Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-16 / 51-52. szám

légibb ideje ABBAHAGYNI í| ♦I* 22 Giulio Tarro, a legnevesebb rákkiitatúk egyike, a dohánynak az ember szervezetére gyakorolt káros hatásával foglalkozik. Kutatásainak erednicnye: 100 ezer eigaretta iamelyel egy dohányos 1.5 év alatt szív el, kb. egy csomag naponta) az a határ, amelynél kezd seszélyessé válni a dolog. Bar száz ember közül kilencél riiár korábban m«>glän)äd. azokat, akik érzékenyebbek a dohánnyal sz.cmben. Erről beszélget a professzorral Gian Franco lene olasz i'íjságiró — Tanár úr, a római nemzetkö- tl sztmpózlumou nagyon érdekes •löadást tartott a dohány és a rosszindulatú daganatok összefüg- gésérő'. Sajnos, a tudományos re­züméből nem sokat értettem. Nem voltam abban sem bizonyos, hogy ön, egyike a tegflatalabb európai hírű tudósoknak, hagy-e nekünk, dohányosoknak egy kis reményt, vagy teljesen elzárja elólflnk a dohány élvezetének útját? Már é- vek éta tanulmányozza a dagana­tok vírusos eredetét. Most tehát egyenesen megkérdem, ml a vé­leménye a dohányzásról? — Jémagam nem végeztem la- boratérinml kfsérleteket. RAmai e- lóedisomban az GgyesUlt Államok is Ansztrália tndAsalnak eredmé- ayeiril szémoltam be. Florenciá- baa, a oemzetközi kongre.ssznson a massachnsettsi Tnrner profesz- SMr néhány nagyon érdekes meg- legyzést tett. A 23 ezer dohányo- ann végzett vizsgálat eredmé­voltak. Tnrner ebben a nem etakély számé vizsgálatban a do- Uny élvezte okozfe külSnbőző be­tegségek csiráit kereste. Ezeket az adatokat ősszefaasnniftva. el- mondhaté, hogy olyanoknál, akik 100 ás 100 ezer cigarettát szívnak e], kt lehet mutatni egy bizonyos Ssszeftlggést az elszfvott cigaret­ták és a tédérák között. Kitűnt, hogy 100 ezer cigaretta — a vé­szes határ. Mindenki egykönnyen kiszámtthatfa, hogy elszfrott-e már lOO ezer cigarettát vagy sem, át körtilbelill azt Is, mikor kerül zé sor. Ez az a határ, amely u- tán — teljesen mindegy, hogy mi­kor kezdett dohányozni és hány elgarettát síiv el naponta — egy­re nagyobb lesz a veszély, még­pedig minden 1110 ezer cigaretta Dtán hét százakkal. Azt hiszem, hogy ez érthető. Egyszóval, ha az •mbar továbbra is elszív naponta egy csomag cigarettát, a követké­zé 15 érben ismét hét százalék­kal nagyobb a veszély lehetősége, hogy tüdőrákban megbetegszik. Ezekhez az adatokhoz még hoz­zá kall tűzni azokat, amelyeket Texasban a bustoni kollégák gyűj­töttek össze. Tudományos szem- pontbAI talán még hasznosabbak. Azonban ezekhez egy kis előzetes magyarézatre van szükség. Isme­retes, hogy léteznek olyan anya­gok. amelyek laboratériumi álla­toknál daganatot Idéznek elő. Az la lameretes, hogy amikor ezeket az anyagokat az állatokba befecs­kendezzük, a szervezet ellenállást tanéstt. és igyekszik ezeket az a- nyagokat samlegesiteni, megbéní­tani rosszindulatúságukat. Mielőtt még ez a folyamat a testben e1- tadnlna, a szarvazet mozgösftja az enzimeket, amelyek minden i- degen anyagot segítenek kiválasz­tani a testből Ekkor kezd veszé­lyessé vélni a dolog. Ezek az on- irimek akttvizálődnak és teljesítik küldetésüket, a dohányfüst asszl- •lláoié)áná] la. De minden egyén másképp reagál az Idegen vagy ártalmas elemekre. Van. aki nem tudja, ml a meghűlés, a másik vi­szont folyton náthás. Ugyanez éli az enzimekre is. amelyek katali­zátorként lápnak fel az idegen c- temekkel szemben. Van. akinek több az enzimje, van akinek ke­vesebb. £s most figyelem! Bebiznnyftha- lA, hogy a katalizátor szarepét játszó enzimek koncentráciéja egyben a dohányfüst kancerogén (rákkeltői szfnhidrátjalt Is moz- gősftja. Meg kellene állapftani, kinek mennyi enzimje van és mi­lyen kuncentráciöban, nem mnz- gAsftják-e a kancerogén szénhid­rátokat és Így előblvják a dnbá- nynsnknál a tüdőrákot. Nem mondom, hogy könnyűszer­rel megállapfthaté az embereknél av a bizonyos betér, hogy melyi­kük szívhat nyugodtan és melyi­küknél veszélyes már egy cigaret­ta IS... Mindenki, aki ezután labo­ratériumi vizsgálatnak veti alá magát. megtadja majd. hogy mennyi és milyen koncentráciéjú enzimje van. Azon kilenc közé tartozik-a. akik még a 100 ezer cigaretta előtt ts veszélyben van­nak mér, vagy a másik cscporl- ba. — Tehát az a bizonyos kilenc, akinek semmilyen körülmények között nem szabadna szívnia, 6e- leges, rokkant? Hogyan lehetsé­ges az, hogy az enzimek, amelyek tulajdonképpen a test védelmét szolgálják, hirtelen annyira elsza­porodnak. hogy éppen ellenkező­leg. elósegítlk a rák tajlödé.sét? — Ez részükről nem árnlás. Az enzimek természettől fogva na­gyon „rendesek“ és szorgalmasak. Ha elhagyjuk a dohányzást, men­nél több van beldlök, annál jobb. Az a halyzet, hogyha Idegen ele­meket kelt semlegesíteniük „aktl- vizáldőnak". Nagyon agyszerü a dolog; van. amelyiket felhasznál­ják. van. amelyikre nincs szüksé­gük és hagyják, hogy elszaporod­jék. mások semmire sem jők. to­vábbiakat metaboIizálBak, szét­bomlasztanak és kiválasztanak. E között a ..selajt“ között találni azt. amelyik veszélyes, mert be­léphet 8 genetikai sejtláneba, és rákot Idézhet elő. Az enzimek magok csak a veszély rakactéi, mint amikor az ember nyaklevest kap. és visszaadja. Akeié és re­akció. Száz közül kilenc esetben a ra- akciő arénytalanni nagyfo-kd, úgyhogy meghatározza a ..tartalé­kok“ aktivizálásét, amelyek nor­mális körülmények között minden baj nélkül megsemmisülnének. Sajnos, érthetőbben már nem tn- dom megám kifejezni... láttok tehát, hogy a limfociták viszgáia- ta megmntatla, hogy valaki dohá- nyozhat-B nyngodtan, vagy csak mértékkel, vagy egyáltalában nem. Tndjnk, hogy akárhogyan van is. • felső batár • 100 ezer cigaret­ta. Most megkérdezhetne, bogy mi történik azzal az emberrel, akt pontosan a limit előtt, vagy köz- vettenül utána abbahagyja a do­hányzást. Megmutatkozott, hogy a- mlkor valaki abbahagyja a do­hányzást, akár hosszabb akár ro- videbb tdőre, minden rekaciőja a luirmális keretek közé kerül Is­mét. Az enzimtermelés, amely köz­vetve a rákbetegség okozója lő­het, csökken vagy teljesen elma­rad, még annál a kilenc száz'alék- nál is. akinél ez a koncentráclé különlegesen magas, éppen a do­hányzás rakciéjaként. Azt mondbatnám, begy mind ezek alapján még a percet is meg lehet batárezni, amikor az em­bernek abba keltene hagynia a dohányzást. Zárjak ki azt a bizo­nyos kilenc százalékot, akiknek sosem szabadna dohányoznlnk, és vizsgáljak fölül az enzimek kon­centrációját, rájövünk, hogy min­denki részére a százezer cigaretta a felső batár. Nem adbatnm meg a szabályo­kat, hogy mikor kell a dohány­zást abbahagyni. Minden egyénnél más és más; a szervezete, az élet- feltételei szerint. Utöbbit különc- san hangsúlyozni akarom. A kör­nyezet, amelyben az ember meg­szokta a dohányzást, nagy jelen­tőséggel bfr. A dohányfüst és a légköri szennyezettség végső so­ron együttesen hat, egymást tá­mogatják. Amikor ezt fgy mon­dom, nincs benne semmi érdekes. De valójában mindez hozzájárul a szervezet immunitásának a gyen­gítéséhez. Mindenki, aki mérge­zett levegőjű ipari környezetben dolgozik, még a nem dohányos is az imoiunitás szempontjáből vé szélyeztetve van. Ha még ehhez hozzájárul az elszívott cigaretták hatása, a test védekezéss tovább gyengül. Bizonyára mindenki meg­érti, hogy ezek az adatok, ame­lyekhez Ansztrállában állatkfsér- letekkel jutottak, bebizonyitották. hogy biztonsági oormálnkat telje­sen új alapokra kell helyeznünk. — Hét vége felé, az ember már annak örül, hogy elmegy a he­gyek közé egy kis ózodüs levegőt szívni, tüdejét kitisztítani. Ter­mészetesen ugyanaz az ember, hétfőn Ismét bekerül a nagyváros taposómalmába, a munkájába, a dohányfüsttel mérgezett levegőjű munkahelyre. Van ennek a hegyi levegő szívásnak valami értelme? — Azt állftom, hogy nincsen. Hiszen már megmagyaráztam. An­nak lenne értelme, -ha nem dohá­nyoznánk az irodában, a város­ban, bármilyen más egészségtelen kömjtezetben, és fordítva, a he­gyekben, üdüléskor engedjünk meg magánknak egy-egy cigaret­tát, ebei a tiszta levegő és n ká­ros meHékslomek nem jönnek számitásba. Ez természetesen in- j kább esek tréfa, mint tanács, de - mégis van racionális magva... j fordttotta: —sl— A kairól Omár Khajjám .szá)!odál>an. a Nílus partján találkoztam Gé­mei MehrrZzel. az E- gyiplomi Múzeum igaz­gatójával. V .szálloda medencéjének szélén ültünk és a fáraók IcgendárÍR átkáról be­szélgettünk. — Szóval ön nem hiszi, hog} ez a legenda igaz? — Természetesen, ha figye­lembe vesszük a sok titokzatos halált, akkor megbiikkenlö. Art is tudjuk, hogy az óegyiptond- ak vurázsigeket használtak, ruégsern hiszem az egészet. Néz­zen rátn. én egész életemben múmiákkuii és fáraók sírjaival foglalkozUtm. llát. nem vagyok-e én élő cáfolata i-nnck a legen­dának. Négy héttel boszclgclésünk u- lán (iama! .Mchrez meghalt, öt­venkét éves volt. lialál oka: a s/.ivniűkődc.s mcgszi'iné.sc. .Vz cués/.itcii a-z volt a legkülőnü- -i-hli. hogy azon a napon halt meg. amikor a iinitikások nagy hidákal s-/állílottal, a múzeum- ha. amelyekben Tuteukamen fáraó sírjából származó tárgya­kat akartak elszállítani. Részlet Rhilip Vandenberg könyvéből.'. Tulenkámeu. az i. e. 1350-eí években az Egyiptomban ural­kodó IS. dinasztia egyik jelen- léklelen tagja, a mai napig több pidiJl ütvén kulató éleiéi vette el. Már sírjának fellárása előtt is ak.idlak titokzatos halálesetek a régészek közölt, de senki sem fi­gyelt fel rájuk. Csak lord Cama- von halála 1923. április 6-án. és az ezzel kapcsolatos, különleges téusf'k kavarták fel a tudomá­nyos kíirükben azt a nagy vi­tái. melyet a ..fáraók átk.-i” né­ven ivm»»z meg a világ. Izvrd George Carnavoo és Jlo- warrl Carter angol régészek hét évig keresték Tiitenkáraen sír­jál. 1922 október végétől az ese­mények üteme meggyorsuil. Október 2S-én érkezeti (airtcr Luxorba. Azonnal segédmunká­sokat bérelt az ásatásokhoz. November 5-én reggel Caster, mint mimicji nap, öszvéren ki­lovagolt az. ásatások színhelyé­re. SleglepődüU a szokatlan esejndeu. A immkások vezetője szaladt hozzá és izgatottan mondta; — 1 ram. egy kőbe vésett lép­csőt t.ilállunk az egyik kuny- bonk alapja alatt. N’üvcmlser ,5-én délután már négy lépcsőfokot tártak fel. Ez fényes Inzouyitéka volt annak, hogy a lépcsők a sírlioz vezet­nek. Vajon nut tartalmaz a sir? Lehel, hogy már üres. hiszen egy egész sor kirabolt sírt ta­lállak már. Este már a tizenket­tedik lépcsőfokon áltak. Utána előbukkant a lepecsételt küajtó. pecséten levő ábra egy sakált és hét rabszolgát ábrázolt. Ez a Királyok völgyének már ismeri fvecséljc voll. .5 kővetkező napokban a sír­hoz vezető út beszakadt. No­vember 14-ig sikerült ismét sza­baddá tenni az ajtóhoz vezető utat. November 23-án érkezeit Lu­xorba lord Carnavou is, lányá­val Evelyn Hcrbertlei. Másnap, miután gondosan lelényképe/.- tók a pecsétet, felnyitották a kőajtóU Tíz méterrel mélyebbtsn egy másik kőajtóra bukkantak. Ezesi is pecsétek voltak. A már ismert pecsét mellett olt talál­ták Tutcnkámeii pecsétjét is. Az izgalom óráról órára nőtt. Végre kinyílt a másik ajtó is. Elsőnek Carter lépett be —• mint később kiderült — az elő­csarnokba. — Carter, lát valamit? — suttogta Carnasmn. — Csodálatos dolgokat — ki­áltott fel Carter. Amit a pislákoló lámpa fé- ny'énél megpillantottak, azt em­beri szem már háromezer éve nem látta. Volt olt egy hatal­mas, átlátszó alabástromból ké­szült lótuszvirág alakú kehely. Néhány arannyal és üveggel dí­szített felfordílott korai ka több. felmérhetetlen ért^á kincs. Ez. még C/sak az előcsarnok volt. a- hnnnan egy ntveaztőbe jutottak. Lord Caroavon december ele jén viszatért .Angliába, és csa% 1923 februárjában ntazott isméi Luxorba. Közben Carter szorgalmasai dolgozott. Meghívta a sdiá| hü-es egyiptológusát. Közösp folytatták a feltárást. Három kü lönálló csoport éjjel-nappal ő rizte a lelőhelyet. Carter a kö setkezökel jegyezte fel a napló jóba: .,Amikor befejeztük munkát az előcsarnokban, ide geink rettenetes állapotban vol tak." Ezt az. idegsokkot a kü lönleges felfedezés okozta. Talál lak egy feliratos agyagláblát is Eleinte nem szenteltek neki na gsobb figyelmet. .Jegyzékbe v: lék és félretellék. Néhásiy na múlva azonban a figyelem kö zóppmiíjába került. .Akkor, ami kor lefordították a rajta lev hieroglifákat, é* a követkéz' mondatot kapták; ...1 halál lecsap minden kirí szárnyával, aki a fáraó álma' megbolygatja." Hasonló feliratot találtak e; kis mágikus szimbólumot ábra zríló szobor bátitn: ...Az v.agyok aki a sivatag lángjával elkrrg ti a sírok rablóit. Az vagvok. aki Tuteokámen sírját védi." .Imikor Engelbacli professzo; felledezte egr fáraó sírját a me fiúmi piramislvan. az előcsarnok ban ezt a feliratot találta: halott lelke kitekeri a tolv; nyakát, mint ahogy az cnilie a liba nyakét szokta kitekerni" Eugelbael) a sírban két halottá talált. .Az egyik mumnifikálv volt. a másik nem.; Nyilván egy tolvaj lelte halálát a sírban, ami kor ki akarta rabolni. .A meny oyezí't egyik kőlapja esett r,í 5’ajon véletlen müve volt-e vagy egy jól álcázott csapda? 1923 áprilisában Carter meg­tudta, hogy lord Camavon Kai­róban súlyosan megbetegedett. Ez hat héttel volt azután, ami­kor köaüisen beléplek Tulenká- mon sírjába. Eleinte nem vette a dolgot komolyan, de amikor egy újabb távirat barátja aa- gyón siilyos állapotáról és ma­gas lázáról hozott hírt. ho/.zá u- t«z.olt. Carnavon fia fgy mondja el az. eseményeket: ...Amikor Kairóba érkeztem, azonnal a Continental szállóba sietlém. a- pámhoz. Eszméletlenül feküdt az ágyban. Már akkor ott volt Hnnard Carter is. Éjjel, ponto­san tíz perccel kettő előtt fel­keltettek. és az ápolónő'bejelöli- letic. bogy apám meghalt." I.ady Burghclcre. lord Carnu- von húga azt mondta, hogy láz­álmában sokszor emlegette Tu- tenkámen nevél. .Az utolsó sza­vai ezek voltak; ,,.fInlloltam a hívását, megyek utána. .." Pontosan abban az időpont­ban. amikor Carnavon meghalt, londoni lakásán kedvenc foxte- rierje a hátsó lábára ágaskodott és kimúlt. Ezután kezdték előbb a tudó­sok, majd ,iz újságírók emlegt-l- ni a fáraók átkát. Közben ti- tokz.alos módon elv eszelt a v'észtjósló agyagtábla: Araikor 1923 folyamán még kél. a ku­tatásokban résztvevő ember meg­halt. kitört á pánik, .Az első. .Arthur C. Mate ame­rikai régész volt. Ö segítette Carteruek szabaddó tenni az. li­lái a sírhely főhelyiségébe. Hő­siden Carnavon halála ulaii ki­merültségre kezdett pan.iszkod- ui. majd elvesztette eszméletét. még mielőtt az. orvosok megái- lapílhallák volna diagnóziásat Ugyanabban a .szállodában halt meg. amelyben Carnavon. Caroavon halála után jött. E- gyiptomba George Jay-Gould, ismert amerikai milliotnos. A ki­rályok vüígv'ében Carter meg­mutatta neki Tulenkánten sírját. Másnap reggel magas lázi ka­pót! és este már nem volt az élők között. F.s a titokzatos halálesclek folylalódlak. ,locI lAoolf. angol gyáros a sírhely megtekintése u- lári. útban .Aiigiia felé a hajón befejezte éleiét. IJeleg.scgc ha­sonlóan zajlott le. mint Jav Goiildé. I9'24-I>en Achibald DougLsj , Beeil angol rönlgenológus vetette alá víszgálatnak Jiiten- kámen múiuiájál. Amint vissza tért .Angliába, gyengeség fogta el é.s áronnál meghall. 1929-ig huszonkét ember tá­vozott el titokzatos roódon az élők sorából azok közöl, akik valamilyen formálván kapcsolat­ba kerüllek Tuteokámen sírjá­val. vagy az itt talált leletek­kel, Ebből tizenhárom olyan oin- ber. aki jelen volt a sírbolt fel­nyitásánál. Ebijen az évben hall meg lady .Almina. (.ama- von fele.'ége is. .Az orvosok a halál okál v;ilamjKen mérges ríjvar csípés-ének tudták be. Ek­kor ment el nagyon tragikus kö­rülmények közöli Richard Bet- liell. Carter lilkára is. .Amikor Bcthelll reggel halv-a találták az ágyban, édesapja bá.natában ki­ugrott a hetedik emeletről, és szörnycihall. Bethell temetésé­nél viszont IV halottaskoesi ha­lálra g.ázoll egy kisgyerekei. lulenkámen sírjának feltárá­sa előtt és után is volt egy e- gész sor titokz.alos halál, amely élletle és ma is élteti a fáraók átkáról szóló legendát. 19rl*ben Vlalter B. Emery e- rediTicnyleleuül kutatott Kairótól délre a sakkári lelőhelyén 1- monhritep sírja után. akit a ..tör­ténelem első orvosának" tarta­nak. Egv napon ro.sszullét lóg­ta el. és mentőkocsi száijítolla egy kairói kórházba. 15 elvesr- tclte. beszélői,épcs.scgét és ,s jobb oldala mcvrbémiíí. Másnap meg­halt. 'I'o/v üít.áva a ktfveikcző számbauj

Next

/
Thumbnails
Contents