Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-22 / 30. szám

/

GOMBASZÖG UTAN

Huszadszor volt tánctóldahól hangos a gombaszögi völgy. Hu- szadszO'r találkoztak népművészeti csoportjaink legnagyobb seregszemléjükön — az országos dai- és tánciinnepélyen. E rövid cikkben nem vonhatjuk meg a húsz év mérlegét, lehetetlen felsorakoztatni minden pozitívumot és hibát. Ennek az egy Idei remdezvénynok a részletes elemzése is nehéz lenne. Aki Ismeri az idei ünnepély előkészületeit, tudhatja, hogy a rendezők minden tőlük telhetőt megtettek a sikerért. A műszaki ' hibák, az Időjárás és az egyes szervezési nehézségek szülte fogyatékosságok semmi, esetben sem Írhatók fel ’ az ö számlájukra. Röviden talán így lehetne jellemezni az Idei találkozást: semmivel sem volt rosszabb, mint az előző tizenkilenc, dé jobb sem.

A gombaszögi országos dal- és táncünnepély hflszéves lett, ..tel- nötté“ vált. Minden utólagos o- koskodás helyett célszerűbb talán felvetni néhány olyan ötlolet.

Kezdjük egy összehasonlítással.

A vychodnál fesztivál lendezői jóval nagyobb „hátországgal“ lényegesen kevesebb hazai csoportot sorakoztatnak fel. Nyílván nem ok nélkül. Gombaszög ezzel szemben jóval nagyobb tömeget mozgat meg. Mérlegelendő, vajon melyik út a jobbik. Mindkettő mellett lehet érvelni, de ellenvetni is. Mi szól a jobban megrostált kevesebb mellett? A csoportok lei- készítése igényes munka. Sok csoportnál megoszlik az eró. .A rendezők a műsorok megszerkesztésekor időzavarral küszködnek. Egy-egy csoportra csak nagyon kevés Idö jut, így éppen a színvonalasabb együttesek nem mu- tathaják meg kellően munkájuk eredményét. A másik esetben bizonyos egészséges versengés alakulna ki a részvétel Jogáért, ami minden bizonnyal pozitívan hatna a csoportok színvonalára. A tömeges fellépésnél nem a néhány kiugró produkció, hanem az alacsonyabb színvonalú átlag szabja meg az egész műsor szinypna- lát. Végül, de nem utolsósorbán a gazdasági szempontok sem elhanyagolhatók.

Célszerű lenne pontos kritériumok felállítása, amelyek betartása fel- létei lenne a i-endezvényen való részvételnek. Kötelezővé kellene tenni a csoportoknak, hogy zárolt határidőre nyújtsák be pontos műsortervüket, és ugyanígy határidőre készítsék el műsorszámaikat. Szükséges leame egy átgondolt színvonalmérce Is. Megfontolást

A NEMZETEK SZÍNHAzARÖL

Sokat beazélosk mostanában a szln- bái lövőjéről, biszen ez a művészeti ég az egyik legrégibb a világon. A 60-as évek közepén és végén egyre Inkább elterjedt az a nézet, hogy a mai rohanó világban egy olyan sztatikus művészeti irányzatnak, mint a szluliáz. nincs nagy iövöje. A kritika elsősorban a hivatásos színházat érte. amely akkor ritkán tért el a klasszikus, hagyományos formától.

A diák- és amatőr színházaknak, amelyek új formákkal próbálkoztak, az ágynevezett avantgárd szfnházzal, azonban niegerósüdött a pozíciója,

A hetvenes évek elején, amikor ki- riertilt, hogy a hivatásos színház tudja legjobban kihasználni az új technikai lehetőségekéi, és már nem ra gaszkodik görcsösen a klasszikus tormákhoz. visszakapta régi szerepet. Megmentottnek látszik a voz humánét talán legszebben és legvllágo- sabban telmácsoló művészeti ág. Ter- mésstesen a színháznak is űj utakat, stílusokat, formál kell keresnie, hegy továbbra is szólni tudjon a ma env- haréhei. hogy bírálhasson és rilcsér- liessan, hogy a gépek világában is terjeszthesse e humanista eszméket. Ezt a célt kell szolgálnia a lelűji- totl .V'emzetok Színháza fesztiválá- nak is. amelyet most először rendeztek szocialista államban, a baráti I-engyelerszág fővárosában, Varsóban.

Néhány szé arejéig szóljunk a Nemzetek Színházának kezdetérni. 19S7-ben az UNESCO égisze alatt működő Nemzetközi Színházi Intézet legéletrevalóbb kezdeményezése volt az, hogy évenként egyszer hívják össze a kölönbö/o nemzetek színházi társulatait és mutassák be egymásnak és a színházat szerelő közönségünk elért eredményeiket.. A cél nemes vult: tovább fejleszteni azt a színházi művészetet, amelynek szépsége mellett a politikai értéke Is nagy. A világ művészei világszerte azon fáradoznak, hogy az ideológiai. politikai és gazdasági ellentétek felett állva a művészet fegyverével enyhítsék a konflikinsokal „ö- rag sárgulyénkun“. .

A Nemzetek Színháza lesztlváljal- nak állandó székhelyéül Párizst választották. ami akkor ésszerű Is volt. hiszen a francia színjátszás abban az

időben furmai-tartalmi irányítója lehetett a többi nemzet szfnbázának,. Mint később kiderült, a választás mégsem volt azersnesás, 1967-ben ■- gész sor kudarc után többé nem rendezték meg a Nemzetek Színházának fesztiváljait. Ennek több oka Is volt. A már említett színházi krízis, de a legfóbb ok mégis a pénz volt. A fesztivál francia szervezői egy idő után nem a színházi művészetek továbbfejlesztésének förumát látlák a rendezvényben, hanem a pénzforrást tartották fontosoak. Abban az időben egyre több volt a lesztlvál. sajnos a mennyiségi változási nem követte minőségi, s a Nemzetek Színházának rendezvényei is vBszitattek művészi értékökböl. Színvonalak egyre csökkent, így az érdeklődés is alább hagyutt. Sajnos, nehány rendező abba a hibába esett, hogy a gyors sikerért (a dijak anyagi haszonnal is jártak) nem egy-egy nemzeti színházra vagy magára a nemzetre jellemző művet mutatott be. hanem mindenkihez szőlőt, aminek az lett az siedménye. hogy semmitmondó. az ártbetetlenség határáig általános darabokat adtak elő.

Az 1970 es évek elején oszladozni kezdtek a viharfelhők a hivatásos színház felett, most pedig úgy látszik. kisüt végre a nap is. 1973-ban a Nemzetközi Színházi Intézet moszkvai konferenciáján lengyel javaslatra felújitották a Nemzetek Színházának ideáját, és ebben az évben újra megrendezték a fesztivált. A tel- újltntt Nemzetek Színháza abban különbözik a régitől, hogy nincs állandó központja, s fosztiváljait évente más-más állam színházi központjában rendezik mag.

Az első fesztivál megrendezés! jogát nem véletlenill kapta Lengyelország. A lengyel színháznak a második vtla'gháború otán egyre nagyobb szerep jutntt a színházi művészetekben. A mai langyel színház, vegyük

érdemelne a csoportok valamiféle kategorizálása is. El lehetne gondolkodni egy felmenö-selejtezö módszeren Is. Erre talán a CSE- MADOK járási rendezvényeit lehetne kihasználni.

0] mozzanat volt az ideii rendezvényen a három közös tánc. Bár az Időjárás és a műszaki zavarok miatt nem tudtak kellően érvényesülni, ez is egy olyan járható útja lenne a jövőbeli rendezvényeknek, amellyel színesebbé tehetnénk Gombaszögöt. Sőt, ezen az úton még tovább Is léphetnénk. Nemcsak egy-egy számot adhatna elő két-három csoport, hanem egy gondolatra épített, dramaturglat- lag feldolgozott egész műsoregységet. Természetesen Itt Is gondosan ügyelni kellene arra, hogy a csoportok egyforma színvonalúak legyenek.

Végül még egy dologra kell felhívni a rendezőik figyelmét. Bár a seregszemle neve dal- és táncünnepély, hova-tovább egyre Inkább táncközpontúvá válik. Vajmi kevés tér jut a dalnak, az éneknek.

Néhány ötlettel kívántunk csak hozzájárulni a jövő évi dal- és táncünnepély sikeréhez. Nyilván még sok ehhez hasonló ésszerű ötlet foi’og ,,közkézen“, nem lenne talán haszontalan összehívni minden érdekeltet, meghallgatni elképzeléseiket, kiválasztani a legjobbakat, és ezek alapján elkészíteni a jövő évi koncepciót.

—hr—

akár a hivatásus nagyszínházakat, vagy a kisszlnpadi formát — égiszén az egyszemélyes színházig — vagy a diák- és amatőr színházi mozgalmat, a világ élvonalába tartozik. Kitűnő randezők egész sora működik Lengyelország különböző városaiban, az sem ritka, ha nagy külföldi színházakban lengyal rendazásben adnal elő nagy müveket. (FI. az E- gyesUlt Államukban a Háború és békét Oürenmat után két évvel ezelőtt Andrzej Wajda rendezte.)

A varsói Nemzetek Színházának fesztiválján 15 állam vett részt'. (Magyarországot a kaposvári Ciiky - Gergely Színház képviselte.! Nagy általánosságban megállapíthatjuk; a fesztivál teijasitette a Nemzetek Színházának eredeti célját. Szinte minden előadás hozott valami újat. Tovább tart az új formák koresáse, mert a- zek még jobban megerösithstlk a színház jelenlegi helyzetét, és révükön vissza lehetne hödltani a közönséget. és szinte bevonni a játékba. Az Idei fesztivélon ezt legnagyobb sikerrel Ingmar Bergman, a tilmjal- ről ismert svéd rendező valésttotta mag. akinek előadásán a közönség olykor-olykor úgy érezte, hogy a jelenetekhez szükséges tömeg szerepét tölti be. Valószínűleg ez lesz a közeljövőben az nralkodö irányzat a színházi művészetekben. Csak egy nevet amiitettem, de sorolhanám a .Mosszovjet Szinház. az NDK-beli VoIksbUhnenak iskert aratott előadását is.

Én Inkább egy másik nagyon lényeges dolgot vetnék még lel; ez pedig a tanulni vágyók hatalmas tá- bnra. Megszámlálhatatlan volt azoknak a színészeknek, rendezőknek, színházi kritikusoknak a száma, a- kik saját pénzükön töltötték Varsóban a szabadságukat, és szinte minden előadást végignézlek. Ez pedig a színház jövőjére nézve nagyon e- rós alap lehet.

Nsszmérl Sándor

ÚlifiiíSág 5

n...aztán

lehuir

SIMON ISTVÁN 1928 — 1975

Idősebbektől, betegektől nem, tőle megkérdezte interjújában Bertha Bulcsú: „Gondoltál már arra, hogy meddig élsz?“

Ne találgassuk most, hogy a zsi- gerekben felsejló visszatarthatatlan megérzés, vagy csak a játékosság, az „úgysem lehet komolyan venni“ ugratása íogalmaztatta-e meg 1972- ben Bertha Bulcsúval a kérdést: a kérdés elhangzott és megszületett rá a válasz.

„Nem, soha... Nem érdekel, mert o- lyan szép volt, amikor vittük a temetésen a füstölőt... Potyogtak a kék szilvák a koporsóra... Klhaft a levél, kizöldül, megsárgul, aztán lehull.“

így. Ilyen egyszerűen válaszolt a kérdésre 1972-ben Simon István. És őszintén. És emberien. És költői szépséggel.

„Kihajt a levél, kizSláai, megsárgul, aztán lehull."

Ha tréfa volt csupán a kérdés, akkor sem az volt, mert valamire már akkor is figyelmeztetett. Nem a halálra, még inkább az életre. Arra a gyertyát a két végén lángoltatő életmódra, amelyet Simon István élt. Arra a hajszolódó, mindig mindent magára vállaló magatártásra, ami a három emberre is elegendőt tornyozta az egyetlen vállra.

Az életére figyelmeztette a kérdés. Joggal.

Mert Simon István így élt. Emberként, költőként, közéleti harcosként élt így. önmagát égetve, fogyasztva, hogy fényt, meleget teremtsen.

Nem gondolt a halálra, de úgy élt, mint aki tudja, hogy nem sok az, a- mi még hátra van.-Alig pár hete hagyta el a nyomdát újabb kötete. Karcsú, elegáns verskötet. Rapszódia az időről a elme, és a versek sora azt igazolja, hogy az utóbbi években már megkísértette a gondolat, a halál gondolata.

Vállalta azt a keserves, csak önmaga szabta feladatot is, hogy a halált — a maga halálát — belehelyezze z embeori lét természet-festményébe.

Az ekként szálló vadludakról, akik közül egy, ha golyótaláltan alázuhan, „mintha egy toll hullana alattuk / csak eilibegve, de vonul. / röpül tovább az örök vadlúd legyütt elfogyhataüanul." Amit a Vadludak című versében a köiltöi kép szépségében rajzol elénk, azt a másik vers, a Szavakból élek pontosabb fogalmazásban is megörökíti: „s mivel nem látni nyílt sebet, se vért, / fejfámra írják ettől eddig élt.“

Csak két verset Idéztünk most. de e-z a két vers is érzékeltet valami szokatlant, valami furcsát. A lelőtt vadlúd, és a nem látható, de mégis sebtől vérző költő rajza harcra, háborúra utal — és harctéren elhuUt költőre.

így igaz, csak a szavak Simon István értelmezte jelentését kell felfejteni.

Azt, hogy az élet Simon István számára a küldetést jelentette, s a költészet, a közéleti tevékenység, a mun ka azt a harcot, amelyet a küldetés teljesítéséért kellett vállalni.

A szegénység, a paraszti szegény ség küldte a költészetbe, hogy a föld népét képviselje költészetében, poll tlkában.

És ö vállalta, haláláig vállalta ezt a küldetést.

Az 6 hitüket, reményüket, emberségüket, örömüket és bánatukat hozta magával, hogy harcoljon értük — önmagáért. A szebb, a gazdagabb, az emberibb életért.

Ez volt az élete, a költészete és a harca is.

És ez volt hűsége Is.

Hűsége megbízóihoz, a föld népéhez, a paraszti néphez — az emberekhez.

„Kihajt a levél, kizöldtil, megsárgul, aztán lehull.“

Bertha Bulcsu Írja rőda: ,.Ha az ember rápillant Simon Istvánra, mindjárt jókedve lesz. Nemcsak a- zért. mert Simon Istvánnak szuggesz- tlv jókedve van, gyermekien őszinte, kitárulkozó mosolya és nevetése, ha nem azért is, mert emberi sorsa pél dázza, hogy nálunk volt egy olyan történelmi időszak, amikor a falusi szegénylegények tanulhattak, neki vághattak a nagyvilágnak, s ha szel leml erejükből telt. írókká válhattak vagy akár miniszterré.

Így igaz.

Az emberrajz Is, és az egyszemélyes életút történelmi lehetőséget va lóra vá-ltő kapcsolata is.

Simon István, aki 1926-ban született Bazsihan, s aki a (álusl nincstelenek világából vágott neki az útnak. hogy az 6 nevükben hódítsa meg a magaslatokat, valóban így jutott messzire.

Sokat dolgozott.

Irt verset, tanulmányt, vitacikket, utóbb drámát is. Vezetett szavalóver senyt, készített interjúsorozatot, be szélgetett a kamerák előtt szülőfalu ja lakóival, és utazott a kultúra küldötteként messzi országokba*- hogy hírt vigyen, hogy hírt hozzon, hogy konferenciákon, tanácskozásokon képviselje irodalmunkat, országunkat.

,Jiihajt a levél, kiiOldül, megsárgul, aztán lehull.“

Negyvenkilenc éves volt. Huszonkét kötete jelent meg.

Halála vesztesége a költészetnek, a politikának, az ember életét szeb bé, tágasabbá tenni akaró erőnek.

Életműve, amelyet ránk hagyott • zek gazdagsága: szocialista költészetünk értéke.

Ki tud többet JÓZSEF AHILARÖL? II.

Lidi nénémnek ürese Itt.

Batu kilón pesti rokona, kenyéren élle éveit s nem volt azúrkék paplana; kinek verséért a halói öles kundérban főz babot — hejli burzsoá! hejh proletáci — én. József Attila, itt vagyoki A költő második kötetének „szegényember- versei" példázzák, milyen bőven merített a népköltészet forráséból, juhász Gyula, Erdélyi József költeményei irányíthatták figyelmét a népdalokra. József Attila- magáévá tette a népdalok ritmusát, a szűkszavú elöadásm.ödol, a bennük rejlő tragikumot:

„— Sxegényember, hogy adod a bölcsöt?

— Csöpp a gyerek, hogy adnám a bölcsöt?

— Király vagyuk, bírok nagy erővel, ha nem adud, elveszem erővel."

(Szegényember balladája) E verseiben a költő a népballadal tömörítéssel: csak a leglényegesebb dolgokról szól, a konfliktussal tUrödlk, drámai sűrítéssel pereg- tati az eseményeket. Leglényegesebb mondám- valőja azonban a szegényember lelkiállapoténak ábrázolása; bűne és sorsa véd egy igazságtalan, embertelen világ ellen. Második kötetében jelennek meg első expresszionista és szabad versel Is.

A modern Izmusok hatása jobban érződik pá rizsi tartózkodása ideién írt versein. Párizs elsősorban nem az alkotás örömét, hanem Irodalmi tájékozódásának kiszélesedését, világnézetének megerősödését, a politikai megértés biztonságát hozza meg a költőnek. Itt is sokat nélkülöz, koplal, s közben nagy felfedezéseket tesz. Megismert a dadalzmus legjelentősebb képviselőjét, Tristan Tzarát és olvassa a neves szürrealistákat, Jean Cocteau-t és Apol- llnaire-t, az alig két éve André Breton tollából napvilágot látott szürrealista manlfesztu- mot.

Ezek a törekvések döbbentik rá József Attilát arra, hogy a szavaknak titokzatos, rejtett arca, mágikus hatalma van; egyszerre konkrétak és elvontak, egyértelműek és u- gyanakkor több Jalentéssel bírók. Késői nagy verselnek lenyűgöző ereje, szépsége, modernsége éppen abban rejlik, hogy „az adott világ“ varázsait fel nem cserélhető, mással nem pótolható, bűvös erejű szavakkal tudta megörökíteni.

Párizs József Attila Indulását éppúgy meghatározta, mint harminc évvel azelőtt Adyét. Az ott befogadott élmények Itthon válnak nagy versekké. Költői-világnézett érésével természetesen esik egybe az érzelmek elmélyülése Az első kötetében falizző egészséges szerelem, mely Inkább általános, személytelen ,,asszony- varás“, fiatalkori kamaszos kitörések, Rla- é-- Luca-verselben mély, férfias érzésekké válnak.

Ahogy azonban egyszerű szavakkal megval! ;a‘ kedvesének szerelmét, mintha nem az volna ebben a vonzalomban a legfontosabb, hogy

vlszontszeretlk-e, hanem hogy egyáltalán létezik valaki, akit szerethet, akit félthet;

..Holott náddal ringat, holott csobogással, kékellő derűvel, tavi csökoléssal.

Lehet, hogy szerelme földerül majd mással, de az Is ringassa llyes ringatással.“

E korszak legszebb darabjai közé tartozik a Töszunnyadó, Tedd a kezed. Áldalak búval, vigalommal, melyek szomorkás hangulata a beteljesületlen szerelmet tükrözi.

A vlszonzott, beteljesülést ígérő nígy szerelem ezután következik: Vágó Márta. Pár hónapos Ismeretség után, 1928 nyarán megkéri a lány kezét. A jómódú ape taktlkusabb, mint a szerelmesek; beleegyezik a házasságba, de eltolja egy próbaévre. Márta nemsokára Londonba utazik közgazdasági főiskolára, a költőnek pedig a gondos apa hivatalt szerez a Külkereskedelmi Intézetben.

A nagy lobogás sistergő klhúnyással végződik. A szakítás nem jön váratlanul, hisz a Mártához Irt versekben kezdettől ott feszeng az odaadó szerelem és az elhidegüléstől való féleleifí. Ez az érzés a Mióta elmentél c. vers ben teljesedik ki:

.,0, azt hittam mór, lágy völgyben vagyok, két melled óv meg ószak s dél felöl, a hajnal nyílik hajam tUrtjiből s a talpamon az alkonyat ragyogl...

Soványan ölök, nézem, hogy virltsz

világ, kőrá virágja, mnssziség,

kék szirmaidban elhamvad az ég.

A nagy szürkUIet lassan elborít.“

A költő harmadik kötetébe négy év termését gyűjtötte össze. Négy mozgalmas, változatos esztendőét. Párizs utáni sorsáról maga számol be egyik híressé vált életrajzában: „Két szemesztert hallgattam a pesti egyetemen. Tanári vizsgát mégsem tettem, mert — Horger Antal fenyegetésére gondolva — azt hittem, úgysem kapnék állást. Majd a Külkereskedelmi Intézet magyar-francia levelezőnek alkalmazott... Ekkor azonban olyan váratlan csapások értek, hogy bármennyire edzett az élet, nem bírtam ki — az OTI előbb szanatóriumba, majd táppénzállományba utalt neuraszténia gravlsz- szal. Hivatalomtól megváltam, beláttam, hogy nem lehetek tehertétel egy fiatal Intézmény nyakán."

Költészete most kap friss csillogást, bár é- letét újabb fellegek árnyékolják. A lázadó sza- bad vers helyét elfoglalja az egyszerű, fegyel mezeit forma, biztos szerkesztés, összetett kép alkotó módszer, költészete megtisztul minden sallangtól, nehézkességtől.

Szegedről egy húszéves, lázongó fiatalember vágott neki a világnak, és egy beérett, forradalmi elmélettel felvértezett, egyőni hangjé ra rátaláló költő érkezett meg a harmadik kötettel.

1. kérdésünk: Soroljátok fel józsef Attila kötetett a megjelenés évével együtt.

2. kérdésünk; Ml a mottövers címe?

3. kérdésünk: Soroljatok fel néhány ún. ..szegényember-verset"!

4. kérdésünk: Ml a „Holott náddal ringat,.,“, kezdetű vers címe?

Megjegyzés: Kérjük olvasóinkat (a verseny ben résztvevőken, hogv megfettésetket egv- szerre, sorozatunk végén küldjék bel