Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-29 / 31. szám

1 J Köztársaságunk nemrégen egy további afrikai országgal vette fel a diploináciai kapcsolatot. Prágába megérkezett a Libériái Köztár­saság első rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; Joseph Ilart- fort Graham. A Szovjetunión kívül, amely Libériával már 1973 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatot, a mi köztár.saságunk további szo­cialista ország, amely diplomáciai kapcsolatot létesített ezzel az új állammal. A FEKETE FÖLDRÉSZ 1619 augusztusáltaii egy nap az emerikai Jamestown kikütőben a holland fregatt 2Ü megbilincselt négert tett partra. Ezek voltak A- merikában az első rabszolgák. Kétszáz év alatt — különböző ha­jókon — kb. egymilliót szállítot­tak az országba. A viszontagsá­gos úton százezren pusztultak el. Ügy látszott, a könyörtelen oab- szolgatartók az egész afrikai Koti- tinenset ki akarják pusztítani. .A nyugat-afrikai partoknál, ahol a legtöbb rabszolgahajó horgotiyt vetett — nagyszerű tennéíjzetes kikötőhely volt az erdős félsziget, a Hokel folyó torkolatánál. A fél­szigetet egy portugál tengerész, Pedro da Sinatra fedezte fel 1460- ban, és Sierra Leone-nak — 0- roszlánok erdejének — nevezte el. ■A félszigetről, majd később az e- gész, hasonló nevű országból, az erősebb angolok kinyomták a por­tugálokat. Ezen a félszigeten, annyi tragé­dia színhelyén, ahonnan bilmcsek- ben hurcolták el a rabszoilgákat -Amerlkálta, van Freetown — ami szabad vágost jelent. A parlament 1807-ben megtiltotta az emberek­kel való keresikedelmet, s néhány londoni emberbarát, élükön Henry Smethfflannal, az angol kormány támogatásával megvette a benn­szülött temne törzs, főnőkéitől á már említett félszigetet, és a volt londoni rabszolgák (351-en vol­tak} 50 nő kíséretében, lerakták Fieetown alapjait. (Ezen a helyen már korábban is voltak kisebb települések, először GranvHle-nek, később pedig Granvilletown-nak nevezték, j A telepesek csakliamar kipusz­tultak. vagy a betegségek vé.gez- beik velük, vagy pedig a helyi tör­zsekkel való háborúskodásban es­tek el. Ezek a törzsek állandó rettegésben tartották a telepese­ket. Foikozatosan mind több és több néger érkezett, közöttük rabszol­gák Is — a portugál, spanyol és más afrikai gyarmatokról szöktek meg, ahol még virágzott a rab- szolgakereskedelem, de voltak köz­tük jam'aikai felkelők és más zen- dü'lök Is. Nagyon sok négert az angol hadihajók tettek partra, a- melyek az Atlanti-óceánon cirkál­va vadásztak .Afrika és Észaik-A- merika között rabszolgahajókra. Pedig akkor már az egész világon tilos volt a rabszolgatartás. Angol hajók Freslownban 1131 kanadai néger rabszolgát tettek partra, a- kik az angol királyi hadseregt>en az amerikaiak elleni harcokban érdemelték ki szabadságukat — tehát a szabadság elleni liarcoik- ban... .A Sierra Leone Company, a- mely amerikai né.gereket szállított Fpsetownba, azzal csökkentette költségeit, hogy a visszafelé álon — tehát Afriikából .Amerikába — egy-két rabszolgát szállított a még niegma:nadt utolsó rabszol'ga- tartóknak... .A rabszolgakere.skisdelom meg­fékezésére 1818-ban Freetownbaii nemzetközi bíróság kezdett mű­ködni. 1961. ÁPRILIS 27. Freetown torléneline még több érdekesrégböl is áll. Alapítói és őslakosai, no meg a környező te­lepülések lakosai ugyan né-getek voiíak, de nem .Afrikában szület­tek, sőt, őseik sem mind innen származtak — a rabszolgatartók A- mertkába hurcoltá'W őket. A meg­vásárolt területen ezek az utódoik sóikkal több joggal rendelkeznek — Tiolott keve.sebben (120 ezren} vannak, mint a kétmillió őslakos­ság, Csak 1924-ben kerültek elő­ször a törvényhozó testületbe... Az is figyelemre méltó tény, hogy Freetown építői alapjában véve egyetértettek az angol fenn­hatósággal. mert a tenger felöl a franciák, a szárazföld felöl pedig a harci kedvű törzsek veszélyez­tették őket. Az angolok 1808-ban az ö beleegyezésükkel Freetbwnt és környékét (663 négyzetkilomé- terlj, sajáli gyannatukhak kiáltot­ták ki, és innen terjeszkedtelc a belső országiészek felé, ahol g>é- niáiit, arany, platina, vasérc és más ásványok gazdag lelőhelye volt. Az angolok fokozatosan le- igázták egész Sierra Lepne-t (7Í 5.50 négyzetkilométer}, és 1896- ban protektorátusnak nyilvánítot­ták. Való Igaz viszont, liogy Free­town lakossága nem támogatta a bennszülött törzseket, még nagy felkelésük idején, 1698—lÍ399!>eii sem, ellenkezőleg, a gyarmatosí­tók oldalára álltak. A felkelést kegyetlenül elnyomták, és 33 ve­zérüket kivégezfték... Sierra Leone lakossága felkelé­sek, zendülések és sztrájkO'k árán nyerte el szabadságát — de csak az emlékezetes .napon, 1961. ápri­lis 27-én, amikor Nagy-Brltanniá- nak a brit nemzetközösségen be­lül bele kellett egyeznie függet­lenségébe. Freetown (most már 130 ezer lakosa vanj a fővárosa ennek a fiatal afrikai államnak. Legmagasabb kormányképviselői már nemegyszer felléptek a por­tugál és más afrikai gyanuatosí- lók ellen, sőt a fajüldöző dél- -afrikai kormány ellen is. Ennek az érdekes nevű és történelmű vá­rosnak a jelenben Is van egy kü­lönlegességié: az angol katonai e- rödítmény és legénysége... AZ ELSÚ FEKETE ELNÜK ,A szabadság szeretete hozott ide bennüniketl (A Libéria! Köztársaság' címeiében olvasható ez a jelszó] Sierra Leone-lúl délre terül el (111 370 négyzetkilométeren] a Li­bériái Köztársaság — a Szabadság Köztársasága, az első újkori és független afrikai állam. Ez az el­sősége 1847. július 26-ig vezethe­tő vissza! Érdekes történelme már az 1816 —1820 között kezdődött, amikor, az US.A kongresszusának jóváha gyásával az orezág néger rabszol­gákat telepítetettek le, az Ameri­kai Gyarmatosító Társaság (Ameri­can Colonization Society] vezetése alatt. Az ország kezdetijén teljesen az USA kormányának a befolyása a- latt állt (a gazdasági hatása még most is erős és hosszú éveken, ke­resztül jehiidl Asbum, a fent em­lített tá.rsaság ügynöke igazgatta. Az amerikai négerek és a karib- -tengeri szigetek négerei (kb. 15 ezren] egyáltalában nem voltak e- légedettek vele, és tetejébe még a bennszülött törzseket Is maguk el­len ingerelték — többször véres harcokra került sor. Érdekes, hogy a telepesek utódai a hang­adók — hasonlóképpen, mint Sier­ra Leone-ban -7- bár a lakosság­nak csak 2 százalékát képezik. Noha ereikben rabszolgák vére cser.gedez, a libériái lakosságnak csak részleges választási jogot ad­tak, azt Is csak 1945-ben, hosszú harcok és viták után. s a képvi selői inandátiimoknak csak az egyharinadát hagyták meg nekik a parlamentben. 1836-ban az ország lielytartója az amerikai kormány képviselője, Thomas Buchman volt. A konszo­lidáció létrejötte az ö érdeme is volt, amit a történelem pozitívan értékel. 1839-ben Monroviában már ‘ i'i], liberálisabb alkotmányt hagytak jóvá (az amerikai alkot­mány mintájára]. Az .Amerikai Gyarmatosító Társaság és az an .golok között nézeteltérések tá­madtak, mert az angolok nem a- karták feladni kiváitsájaikat .Af­rikában. Az akkori amerikai hely- *artó, a né.ger Joseph Roberts lie- lyes poHtiltája vezetett 1847. jú­lius 26-ához, amikor kikiáltották a köztársaságot, az orszá.g önálló­ságát. í An.glia és Franciaorszá.g, a legnagvobb gyarmati hatalmak, csak 1911-ben ismerték el, addig az eredeti területe 44 százalékát kisajátították.! Roberts lett a LI- biáriai Köztársaság első elnöke. Te­hetséges, kiváló ember volt. erei­ben rabszol.gavér folyt - felkelők, harcosok vére. Hasonlőképpeii, mliit Sierra Leo­ne leríUeléii, Liliériában is több felkelés tört ki, az őslakosság nemegyszer kétségbesetten szállt szembe az embertelen körülmé­nyekkel, az igazságtalanságokkal, amelyeket fekete testvéreiktől kel­lett elszenvedniük. Egyáltalában nem viselkedtek testvérekként, ha­nem Inkább rabszolgatartókként. 1915-ben fellázadt a km törzs. A libériái katonaság amerikai segít­séggel elnyomta a zendülést, és 72 törzsfönököt kivégeztek... . •A köztársaság történetében fe­kete foltként vonul az a hihetet­len lény, hogy 1930-ban(!j a Nép­szövetség töbször ’ is kénytelen volt foglalkozni ezzel az ország- ,gal — rabszolgakereskedelem mi- ott! A libériái kormány fejenként öt dollárért árusította a kameruni német ültetvényeseknek és a spa­nyol Fernando Poo-szigetre a rab- szül.gákat. Charles King elnöknek és Allen Yancy alelnöknek, akik­nek parancsára a katonaság. ösz- szefogdosta a szárazföldön a rab­szolgákat, l>e kellett nyújtaniuk lemondásukat... De — előttük és utánuk is a- kadtak rendes libéria! magas kor­mányhivatalnokok, akik támogat­ták az afrikaiak nemzetfelszaba­dító mozgalmát. Az első szabad afrikai állam most is támogatja a mozgalmat. Mert bár a fekete kontinensen már nincsenek rabszolgák, de van még elég gyarmat és félgyarmat, és még több szerencsétlen, nem szabad ember, ak1 nem Ismer; a XX. század vívmányait... —mv— Nem szívták el a békepipát Az Egye.siilt Államok nagyban ké­szülődik függetlensége kétszázadik évfordulójának^ megünneplésére. A minap 29 indián törzsföt hívtak meg a Fehér Ház közelében pompázó March House dísztermébe. A wa­shingtoni bürokrácia sápadt arcé nagy főnökei felkérték Sólvnmsznm. Lebegő Sas, Nagy Bölény, Ülő Bika és a többi — az indián történetek­ből jól ismert — törzsfönököt, hogy ..múltjuk hagyományaivá] gazdagít­sák az amerikai nép egészének ün­nepét“, A szili, komancs. mohánk, irokéz és a töblii rézbörü törzs maradvá­nyainak főnökei korszerű öltözetben, tolldísz és tomahawk nélkül érkeztek a tanácskozásra, jóllehet nem jártak hadiö.svénven, mégsem voltak hajlan­dók elszívni a liékepipát a meghívó hatósággal. Nagy Kígyó fiircsálló tekintettel nézegette az 177B ban meghozott füg­getlenségi nyilatkozat óriási nagyí­tott. nyomtatott másolatát, amelyet a keríébe nyomtak. — A nyilatkozat i- gázságot hangoztat — mondta —. de nekünk igazságot .sosem szolgáltat­tak! — Kijelentette, hogy semmikép­pen sem tudja elképzelni, hogyan ünnepelhetne együtt a sápadt arcú- akkal a rézbörü őslakosság, amikora jövevények elűzték vadászterületéről, sőt az örök vadászmezőkre küldték őseiket. A inegmaradl indiánok, miiit- S egy 300 000-eii. manapság rezervátn- innkban. indián gettókban élnek, és szórakozásuk cowboy-filnieken, no meg persze a tévében mutogatják nekik vereségüket, megaláztatásukat. .Nem kizárt, hogy sikerül lekcnye- reziii egy vadonatúj wigwammal vagy pénzzel Sánta Nyúl vagy Ravasz Ró­ka törzsfönököt, hogy teljes harci díszben, lollbokrétával megjelenve növelje a jövő évben lartandó ünnep­ség fényét. A sápadt arcúak halovány értelme vagy fekete humora kellett ahhoz, hogy az indiánokat meghívják az ün­nepségre. Ez iigvanúgy a fekete hu­mor gyújteniényébe tartozik, mint az is. hogy az angolok nem niuiasztiúk el meghívni a franciákat a Water­looi ütközet emlékünnepére. A törökök tartózkodóbbak! Habár történelemoklatásukban a nehiilnk- nak múltjuk fénypontjaként mutatják be a rigómezei (13891 és a mohácsi (15261 győzelemét, eleddig mégsem hívták meg .sem a szerb, sem a ma­gyar képvi.selöket az említett csaták méltó megünneplésére. (bor j V ■dsemnetiiri Nem kell többé félniük a cukorbetegeknek a napi iii- zülinadag befecskendezésé­től. Minthogy a hagyomá­nyos injekció.s fecskendő használata fájdalmat okoz. Stuttgartban must olyan könnyen kezelhető injekciós pisztolyt hoztak forgalomba, amelyen előre be lehet állí­tani a beszúrás mélységét és az inzulin mennyiségét. Egyetlen gombonyomásra a szerkezet teljesen önműkö­dően beadja az injekciót — sakkal kisebb fájdalommal, mint a hagyományos fecs­kendő. ■■■■■■■■MMnOBSISinBIHnillMMBI KIRAKATÜVEG TISZTÍTÁSA GŐZZEL A por, korom, a klpujogó gáz, a szenny a kirakatok üvegén és keretén, csempéiéit felületeken könnyen megtapad, és a zsíros piszok el sem távoiytható a ha­gyományos tisztító szerekkel, a tisztítás pedig sok mun­kát és költséget igényel. A francia Eleklro-Glass ab­laktisztító készülék a gőz oldó hatását hasznosítja. Az elektromos fűtésű, termosztáttal szabályozott hőlemez­re nedves ruhát kell erősíteni. Ha a lemezt — nyomás és dörzsölés nélkül — az üvegtábla fölött vezetik, az érintkezési felületen keletkező gőz feloldja a szennyel. Miközben a nedves ruha felveszi a piszkot, a hölemez meg is szárítja a megtisztított felületet. A mindössze 230 négyzetcenüméter területű hőlemezt hosszú nyélre szerelik, és így az üvegjelUlet minden része létra nél­kül, veszélytelenül elérhető. Az Elektro-Glass motor nélkül, zajtalanul és üzembiztosán működik. FALBA LÄTÖ FÉMKERESÖ 4 .Az aknakereső berendezések elvén működik az NSZK- ban kifejlesztett újfajta fémkeresö, amely falfúráskor megakadályozza a villamos vezetékek, vízcsövek, ká­belek megsértését, a fa fűiészelésekor pedig a fűrész­lap elrejtett szegek miatti kicsorbulását. Az elektroni­kus l>erendezés bármilyen fémre (vasra, rézre, ólomra, alumíniumra] egyaránt válaszol, és a vékony csengő- huzaltól kezdve a gázcsöveken át egészen a betonban levő vasalásig, betonacélo-kig mindent kimutat. Keze­lése nagyon egyszerű; a fúrás térségében piros jelző­lámpa villan fel. A felvillanás intenzitása alapján a fémtárgy elhelyezkedési mélysége is behatárolható. E- gyetlem 9 voltos teleppel több hónapon át működik. A PORTUGÁL KAKAS Portugália jelképe a ka­kas. A barCelosi kakas. Szín te az ország követeként je lenik meg az egész világon a prospektusokban. Legenda szülte ..csa­ládfája“ az XIV. századig nyúlik vissza. Barcelosban akkor lialálra ítéltek egy tiataleniher. olyan vétség ért. amit nem követett el. Kétségbeesé.sélteii védő szentjeihez folyainodotl. a Nossa Senhorához és San tiagóhoz. Nyilván meghall­gatták, mert a halálra ítéll- nek megadatott az utolsó sző lehetősége. Még egyszer beszélhetett. Ekkor a blrái- hoz fordult, akik éppen e bédhez készülődtek. Ezeket mondatta, még nagyobb két­ségbeesésében: ..Ha az iga­zat mondom, akkor éleire kel a sült kakas az önök asztalán és kukorékolni kezd“. Alig mondta ki e szava kát, mozogni kezdett a ka kas szárnya, megelevenedett és teljes torokból kukoré­kolt. Az igazság győzött, akár csak a népmesében. ELÖBh KELLETT VOLNA KEZDENI A PVC VIZSGÁLATÁT A Lyonban szftkoló Nem-zelkiizl Rákkntalií Kiiz|iuni ludoniáiiyos tanácsa legutóbbi ülésen teljes e- gés'zében az'zal a kérdéssel log- lalkozüll, hogy a környezet vegy­szerekkel való szennyezése mi­lyen rákkeltő veszélyeket rejt ica- gában. A tanács iitasilutta a köz- pnnl munkatársait, hagy fnlytas- sák niunkáiataikal a rákkeltő a- nyagok mielőbbi felíedezósére v/.olgátó móds'/.orek kidolgozása céljából. A PVC ártalniasságával kapesotatOK nemrég Folytaiéit vizsgálntok . eredménye ugyanis azt mutálja, hogy sok biológiai változást el lehetett volna kerül ni. ha a vizsgálatot előbb végzik el, A tanács egyben nj kutatási programokat Is megszabott. REMENV Szol.gáUial e plankton embarl táplálékiii? — ezt kutatta juha és Doncso Papaszov. a „Plankton 111.“ expedíció során. A bolgár bá- zaspár Bulgáriából Indult, és egy 8 méter hosszú, 2.60 méter szé­les, 1,05 méter magas csónakkal h.alőzva Kolumbusz Kristóf útján, azt tannimányozták, milyen ha­tással jár, ha fő táplálékuk a hosszú óceáni úton a plankton. Tapasztalataikról jiílla Papaszov a tóhbl között ezt mondtat ■Sikerült bebizonyítanunk, hogy egy súlyos helyzetbe került embernek fő táp­lálékul szolgálhat a plankton.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents