Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-04 / 45. szám

10, új A ma ifjúsága — nemzetünk jövője. Ifjú nemzedékünk oktatása és nevelése, jelle mének és erkölcsének for­málása, szocialista öntudatának sokoldalú, következetes fejleszté­se társadalmunk nagy fontosságú ügye. E bonyolult és igényes feladat egyik területe a világné­zeti nevelés, amely többek közöti magába foglalja a vallásos fia talok gondolkodásmódjának for múlását, a vallásos nézetek, elő­ítéletek leküzdését is. A vallásos világnézet ellen harc azonban nem a vaUásoi fiatalok ellen irányul, ahogy azt egyesek igyekeznek elhitetni, ha­nem éppen értük. .Ízért, hogy felnyissuk a szemüket, hogy ne kerüljenek lépten-nyomon össze­ütközésbe a körülöttük levő -való­ság és saját előítéleteik össze­egyeztetése miatt. A vallásos ideológia elleni esz­mei hare sokoldalú tárgjü és módszertani felkészültséget, az if­júság és természetesen környeze­tének alapos ismeretét igényli. Fölöttébb káros lehet mindenne- tm'i túlbuzgóság, nyers kényszer. A vúlágnézeti nevelő munka so­rán különös gonddal kell számí­tásba venni a családi körülmé­nyeket. a nagyobb családi közös­ség világnézeti hatását. A szülök, nagyszülők, és más liozzátartozók kezdettől fogva köz-setlen és ál­landó, mély érzelmi és értelmi befolyást gyakorolnak a fiatalok­ra. Ez természetes, hiszen a csa­ládi környezetben válik értelmes lénnyé a csecsemő, a szülők ta­nítják meg beszélni, tőlük kapja az első kedves szól, gondo.sko- dást. Ezért a család világnézeti hatása rendkívül erős minden fia- talná). Meg kell azonbas jegyez­ni, hogy ez a hatás csökkenő tendenciájú. A körülmények vizs­gálatánál azt is figyelembe kell venni, hogy milyen intenzív a család és az egyház kapcsolata. Vannak mélyen bigott valhásos családok, szoros kapcsolatot tar­tanak fenn az egyházzal, s világ­nézetük esetleg reakciós tartalom­mal is keveredik. Mások, bár hí­vő emberek, nem tartanak rend­szeres kapcsolatot az egyházzal, nem élnek aktív hitéletet, sőt i- dőnként bírálják is az egyházat, és fenntartással fogadnak el bi­zonyos vallásos tételeket. A tágabb és szűkebb köm veze­ti hatások mellett az életkor, az Vallás <iés tudomány A boldogság NEM ISTEN AJÁNDÉKA általános, a politikai-ideológiai felkészültség, a munkaterület, a társadalmi és anyagi helyzet meg sok más körülmény is nagyban befolyásolja a fiatalok gondolko­dását, -világnézetét. szocialista társadalomban az ifjúság a forradalmi átalakulás e- gyik legfontosabb és legharcosabb osztaga. Mind szélesebb rétege is­meri fel, hogy igazi érdekeinek megfelelő társ,adalmi programot csak a szocializmus nyújthat. Tár­sadalmunk megteremti mindazo­kat az anyagi és szellemi felté­teleket, amelyek közepette a mi ifjúságunk álmai, vágyai valóra válhatnak. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi kürülmónyek pozití­van hatnak a fiatalok tudatára, s ezt kell aktív világnézeti neve­lő munkával kiegészíteni. A szocialista társadalom és a fiatalok érdekei azonosak. Mind­ez kedvező lehetőséget teremi ar­ra, hogy a vallá.sos fiatalok -meg­szabaduljanak a vallás befolyásá­tól. E feladat rendkívül fontos, mert vallásos vibágnézettel nem lehet teljesen azonosulni a szo­cializmussal. A vallás a hamis tudat egyik tormája, amely visz- szahat az ember tevékenységére, és vég.sö soron zavarja, fékezi a teljes egyéni és a közösségi bol­dogulást. A közelebbi környezet; a vá­ros. vagy a falu. az üzem. a szö­vetkezel, az iskola, a szélesebb és szűkebb család hatása — mind olyan tényező, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kíviil \i- lágnézeti nevelő munkánk során. Ezek általában ellentmondásosak, .é munkaViclyen. az. iskolában vi­lágnézeti szempontból ogyaránl éri a fiatalokat pozitív és nega­tív hatás. Az idősebb generáció egy része fiatalkorában olyan tár­sadalmi környezetben nevelődött, amikor a hitoktatás kötelező volt, és a vallásos tanok elfogadása, valamelyik egyházhoz való tar­tozás társadalmi követelmény volt, mert egyébként súlyos anya­gi és erkölcsi következményekkel járt volna. A felnőttek között te­hát ma is vannak vallásosak. Ha — éppen a társadalmi változás, valamint a marxista-leninista vi­lágnézet térhódításának eredmé­nyeképpen — csökkent is túlbuz­góságuk. és megváltozott vallá­sosságunk tartalma, intenzitása, mégsem tudnak viigérvényesen szakítani az előítéletekkel, szoká­sokkal. A vallásos emberek döntő több­sége nem hívő dolgozótár.saival együtt piagáénak vallja a szocia­lista társadalmat, becsületesen részt vesz építésében, sokszor pél­dásan dolgozik. Világnézete a- zonban még nem szocialista, és ez zavaróan hat a fiatalokra. De nehezíti a világnezti nevelő mun­kát, csökkenti hatásfokát az is, ha a fiatalok olyan környezetben dolgoznak, tanulnak, ahol az a- tei.sta fclHőtlek munkaerkölcse, családi élete nem példamutató. A világnézeti nevelő munka során n,agyon fontos a személyes példamutatás. A szó és a lett egysége nélkül nein lehet ered­ményesen küzdeni a vallásosság ellen. Hiába leplezzük le az egy­házakat, a papokat, és mutatunk rá a vallásos tanok és tettek kö­zötti ellentétre, ha életünkkel, cselekedeteinkkel nem bizonyít­juk eszméink igazát. .V szocialis­ta erkölcs magasabbremlnségét a valláscrköícs felett csak úgy tori­juk bebizonyítani, ha egyéni r-s közös.ségi életünk tiszta, ha er­kölc.5i magatartásunk, életstílu­sunk, munkaszeretetünk, családi életünk vonzó. A tudomány fejlődése, a tech­nikai forradalom eredményei, n- jabb és újabb vis-máiiyai a mi világnézetünk tételeit igazolják. A bit és a tudás közötti eUent- mondás napjainkban egyre job­ban kiéleződik. Egj-rc kézzelfog­hatóbban bizonyilbató — az egy­háznak minden igv-ekezete és pró­bálkozása ellenére —, hogy a vallás és a tudomány összeférhe­tetlen. A tudomány szüntelenül fejlődik, a vallás örök eszméket, dogmákat hirdet. A tudomány objektív, a természeti és társa­dalmi tapasztalatokon alapszik — a vallás szubjektív, az egyén hi­székenységéből áll. Világnézeti propagandamu nkíiukban bátra n használjuk fel elsősorban a ter­mészet- és társadalomtudomá­nyok eredményeit és silágnézeti összefüggéseit. A tudományos, az értelemre ha­tó súlágnézeti propaganda mellett fontos feladat az érzelmi nevelés. Az egyház is jól tudja ezt. Épp ezért ott áU az emberi élet min­den jelentős fordulójánál: a böl­csőtől a koporsóig. A fiatalok nemcsak értelmileg fogékonyak, hanem érzelmi igényük is rend­kívül nagy. A világnézeti nevelő munka során ezzel törődni kell, ezt az igényt nekünk — az ifjú­ságid szervezetnek és áz ifjúság nevelésével foglalkozó felnőttek­nek — kell kielégítenünk. .V fia­talok érezzék, hogy ha öröm vagy bánat éri őket. nincsenek egyedül. nincsenek magukra hagysa. A m.'ig.óny különös érzelmi él­mény — legyen az pozitív vagy negatív. .Ítélése kedvez a miszti­kumnak. Ilyenkor válik az öröm ,.isten ajándékává“, a betegség, a szerecséllenség isten csapásává“. Éppen ezért a közösséghez tarto­zás érzése, az öröm megosztása másokkaL vagy a fájdalom ehü- seléséhez nyt'ijtotl baráti, elvtársi segítség fontos lehet a \-ilágnézeti nevelés hatékonysága szempontjá­ból is. Vegyük körül gondosko­dással fiatal barátunkat, munka­társunkat. ha bánat vagy baj éri. A vigasztaló szó. a magukra ma­radt fiatalokkal való törődés, a segítőkész tett azt bizonyítja, hogy a szocialista humanizus nem frázisokra, szólamokra épül. S ez meggyőző világnézeti propa­ganda. A vallásos világnézet ellensú­lyozására. leküzdésére irányuló i- deológiai tevékenység — melynek csupán néhány összefüggéséről szóltunk — igényes, nem köny- nyű. állandó feladatunk. Az ala­pos elméleti 'és ideológiai felké­szültség mellett nagy türelmet, tapintatot és szívós következetes­séget igényel. A marxista-lenin­ista világnézet az élet. a termé­szet és társadalom tudományos megismerésén alapszik. A mi vi­lágnézetünk — szemben a vallá­sos tételekkel — az emberi fejlő­dés gazdag tapasztal.ataiból me­rít. ezt rendszerezi és emeli tu­dományos szintre. .Vz ifjú nemzedék, amely arra hivatott, hogy tovább építse az emberiség útját, nem nélkülözheti a marxizmus-lenlnizmus igazsá­gainak ismeretét. \ vallás 'csak valamilyen túlvilági boldogság I- gérctének jegyében tud — s ép­pen ezért nem kielégítő — vá­laszt adni az emberiség nagy kér­déseire, Földi — 5 éppen ezért a biztos jövő megteremtésének út­ját mutató — választ csak a mi tudományos világnézetünk ad, a- melynek az az alapelve, hogy aj embert környező világ és a tár­sadalmi lét fejlődéstőrvényei meg­ismerhetők, .V hidományos világ­nézet követi a világ változásait és hozzáértő cselekvésre késztet­ve az embert elő is segíti a fej­lődést, mar.xislák-leninistáli nem fogadják el azt a definíciót, hogy a világ nem változtatható meg. hanem szüntelenül azon fá­radoznak. hogy tudományos e.sz- mcik birtokában megteremtsék a fpKzabadult. boldog emberiség világát. P. L. /ß űrkutatási kislexikon .éCTA ASTRON.AUTICA. A legelterjedtehb nemzetkö úrkutalasi szakfolyóirat. .A NcmzetkÖz.i .Asztronautikai F6 deráció és a Nemzetközi .Ászt ronaiitikai .Akadémia jelenteti meg negyedévenként Bérsbeo AERODIN.AMIKA ,A gázok mozgásával és a,gá- zoklsan mozgó testek tulajdon- ságais'al foglalkozó tudomány-* ág. Igen nagy a jelentősége a repülés és az űrrepülés szem­pontjából. különösen ennek egyik speciális része, a rend­kívül nagy sebességek aero­dinamikája fontos, mert úf törvényszerűségek lépnek ér­vény-be (pl. aerodinamikai fel­melegedés és az elpallanás a sűrii légkörtől:, melyeknek fi-j gyelembe vétele nélkülözhetet­len az asztronautikában. .AF.ROni.VAMTK A1 r-ELMELEfiEDE? 3 .A rakéta vagy mííholygó felü­letének nagy fokú felmelege dósé a levegő súrlódásától. .41 lalában a hangsebességet né- bányszorosan meghaladó se bességnél jön létre, főleg a \ i íágíírből való visszatéréskor Ennek a problémának a meg oldása elsőként a szos jrt t.u S dósoknak sikerült. AEROP.AUZA •Az atmoszféra felső rétege. ,a-j mely már aerodinamikai! szempontból nem befolyásoljaj| a repülést. J AKr.ELEK.4ClO I Gyorsulás, vagyis a sebesséj másodpercre, e.ső növekedése R Ellentéte a deakceleráció - e lassulás, a sebesség másod ^ percre eső csökkenése. Méré -j síikre az ún. akcelomcter szol ;■ gál. s .aktív REPÜLÉS I •A rakéta vagy miíbolygó re-J pütésének az az időszaka, a-" mikor a rakéfamotorok niúkö-j désben vannak. Ha a kozmi-' kus test mozgását csak tehe­tetlenségi energiájára és j | gravitációs erő határozza mei (tehát a motorok nem mí> ködnek), passzív- repülésnél ; nevezzük. J urij Zsuravlov', az .APN' szov'jet tájékoztatási iroda hír- magyarázója terjedelmei cikkben foglalkozott legutóbb az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányá­nak néhány tudományos-leohnikai és gazdasági vonatkozásá­val. Többek között megállapítja, hogy a záróokmány joggal szentel terjcdelemes helyet az ENSZ Etirópai Gazdasái^ Bi­zottságának mint olyan eszköznek, amely fontos szerepel tölt be az európai együttműködés fejlesztésében és megszilárdítá­sában. az értekezlet záróokmányában megfogalmazott elvek valóra váltásában. .A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa immár 20 éve mű­ködik együtt az EN'SZ-nek ezzel a fontos, tekintély'es é.s e- gyetlen európai gazdasági szervével, amelynek az a hivatása, hogy elősegítse az országok közötti gazdasági kapcsolatok fej­lődését, függetlenül társadalmi rendszerüktől. EGYSÉGES ARUELNEVEZÉSEK Az Európai Gazdasági Bizottság elismeri a KGST egyte nö­vekvő nemzetközi jelentőségét é.s a Vele való együttműködés fontosságát, I.egutóbbi, április 30-i ülé.sszakán határozatot ho­zott arról, hogy tanácskozási joggal ruházza fel a KGST-t. A záróokmányban javasolt néhány konkrét együttműködési módszert már alkalmazzák n KGST és az KN'SZ Európai Gaz­dasági Bizottsága közötti e^üttműködésben. ■A záróokmány kiemeli a gazdasági és kereskedelmi infor­máció növekvő szerepét a nemzetközi kereskedelem fejlődésé­ben. rámutat többek között az ilyen információkat tartalmazó kiadványok, az ország külkereskedelmét propagáló dokiinicu- tumok megjelentetésének fontosságára, valamint az országok által publikált statisztikai adatok összehasonlíthatóságának je­lentőségére. .Az európai statisztikusok konferenciájával — az ENSZ EGB szervével — már több év óta működik eg> üti a KGST titkársága. Az adott munka célja: előkészíteni az át­térést az EN'SZ nemzetközi szabványáru-osztályozásról. ame­lyet a tőkésországok használnak, a KGST-tagországok külkeres­kedelmében használatos egy.ségcs áruelnev-ezésekre. .Az Európai Gazdasági Bizottsághoz más anyagokkal, például a tagorszá­gok statisztikai évkönyvével együtt eljuttatják a termelési mii­Helsinki után A gazdasági egyíittmOliődés hétköznapjai tatók és a nemzeti jövedelem felhasználásának kiszámításával kapcsolatos alapvető módszertani tételeket, amelyeket a KGST- ben dolgoztak ki. VILLAMOSEN'ERGIA-CSERE .Az ENSZ, annak külkereskedelmi jogi bizottsága, valamint Európai G.izdasági Bizotl.sága megkapta a KGST állandó kül- kere.skedelnii hizottságájian' kidolgozott fontos, szabs-áiiyokat tai l.ilmazó dokiímcnliimokal. amelyek a IvGST-l.-igországok kül­Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter a helsinki konferencia egyik szünetében gazdasági kapcsolatait szabályozzák, és amelyeket számításba kell s-enni a Nyugat és Kelet közötti gazdasági együttműkö­désben é,s kereskedelemben is. Ide tartoznak a KGST-lagorszá- gok szervezetei közötti áruszállítás általános feltételei, az álta­lános szerelési normák és más technikai szolgáltatások bizto­sítása. ■A záróokmány nagy figyelmet fordít több más. nagyszabású terv közölt az európai villamosenergia-cserének. amelynek cél­ja az, erőművek kapacitásának ésszerűbb felhasználása. .V KGST-titkárság, amely részt vesz az. EGB villamosenergla- -bizottságának és munkaszerveinek munkájában, többek kö­zött közreműködött a keleti és nyugati energiarendszerek egye­sítésének célszerűségével kapcsolatos kutatások előkészítésében. .Az utóbbi időben az ENSZ környezetvédelmi programjával összhangban egyre erőteljesebb lett a KGST együttműködése a környezetvédelmi kérdések megoldásában. Ebben döntő jelen-, tősége volt a KGST 27. űlés.szakán ho-zoll h.atáruznlnak, amely azt javasolta, hogy bővítsék az együltmiiködésl az öss/.cs .*rde- kelt országgal é.s nemzetközi szervezettel. SZÓTÁR KÉSZÜL ■A KGST már hosszabb idő óta együttműködik az EN'SZ EGB-vel a vízgazdálkodási kérdésekben is. Ennek az együtt- működésnek az alapján az E.N'SZ EGB-bcn többek között egy vízgazdálkodási kifejezéseket tartalmazó szótárt állítanak össze. Érdemes megemlíteni, hogy a KGST-tilkárság részt vett az ENSZ EGB prágai szimpóziumán, s megfelelő anyagot küldött a Icgkörszenuveződéssel foglalkozó szakemberek értekezletének, amelyet 197A decemberében Oslóban rendeztek. Aégül megemlítjük a közlekedési problémákat. Ezen a té­ren az utóbbi időben egyre konkrétabb formákat öltött a KGSr és az EGB közötti együttműködés. Olyan közös mun­kákat irányoztak elő, mint például a v-asúli górdulőállománv fő részeinek és alkatrészeinek szabványosítása, a vasúti köz­lekedés meggyorsítása, a nemzetközi autópályák komplex fej­lesztése és rekonstrukriója, valamint a közúti közlekedés biz- lonságával kapcsolatos kérdések. p' Kép: ai'clj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents