Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-16 / 51-52. szám

légibb ideje ABBAHAGYNI

í|

♦I*

22

Giulio Tarro, a legnevesebb rákkiitatúk egyike, a dohánynak az ember szervezetére gyakorolt káros hatásával foglalkozik. Kutatásainak erednicnye: 100 ezer eigaretta iamelyel egy dohányos 1.5 év alatt szív el, kb. egy csomag naponta) az a határ, amelynél kezd seszélyessé válni a dolog. Bar száz ember közül kilencél riiár korábban m«>glän)äd. azokat, akik érzékenyebbek a dohánnyal sz.cmben. Erről beszélget a professzorral Gian Franco lene olasz i'íjságiró

— Tanár úr, a római nemzetkö- tl sztmpózlumou nagyon érdekes •löadást tartott a dohány és a rosszindulatú daganatok összefüg- gésérő'. Sajnos, a tudományos rezüméből nem sokat értettem. Nem voltam abban sem bizonyos, hogy ön, egyike a tegflatalabb európai hírű tudósoknak, hagy-e nekünk, dohányosoknak egy kis reményt, vagy teljesen elzárja elólflnk a dohány élvezetének útját? Már é- vek éta tanulmányozza a daganatok vírusos eredetét. Most tehát egyenesen megkérdem, ml a véleménye a dohányzásról?

— Jémagam nem végeztem la- boratérinml kfsérleteket. RAmai e- lóedisomban az GgyesUlt Államok is Ansztrália tndAsalnak eredmé- ayeiril szémoltam be. Florenciá- baa, a oemzetközi kongre.ssznson a massachnsettsi Tnrner profesz- SMr néhány nagyon érdekes meg- legyzést tett. A 23 ezer dohányo- ann végzett vizsgálat eredmévoltak. Tnrner ebben a nem etakély számé vizsgálatban a do- Uny élvezte okozfe külSnbőző betegségek csiráit kereste. Ezeket az adatokat ősszefaasnniftva. el- mondhaté, hogy olyanoknál, akik 100 ás 100 ezer cigarettát szívnak e], kt lehet mutatni egy bizonyos Ssszeftlggést az elszfvott cigaretták és a tédérák között. Kitűnt, hogy 100 ezer cigaretta — a vészes határ. Mindenki egykönnyen kiszámtthatfa, hogy elszfrott-e már lOO ezer cigarettát vagy sem, át körtilbelill azt Is, mikor kerül zé sor. Ez az a határ, amely u- tán — teljesen mindegy, hogy mikor kezdett dohányozni és hány elgarettát síiv el naponta — egyre nagyobb lesz a veszély, mégpedig minden 1110 ezer cigaretta Dtán hét százakkal. Azt hiszem, hogy ez érthető. Egyszóval, ha az •mbar továbbra is elszív naponta egy csomag cigarettát, a követkézé 15 érben ismét hét százalékkal nagyobb a veszély lehetősége, hogy tüdőrákban megbetegszik.

Ezekhez az adatokhoz még hozzá kall tűzni azokat, amelyeket Texasban a bustoni kollégák gyűjtöttek össze. Tudományos szem- pontbAI talán még hasznosabbak. Azonban ezekhez egy kis előzetes magyarézatre van szükség. Ismeretes, hogy léteznek olyan anyagok. amelyek laboratériumi állatoknál daganatot Idéznek elő. Az la lameretes, hogy amikor ezeket az anyagokat az állatokba befecskendezzük, a szervezet ellenállást tanéstt. és igyekszik ezeket az a- nyagokat samlegesiteni, megbénítani rosszindulatúságukat. Mielőtt még ez a folyamat a testben e1- tadnlna, a szarvazet mozgösftja az enzimeket, amelyek minden i- degen anyagot segítenek kiválasztani a testből Ekkor kezd veszélyessé vélni a dolog. Ezek az on- irimek akttvizálődnak és teljesítik küldetésüket, a dohányfüst asszl- •lláoié)áná] la. De minden egyén

másképp reagál az Idegen vagy ártalmas elemekre. Van. aki nem tudja, ml a meghűlés, a másik viszont folyton náthás. Ugyanez éli az enzimekre is. amelyek katalizátorként lápnak fel az idegen c- temekkel szemben. Van. akinek több az enzimje, van akinek kevesebb.

£s most figyelem! Bebiznnyftha- lA, hogy a katalizátor szarepét játszó enzimek koncentráciéja egyben a dohányfüst kancerogén (rákkeltői szfnhidrátjalt Is moz- gősftja. Meg kellene állapftani, kinek mennyi enzimje van és milyen kuncentráciöban, nem mnz- gAsftják-e a kancerogén szénhidrátokat és Így előblvják a dnbá- nynsnknál a tüdőrákot.

Nem mondom, hogy könnyűszerrel megállapfthaté az embereknél av a bizonyos betér, hogy melyikük szívhat nyugodtan és melyiküknél veszélyes már egy cigaretta IS... Mindenki, aki ezután laboratériumi vizsgálatnak veti alá magát. megtadja majd. hogy mennyi és milyen koncentráciéjú enzimje van. Azon kilenc közé tartozik-a. akik még a 100 ezer cigaretta előtt ts veszélyben vannak mér, vagy a másik cscporl- ba.

— Tehát az a bizonyos kilenc, akinek semmilyen körülmények között nem szabadna szívnia, 6e- leges, rokkant? Hogyan lehetséges az, hogy az enzimek, amelyek tulajdonképpen a test védelmét szolgálják, hirtelen annyira elszaporodnak. hogy éppen ellenkezőleg. elósegítlk a rák tajlödé.sét?

— Ez részükről nem árnlás. Az enzimek természettől fogva nagyon „rendesek“ és szorgalmasak. Ha elhagyjuk a dohányzást, mennél több van beldlök, annál jobb. Az a halyzet, hogyha Idegen elemeket kelt semlegesíteniük „aktl- vizáldőnak". Nagyon agyszerü a dolog; van. amelyiket felhasználják. van. amelyikre nincs szükségük és hagyják, hogy elszaporodjék. mások semmire sem jők. továbbiakat metaboIizálBak, szétbomlasztanak és kiválasztanak. E között a ..selajt“ között találni azt. amelyik veszélyes, mert beléphet 8 genetikai sejtláneba, és rákot Idézhet elő. Az enzimek magok csak a veszély rakactéi, mint amikor az ember nyaklevest kap. és visszaadja. Akeié és reakció.

Száz közül kilenc esetben a ra- akciő arénytalanni nagyfo-kd, úgyhogy meghatározza a ..tartalékok“ aktivizálásét, amelyek normális körülmények között minden baj nélkül megsemmisülnének. Sajnos, érthetőbben már nem tn- dom megám kifejezni... láttok tehát, hogy a limfociták viszgáia- ta megmntatla, hogy valaki dohá- nyozhat-B nyngodtan, vagy csak mértékkel, vagy egyáltalában nem. Tndjnk, hogy akárhogyan van is. • felső batár • 100 ezer cigaretta. Most megkérdezhetne, bogy mi történik azzal az emberrel, akt pontosan a limit előtt, vagy köz- vettenül utána abbahagyja a dohányzást. Megmutatkozott, hogy a- mlkor valaki abbahagyja a dohányzást, akár hosszabb akár ro- videbb tdőre, minden rekaciőja a luirmális keretek közé kerül Ismét. Az enzimtermelés, amely közvetve a rákbetegség okozója lőhet, csökken vagy teljesen elmarad, még annál a kilenc száz'alék- nál is. akinél ez a koncentráclé különlegesen magas, éppen a dohányzás rakciéjaként.

Azt mondbatnám, begy mind ezek alapján még a percet is meg lehet batárezni, amikor az embernek abba keltene hagynia a dohányzást. Zárjak ki azt a bizonyos kilenc százalékot, akiknek sosem szabadna dohányoznlnk, és vizsgáljak fölül az enzimek koncentrációját, rájövünk, hogy mindenki részére a százezer cigaretta a felső batár.

Nem adbatnm meg a szabályokat, hogy mikor kell a dohányzást abbahagyni. Minden egyénnél más és más; a szervezete, az élet- feltételei szerint. Utöbbit különc- san hangsúlyozni akarom. A környezet, amelyben az ember megszokta a dohányzást, nagy jelentőséggel bfr. A dohányfüst és a légköri szennyezettség végső soron együttesen hat, egymást támogatják. Amikor ezt fgy mondom, nincs benne semmi érdekes. De valójában mindez hozzájárul a szervezet immunitásának a gyengítéséhez. Mindenki, aki mérgezett levegőjű ipari környezetben dolgozik, még a nem dohányos is az imoiunitás szempontjáből vé szélyeztetve van. Ha még ehhez hozzájárul az elszívott cigaretták hatása, a test védekezéss tovább gyengül. Bizonyára mindenki megérti, hogy ezek az adatok, amelyekhez Ansztrállában állatkfsér- letekkel jutottak, bebizonyitották. hogy biztonsági oormálnkat teljesen új alapokra kell helyeznünk.

— Hét vége felé, az ember már annak örül, hogy elmegy a hegyek közé egy kis ózodüs levegőt szívni, tüdejét kitisztítani. Természetesen ugyanaz az ember, hétfőn Ismét bekerül a nagyváros taposómalmába, a munkájába, a dohányfüsttel mérgezett levegőjű munkahelyre. Van ennek a hegyi levegő szívásnak valami értelme?

— Azt állftom, hogy nincsen. Hiszen már megmagyaráztam. Annak lenne értelme, -ha nem dohányoznánk az irodában, a városban, bármilyen más egészségtelen kömjtezetben, és fordítva, a hegyekben, üdüléskor engedjünk meg magánknak egy-egy cigarettát, ebei a tiszta levegő és n káros meHékslomek nem jönnek számitásba. Ez természetesen in- j kább esek tréfa, mint tanács, de - mégis van racionális magva... j

fordttotta: —sl—

A

kairól Omár Khajjám .szá)!odál>an. a Nílus partján találkoztam Gémei MehrrZzel. az E- gyiplomi Múzeum igazgatójával. V .szálloda medencéjének szélén ültünk és a fáraók IcgendárÍR átkáról beszélgettünk.

— Szóval ön nem hiszi, hog} ez a legenda igaz?

— Természetesen, ha figyelembe vesszük a sok titokzatos halált, akkor megbiikkenlö. Art is tudjuk, hogy az óegyiptond- ak vurázsigeket használtak, ruégsern hiszem az egészet. Nézzen rátn. én egész életemben múmiákkuii és fáraók sírjaival foglalkozUtm. llát. nem vagyok-e én élő cáfolata i-nnck a legendának.

Négy héttel boszclgclésünk u- lán (iama! .Mchrez meghalt, ötvenkét éves volt. lialál oka: a s/.ivniűkődc.s mcgszi'iné.sc. .Vz cués/.itcii a-z volt a legkülőnü- -i-hli. hogy azon a napon halt meg. amikor a iinitikások nagy hidákal s-/állílottal, a múzeum- ha. amelyekben Tuteukamen fáraó sírjából származó tárgyakat akartak elszállítani.

Részlet Rhilip Vandenberg könyvéből.'.

Tulenkámeu. az i. e. 1350-eí években az Egyiptomban uralkodó IS. dinasztia egyik jelen- léklelen tagja, a mai napig több pidiJl ütvén kulató éleiéi vette el.

Már sírjának fellárása előtt is ak.idlak titokzatos halálesetek a régészek közölt, de senki sem figyelt fel rájuk. Csak lord Cama- von halála 1923. április 6-án. és az ezzel kapcsolatos, különleges téusf'k kavarták fel a tudományos kíirükben azt a nagy vitái. melyet a ..fáraók átk.-i” néven ivm»»z meg a világ.

Izvrd George Carnavoo és Jlo- warrl Carter angol régészek hét évig keresték Tiitenkáraen sírjál.

1922 október végétől az események üteme meggyorsuil.

Október 2S-én érkezeti (airtcr Luxorba. Azonnal segédmunkásokat bérelt az ásatásokhoz.

November 5-én reggel Caster, mint mimicji nap, öszvéren kilovagolt az. ásatások színhelyére. SleglepődüU a szokatlan esejndeu. A immkások vezetője szaladt hozzá és izgatottan mondta;

— 1 ram. egy kőbe vésett lépcsőt t.ilállunk az egyik kuny- bonk alapja alatt.

N’üvcmlser ,5-én délután már négy lépcsőfokot tártak fel. Ez fényes Inzouyitéka volt annak, hogy a lépcsők a sírlioz vezetnek. Vajon nut tartalmaz a sir? Lehel, hogy már üres. hiszen egy egész sor kirabolt sírt talállak már. Este már a tizenkettedik lépcsőfokon áltak. Utána előbukkant a lepecsételt küajtó.

pecséten levő ábra egy sakált és hét rabszolgát ábrázolt. Ez a Királyok völgyének már ismeri fvecséljc voll.

.5 kővetkező napokban a sírhoz vezető út beszakadt. November 14-ig sikerült ismét szabaddá tenni az ajtóhoz vezető utat.

November 23-án érkezeit Luxorba lord Carnavou is, lányával Evelyn Hcrbertlei. Másnap, miután gondosan lelényképe/.- tók a pecsétet, felnyitották a kőajtóU Tíz méterrel mélyebbtsn egy másik kőajtóra bukkantak. Ezesi is pecsétek voltak. A már ismert pecsét mellett olt találták Tutcnkámeii pecsétjét is.

Az izgalom óráról órára nőtt. Végre kinyílt a másik ajtó is. Elsőnek Carter lépett be —• mint később kiderült — az előcsarnokba.

— Carter, lát valamit? — suttogta Carnasmn.

— Csodálatos dolgokat — kiáltott fel Carter.

Amit a pislákoló lámpa fé- ny'énél megpillantottak, azt emberi szem már háromezer éve nem látta. Volt olt egy hatalmas, átlátszó alabástromból készült lótuszvirág alakú kehely.

Néhány arannyal és üveggel díszített felfordílott korai ka több. felmérhetetlen ért^á kincs. Ez. még C/sak az előcsarnok volt. a- hnnnan egy ntveaztőbe jutottak.

Lord Caroavon december ele jén viszatért .Angliába, és csa% 1923 februárjában ntazott isméi Luxorba.

Közben Carter szorgalmasai dolgozott. Meghívta a sdiá| hü-es egyiptológusát. Közösp folytatták a feltárást. Három kü lönálló csoport éjjel-nappal ő rizte a lelőhelyet. Carter a kö setkezökel jegyezte fel a napló jóba: .,Amikor befejeztük munkát az előcsarnokban, ide geink rettenetes állapotban vol tak." Ezt az. idegsokkot a kü lönleges felfedezés okozta. Talál lak egy feliratos agyagláblát is Eleinte nem szenteltek neki na gsobb figyelmet. .Jegyzékbe v: lék és félretellék. Néhásiy na múlva azonban a figyelem kö zóppmiíjába került. .Akkor, ami kor lefordították a rajta lev hieroglifákat, é* a követkéz' mondatot kapták;

...1 halál lecsap minden kirí szárnyával, aki a fáraó álma' megbolygatja."

Hasonló feliratot találtak e; kis mágikus szimbólumot ábra zríló szobor bátitn: ...Az v.agyok aki a sivatag lángjával elkrrg ti a sírok rablóit. Az vagvok. aki Tuteokámen sírját védi."

.Imikor Engelbacli professzo; felledezte egr fáraó sírját a me fiúmi piramislvan. az előcsarnok ban ezt a feliratot találta: halott lelke kitekeri a tolv; nyakát, mint ahogy az cnilie a liba nyakét szokta kitekerni" Eugelbael) a sírban két halottá talált. .Az egyik mumnifikálv volt. a másik nem.; Nyilván egy tolvaj lelte halálát a sírban, ami kor ki akarta rabolni. .A meny oyezí't egyik kőlapja esett r,í 5’ajon véletlen müve volt-e vagy egy jól álcázott csapda?

1923 áprilisában Carter megtudta, hogy lord Camavon Kairóban súlyosan megbetegedett. Ez hat héttel volt azután, amikor köaüisen beléplek Tulenká- mon sírjába. Eleinte nem vette a dolgot komolyan, de amikor egy újabb távirat barátja aa- gyón siilyos állapotáról és magas lázáról hozott hírt. ho/.zá u- t«z.olt. Carnavon fia fgy mondja el az. eseményeket: ...Amikor Kairóba érkeztem, azonnal a Continental szállóba sietlém. a- pámhoz. Eszméletlenül feküdt az ágyban. Már akkor ott volt Hnnard Carter is. Éjjel, pontosan tíz perccel kettő előtt felkeltettek. és az ápolónő'bejelöli- letic. bogy apám meghalt."

I.ady Burghclcre. lord Carnu- von húga azt mondta, hogy lázálmában sokszor emlegette Tu- tenkámen nevél. .Az utolsó szavai ezek voltak; ,,.fInlloltam a hívását, megyek utána. .."

Pontosan abban az időpontban. amikor Carnavon meghalt, londoni lakásán kedvenc foxte- rierje a hátsó lábára ágaskodott és kimúlt.

Ezután kezdték előbb a tudósok, majd ,iz újságírók emlegt-l- ni a fáraók átkát. Közben ti- tokz.alos módon elv eszelt a v'észtjósló agyagtábla: Araikor 1923 folyamán még kél. a kutatásokban résztvevő ember meghalt. kitört á pánik,

.Az első. .Arthur C. Mate amerikai régész volt. Ö segítette Carteruek szabaddó tenni az. lilái a sírhely főhelyiségébe. Hősiden Carnavon halála ulaii kimerültségre kezdett pan.iszkod- ui. majd elvesztette eszméletét.

még mielőtt az. orvosok megái- lapílhallák volna diagnóziásat Ugyanabban a .szállodában halt meg. amelyben Carnavon.

Caroavon halála után jött. E- gyiptomba George Jay-Gould, ismert amerikai milliotnos. A királyok vüígv'ében Carter megmutatta neki Tulenkánten sírját. Másnap reggel magas lázi kapót! és este már nem volt az élők között.

F.s a titokzatos halálesclek folylalódlak. ,locI lAoolf. angol gyáros a sírhely megtekintése u- lári. útban .Aiigiia felé a hajón befejezte éleiét. IJeleg.scgc hasonlóan zajlott le. mint Jav

Goiildé.

I9'24-I>en Achibald DougLsj ,

Beeil angol rönlgenológus vetette alá víszgálatnak Jiiten- kámen múiuiájál. Amint vissza tért .Angliába, gyengeség fogta el é.s áronnál meghall.

1929-ig huszonkét ember távozott el titokzatos roódon az élők sorából azok közöl, akik valamilyen formálván kapcsolatba kerüllek Tuteokámen sírjával. vagy az itt talált leletekkel, Ebből tizenhárom olyan oin- ber. aki jelen volt a sírbolt felnyitásánál. Ebijen az évben hall meg lady .Almina. (.ama- von fele.'ége is. .Az orvosok a halál okál v;ilamjKen mérges ríjvar csípés-ének tudták be. Ekkor ment el nagyon tragikus körülmények közöli Richard Bet- liell. Carter lilkára is. .Amikor Bcthelll reggel halv-a találták az ágyban, édesapja bá.natában kiugrott a hetedik emeletről, és szörnycihall. Bethell temetésénél viszont IV halottaskoesi halálra g.ázoll egy kisgyerekei.

lulenkámen sírjának feltárása előtt és után is volt egy e- gész sor titokz.alos halál, amely élletle és ma is élteti a fáraók átkáról szóló legendát.

19rl*ben Vlalter B. Emery e- rediTicnyleleuül kutatott Kairótól délre a sakkári lelőhelyén 1- monhritep sírja után. akit a ..történelem első orvosának" tartanak. Egv napon ro.sszullét lógta el. és mentőkocsi száijítolla egy kairói kórházba. 15 elvesr- tclte. beszélői,épcs.scgét és ,s jobb oldala mcvrbémiíí. Másnap meghalt.

'I'o/v üít.áva a ktfveikcző

számbauj