Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-11 / 46. szám

V

(V,-A Jagelló Egyetem főépülete, a Collegium novum

}a m ▼«ndéglétó oretég nyelvét. han*ni arról is. hogy esek a fiatalok meglsmorlk egy nemxet. nép Mókásait, mentalitását, jel legzeteeséfftit. knltúráját. Igaz, sokat foglalkoznak az ájságok. rádió és a tv ezekkel az államokkal. aokat fordítanak Irodai mnkból, átfogó képet azonban cMk az kaphat, aki ismeri az a- dott nemzet nyelvét, és élt abban az országban.

Csehszlovákiából mlntezv 4500 fiatal tanul a Sznvjetnnló, Ma- gyarorazág. Bulgária, az \DK. Rn mánia és Lengyelország fóisko Iáin. egyetemein. Legtöbben. 3500-an a Szovjetnnlóhan.

Lengyelországban kb. 250 fiatal tanul három nagy egyetemi köz pontban: Gdfniában. Varsóban és Krakkóban. Mindhárom helyen narvon fó SZISZ-alapszervezet *niíkndik. Mi sem bizonvftja ezt «ohhan. minthogy az 1973—74-es évben a lengyelországi SZISZ szervezeteket hirdették ki a leg- iobb külföldön működő szervoze- teknek. KOlönöseo a krakkói tűnik ki tevékenységével.

Sokrétű munkával Ünnepelték meg hazánk felszabadnlósának 30. évfordulóiát. A politikai-neve lő munkát a SZISZ KB által ki dolgozott terv szerint végezték — magas színvonalon. Mivel a külföldi szervezetek tagjai hazán- k&t képviselik feladataik közé tartozik a CSSZSZK méltó repre- zentálása —, kOlfinds figyelmet

a muvésiottórtéoéazak oranybá nyája. A X. századtól számítva minden művészeti Irányzat, mely Közép'Enrópát érintette, megta lálható Krakkóban.** Kint tanuló diákjaink élve ezzel a szerencsés körülménnyel, csoportokat alkot tak. és a Jagelló Egyetem művé szfrttörténész. vagy tudományos történelem szakos diákjainak ve xetésével ismerkednek a város nevezetességeivel, egy-egy művé sieti Irányzat jellemző vonásával

KŐztndott tény. hogy Lengyel- ország színházi -és filmművészete nagyon magas színvonalú. A SZlSZ-sservezet tagjai az ebbal e redo lehetőséget sem mulasztják el. színházba. moziba járnak. EgT'^87 alóadás után Összejönnek és nemcsak a látott müvet vitat ják meg, hanem a színművészeti főiskola és a lengyel filológia hallgatóinak segítségével betekln lenek a drámafrás, a próbák, a müvek realizálásának knliss;(atit kaiba is. így elérik azt. hogy szinte valamennyi diák tudomá nyos alaposságú véleményt tnd mondani a látott műről.

Kultúrális tevékenységünket az öntevékeny munka teszi teljessé A szervezet tagjainak lehetősé gUk nyílik arra. hogy az Iskolá ben tanultakat a gyakorlatban is elmélyítsék. Például nyolc cseh szlovákiai diák tannl a Szépművészeti Főiskolán, tgy a különböző kiállítások szervezése nem okozhat gondot. Tavaly ezek a

A krakkói SZISZ-alapszervezetek tevékenységéről

Olvasóink biztosan tudják azt. hogy a szocialista államok kötöttek agy olyan kulturális egyez méayt, amely lehetővé teszi, hogy ezeknek az országoknak a fiataltal tanulmányútra menjenek •gymásboz, sót azt is. hogy né hány száz fiatal a barát! orszá gok főiskoláin vagy egyetemein ▼ágezze tanulmányait. Nehéz len

ne felsorolni mindazokat az eló nyöket. melyeket ez az egyezmény biztosít, mert nemcsak ar rói van szó, hogy jó szakembe reket. mérnököket, orvosokat, mű vészeket kap áliamank. akik a kUIföldÖB szeidfett tapasztalatokat idehaza hasznosítják: nemcsak arról van szó. hogy a külföldön tanuló diák tökéletesen elsajátítszentelnek a kulturális és propa ganda tevékenységnek, s a krakkóiak éppen ezen a téren tűn tek ki a többiek közűi.

Krakkó Lengyelország egyik legszebb városa, tele történelmi nevezetességgel. Nemrég Itt járt egy francia művészettörténész, és így nyilatkozott Lengyelország egykori fővárosáról: ..Ez a város

Ki tud többet József Attiláról ?

CI.MC VERSENYÜNK ERTEKELF.SE

0) Ifjúság szerkesztőségé nek tagjaiból alakult bíráló bizottság (Strasser Gvörgy főszer kasztö. Balta György és Tóth E- lemér) értékelte a beérkezett megfejiéseket. A megfejtések száma. sajnos, most föval kevesebb volt, mint az előző versenyeink alkalmával- Mindössze 163 olva- .sónk küldte be megfejtésé^. de ebből csak 127 válasz bizonyult jónak. A kevés megfejtő annál Is meglepőbb, merf a közelmúltban megejtett felmérésünk szerint nagyon sok olvasónk várja és 1 géuylt az Ilyen jellegű, szórakozást és a tanulást összekapcsoló versenyeket. Az aránylag kevesebb megfejtés nyilván a nyári szünidőnek tudható be, ezért az elkövetkezőkben versenyeinket ügy szervezzük majd, hogy az 1- lyen „kieséseket" elkerüljük. Reméljük azonban, hogy fiatal olvasóink Így Is hasznosnak találták a versenyt, és az elkövetkezőkben még nagyobb lelkesedéssel vesznek részt hasonló szelte ml vetélkedőkben.

A versenyben összesen 25 kérdésre kellett a résztvevőknek válaszolniuk. A helyes válaszok a következők:

I. lőzsef Jolán: A város peremén

2. Öcsödre

3. A Nyugatban

4. Szépség koldusa. Szeged

5. Fiatal életek Indulója

8. Szépség koldusa 1922, .\em én kiáltok 1924, Nincsen apam, se anyám 1929, Döntsd a tőkét, ne siránkozz 1931, Külvárosi éj 1932, Medvetánc 1934, Nagyon fáj 1935

7. Bevezető (az 1927-ben Irt versekhez)

8. Szegényember szeretője. Aki szegény, az a legszegényebb,

9. Ringató

10. Favágó

11. Ady emlékezate

12. Babits Mihály

13. Berek Kati és a Halmos-Sebő együttes

14. Mondd, mit érlel... — Döntsd a tőkét, ne siránkozz

15. Hidas Antal, Illés Béla, Madarász Emil, Zalka Máté. Barta Sándor stb.

18. Tudod, hogy nincs bocsánat

17. Invokáclé, Kedvesem betegen, Azt mondják, Karóval Jöttél, Talán eltűnők hirtelen. Rossz vágy, Te a lelkek összesége, Ká- sásodlk a víz stb

18. Az Idézet egy népdalból való. melyet József Attila a Medvetánc című kötete mottójául Idézett kissé módosítva.

19. Babits Mihályhoz — Magad emésztő

20. 1933—34-ben József Attila é lettársa volt. 193U-ban Ismerkedtek meg, a munkásmozgalomban való közös munka hozta őket ösz- sze. Szavalömüvész volt. sokat szavalta a költő verselt stb.

21. Eszmélet

22. Nagyon fá)

23. Két hexameter

24. Szép Sző

25. Flóra 1—5, Flórának. En ki emberként.... Száradok, törődöm. Ha nem leszel.... Ha nem szó rltsz... stb.

Sorsolással az elábbiak nyerték e 200—200 koronás k6nyv|utal mat:

1. Gál Jenő, 98B 01 Flfakovo Mlynská 77. okr. Luéenec

2. Bemáth Judit, 040 03 Koáice 1, SchönherzoTá D—8

3. Bőd Sándor, 980 03 Simonov- ca 123, okr. Kim. Sobote

4. Varga Júlia, 982 81 Gemer 12, okr. Kim. Sobota

5. Bablcz Margit. 946 51 Nesva- dy Vtl. 12, okr. Komárno.

A nyerteseknek gratulálunk. A könyveket postán küldjük el.

(-4-)

hallgatók ismeretterjeszló két kl- állflást rendeztek, melyekkel a szabad Csehszlovákia 30 évét mutatták be lengyel kollégáiknak. Mindkét kiállításnak nagy vnlt a visszhangja. Mégis a legérdekesebb talán az a kiállítás volt, melyet a SZISZ-szervezet nyitott a csehszlovák knltúra hete alatt, a Fiatal Művészek Házában. A kiállítás anyagát a szépművészatl tölsknlán tanuló diákok munkái képezlék. ex pedig Igen nagy segítség, hiszen agy főiskolásnak nem minden nap adódik kiállítási lehetősége.

Hasonló Jellegű volt a cseh. a szlovák és a csehszlovákiai lengyel kSltészet estje is. melyeket egy-egy szinmüvészeti főiskolát végző diák állitott össze és adott aló. Az Ilyen műsoros estekre meghívják az egyetemen cseh- és szlovák nyelvet hallgatókat, valamint ax ott előadó professzorokat. i a műsor ntán nlbeszélgat- nek a csehszlovák Irodalom tej- lódésérol, a világirodalamban elfoglalt helyéról, és összehasonlítják a lengyel Irndalommal. amely Igazán rangos helyen áll a világirodalomban. hiszen két \ó bel-dljBs trója Is van.

Természetnsen a krakkói szervezetnek Is vannak gondjai, nehézségei. A legnagyobb gondot a helyiséghiány okozza, pedig Krakkónak több mint ütvén száz férőhelynél nagyabb klubja van. Czakhogy Lsngyelorzzágban nagyon elterjedt éz igen szinvona- las a kinbmozgalom. Da orról majd legközelebb számolok be.

Neszmárl Sándor, Krakkó

GEORGIJ TOVSZTONOGOV:

A színház hivatása

fi.

Túl egyszerű lett újítói hírnévre szert tenni.

Kiválasztanak egy szlndara bot; BZ lehet új dráma Is, de még jobb, ha klasszikus mű. Áttanulmányozzák — amúgy kutyafuttában — a mű eddigi színre vitelének történetét. Ezután feje tetejére állítják a drámaíró mondanivalóját (e- zért kényelmesebb elhunyt Irő müvéhez nyúlni — 6 már nem tudja bepanaszolni az embert). Utána megkonstruálják az előadást. A legfőbb célkitűzés: ,,ne olyan legyen, mint amilyen a Művész Színházban volt". A tekintélyrombolásra aztán számtalan lehetőség nyílik, különösen, ha a színház pénztára legalább olyan gazdag, mint a rendezd fantáziá- 1»

A nézők többségének nem tetszik az előadás. De lesznek olyanok, akik dicsérik: ,,Mi lyen friss! Milyen szokatlan!" És a színház elérte célját: a produkció vitát váltott ki. A rendező ezek után nyugodtan hajthatja álomra fejét: elnyerte az úttörőknek járó babérkoszorút.

Félreértések elkerülése végett sietve leszögezem: nem nézem rossz szemmel a vitatható művészi alkotásokat, s nem ellenzem a művészi vitákat. Épp ellenkezőleg — he- lye.slem őket, de csupán akkor, ha a ..vltathatéság" nem az alkotó teltünésvágyénak. hanem a lényeget érintő, sajátos felfogásának eredménye.

A színészek azonnal megérzik. ha a rendezőt a munka során a magamiitogatás, és nem az igazság megragadásának, felmutatásának szándéka vezérli. És bármilyen ügyesen és mutatősan van összetákolva egy előadás, a néző Is felfedezi, eiöbb-utőbb az alkotói gondolat hiányát. Nagy gondolat nélkül nem születhet művészi alkotás, a hamis esz me pedig nem pótolhatja a gondolatokat.

Hogy vannak ilyen Irányza tok. az nem csupán azért aggasztó. mert károsan hatnak, és tönkretehetik tehetséges emberek sorsát ás Ízlését. A fo veszélyük másban rejlik: a szuper-divatos (azaz álpolemikus) müvek néha kérdésessé teszik az esztétikái kritériumokat, s az ember már nem Is tudja, mihez tartsa magát. Ha nyíltan elveti, nem hajlandé kompromisszumra, maradinak nyllvánltjék. s nem csupán annak nyilvánítják. hanom furcsa mód azza Is válik. Kisen az igazán tehetséges szerző a maradlság ellen lázad (ezt mindig szlv- vel-lélekkel támogatni kívánjuk). és Járatlan ösvényeket keres, s ha ezek tévútra vitték — minit mondani szokás az már más lapra tartozik. Ha viszont az ember elhallgatja kételyeit, akkor önnön lelkiismerete s az objektív Igazság ellen vét. Így tehát megoldhatalan dilemma elé kerül: így se Jó, meg úgy S« jó. Persze nem Is lehet

egyszerre két ura: szolgálni

A szovjet művészek alapvető kérdésekben azonos nézeteket vallanak, s azonos Ideoléglal álláspontot foglalnak el. F. közös hit a szocialista reallz mus, nem deklaráció, hanem valóban pártos alkotó munka Amikor a művészi sokrétűséglek, a különböző műfajok és stílusok felvirágoztatásának, a sajátos alkotó egyéniség kifejlődésének Igényét hangoztatjuk, nincs jogunk, hogy feladjuk azokat az olvl alapokat, amelyekre a hazai reális ta művészet épült és épülni fog. Az egyéni klfejezöeszkő zökröl folyó vitánk semmi képp sem fogható le! szemé lyeskedésnek, és nőm fajulhat viszállyá.

Ojítás nélkül minden hagyomány halott. De mai mü vészi tudásunk csak azon a.a pulhat. amit az előttünk lárő nemzedékek felhalmoztak. Fe leslages újra feltedeznünk a spanyolviaszt. Ostobaság és itlopazarlás, ha mellőzzük mindazt, amit mások már felfedeztek, elértek, meghödftot ■ tak, megértettek, s minden alkalommal a nullpontról Indulunk el.

Abból az előadásból, ahol a rendező egyeduralkodó zsarnok. Blvész az oxigén, az az éltető forrás, amelyből az e- rosz, majd később a szovjet szfnház minden Időben erOt merített. Az ú) kifelezőeszkő zök alkalmazása, s a modern rendezés valamennyi módszere hamis és hatástalan, ha nem a színészen alapul. I’ajnn ml ért kísérik bemtitatölnkat oly nagy figyelemmel, érdeklődéssel külföldi kollégáink? Mert a legjobb előadásokban a rendezői elgondolást és annak színpadi megvalósulását — még a legeredetibb és legszínesebb koncepciót Is — ..meg- emeli" a színészek szenvedélye. közéletlsége. pszlcholögial elmélyültsége.

A magam gyakorlatából vett példákra hivatkozom. .Nehéz megítélnem a Léningrádi Gorkij Nagy Drámai Színház helyét a mai színművésretben. de meggyőződésem: sem A fé‘ kegyelmű, sem pedig Az ész bajjal lár előadásai nem vívtak volna ki olyan nagy elismerést, ha nem olyan khá- 16, érző és gondolkodó egyéniségek látszottak volna bennük, mint Krill Lavrov, Jes' genyl) Lebenyev, Innokentyl) Szmoktunovszktj, Szerge) lur- szkll és mások —, akik az e- löadásoknak nemcsak szereplői, hanem társrendezői Is voltak.

Manapság a rendezők Igyekeznek távol tartan! magukat Sztanylszlavszkljtöl. Vlsz- sza-vlsszatérő reagálás ez arra. hogy egy Időben, a körülmények hatására az orosz szfnház nagy reformátorának zseniális tanítását dogmává merevítették (egyébként ezen a tanításon alapul a világ haladó színházművészete, s persze a filmművészet sem fejt lődhet nélküle).

(Folytatjuk)

ele

Az idegen szavak gátszakítása

A nyelvújítás óta sok felesleges Idegen szótól szabadult meg a niugyar nyelv. Belső keletkezésű, tehát magyar szavak szorították ki fokozatosan őket, és foglalták el a holyüket a nyelvhasználatban. A redakcló (szerkesztőség), píAnum (terv), univerzitás (egyetem), promóció (avatás, oklevélátüdás, diplomakiosztás), legitimáció (Igazolvány, igazolás), recltácló (szavalat. Irodalmi szöveg előadása) szavukkal már úgyszólván csak az idegen szavak szőtárá- ban találkozik a magyarországi magyar, másokkal, mint pl. az argumentum (érv), appltkáció (alkalmazás), realizáció (megvalósítás), produktivitás (termelékenység) stb. meg esetleg a szakmai nyelvekben. Nem fgy a csehszlovákiai magyarl A mi szókészletünknek egyre aktívabb elemeivé kezdenek válni ezek a felesleges Idegen szavak.

Könnyen megtalálhatjuk ennek a jelenségnek az okát is.

.A szlovák nyelv elég sok idegen szót használ. Különösen a szakmai szók és kifejezések között sok az idegen elem. .A szlovák nyelv révén megismerik ezeket a szavakat a magyar dolgozók is. S mivel a magyar nyelvben Is számos Idegen szóval találkoznak, válogatás nélkül veszik át amazokat is. Nem szlovák szó. hanem latin vagy görög eredetű, gondolják, s nyugodt lelkiismerettel gyarapítják velük szókincsüket. Egyikük-másikuk még a műveltség jelének is tartja az Idegen szavak ismeretét és használatát. Sót némelyek még arra Is ügyelnek, hogy az idegen szónak ne a szlovákos, hanem — kiejtésben, de néha Írásban is — az eredeti alakját használják, nehogy ezzel is vétse nek a magyar nyelv Idegenszó-használatl elvei ellen. Arra persze nemigen gondolnak, hogy a szókincsükbe így be került idegen elemek nagy részének magyar megfelelője is van, s a magyar nyelv ezeket használja.

A nyelvi tekintetben kevésbé tájékozottak ellenbeai még arra sem gondolnak, hogy az idegen szót legalább úgy . ejtsék és írják, ahogyan a magyar nyelvben a hasonló típusú Idegen szavak ejtése és írása szokásos. Gépiesen veszik át a szlovák nyelvből szlovákos alakban az idegen elemeket, s a magyar megfelelőről tudomást sem véve. ezekkel jelölik a csupán számukra új fogalmakat. Pl. »

szerkesztőséget reáakcia, a tervet plán, a termelékeny!»* get produktivita, az érvet argument néven Ismerik stb.

Ml a teendő ebben a bonyolult helyzetben? Hiába adnánk azt a tanácsot, hogy csak azokat az idegon szavakat használjuk, amelyeknek nincs njagyar megfelelőjük, s ezeket Is a magyar nyelvben megszokott formában, mert a magyar megfelelők felkutatása — különösen a nyelvi tekintetben tájékozatlanabb dolgozóknak — nem megy máról holnapra. Idót és türelmet Igényel ez a munka, hiszen előbb az Idegen szónak az eredeti, illetve a magyarban használt alakját kell megtalántuk ahhoz, hogy felkutassák a magyar megfelelőt. Az alábbiakban ebben szeretnénk nekik segítséget nyújtani, arra is gondolva, hogy talán kevésbé kirívó hibának minősül majd, ha — a magyar megfelelők felmutatásáig — az idegen szónak nem a szlovákos, hanem az eredeti. Illetve a magyarban szokásos a- lakját használják. Erre az alakjára pedig csak akkor tudunk a szlovákos alakból eredményesen következtetni, ha tudjuk, milyen elvek szerint módosítja a szlovák nyelv az idegen szavakat.

1. A latin eredetű szavak -ló végződését -la végződésre változtatja minden esetben. A ratifikáció tehát ratifikácia, a kapituláció kapitulácla, a rehabilttáció rehabtlttácia, a transjúzió íransfuzia, a televízió televízió alakban használatos a szlovákban. Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a szlovák nyelv minden -la végződésű Idegen szavát -tó végződésűvé kell visszaalakítanunk. Ez a fenti szavak esetében így is van, de nem lehet kizárólagosan alkalmazni ezt a szabályt. A latinban Is akad néhány -la végződésű szó, medyet a magyar Is ezzel a végződéssel használ. pJ.: konferencia, evidencia, tendencia, szentencia 9tb. Sokan abba a hibába esnek, hogy ezekben is a Szlovákia -ia végződést látják, s túlbuzgóságukban konferen- cid-ra, evldenc/Ö-ra, tendencíö-ra, szentencfö-ra „magyarosítják“, Illetve „latlnositják“ őket.

Még magyarosabbá tehetjük a visszaalakítható -ia végződésű szavak közül azokat, amelyeknek a magyarban Igei alapszavuk lehet (pl. ratifikál) és a főnévi alak (ratifikáció) Is cselekvést fejez ki, ha ehhez az igei alapszóhoz a magyar -ás, -és képzőt illesztjük. Pl. ratifikál-ás Icapitu- lál-ás, rehabtlitái-ás, stb. Természetesen a transfúzla és a teieoízia alak esetében ez a lehetőség nem áll fenn, ez tehát csak tremszfúzió-ra. Illetve televízió-ra változtatható.

2. A szlovák nyelv a latin eredetű szavak ns végződése helyett -ni végződést használ. A transparent, agent, di- uerzant, docent stb. szavak így alakíthatók vissza: transzparens, ágens, dluerzáns, docens stb.

3. A latin -as, -ius, -um végződést elhagyja a szlovák. A proletariát, typ, delegát stb. szavakhoz tehát az -as végződést hozzá kell tennünk: proletariátus, típus, delegátus; a funkcionár szóhoz ts -ius járul: funkcionárius, 'az argument, dokument, mondát, pakt, diktál stb. szavakat pedig az -um teszi eredetivé: argumentum, dokumentum, mandátum, paktum, diktátum stb.

4. A latin eredetű -ás végű szavak -a végződést kapnak a slzovákban, tehát az univerzita, mentalita stb. eredeti alakja ez: univerzitás, mentalitás stb.

5. A hosszú (kettőzött) mássalhangzókat megrövidíti a szlovák nyelv. A komisia, tehát a komisszió, az aplikácia a* applikálás, az •aparZtf, az apparátus, a kolektivizácia a kollektivizálás, a profesor meg a professzor alakban ismert a magyarban.

A fenti tanácsok természetesen nem terjednek ki a szlovákosított idegen szavak fajtájának vlsszalakltásara. csak a legfontosabb típusokét soroltuk fel. Azt sem mindig könnyű megállapítani magából a szlovákos végződésű alakból, hogy eredetileg milyen végződésű volt a szó,' ha legalább egy kicsit nem tájékozott az érdeklődő az idegen szavak világában. Mert pl. az -nt végűek a 2. pont sze rillt általában az -ns végű latin eredetű szavaknak felel nek meg (docent: docenst, viszont a 3 pontba soroltak között Is talállunk olyan -nt végűeket, amelyeknek végzó dését nem helyettesltlietjük -ns végződéssé), hanem -um végződéssel kell a szóalakokat kiegészítenünk [argument, argumentum!, mert ezt hagyta el mellőle a szlovák nyelv.

Á problémának a végleges megoldása természetasen mégiscsak az, hogy igyekezzünk fokozatosan megismerni az idegen szavak létező magyar megfelelőit, s azokat használjuk, és csak az igazán nélkülözhetetleneket tan- suk meg a magyarban is használt alaiejukban.

JAKAB Isiuán