltak az alkotó erő, a ler­meloerok. a tudomány. a technika és a kultúra, az al­talános európai haladás ro- banios fejlődésének, ugyan­akkor annak is. hogy rop pant anyagi és emberi erő forrásokat fordítottak pusz­tító eszközök fejlesztésére. Európa, mint már annyi szór történelmi útkereszte­ződéshez ért. Szemtől szem­be az előző fejlődés veszé­lyességének és annak felis mérésével, hogy a béke an nak elengedhetetlen feltété le. hogy a tudomány és a technika vívmányait a né­pek jobb élete érdekében használják fel, mind határo­zottabban tért hódít az a ludat, hogy az atomkor vi sznnyai között nincs más észszerű alternatívája az ál tarnak kölcsönös kapcsola­tainak. mint a békés egy­más mellett élés. Ez »olt a fő indíték, amely oda veze telt. hngy Európa lépten a válaszkeresós útjára, hogy feleljen azokra a kérdések­re. bony érvénycsitsiik és fejlesszük azt, ami bennün két elválaszt, hogyan iktas­suk ki 4 háborút a társada­lom életéből.“ Helsinkiben új fejezet kéz dődött Európa és talán az egész Föld történetében. Nem tévesszük azonban szem elöl. hogy az imperia lista hatalmak óriási anyagi gazdagsággal és hatalmas katonai arzenállal rendel­keznek, s szeretnének meg­álljt vezényelni a nemzetkö­zi enyhülésnek. F.nnek eile nére örömmel és bizakodás sál tekintünk előre, az a legfontosabb, hogy elindul tunk ezen az úton. Vajon mi a legértékesebb, amit egy nem­zetközi diáktalálkozóról a résztvevők maguk­kal visznek? A barátság! A litván Roma és a ^ilinai Milan is egy életre szóló barátságot kö­tött a diákbrigádosok első nemzetközi feszti­válján, a tátrai EUROCAMP FICC-ben. Feszti- váli riportunk a 2. oldalon. Fotó; SERES az olvasók ízlésének. Az ol­vasók lelkének apró lezdü- léseit azonban nehéz kita­pintani. Ezért elhatároztuk. h,ogy megnyitjuk Kaleido­szkóp című rovatunkat, a- melyet kizárólag az olvasók kívánsága szerint akarunk összeállítani. Ezért írjátok meg, kiről, miről akartok olvasni rípor tot, cikket, tájékoztatást! Itthonról, külföldről, a rég­múlt időkről, a tudomány és a technika világából, a művészetekről és még mi mindenről? Izgatottan várjuk levelei­teket. Felhívjuk a SZISZ-alapszervezetek és járási bizottságok figyelmét, hogy az Cj Ifjúság 33. száma mellékletként közli az évzáró taggyűlések és a pionírszervezet választási gyűléseinek módszertani se gédanyagát és irányelveit. Lapunk emlí­tett száma a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának utasítására nagyobb pél­dányszámban jelenik meg, s az érdeklő­dök a járási bizottságokban beszerezhe­tik. Minden vágyunk az. hogy a lapot olyan tartalommal töltsük meg, amely megfelel — Ittál már Mirindát? — Ittam, de már rég nem kapni citromosat, pe­dig az a legfinomabb. — És a másik kettő? — Azok is finomak, de az előbbit sokkal többen keresik. Nem tudod, miért tűnt el a piacról? — De igen! Jártam a Mirinda „gyárban“, és meg­kérdeztem az illetékeseket, miért nincs citromos Mirinda. S ha tudni akarjátok, olvassátok el riportunkat a 3. oldalon. Foto: Zolezev­AZ IFJtSAG ÉS A TÜD0MÄNY0S-MÜSZAK1 FORRADALOM .A XX. század második felének emberisége a társfldalmi, a tudományos és műszaki forradalom korát éli. Az atomener­gia felhasználása, az automatizálás, a kibernetika széles körn elterjedése, az új ipari anyagok felfedezése és alkalmazása, az űrkutatás kibontakozása a civilizációs feljlcdésnek legja lentosebb eredményei. .A tiidományos-maszakí fejlődés a szo­cializmusban a népgazdaság fejlődésének egyik legalapvetőbb tényezője. A tudomány és a technika vívmányainak bcvezelé se fokozatosan kiszorítja a termelésben a kézi és nehéz testi, valamint a nem szakképzett munkát. Ennek következtében a tudományos-műszaki forradalom a szocialista társadalom la Iáján hatékonyan előmozdítja az emberi kultúra kitelje.sedé sél. Gnnduijiink csak arra. hogy az automatizált, fokozott tér melés hozzájárul a társadalom igényelnek teljesebb kielégí­téséhez. A másik oldalon a gépi munka sokoldalúbb alkalma zása teliermente.siti az embert, több a szabad idő. amelyet ki-ki kedve, érdeklődése szerint tölthet el. Ezért nyugodtan elmondhatjuk, hogy a ludományos-muszeki íorradaloni jelen lös mértékben hozzájárni a szocializmus alapvető céljainak megvalósításához, ez pedig az einlier igényeinek a lehelő leg­teljesebb kielégítése. A társadalmi, tiidoináiiyos és műszaki fejlődésben egyre na.gyobb szerepet tö'lt be az ifjúság. .A szocializmusban a tár- .sadalom és az ifjúság célkitűzései lényegében azonosak. A szocialista társadalom megteremtette a feltételeket az ifjú Ság sokirányú tehetségének kibontakozásához. Viszont elvár ja, hogy a fiatalság alkolóerejével, lendületével, az új iránti fogékonyságával járuljon hozzá a szocializmus teljes felépí­téséhez. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az ifjúság eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A- tiidományos-múszaki kutatásban dolgozók túlnyomó része természetszerűleg a fiatalabb nem­zedékhez tartozik. Hasonlóképpen van a termelés irányításá ban is. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben egész sor mozgalom .se gíti a tudományos-műszaki haladást. Mi is sűrűn foglalkozunk a Zenit mozgalommal, amely idestova négy éve támogatja az újító és ésszerűsítő, feltaláló SZISZ-tagokat, egyszóval a mii szaki fiatalok alkolóképességét. felentos mértékben járni hoz zá a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött szocialista racionali záciős programjának megvalósításához. Erről a mozgalomról a párt- és az állami szervek is nemegyszer eli.vmeréssr.l szál lak. Évről évre megrendezik a Zenit országos vásárát, ame lyen bemutatják az ifjú feltalálók legjobb munkáit. Sót. az utóbbi két esztendőben a Zenit a brnói nemzetközi gépipari nagyvásáron is bemutatkozott, ami kétségkfvül a legnagyobb elismerés jele. Mint már korábban emlitettük. a tiidomáiiyos és műszaki forradalom teljes kibontakozása a ma és holnap ifjúságának magas színvonalú civiliz.iciójál teremti meg. ezért lecfolih ér deklink, hogy legjobb belátásunk szerint cselekvő részeseivé váljunk az újért folyó harcnak. (P)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents