Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-08 / 28. szám

|g^-_--------- :--------------­ünyöi'ü liolytíü, a iiiapsiit'é SHs Kalifornia partvíclé- Kéu LOb Angeles városé- Imii, annak is a leiigerpart men­tén fekyó Surlskle negyedét>en él a 74 éves Aiidiija Artiikovic. 0 lyan békéten és biztonságban, ami minden tisztességlien mn,gösznlt embeniiek dukál. Ö azonban hir- Ivedt töineggyilkus. lugoszlávia náci megszállása i- dején az Ante Pavelins vezette lioi’vát! kormány IjeUigyniíniszle- re és rendörfőiiüke volt. Zágrábböl annak lcle)én Alois Allies névre szóló hamis papírok­kal menekült el. .Amikor Jugo­szlávia 1948-ban az ENSZ háborús bűnösök ü.gyét kivizsgáló bizottsá­gának listájára Is felvétette, „.A- iiics“ már Surfslde-ban volt, fivére építkezési vállalatának, a P. & |. trtukovic oégnek könyvelőiéként. Huszonöt év alatt háromszor kér­ték ki a. zágrábi gonosztevőt és 36 társát, de háromszor tagadták ni.eg a kiadatási kérahnet. ,\ jugo.szláv kormány 19.51-be-n értesült elöszö'r arról, hogy Pave- lics volt belügymini.sztere Kalifor­niában él. ,\ Washingtouiiak ekkor elkül­dött első kiadatási kérelmében üelgrád 1239 polgíiri személy el­len elkövetett gyilkosságot sorolt fel, amelyekért .Artuko,vlc a fele lös. Minden egyes esetet szemta­núk tudtak bizonyítani. Washington Los .Angelesbe lo váhbitotta a Jugoszláviából kapott dokumentumokat, amelyek aztán a kaliforniai napon „elolvadtak“, azaz eltűntek. Az üres dossziékat az.on|-)an hamarosan új iratok töl­tötték rae.?. Artukovifi ügyvédei meg a különböző liorvát emigráns szervezetek szállították eaéket a [vapírokat, amelyek arról tanus- ko-dlak, hogy Artukovic milyen de­rék férfiú, szerény ártatlan áldo­zata a ..konimunista bO'SZorkány- üldözésnek“. .A kongrei^szus né­hány leakciós-küiizervatív tagja is szót eiiieit a volt nsztasa belügy­miniszter éidekélren, példán: Ja­mes B. Ült iepui)liká'iuis képvise­lő, aki azzal a korábbi ,,dobását vml“ tette egyszen-e hírhedtté és nevezetessé magát, hogy figyel­meztette az amerikai közvéle­ményt: komnmni.slák által kikép­zett N.ATO-csapatok (!] készülnek niegszáMmi az Egyesült Államokat. Artukovicnak <5 járta ki az ál­landó tartózkodási engedélyt. 1959-ben újabb kiadalási keie- lem történt, de azt hosszú huza- voma után azzal utasították cl, hogy Jugoszláviában „érzelmi o- kok miatt“ nem várna ..fair bá­násmód“ .Artiikovicra és társaira. Néhány újság, egy két televíziós adás, majd egyetemi tanárok és más tekintélyes közéleti személyi­ségek most a nyilvánosság elé vit- tiék az .Artukovic-ügyet Js a többi 36 háborús bűnösét). Eddig ugyan­is a kulisszák mögött zajlottak le az usztasákat mentő macliinációk, a széles közvélemény nem szer­zett tudomást a dolgokról. Kér­dés: megváltozik e a végső szó ki ino-ndá.sára hivatott State Depart­ment —. az amerikai külügymi­nisztérium — álláspontja azok n- tán, hogy az Egyesült .Államokban békésen sütkérező horvát liáborús bűnösök esete nyilvánosságra ke rült? (-S) ban ISzicíliai mec/kísérelt em- .vissza Fabio nevű kisfutt, mprt berrablás közbnn súlyosan mey- nincsm pénze, és nem tud]a sebesült Graziano Verzolto ke- előteremteni a kétmilliárd líra reszténydemokrata szenátor. váltsáydíjat. Az olasz rendörséy szerint a Az olasz maffia hagyamá- hivatalos emberrablók melleit nyalt folytató újfasúszták poli- úfabb amaicir haramiák is szia- tikai emberrablásra is vetemed- re lépnek, .á gyakori téves el- beinek, vélik egyes olasz kő­r VALÓDI RÉMTÖRTÉNETEK z olasz napilapok áj, .,emborrabló“ rovatot vol­tak kénytelenek beuezeí­m. mert úgyszólván nem múlik el nap, hogy ne hurcolnának el valakit a gengszterek busás vállsdgdij reményében. A bul­várlapok emelkedő példányszá­mukat ezeknek a gyorsan meg­gazdagodni kívánó bűnözőknek köszönhetik. Az emberrablások száma ug­rásszerűen növekszik Olaszor­szágban: 1972-ben „még csak“ nyolc személyt ragadtak el, 1973-ban már 17-et, az elmúlt enben pedig már 46-ot. Az idén fellehetuen jóval magasabbra kúszik fel a banditák slkergör- béje. ■Az olasz lapokból a követke­ző „friss eredményekről“ érte­sültünk: kedden, január 2S-án, Milánóban elhurcolták Giusep­pe Agrati dúsgazdag gyárost, .szerdán, január 29-én elrabol­ták Saverio Graonzit, a vero­nai labdarúgócsapat elnökét. Csütörtökön, január 30-án, To­rinóban a váltságdíj behajtása után szabadon engedték az öté­ves Pietro Garrist, pénteken, január 31-én, az emberrablók kétszeresére növelték az Agra­ti gyárosért köveiéit váltság­díjat, mert a hozzátartozók mozgósították a rendőrséget a gyáros megmentésére. Szomba­ton, február 1-én a Siracusá­hurcolasok bizonyüiák a rend­őrség állítását. Kedden, febru­ár 5-én, háromheti fogva tar­tás után hazaengedték Franco Montalit, egy ékszerüzlet atkal- mazottjál, akit a gengszterek tévedésből a tulajdonosnak vél­tek. Aznap jártas „profi“ ban­diták elrabolták a 20 éves Pao­lo Tessinit, egy dúsgazdag mi­lánói textilgyóTüs fiát. Szerdán, február 6-án hazatért szüleihez a 11 éves Carlo übaldi. Csak riéhdny óráig tartották fogva, mert kitűnt, hogy másvalaki helyeit vezették el. Csütörtö­kön, február 7-én Casale-Mon- ferrato városka ideggyógyásza újságok és rádió útján kérlel­te a gyermekrablókat, adják rőkben. .4 fokozódó gazdasági válságban az sem lehetetlen, hogy bajba került üzletembe­rek csalfa módon megjátsszak elhurcolásukat, és váltságdíj fi­zetést -színlelnek, hogy kibújja­nak az adóteher és a felelős­ség alól. Az Espresso című római he­tilap legutóbbi számában egy újfafta zsarolási módról szá­mol be. A könyvkereskedések­ben —-írja a lap — nemrégi­ben megjelent egy könyvecs­ke. A család ellen címen. Az iromány részletes utasításokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy „hogyan élhetnek meg a fiatalok a sziil'ói házon kívül". A felsorolt csalási és tolvaflá­si ötletek mellett a szülők megzsarolására oktatja ki a könyv olvasóit. Tanácsolja: „Szerezzen be minél több bizo­nyítékot arról, hogy apja és anyja rosszul bánt önnel vagy letúeg bántalmazta, s fenye­gesse meg őket, hogy bűnvádi feljelentést tesz ellenük fbör­tön, illetve 400 000 líráig ter­jedő pénzbüntetés jár az emlí­tettekért J.“ Az emberrablás elburjánzásá­val együtt növekedtek a váll- ságdífak ts. Négy évvel ezelőtt 200 millió Ura volt a legme­részebb követelés. A milliár­dos amerikai Paul Getlylöl uno­kájáért 1973-ban 1 milliárd lí­rát zsebellek be az olasz rab­lók. Ma már kél számjeggyel kifejezett milliúrdokal követel­nek az elhurcoltak éleiéért. III. Paul Gettynek vlszonlug- ságus el- és meghurculdsa — a sajtó világszerte heteken át bő lére eresztve taglalta szolgáltatott nyersanyagot üé- ry Tibornak nagyszerű kisregé­nyének, A félfülűnek a megí­rásához. Epés kipellengérező alkotását Déry rémtörténetnek nevezte. Az emberrablók hát­borzongató rémségei minden­napossá válván — korunk gúnyrajzaként — fellehetőén művészi színien fellendítik a rémtörténetek már elfeledett irodalmi műfaját. (bor) I Vj^LLOMAS detroitrOl A bűnözés a legjövedelmezőbb iparág ■Á gépkuosigyárlás városaként került be a köítnidal ba. de azóta, úgy látszik, más jellegzetes.ségei kerültek előtérbe. A ..legamerikaibb város“, az egykori nagy szakszervezeti harcok színtere, ma szinte halmozza a problémákat. íme, hogyan vall váro.sáról. a Detroit Free Press munkatársa, William Serrin publicista: ,,Az Egyesült Allaiiiokbaii sehol sem olyan szembe- szükőek az amerikai városuk problémái, mint Detroit ban: a rajgyíilölet, a miiiikaiiélkiiliség, a biiiiözés, a te- Ickügyletekre vonatkozó türveiiykezés hiánya, a lakás építkezési programok csődje, a gepkocsihasználatnak szorosan alárendelt kült.séges városi közlekedés... Az emberélet itt nem sokat ér. Az egyik ember meg­öli a másikat, mert nem tetszik neki a szeme színe, egy másik agyonüti a gyermekét és kidobja a második emeleti ablakon. A mi családunk liárum nagyáruházban végzi tievásárlásáil: mind a liároinban történt már gyll kosság. Az utcán zavarlalanni .sétálnák a .széles kari- májú kalapoi. magas sarkú cipót viselő kábítószer köz vetítők...-A bűnözés itt a legjobban menő iparág. Az utóbbi é- vekben több mnnkaalkainial teremlett — a „te.storök iiek“. a különféle biztonsági zárak készíioinek és fel­szerelőinek. de a gyilkosuknak, tolvajuknak is . mint akármelyik gazdasági program. .Ami pedig a munkanél­küliséget illeti, helyi vi.szunylatban elérte a 18 száza­lékot, és kétségteien, Inigy még nőni fog. Egyes negye dekben 50 százalékos vagy még nagyobb arányú. A munkanélküliek már iiajiiallian beállnak a közvetítő i- ! rodák előtt a sorba...“ ' A detroiti újságíró a továbbiakban leírja, hogy a i század elején a gépkucsiipar az Egyesült Allainok déli 1 ré.széből idevonzotta az elszegényedett farmerek, a í nincstelenek tömegét. ..Ekkor kezdődött azoknak az olcsón és rosszul épf- j tett munkásnegyedeknek a kialakulása Detroitban. a melyek ma a város nagyobb részét képezik, és ciha nyagolt gettókká váltak. Ezek közelében sok utca üres I épületek sora. A városban 9000 elhagyott lakás van, az amerikai lakásügyi niinisztériiiin felügyelete alatt. F.z a negved úgy hat, mintha az aranyláz idejéből megma­radt faiilumvárus lenne. A város körül viszont végei láthatatlan elővárosok terpeszkednek, s elnyelik a kör iiyezö tájat; farmok, erdők, parkok helyén betonkifntós villák sorakoznak. Noha a város a folyóparton épült, egyetlenegy nyil­vános strandja van. az is kicsi és mocskos. Az elővá­rosuk napozóit a detroitiak nem látogatják, a legkn zelebbi nyilvános strandok, parkok vagy erdők sok-sok kilomélerro vannak. A várusközpunt néhány évtizeddel ezelőtt építetl szép középületei kiürülnek, lünkremennek, Troy, Southfield. Deaborn elővárosokban pedig új irudalurnyok épülnek. I lgaz ugyan, hogy Henry Ford 11. most épít egy nagy méretű központot a Renaissance Centert, amelyről azt beszélik, hogy az Egyesült Államok legköltségesebb ter­vezete. A folyóparton épül. de csak a gazdagoknak lesz haszna belőle: ki más használná a nagyszállókat, luxus üzleteket, luxuslakásokat? Ha a tervezet egyáltalán va lóra válik...“ Mi lehetne a megoldás? Az újságíró javaslatokat tesz. amelyek - mint írja — elkelnének bármelyik ameri kai városban: „Megőrizni a zöldövezeteket, felszámolni a bűnözést; megszüntetni a kábítószer fogyasztást; meg tervezni a gazdasági fejlődést; csökkenteni a gépkocsi nak való alárendeltséget". NAP nszm HEZIK (Már kísérik RU LUFITj Sok-sok tudú.s, sok sok ehué 'etc igyekszik magyai’ázatol aUiii a c.sillagok és a naprencl- sziHrek, a bolygófcndszei'ék ke- Iclkezéséi'ó. A csillagok eseté ban aligliaiiem előbbre tart a ludomány, mini az éleiét lior- tlozó égitestek létrcjütténiek ku tatásában. Hiszen a mai napig sfiju ismert, hogyan ke le tkeseti 4 Föld, s vele a lobbi bolygó; sok kutató fogalmazása szerint ...sak annyU ludiuik. htiigyan nem keletkiBzlietatt a naprend­szer. .Az űrhajózás egyik oéija, hogy más égitcstcki-e eljutva, feltáruljon a naprendszer ke- letkeziRsének titka. Mások vé leménye ■szerint távoli csilla­gok köniyezcléi kell taiui'l'niá- nyozni, s felderítetii: létrejö­hetnek e ott is bolygók, iiap- neiKlszjfirek. A R HZ ETT A FOLT) AI Óriási távcsöv.-in át létiykc­p&ziék egy alkalommal a ku­tatók az égbolt egyik érdekes gázködét, a RozeMa ködöt. .Az elöhívoitt lemeaen a régebbi fel vételhez képest élté ré.s eket találtak: a világító ködben fe­kete pontok jelentek meg, ame­lyek ké.sóbb ' Haro mexikói és Herblg amerikai csillagász glo- ■buláknak nevezett el. .A két ku- lató szerint egy-egy ilyen ör­vénylő. összesűTüsödő, a fényes háttér előtt sötétnek láts-zó folt valósBíuűleg egy keletkezőben levő csillag és leendő bolygói anyagtömegét hordO'Zza. So’ka-n protocsillagnak — elóc.siflag- nak —, mások csillag előtti ál- lapoUxm levő sűrűsödésnek, To- lyamatnak véltek a Haro-Her- l)ig-féle objeklimiokat. Úgy vél- 'ék, ha e különös égitestekben az anyag tovább sűrűsödik, s központjában a nyomás eléri a mUlí6s-mll.liárdo-s atmoszféra- értéket, a belső hőmérséklet pedig az 1-lÜ millió fokot, ak­kor a kozmikus alonireaktor működni kezd: a protocsHIag. csillaggá változik. PLANETÄR1S TÁVOLSÁGBAN Most, úgy •tűnik, ismét előbb- i-e jutott a tudomány. Svéd tu-, dó,sok egy csopoii'tja a stock­hol m -sa 11 j öbaden 1 ob szerva t ó ­riumhól különle.gies gondosság­gal figyelte az RU Lupit, vagy­is a Farkas csillagkép RU jel­zésű csillagát. Véleményük sze­rint az RU Lupi típusú csilla­gok még tiem „készek“: ezek keleökezóben levő égitestek, fő­leg Ibolyántúli és infravörös luillámliusszon világítanak, lát­ható fényük halvány, ezeiifcívill sajátos tnlajdOMságnk a rend­ellenes fénylngadu-zás. E vál­tozásuk Időtartama néha mind­össze egy-'két óra. Sok elméleli számítás, az RU r,upl színképének tanulmhiiyo- zása — és nem csekély kép­zelőerő hozzáadása — után a svéd kutatók foritos megállapí­tásra jutottak. Szerintük a lé- uye.sségváltozásokat a csillag körül keringő porkoncentrá­ciók, sűrűsödések okozzák: i- dónként el állják a csHIagí'énv útját. A le’levések szerint e zek az egyelőre fentoinubjek- tiiiuok folytono-san tovább sű­rűsödnek, s mert yaugnk sok­kal kevesebb, mint egy nap- szerű átlagcsillagé, csakis boly­gók keletlrezhetnek belőlük. I- gazolni .látszik ezt, hogy az RU Lupi és a fényeliiyelö porfelhő egymástól úgynevezett planetá- ris távolságban van, tehát 100- 1000 millió kMométernyiie: i- lyen messze jár a ml napiend- szerüiikben a Naptól a Venus, a Föld vagy a Jupitea-. Más kal­kulációk szerint elképzelhető, hogy e sötét kísérőkből csupán kisbolygók lesznek, majd vé­gű! is a kicsik egy nagyobb, talán szilárd kérgű bolygóvá egwsülnek. Bizonyos, hogy e folyamat Időtartamát legalább százmillió éveklien jelölhetjük me.g, s mé,g azt Is hozzá lehet­jük: csak liü'Bszú évmilliárdok után jöhet létre egy földszerű, életet hordozó bolygó. . EGY VÁLTOZAT A svéd kutatók elinéielében egyelőie több a bipotézis, mint a tény, s ma még kár találgat­ni, hogy az RU Lupi feltétele­zett naprenüs'zerében mikor keletkeznek majd az első boly­gók. A megfigyelési adatok gondos gyűjtése, az RU Lupi alapo'S tanuhnáayozása azon ban arra int, hogy eseteuként nemcsak egy, már l.smert csil­lagot kell vizs.gálni. hanem an­nak környezetét Is. Nem lohe tetten, hogy sok tucat va.gy több száz hasonló roegfigyetes alapján törvényszerű küveikez tetésre jutnak a tudósok a bolygók és a bolygórendszerek keletkezéséről. De akkor is csak azt mondhatják majd. hogy megismerték a .sok közül az egvlk lelietségies változatot. G. K. A viráguk birpdalinalian nem mindig békés az élet. Minden látogató számára mézet kell lai'taiékolni. amiért a növény elvárja uz elleiiszulgáltalást, de a távniaübi területen élő riiva- rokra is kell számiiuni. A íő ellanségek az egerek, amelyek nek nincs ugyan szerepük a beporzásnál, annál inkább ér­deklődnek a méz iráni. ,A ko roinszegfu, ez a szép sölctvö- rös növény. elhajlik előlük, széles, tapudós övei húz maga köré, és így az egerek nem Indnak Inizzáférni. A vastag, rövid urinányú poszméhek (vagy darazsak) az előlük elrejtett éde.'vség nialt haragosak lesznek, s ezéri csak nehezen tudnak a szűk me>.- iiyilásba beiiyuniiiliii. így fény derül arra, hogy miért lalálba tők lyukak a ,sarkanlyús<ik vi rágábaii. E lyukakat vagy üre geket a poszméhek fúrják ki. hogy mézhez jussanak. Mivel ezért a mézért .semmit .sem ad nak, meg sem dolg<iznak érte — ez az eljárás nem in:js. mint rablás, ■A növények is lelielnek erő iftgwa»»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents