Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-28 / 44. szám

10 Ili Pag —

Vííipi^ tarló üanep*

^ój^eket az Oklóher ó-a uevti csatahajó fpdél/etóröl Ipadolí hiiszoupgv ág\úsnrlűz kezdte V liajó liídjau. a kapj- lány mellett Anvar S/adal eg\ij>- tomi elnök állt. A parton töbl> szár ezres lome;i s/oronpoll. a Port Said-i kikotó íeirU. néháiiv eg>iplomi felségjelet vizein. Mit', típusú vadászgcpcsoport repült

át. Majd a csatahajó elindult .«/áznyolcvan kilorné'tcre> útjára

— PíM’t Saidból Alcxarulriába.

197ü. júniu> 5*én. a .,hatnapu> háború" nyolcadik évfordulóján, százhat évvel az elad megnyitás után. ismét átadták a forgalom- lisk a Szuezi-csalnrnát.

^égy évezreden keresztül álmodozott. az emberiség egy olyan vízi útról, amely összeköti l'nró- pát Ázsiával, anélkül, hogy körül kellene hajózni Afcik<át. A o*.a- torna meg nem valósított tervei egyvpLoml fáraók, perzsa kirá- l>ok és római császái^ok' nevét viselik. K//el a gondolattal foglalkozón Leihnilz. Montesquieu, \ oltaire. \apo1eon és Sarat-Simo- jie. Sikerlelenüt. Az eUd. aki sikert ért el olt. ahol mások kn- ílarcol v’alloliak. addig jelentéktelen senki volt. Umero'seinek egy része zseninek tartotta, mások meg szélhámosnak tekintették. Alegbnkott diplomata, de annál jobb üzletember volt. Xeve: I’erdinend <le í.essep?:,

\ Vörös-tengert a Földközitengerrel ö<s/ekÖló csatorna meg- épitéséf^ek egyáltalán nem eredeti gondolatát mániáku.s megszál- 1 egnagy ohh szél h ám o s á n a k n e -Vlegvalóxsitásához latba vetett rnindents szívósságát, gátláatnlan- .ságát. rokoni kapcsolatát Kugénie fraaim császárnövel. valamint batfá^ág^t Szaí^ pasával, az e- gvápComl alkirállyal. • Mivel nuí- .szatí k^posífőse nem volt. a ki- vdlftW-dsbez másokat kért fel, \é- \^» olyan egysiteiií módon, hogy ellopta gondolalaikat. ötleteiket.

4 megxalósítást azoiihan. leg- alábbíp ax elsÖ időszakban, nem mVíszftki fei»nakadá«ok gátolták, hanem a magas politika. Anglia, a ..tengerek királynője" a i9. srázadhnn félt. hogy a ewtorna megépít,ÓAÓveí elveszti uralmát a vizek éo India felett. Kzérl mindent meglelt a/ért. Ii4>gy megaka- dályo/za a/ épité>t. í.ord Pal- juer^íoii. Angíia .Ttdnisztereluöké J.essepA-ef egv^/eríieu a >zá/a<l legnagyohh -/élhániosáiutk iio- ve/te el. Mivel az mtriká4. rsel- szövé',ek é^ Iefize*é5ftk I-^easeps. illetve a ' franci« diplomácia ..fpgyvortáráhan" is elökeslő lseivel foglaltak el, így a végén J.esseps győzcde^mp.akadctt. .4z aneol elle.nállás letörés« és az ak- k‘»r esillagás7>ati öjtsxegnek s/Amí- tó négvszáx inilíió aranv frank ni eg szerzése után í^ftsseps átizz.adt frakkhan egy addig ismerellen S/aid nerff HalászVanvH nielleU magasba «oelhettie a c.sákányt. hogy íinnepélyesen megkezdje a esatonvn építését.

Az építkezés tíz évig Au KM hónapig tartott. I8b!l, novembei' 17-ém. Eugenie császárnö j^íwalé- tiéhen átadták a csKtomát a forgalomnak. Ferdinand de íi»esseps- -n»*k. mint a Kz.enkLloncedit s/á- zed mus/.ak.Í haladása egyik út- lötőjének a ivevfe belépett a tör- lénelernhe. A „.törfcéEfcelemkönv^ - i)ől‘ azonban kimAradt annak a l('»hh tíz ezei* egyiptomi fellahnak r\ neive. »kik Äzinle pu5zta kézzel v’ájtáJi ki » cM^mÁt. és ax mhlililSW

Kilőtt izraeli tank az 197Ö-as háborúból

A vízből kiemelt liajóroiics eltakarílúsra vár

Kz maradt

támadás után..»

J

berielen körüliuények közt élelmiket v esztették. A halottak pontos szám« ismereliftn maradt. Les.seps kéPeacr-hétezázröl beszélu A szov’- jcft történészek hVisz-negyve««zír- re becftüJiky sőt az elhunyt Xasz- üz.fp elnök egyik beszédében í/áz- hÚN/ezret emliletl.

A csatorüa^ lulajdvútosá ' egy rész.vónv tái>a-ág volt, .e.zzei a liang/atos franci« iiévvelx (-om- pagnie l iiivorselle dw C«ív»1 Mar- tiiíie de Suez.

IVrs/e la>!ssepfi é.§ a ■ franciák győzelme után >om üllek ax angolok ölbe tett kézzel, Hat évvel a csatorna Tncgnyitáe« után, a- mikor Szaid pasa pénzügvű ne- i»é/ségekbe került, potom négy- núllió fontért megvették a részvények negyvennégy szá/ialékát. K/.zel a társa.vág legnagyobb részvényesévé válwk. és ezentúl már ők irányították a csaloma gazdasági. politikai és katonai kihasználását. Átvették a hatalmat, Lesseps-iWík csak a dicftŐsóg maradt meg. Ä ItáTÍgaxdának, az e- gyiptomiaknak. p«dig semmi. Például még 1.955-ben ia csak három százalék juto4.t a milliardos profitból ax egviptomiak kezelte.

Az id^ válto/imk.

19o6 júniusában hetv'onuégv évi megszállás után «* angolok 1882*he.n fegyveresen is ..biztosították“ a <*s«tornát) a* utolaú tn,, ► uHTfifflnr. rarrtiüj'».

goi katona is elhagyta a csalor- naövezfttet. Egyiptom felszaha- dult. \ fiatal egyiptomi állam ebben az. időben tervezte az asz- sziiHui gát megépítését, segítségével az ország gazdasága kilépliet- iie a bu»/arlik századba. Khbez .tzioibau több ^záz millió doliár- ru volt szükség, és cuuvi pénz i»e»u állt a gvainiaíi rendverb?‘u vis.szaniaradl ország reiulelkezésc- re. A nyugati halnltnak ugyan í- gértek 2fU millió dollár támogatást, de azután visszavonták ígc- rotüket. :\«ss/,er elnök e.lbalároz- ta. hogy a gát felépilésébez szükséges tokét a csatorna államosi- tásáv’^al szp.rzi meg. 19őíi. július 2h-án. Faruk király hatalma inVg- dönléséoek évfordulóján ez meg is történt. A Sznexi-Csalorfia az egyiptomi nép tulajdonába nieul ftt.

A Nyugat három hónapig vár>t « „vákia.szra!".

Október 29-ről HO-ra v'iriwdó éjszak« az'izraaii hadsereg megtámadt« Egyiptomot. Másnap, e- Jöre elkészvlott terv .szerint angol és franm bombázó egységok lá- madlák Tm*g Egyiptom lí'Tüleiét. majd közvetlen ezután angol és francia ejtőernyős egységeket tettek le a csatolna öve./oléhe. A ..Mns’kétás hadmííveler* néven bdv'ó katonai akció azonban ku- darccal végződött.

A Szovjetunió teljem súlyával skf. egyiptomi né^í mellé állt. -4k

ENSZ-ben crélvcs lépéseket teli ar agresszorok ellen, és amikor a szovjet kormány kilátásba helyezte, liogy imkéulcs szovjet csapatokat küld az egyiptomiak megsegítésére, a l j'i m a 11 (> k le jí 11 i • tolták a harcokul. A meghátráláshoz az is hozzájárult, hogy a három ország ..kifclejtcUo" a rah- lótáinadáshül a negyedik partnert, az US.V-t. és így a F-gye- sült Államok som volt hajlandó támogatni ezt a kalandot.

öl hónap uniUa nyolcmillió dollár ráfordítással ismét, üzciiiclt a csatorna. Egyiptom kötelezte magát, hogy 28 millió font kártérítést fizet a szuezi társaságr^ak.' ötév alatt ezt a kötelezettségét F.igyiptom rnaradéktalaiiul leljesí- lette.

A szuezi dráma azonban csak kilenc évig s/.üueiell.

19h7. június 5-éii reggel öt óra negyvenkor Egyiptom légilerében kék hatágú «viliággal jelölt bombázógépek jeleiiU'k meg. Átgondolt mauŐveiTel kikerülték hz e- gyiptomi légelliáríUc'i, és a másfél órás öRSZpontosítolt támadással a földön .szétzúzták az egész egyiptomi légierőU Lgyanabbau az időben a Sínai-íéis/igeteu az izraeli taiikegységek intézlek támadást Egyiptom határai ellen, és a következő hat nap alatt a sivatagon keresztül elérték a Sziiezi-csalorua keleti partjáU

A csülorna ismét kihall lelt, Áíedrét iiz «IsiilkyeszlelV hajók roncsai és a vízbe ilobolt aknák százezrei íöllüUék föl,

A csatorna kikapcsolása nemcsak az cgyiplomi gazdaságnak o- ko/.(*tl mérhetetlen károkaU Az lv\S/ gazdasági bizottságának szakértői szerint csuk a megnöve- ke<lett szállítási költségek 14 milliárd dollárra! sújtották a világ gazdas;igát. Maga Egyiptom negyedmilliárd dollárral károsult évente.

Amikor csődbe jutott iniudcu igyekezet békés eszközökkel megoldani a Kö'/el-Kelcl és ezzel a Szup/i-csn torna problémáját, az egyiptomiak elliatórozták, hogy saját katonai erejükkel szabadítják fel az Izrael által megszállt területeknek, legalább egy részét. 19711. október li-áii ölszáz egy iptomi páncélos é> nyolcezer katona villámlámadá>l intézeti a csatorna ktdeti partja ellen. A szovjet fegyverekkel felszerelt- egyiptomi hadsereg áttörte a halalnins Bar í^ev védővonalat, és behatolt a Sínai-félszigetre Szétoszlott az izraeli hadsereg legyő/lielellensé- géről Uiplált iníbíisz.

A csatorna mindkét oldala it.* lilét egyiptomi kezekbe került. Az ENSZ [‘elhívására megkötött fegyverszünet után megállapodás jött létre Egyiptom és F/rael közölt. Az izraeli hadsereg viss/a- vomil a Sínaí-féls/.igeteii. és a/. J'INS/ békel'eimtarló egységei vonullak a két hadsereg közé. Ez tette lehetővé a felújítási munkákat a csatornán. Tizenhat lión.ip alatt több ezer fel nem robbant lőszert, aknát, kézi fegyvereket. jiáneélosroHOsokat. bujóroncsokat szedlek ki a vízből. A csatorna partjáról IjTOOOO aknát tiivolílol- lak el. V csatorna belyreáMílásH ilOOO millió dollárba került.

Az elmúlt nyolc év alatt azonban más változások is beálllsk. A legtöbb olajszállító hajó teherbíró képessége az 19G7-es háború előtt hetvenezer tonnával kisebb volt, tehát az alatt a határ alatt volt, amely lehetővé leszi u csa- toriiáu való átkelést. Ma azonban ennél jóval nagyo^jb tclier- hírású hajókat építőnek legnagyobbak elérik a oOOOOO tonnát . és ezeknek a csatorna tizenhárom méteres mélysége, már nem elég. 1967 előtt a világ o- lajszállíló flottájának a 78 százaléka átkelhetett a csatornán, ma ez már csak 27 százalékot tesz ki. Ezért az egyiptomi kormány felállítiüia a csatorna kibővítésének a tervét. Ha megvaló- Mil, 2.5ü 009 tonnás hajók i.s átúszhatnak a csatornán, l^z az át- épíiés több mint tízmilliárd dollár befektetést vesz igénybe. Az. átépítés nagyságáról képét alkoL- hatnnk. 'ha figyelembe vesszük, liogy a Csatorna építésénél kh. s/á/inillió köbméter földet mozgattak meg. az átépítésnél ez háromszázmillió les/. A csatorna álló Szuez. Izmaília é? Port Said váro.sok font»>s ipari központtá épülück ki.

•Mindez EgyipUnn békevágyát tükrözi. Nem s/«bad azonban elfeledni, imgy a háborús veszély nern múlt cl. Hiszen az izraeli hadsereg csak néhányszor tíz kilométerre van a csatornától. Az »Jtol.-só időliou kötött egyezségek F-igviptom és Izrael között ugyanis nem oldják meg végérvényesen a Közel-Kelet problémáját, sőt inkább elködöuílik a valódi megoldás lehetőségét. Az igazi megoldás az izraeli c^apalok teljes visszavomilá.<ában és a ]>a- les/tin nép jogainak biztosilásá- han rejlik. C<ak ezután válhat Kö'/el-Keléi háborús gócpontból a béke területévé.

Feld, -h-^ Kép: arcb.

Csecsemőkereskedelem

^ Hihetetlanül hangsik. itc ra- óban Igaz, hogy ma Európa

4 «íxében embarkorezkodelem- ■r ne! foglalkoanak. A Némát I Szövetségi Köztársaságban ke- J röltek nyilvánosságra adatok I a nyugatnémet gyermekekkel

5 folytatóit kereskedelemről és I ..sajátos exportálásáról“. Az f emberpalántákkal való kufárkodás rendkívül rannáll mű I dón történik: az NSZK ból ^ nem csecsemőket szállítanak p az USA-faa. hanem kényelmes ^ repülőgépeken terhességük u tolsó hónapjában levő nőket.

A virágzó gyermekkereskedelem tényét a nyugatnémet egészségügyi minisztérium is megerősítette, és hangsúlyozta azt, hogy a hatóságok minden igyekezete ellenére sem sikerült megakadályozni a cse- csemőexportot.

E különös vállalkozás arany- ^ szábálya a következő: amikor y egy nő terhességniegszakitás végett orvoshoz megy. szép f összeget és ingyen repülője f gyet kínéinak föl neki, hogy j|| utazzék az USA-ba. ott szülje

gyermekét és hagyja ott.

Akik az ajánlatot elfogadják. terhességük kilencedik

hónapjában repülőgépre ülnek. Az USA-ban magánkórházakban helyezik el őket. s miután Világra hozzák gyerme küket, kifizetik nekik az í- gért összeget, repülőjegyet

nyomnak a kezükbe, és máris utazhatnak vissza az NSZK-ba egyedül.

A nyugatnémet törvények

tiltják azt. hogy a gyermeke két külföldieknek adományozzák. mivel az NSZK-ban sok a gyermektelen házaspár. Az érvényben levő törvények a- zonban nem akadályozzák meg, hogy a kismamák külföldön szüljék meg gyermeküket.

Mivel az USA-ban született gyermekek amerikai állampolgárnak számítanak, bármilyen amerikai család befogadhatja őket. A gyermekeket általa ban azoknak adják, akik a legtöbbet fizetnek értük. A kereskedelem osl törvényei szerint. . .

[ács)

rm

ÍTÍJJ// C£T. vv

VU*ÁXíGAZD^M

A mésodík ‘világháborút Eövotő gaedfiaágí fellMtdúlés sokáig azt a tévhitet táplálta, hifgy a tőkés társadalom egyszer « min- denkona inegszalwidviM egyik rákfenéjétől, az időről időre kiAérlő’ gezda*ági >ál<«ág.oktnÍ. A lökés ieriiieléfti mód apologélát ceak mint viss/a nem térő T«>s«za! C'iiilcgették a évek nagy válságát. arotkor embermitliók váltak munUanélknlivé. siillyedtek » Ifigtnélyobh nywnorba.

idő út« azoiib«n a kapitalizimi.s legiiagvohh VMlelmerői is txerarehbe.nés nélkíil válságról benzéJark. Ki hitte volna. Kogv a gazdasági csoda országának ktkiáltott Német Sxöveáségi Köztár- vaságbaii eygszer több mint egymillió nitinkanélkfiU leaz. va|p hogy az Egyesüli Átlamokhau a hetvene« években nyolcmillió fölé emelkedik a/4»knak a száuia. akik nem ialnliiak állást'.'

F.s akkor még nem i« teljes a kéfi. A kapitaii^ták vtatis/.tikai hivatalainak nem érdekük, hogy a Icgíckelélihrc fessék a helyzetű. Az emlílelt statisztikák reiuls/.ecint c^ak. azokat veszik figyelembe. akik már voltak alkalmazásban, é# eiveí.zlellék az állásu- kai. vagy munkaaélküU segélyt kapnak. Nem tartják számon viszont. az életbe kilépő, numkát kereső fiatalokat, a nőket és a küHöldí munkásokat. Ha csnpán azokról ké«/.íto]iek nyilvántartást, akik elv'esztették az állásukat, kétségtelenül szerényebb %rám jön ki.

.4 tőkés társadalomban bizonyít korlátozott mérető miinkanél* kiilkégel már kezdettől kívánatosnak is tartottak, ilyenkor ugyan- ic rendelkezésre áll egy úgynevezett ..tart«lékh»d^eg‘*. amelynek ]p Ipjipt törni a dolgozó tömegek bérharcát. .Vfert a munkás, akit az a vevzély fenyeget, hogy az Titeára dobják — mivel Taxi helyette utánpótlás — tízszer is meggondolja, sztrájkoljon-e.

Különben is Urnyegei^en rnegv-áltozott a kí;esákmányoló és a kizsákmányolt viszonya. A klass/ikiia tőkés társadalomban a tőke- hiUjdonos legtöbbször közvetlenül részt vett a termeiéi irányításában. és ha egy kicsit okos volt. akkor még meg is játszotta a jótékony atya szerepét, aki szivén viseli munkásai sorsát. A mai monopóliumokban, ma rn in itlv'ál la latokban vagy a mnltiiia- cionálU nemzetkövá vállalatokban a kizsákiminyoló a névtelenség homályába hurkoló/ik. rdjeven elmerev'edett a kizsákmányoló é*> ki/sákmányoJt. kapcsolata. Az aihnt helyzetben a inoiiopóiliimok a legkönyörtelenebb módszerektől sem riadnak vissza. Nem ritkaság, bogy bexáratnak egy telje<5 gyárat, mivel a további vállalatok eHenarflyoizák a veszteséget.

wmi

»If i5

inÉüliség anatómiája

Fifsaek eklenére a különféle konvefgcficia'elmélolek magyarázói «« ntóbbt időben azzal igyekeztek port hinteni a munkásosztály szemébe., hogy a modem állommonopolista kapitalizmusban hovatovább ekünnek a tőketulajdonosok és a munkások közötti ellentétek, 8xorintük a tudományos-mííszakí forradalom korában meg- t/.^ik a nebéx teetf műnk«, t a munkások is egyformán része- sülnetk a kitemieh javakból.

Néxzük honyaii fest nz iigyiiex«‘Jii’lt ,.f,<.Kíij!allór(i^ jiroiMÁrok“ rlmnlpte a gyakorlatban rna. a kapitali/.miis áUa1ánn> 'ál,ágának idaián. Kgyra iryakrabbeo vágjunk tanúi annak, hogy nanrnökiik. trrhnikmnk. míivprntők kariilunk a munkásokkal ríjy- iW^bra az iitrára. .Vfünchnnban (télilánl 700 álláalalan inárnököl

larlauak nyilván. Borhmubaii. az NSZK legnagynbb nemasacclgyá- i'ában közpl ezer szakkúpzpit Pinbert borsálottak rl az idén. .Nem ritka.ság már. hogy a mérnökök, lechnikiisok is a munkásság oldalán sorakoznak föl. .Wm vélrllpnül hangsúlyozzák a kapilalisla országok komnuiiiista és munkáspártjai a baloldali ogj'ség lélrrho* ^á'ának s/.ükségi*,ségél a flriiiokraliLiis jogttk ki'í'ásáért.

A luunkaiudkülisrg rriiir azoiil>au Irginkáhl) mégis a luiirikáso- kat. az og_\ szerű kiseroheroket sújtja. Különösen sztuiibeötlű ez a iegfejleltehb tökésországokhan. a koi'lállaii lelietűségek hazájában. az l'.gyesült .kttamoklsaii. Aiuerikáhari élelmiszer-iitalvánjokat kapnak a numkanélkriliek. I’íz é\\t*l ezelőtt, a ..s/egéuvség elleni harc" johiisoiii jelszavának iiieghirdelése idején a költség' e- léshril még csak .'Vi millió dollárt fordílotlak erre a célra. A/, állami támogatás ma már é'i á iiúlliárd dollárt emészt föl az amerikai adobevctelből, Miotegy 20 iiullió amerikai szerzi be mindennapi kenyeret állami segítséggi'l. De mil'eír kenyér ez? Inkálili csak alanilzsiia. amely alig Icile/i a legszükségesclili eleiem árát. I« még ennek a kiutalása is különféle feltételekliez köti az egvénl.

Menu vi'el más a liolyzel a szooialisla országokban! A munkára való jog a legalap'előbb állampolgári jogok közé tarló/,ik. érdemes megfigyelni azt is. hogy a/oklian a nyugatnémet üzemekben. amelyek a Szovjetunió óriási esiirnegrendojé»einek a letje.si- léséii dolgoznak, nem került sor elhoesátásokra. S azok a franeia gy árak, amelyek vegyiipari gépeket szállítanak a S/.0'ieliinióba, szintén teljes kpaeilással termelnek Invább.

Az iiuperializmii. elleni harr feladását jelentemé ez? Xem. Éppen ellenkezőleg. A békés egymás mellett élés é* a gazdasági 'er- sengés lenini pnlilkájának egyik gyakorlati megvalósítása, amely előbh-iitúbh mindenkit meggyőz a szoeialista termelési mód előnyeiről. A leghatásosabb ideológiai fegyser egy haláltusáját 'í'ó társadalmi renddel szemben.

f)

.eH . -■i I