Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-04 / 45. szám

19-Í5. május tizenhatoclikán látlam meg — az akkor éppen i'gyheics — szabad napvilágot Göniör ..fővárosában“, Riinas- ská Sobotán, (Riinaszonibal- ban). Az eltelt három évtized alatt mindössze hat esztendőt töltöttem szülőföldemtől távol, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészeti Karán mérnöki oklevelet szereztem JfMIS- ban.

l9(í!l-tol a rimasz.(onbati sörgyárban dolgozom, napi tiz-ti- zennégy órát töltök itt. Szabad időmet — ha ilyesmiről egyáltalán szót ejthetek mint egyéves házasember — igyekszem változatossá tenni: üzemi szakiskolát sezetek, a SZISZ járási bizottságának aktivistája vagyok. rúgom é.s ütöm a felfújt bőrt. télen a sakkbábokat tologatom, és hogy el ne felejtsem, söröskorsóval a kezemben várom első „örökösöm“ világra- jöttét...

A „Gömör“ sör ízléses „eiiro- palaekokban“ kedvelt, jó ital. A fiatal gyár egyik kulcsembere, a gyártásv-ezető te vagy. Vegyészmérnöki oklevelet, szereztél. jó szakembernek számítasz. Mi vonzott annak idején a kémia felé?

— Nem Indok jól rajzolni, undorodom a vértől, a föld mélyén szorongás fog el. így maradt számomra a vegyészet.

Mi a magyarázata annak, hogy a főiskola befejezése titán szülővárosodba tértél visz- -za. és miért éppen a sörgvár- ba?

— Dél",Szlovákiát nagyon szeretem. különösen Gömört. Ennek a vádékuek az élelmiszeripara a legfejlettebb; ezért is jöttem, meg azért is. mert magam i.s kedvelem a jó sört. és részt akartam vállalni a készítéséből.

Az utóbbi időben valóban i- parosodik ez a Győry Dezső állal olyan emlékezetesen megírt palóc vidék, a sörgyártásnak a- zonban itt. ha jól tudom, semmi féle hagyománya nem volt.

— Sört 100 kilométeres körzetben nem főztek, a gyár tehát abszolút tradíriómentesen kezdte munkáját 1905-ben. A mi sörfözönk közepes kapacitású, nagyobb, mint a cseh országrészben található híres főzdék többsége, de ez érthető is. hiBOROS ZOLTÁN GYÁRTÁSVEZETŐ

szfn azok sokkal régebben készültek.

A raüllkor Prágában, az flekű“ sörözőben ültem, és meglepődve vettem tiidomásvil. hogy a ^ ilághíríí barnasör immár 1499 óta készül ott. tehát csaknem fél évezrede! Mit tesztek ti azért, hogy felvehí*ssétcW velük a versenyt?

— Mi is haladunk előre valamicskét. Ha például összevetjük sörünk közkedveltségét a tíz esztendővel ez.előtli helyzettel. megállapíthatjuk, hogy elfogadtattuk magunkat, járásunk sörfogyaszlóinak legalább a fele valóságos sörszakértővé váll. Ez persze nemcsak hízelgő, hanem azt is jelcjiti. hogy munkánkkal szemben nőttek a/. í- gények. A gyár vezetősége i- gyekszik. a jó minőségen lúl. olyan eszközökkel is népszerűsíteni a ,,Gömort‘‘. mint ahogyan azt a hagyományokkal rendelkező főzdék is teszik. Kis zászlócskák kaphatók, címkék, jelvények, kulcstartók, pénztárcák sörünk védjegyével — igazgatóságunk erre nagy figyelmet fordít. Piacunk főleg Szlovákia- !>an és Magyarországon Van. Teljes évi termelésünk egyhar- mada fogy c! a szomszédos \fngyarországon, aliol szintén megszerették a tizenkettest.

A „Gömört“ általában dicsérik. én is szívesen megiszom, ha hozzájutok. Hol álltok a hivatalos ranglétrán országos \i- szoiiylatban ?

— .Vz első nyolc között vagyunk. a Prázilroj. a Budvat. a Staropramen, a Zlaty hazant társaságában. Legutóbb a Kijev- ben megrendezett csehszlovák sörök szemléjén tizenhét résztvevő között az ötödik helyen végeztünk.

A sör minőségének több függvénye vau. V jó viz és a komló elsőrangú feltétel. Milyen a tizetek, honnan kapjátok a komlói ?

— Természelí's t ízforrásnnk tan Felsőszkalnokon. az innen nyert víz keinénységi foka 6-8. és ez nagyon közel áll a plzetii t íz összetételéhez. .V komlót Za- lee vidékéről kapjuk. Szlovákiában csak Tapofeany környékén termesztik, onnan is heful néha egy-egy szállítmány.

Közismert a csehek sörimá- dala. aki járt már arrafelé, döbbenve tapasztalhatta, vannak sörösök, akik tíz-hnsz-har- minr korsóval isznak naponla. Az utóbbi években Szlováfcia is sörivóhellyé vált, és a legóíabb statisztikák alapján elmondható, a borivó Magyarország lakossága is össze-összekaesint a sörös- korsókkal, Mi egy gyártásvezető véleménye a józan fogyas/tás- ri>l? Mennyit ihatunk, egészségünk ..védelme“ ürügyén naponta?

— Fgy-egy korsóval étkezés Illán nem árthat meg. A jól hűtőit sör megnyugtat a rohanásban, hajszában, elősegíti emésztésünket, és „rendezi a gyomrot”. ugyanakkor táplál is. és ellátja szervezetünket B-vitami- nokkal. fehérjékkel, cukorral. .'Vem hiába nevezik a sört folyékony kenyérnek. 1 liter tizenkét fokos sör kb. 500 kalóriát larlalmaz, ezért nem taná- esoloin. bogy napi két korsónál többet fogyasszanak.

nimaszomhat a sor sárosásá sáli. lannak-e vajon ízlésesen berendezett, tágas, tiszta, jó hangulatot sugárz.ó sörözői, olyanok. mint a cseh városokban? Vannak-e ügyes pincére.i. jó csaposai ?

— Sajnos nincsenek. Hiányzanak az ilyen sörözők, a jól kezelt sörök, a kellemes hangulatot árasztó helyiségek. A gyárnak van egy kimérője, de ott is csak egyetlen fajtát csapolnak, és ez a sör városában kevés! Főleg 8 csapolás és a felszolgálás lehetne magasabb szin- V onalon. Sajnos, nincs tudomásom arról sem. hogy a közel jö- v-öben felépülne egy reprezentatív, minden igényt kielégítő söröző. Bizonyára ití is a tradíció hiánya okozza a legnagyobb gondot, éppen úgy. mini a termelésben. Niég mindig nln- rseiifk beidegződve bizonyos higiéniai szokások, nem egészen természetes ösztön még a maximális tisztaságra való törekvés, pedig ez a jé» minőségű sör készítésének egyik elengedhetetlen feltétele. IVrsze az u- lóbbi esztendőkben itt is óriási a javulás, a hat évvel ezelőtti helyzetet össze som lehel hasonlítani a maival, lassan kezdjük érezni, mi kell a jó sörnek.

A sör hálás téma. beszélget- hetncnli róla napestig. Most a- zonhan kanyarodjunk egy kicsit vissza a múltba: mit adott neked a főiskola? Ali az. amit hasznosítani tudsz a termelésben ?

— Alár a diplomamunkámat is a sörszakmáról írtam, a bra- tisl.nvai Stein-gyár volt megfigyeléseim színhelye. lz»het. hogv’ egy-egy főiskola nem nyújtja minden hallgatójának azokat a konkrétumokat, melyeket később. ,az életben felhasználhat, az viszont biztos, hogy a szemléletét kialakítja, és enélkül nehéz lenne holdognlni. Ha mást nem. az ember igyekszik figyelni a szakfolyóiratokat, hogv minél többet tanuljon meg szakmájából. Én például a esehszlo- v-ák és a német szakirodalmat böngészgetem, és legjobb eredményeit igyekszem alkalmazni nálunk.

Mit csinálhat egy harmincéves fiatalember szülővárosá- b;in ?

— Kevesebbel hálózom, nem utazom már például a ..magyarbálokra” Kosíeére vagy Bratislavába. Sz.erepelek a gyár sakkcs.apatáhan. üzemi futball- -ligát játszunk, röplabdázom, ú- .szom. tollaslabdázom, és éppen harmincadik születésnapomon fogadtam meg. ideje lenne Korles nyomdokniha lépnem — elkezdtem kemény teniszedzéseket végezni. Sörcímkét gyűjtök és időnként szépirodalmi műveket olvasgatok, töleg szépprózát. Szívesen futom át a napi- és hetilapokat, és amióta megnősültem. igyekszem a családomnak időt szentelni. Rimaszombat fejlődőképes város. Nagy kár. hogy kevesen járnak moziba, hogy gyenge itt a fo- eiesapat az Inter-pálya zöld gyepét nem tudom elfelejteni . baj. hogy nincsen uszoda, vannak viszont szép. régi parkok és ligetek, s itt van a tőszomszédságban a kurinci üdülőtelep.

Magyar lannyelvű gimnáziumbán érettségiztél, és az e- gvik legnehezebb szakot, a ve- gyészetet v álasztotlad. .Ahhoz, hogy boldogulhass, meg kelleti tanulnod a terminológiát is. Ta- milniányaidaf simán, kitűnően befejezted, jól megállód a helyed az életben is. Mit üzennél 3 most érettségizőknek? .Azoknak, akik főiskolára, egyetemre készülnek?

— Nem kell niegljcrlni. Egy parányival több akarat, nagyobb lelkesedés, és legyőz.liető minden akadály. .Azt tapasztaltam, hogy a magyar nemzetiségű diák is kivívbatia magának a szlovák vagy cseh főiskolán az elismerést, niegbeesiilésf akkor. ba fegyelmezetten, rendesen viselkedik. Talán nem is a nyelv ismeretének a foka. hanem az elsz.íntság. a lendület dönti cl. ki hogyan v'égez. mire viszi. .Akiben .van felelősscgér- zel, az nem bukhat el!

BATTA Gvörgv

Donyecket valamikor a por, a kormos-füstös levegő városának Ismerték. Ma a rózsák városának nevezik. MI van ebben különös? — mondhatná valaki. Hiszen a zöld övezetek létesítése a mai nagyvárosokban természetes lolyamat. Igen ám, csakhogy Donyeckben van néhány olyan tényező, amely ezt a folyamatot megnehezíti. Először. a város vízhiányban szenved. A víz fogyasztását nagyon szigorú rendeletek szabályozzák. Márpedig milyen zöldövezetet lehet létesíteni víz nélkül? Másodszor: bányaváros, és ez azt jelenti, hogy a bányák körül százöt bányahulladék-pi- ramis tornyosul, ami nem más, mint kőzet, széntörmelék és por, por, por... Harmadszor; Donyeck sivárnak, fátlannak és porosnak „született“. Szinte lélektani gátat kellett áttörni a lakosságban, mert az itteniek egyszerűen nem ismerték a zöldet. Negyedszer: ml tulajdonképpen Donyeck? Egy óriási üzem — bányák, kohók, vegyipari létesitmónyek, gépgyárak összessége. És hogyan test az üzemek ..környéke“? Drötteker- csek, olajos tartályok, aszfalt

és még sok más. Hogyan lehet ezt „bezöldelnil“.

Tíz évvel ezelőtt megszületett a határozat: rendet kell teremteni. Amilyen rossz volt eddig, annál jobbnak kell lenni a jövőben.

Az üzemek vezetői utasítást kaptak: csináljátok rendet az üzemeitekben. Az ügyet a párt- szervezetek ellenőrzése alá helyezték, Figyelemre méltó dolog — a város rendezését nem a nyugdíjasok és az önkéntes brigádok kezdték, hanem mint a gazdasági egységek kötelező feladatának tekintették. Amikor azután az üzemek és bányák környéke klzöldellt, azt mondták: miért ne lehetne ugyanúgy a városban is? Rendben van —■ felelték az illetékesek —, de egy-egy utca parkosításáért a legközelobb eső üzem vállal felelősséget. MlveJ az ü- zemekben megszokták a szervezettséget, a tervek, a harmo- nogramok betartását, így ez az akció is ennek jegyében zajlott le. Csak így történhetett meg, hogy a szép tervből valóság lett,

Megkezdődött tehát a „rózsa hadművelet“.

Hogy miért rózsa?

Elhatározták, hogy Donyeck utcáin annyi tó rózsát ültetnek ki, ahány lakója van a városnak. Ez akkor 800 000 volt. Ma már eléri az egymilliót, és a rózsák száma is annyi.

A városban az üzemek segítségével és a dolgozók hozzájárulásával tizenkilenc halastó létesült. Ezekből öntözik a zöldövezeteket. Egy szép- napon aztán eszükbe jutott: ha már vannak halastavaink, miért ne. használnánk ki őket másképp is? Ma a halastavak partján aranyhomokos strandok vannak, kabinokkal, limonádé- és íagylaltárusítással.

A rózsával egyidőben megjelent ellenlábasa Is — a bőrbakancs. A füstös poros városban kezdetben szokatlan volt a rózsa. Ki lehet azt bírni, hogy az ember ne tépje le, vagy ne

lépjen a fűre? Nehezen ment. -A fiatal parkokat a milícia és önkéntes polgárt őrszemek védték. Az újságok közölték a- zoknak a nevét, akiket elcsíptek a rongálásnál. A pázsitot, rózsával beültetett területeket nem kerítették el, inkább minden lehető más eszközzel védték.

V. Mironov, a város egyik vezető személye így , emlékezik vissza:

~ Probléma volt rászoktatni az embereket, hogy ne dobálják el a szemetet, ott, ahol az eszükbe jutott. Meg akartuk 6- ket tanítani szeretni a virágokat, Amikor letörték, kitaposták a rózsákat, futottunk a Járási pártbizottságra. „Folytatni", ez volt a válasz. Ültettünk tehát tovább, azzal a tudattal, hogy holnap talán már ezek a zsenge ültetvények letörve, kitaposva jelzik munkánk feles- legasségét. Aztán észrevétlenül beállt a változás. A rózsákat nem törte le ■ henki. Ma Do- nyeckban majdnem annyi rózsa van, mint a bolgád Kazauiak- ban, de az emberek a virágüzletekben vásárolják a virágok királynőjét, és nem is keveset.

Ma Donyecknek 20 000 hektár zöldterülete van. Ez több mint a város egész területének a fele. Minden lakosra másfél fa és kétszázötven négyzetméter zöldterület jut. .A város hőmérséklete néhány fokkal csökkent. Lényegesen csökkent e levegő szennyeződése. Ezek a közvetlenül kimutatható eredmények, de vannak , közvetett eredmények is. Azelőtt például, ha a bányásznak vendége, érkezett. először az újonnan be- ^

rendezett lakásával dicsekedett, majd ~ mivel a bányászok jó] keresnek — meghívta a bőven megrakott vendégasztalhoz.

Ma? .Taxiba ülteti, és megmutatja neki városát.

A rózsák puszta jelenlétükkel kiűzték Donyeck utcáiról a . munkazubbonyt és a borostás arcot. Csak ritkán látni az utcán ittas embert. Persze nehéz lenne azt bizonygatni, hogy mindez a rózsáknak köszönhető, de nem tagadhatjuk, hogy az emberek kényelméért és .szebb környezetéért tett intézkedések befolyásolják az életmódjukat.

Ez viszont elgondolkodtató tény. féld. —h~

A Szovjetunióban két hónap múlva befejeződik a kilencedik ötéves terv — írja Makszimov, az APN kommentátora.

Az ország népgazdaságának jejlődésdinamizmusa már abból is kitűnik, hogy az elmúlt időszakban az ipari termelés volumene több mint egyharmaddal növekedett. Az ötéves tervidőszakban mintegy 2000 új nagy iparvállalat kezdi meg működését, közülük sokban teljesen új technológiát alkalmaznak.

Az ötéves terv folyamán a Szovjetunió nemzeti jövedelme •— a gazdasági dinamizmusnak ez a lényeges mutatója — az előző öléves tervhez képest 35 százalékkal emelkedik, és eléri az 1 trillió 600 milliárd rubelt,

A szén, a kőolaj, a vasérc kitermelésében, a nyersvas- és acélolvasztásban, a traktorok, gabonakombájnok és egész sor más termésjajta előállításában

Kétezer Új, nagyiparvállalat

ÍA SZOA’JET GAZDASÁG A TIZEDIK ÖTÉVES TERV KÜSZÖBÉNT

a Szovjetunió továbbra is a világ első helyét foglalja el.

jelentősek a mezőgazdaság eredményei is, noha az 1972 és 1974 Időjárási szempontból rendkívül kedvezőtlen év volt. Ennek ellenére az elmúlt négy esztendőben a gabona évi átlagtermése 24 millió tonnával meghaladta 'az előző ötéves terv átlagos szintjét, és 192 millió tonna volt. Jelentékenyen emelkedett továbbá a gyapot, a zöldségfélék, a hús, a tej és más cikkek t^ermesztése. Nagyobb lett a mezőgazdasági kultúrák többségének termésátlaga. megnőtt az állattenyésztés hozama.

Az ötéves tervidőszakban a

mezőgazdasági beruházások összege meghaladta a 131 milliárd rubelt, azaz csaknem a kétharmadával felülmúlja az e- lőző ötéves terv mezőgazdasági beruházásait. Ugyanez alatt az idő alatt a szövetkezeti és állami gazdaságok csaknem ZOO millió tonna ásványi műtrágyát kaptak, jóval többet, mint az előző tíz esztendőben.

A szovjet ipar, mezögazdasag és a műszaki-tudományos haladás eredményei fokozták az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott szociális program megr valósításának lehetőségeit.

Az ötéves tervidőszakban a reälfövedeimek egy lakosra átszámítva csaknem 25 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor az árak szilárdak. A lakásprogram vérgehajtásának eredményeként 56 millió dolgozó körülményei javultak meg. Szembetűnő javulás tapasztalható a kiskereskedelmi áruforgalom szerkezetében. Javult a szovjet emberek táplálkozása, ruházkodása, több a bútor, a háztartási gép, a személyautó.

Az 1971—75-ös tervidőszak egyik nagy eredménye a nagyszabású ipart komplexumok létrehozása.

Az utóbbi években szemünk láttára nőttek ki olyan ipari ó- riások, mint az autógyár Togliatti városában; a világ legnagyobb ilyen létesítménye, a

krasznojarszki vízi erőmű, a Krivoj Rog-t üzemben a világ legnagyobb, évi négymillió tonna nyersvasat előállítő nagyolvasztója-, az együttvéve több mint 55 000 kilométer hosszúságban megépített kőolaj- és földgázvezetékek, a tömegfogyasztási cikkeket előállító kombinátok egész sora és így tovább.

Szédítő ütemben fejlődnek Eszaknyugat-Szibérla olgjmezöi. Itt az egyre növekvő kőolaj- és gázkitermelés nagy kőolajfel- dolgoző és vegyipari vállalatok létesítését, városok építését segíti.

Tatárföldön kibontakozott a legnagyobb feherautógyárak e- gyikének építése. Mind nagyobb méreteket ölt a több e- zer kilométer hohszüságu Baj- kál —- Amúr vasúti fővonal é- pítése, amely hozzáférhetővé teszi az Északkelet-Szibérídban

és a Távol-Kelet északi területen levő kincseket. Itt is új nagy ipari és kulturális központok keletkeznek. Végül megkezdődik azoknak a vége- láthatatidn nem feketeföidü mezőgazdasági területeknek az átalakítása, amelyek az . Orosz- országi Föderációban a Baltikumtól az Urálig terjednek.

Ezen a területen él a Szov- jeturüő minden negyedik állampolgára.

Helytelen^ lenne azt állítani, hogy a Szovjetunióban az öté- vts terv éveiben minden simán ment, hogy nehézségek és hibák nem fordultak elő. Az o- lyan óriási, összetett, sok ága- zatü mechanizmusban, mim a- milyen a szovjet gazdaság, a problémák elkerülhetetlenek. Ezek azonban a gyors fejlődés nehézségei, amelyek mind jobban leküzdhetők, ahogy a termelés 'e’-ver.ése és irányítása egyre tökéletesebbé válik. .