Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-14 / 42. szám

4 Vi .19^'i-bf»ii Rimavski Sobotán *rn!rhem. az ottani magyar lan- nyei\ ii gimiiázíufuban érrtt«cgi/‘ l«'m. A színészi inimka naponta b(»/. valami újat, a a/ ember i* Jyenkor egy kicsil diihiM magá­ra. bogy ju'iii fedezle fel előbb, milől lehel <*g>*^gy figura még jobb, mint annak előtle. Az elő­adási a közönség jelenléte érle­li. és mivel niimfen este ináa a közönség, az ember KobaHem le­bet munkájával teljes mértékben elégedett. Az elégedettség lelki ál­lapot. elese kizárt dolog, hogy ilyen állapotban készüljünk. Aein bántam meg. hogy eKállallam az első szereplést, nem bántam meg. hogy színész lettem. Min­dig azt mondogatom magamban, hogy van egy biztos miiltam ás egy bizonytalan jövőm. ........ ■ * V'T . V - . < _ A komáromi MATKSZ-rő! azt is mondhatnánk, hogy két­szívű s/íiibáz. hiszen több mint öt esztendeje Knsieén is van «zínpada. a Thália. I>ászló. személyedben az egyik legjobb és legnépszerűbb hazai magyar szmmüvészt riszlelhetjük. Mi- képpeii kerültél-erre a pályára? — Ügy vélem, nagyon relatív dolog azt állítani, hogy a legjobbak közé tar.lozum, annál is inkább, mert úgy kerül­tem a színi pályára, mini ama biz<Miyos PiláUis a Krédóba. Testnevelésire készüllem. de oda nem vettek fel. Kkkor el­mentem zsákolni. S/ülőv árosotnban. Rimav/ombatbaii van egy M.'tgyon lelkes színházi szakember. Drobka (jéza. aki alkalmak- kénli éneklésemet és gitár«)/ásomat hallva megkért, vállaljak szerepel a l'avas/i keringőben. Kötélnek álilam. Hemiilalónkal megnézték a MATKSZ illetékesei is. és rábeszéllek, jelentkez­zem náluk. Meglettem. Kmlékszrm, a felvételi Fellegi igazgató irodájában volt. és azt a feladatot kaptam, hogy a lielyiség- beii heverő kutyáról egy kis. szőrös pidiról képzeljem, liogy oroszlán, az irodát nézzem dzsungeliiek. Azt kellett eljáls/,a- nom. hogy miután kis kunyhómban felébredek. ^ meg|Mllan- lom a küszöbön bev'erő fenevadat. F'dőször drámai töltettel kellett mindezt előadnom, aztán megkértek, színezzem humor­ral a jelenetet. Nem létová/.lam sokat, ásílozva léptem ki a ..kunyhóból", és s/iiile figyelembe sem véve az oroszlánt ser- einleltem egyet felé. majd eltávolodtam. A megoldásnak főleg azért volt a kollégák közölt sikere, mert csodálták bátorságo­mat: lekopni az igazgató kutyáját! Fgy esztendő múlva mint a MATRSZ tagja felvételiztem a bratislavai színraíívészetin. innen azonban eltanácsoltak, mondván, sohasem lesz belőlem színész. Ezután következett a csehországi katonáskodás, .lói elsajátítottam Ha.Nek nyelvét, bogy szerepelhessek, mert volt rgv gitáregyütlesem. Leszerelésem után időnként lieugroltam kisebl» szerepel eljátszani, majd következett a Szent Péter e- sernyője. a Rómeó és .lúlia slb. Es következett a Thália Színpad is. ahol megalakítása óta látunk. Hogy érzed itt magad? — \’alőban nagyon el volt hanyagolva ez a vidék. Mi éven­ként két alkalommal jöttünk ide fellépni Komáromból, de két hét alatt nem elégíthettük ki az itt élők küllúrszomjál. Ezért éreztem én is, hogy van létjogosultsága a kis társulatnak, és id év után örömmel tapasztalom, nem csalódtam, az itteni em­berek szerelnek színházba járni. Sajnos, nem mindenüll meg­felelőek a körülmények. Kicsik és alacsonyak a színpadok, nin­csenek öltözők a legtöbb kullúrbázban. és ezért sokszor az előadás sínyli meg a színvonalával legjobb törekvéseinket. Hi­szem azonban, hogy már a közeljövő megoldja ezeket a gon­dokat. l.gy tudom, titeket nem sorolhatunk az ún. jól kereső. ..me­nő" kategóriába, pedig nagyon nehéz munkát végeztek nap mint nap. Az egyedüli juttatás, amelyből bőven kijut minden­kinek. a taps. a színészek legősibb fizetési ..pénzneme“. — Sajnos, nincsenek más kereseti forrásaink, ritkán rádió­zunk. még ritkábban filiiieziink. Szinte naponta jászunk, ha tehát v’alakit filmezni hívnak, az nem tudja elvállalni a meg- hizatást időszuke miatt, ha pedig mégis, akkor naponta rop- dös Kosice és Bratislava vagy Prága közölt. Az is igaz, hogy ilyen szerény fizetésért nagyon kevesen vállalnák ezt a mun­kál. de hivatástudat is van a világon! Az imént izó esett arról, hogy nehéz munkát végeztek. Le­gyünk pontosak, sorold el, légy szíves, egy átlagos napod ese­ményeit. A mt munkaidőnket nehéz a hagyományos normákkal mérni. Tegyük fel, hogy előző este felléptünk. Mire hazaérünk, éjjel két óra, de délelőtt tízre már úgy kell megjelennünk a próbán, hogy ott is jé> leljeHÍtiuéiiyi nvójlsiiMk. Általában dél­után kettőig próbálunk, év a legtöbbv/ör négv k(»r a buszban ülünk már. és indulunk újabb eloadasuiikra. Évente legalábVi 1Ö.5 előadásunk van. ehhez jönnek még a különböző, egyéb szereplések, vagyis fizikailag is ^limhotünk a színbáz, való­ban az otliumunk. Telnek az évek. Cseniles László is érett férfi lelt. Eljálszot- lál-e mindenl. amire vágytál? Vannak-e ún. szerepálmaid? — Ninesenek. Szívesen játszom mindenl, nem specializálom magam egvTajta szerejikörre: ezáltal talán univerzálisnbbá vál­tam. Nem paiiaszkodhalom. tizennégy tagú kis társulatunk eleve olyan helvzelet teremt. Imgy sokféle szerop jut minden­kinek. Beszéltél arról is. milymi a csehszh)vákiai magyar színész? Alig szerepel a televízióban, nincs s/ínbázi szaklapnak adott nyilatkozatokra lehetősége, fényképeit nem közMk színes, nagy példányszámhaii megjelenő lapok az első oldalon. A közön­séggel lehál esak esténként, az előadáson találkozhat. Kap-c mégis leveleket? Kérnek-e tőle aiilograinol? — Aránylag sok levelet ka|M»k. ezekben javarészt autogram- vagy íén> képkérés szerepel, de vannak, akik életemről, gond­Hemdes lászlú színész Azok közé a színészek közé tartozol, akik aránylag sokat filmeznek az említett nehézségek dacára is. — Szerepeltem szlovák, cseh és magyar filmekben, néhányat elsi>r<diiék közülük: Ivoniiminislák. Ítélet ez szh*v ák-román- magyar koprodukció volt. Kósával. a Dózsa-féle felkelésről . Kalakómhák. 1 lószakadás. FiUió léi, Minden időben, Még nem térek vissza slb. Olvastam néhány pergő ritmusú, kitűnő veisetlel. tele re- mi‘k liasoidalokkai megalkotva, igaz némi pikantériával is fő- szeiav.ve. .Nboinvil írsz? Kolár Péter hdv élele. — Néha írogatok, de ezeket a „müveket“ csak nagyon kö­zeli baráti köröm részére szerzem. Többnyire szerepvajúdási időszakom lenni őket. főleg akkor, ha drámai hőst kell ala­kítanom. Nagyszerű eszköz a figura hilelesebb megformálá­sát úgy megkeresni, hogy közben a másik végletet, a humort érzi az ember. A két pólus között élesebbekké válnak a kont­rasztok. jaimiH*)l — örömeimről olvasnának, fia pedig kiutazunk, gyak- rail érnek engem is <dyan spontán megnyilvánulások a kö­zönség részéről, amelyek nagyon jólesnek. Legutóbb például az egyik kis kocsmában taiiózkodlunk az előadás előli, ami- |. nr betoppant oda egy idős bácsika. Megivott egy pohár hurl, és indulni készült, amikor inegpillaiitott. Már elmenőben odaszólt: Hál akkor a Ralla l*éler az. egyik Tamási-darabban játszom ezt a figurái) belök még egyet! Az ilyen niegnyilvá- nub'isok jólesnek, már csak azért is. mert bizonyítják. b(»gy a nézőben megmaradt az alakítás emléke.-Mit lapas/.tailál .n ..keleten“ tíiilöll lííbb mint fél évtized alatt? Milyen a közönség? — Volt egy bizonyos időszakunk, amikor iniiillia alábbha­gyott volna az érdeklődés, de az utóbbi időben nagyot javult a helyzet. Szokássá vált a színházba járás, és ez — tájoló szín­ház lévén — óriási eretiményünk. Mi tiilnjdoiiképpen a közön­ség fejlődésén tudjuk lemérni, milyen munkát végeztünk. Re­pertoárunk sokrétű, Ibsentől kezdve, Tamásin át flrkényig niiiident játszunk. Tizennégy tagú kis közösségetek főleg fiatalokból áll. — .\zt hiszem, ez nem rossz. Megértjük egymást, és úgy vélem, társulalnnk minden egyes tagja pontosan érzi felelős­sége súlyát. A kitűzött célt egy ember nem tudja elérni. K- zért is jó nálunk a közösségi szellem. Hová jár Csendes lJi<zÍó színművész a legszívesebben fellép­ni? — N’e baragiuljou meg érte .senki, de akkor vagyok a leg­boldogabb. ha szülővárosonibn és környékére indulunk. Ttt la­kik négy teslv^érem, lizeiibárom évi távoliét után is tiszte­lem. szerelem a szerény, dolgos palócokat. l lolsó előtti kprdés«*m: Gyarapílgalod-e még híres korsó- köcsög- és tányérgyűjleinéuyedet?! .Mit főztél legutóbb? Níi- kor vtdiál teniszezni? \ an-<* más i.s a csaladod tagjai közül »/ínészi )»úiyán? — A korsókat. köcMÍgí»kel és tányérokat már nem gYŰjtöm. meri nincs b(»vá lennem őket. száz tányér és hetv en-nvolr- vaii köcsög és váza díszíti lakásomat. Imádom a természetet, szeretek igombázni. legutóbb gombával töltött csirkét készi- tellein. Ha tehetem, sportolok, kél bele voltam teniszezni: családunkból én vagyok az egyedüli színész. Mikor látunk újra színpadon? — Csütörtökön, október tizenbalodikán van az új idény el­ső bemutatója a Tháliában. Konrád .lózsef rendezi Koppányi (rvörgy ..igazolatlan ősz“ c. darabját, amelyben kél szerepet ját4izom. BATTA GYÖRGY V ándor, ha végigmész a kis Královiéové KraCanyn (Kl- rálytiakarcsén), vas* agy pillantást a [fiWmüvssszrt- vétkezet telepére. Nem azért, mert gazdagságról ártilkodlk Itt minden, hanem mert. valósággal megdöbbenti az embert a szép­séggel párosult kulturáltság. A telepet rácskerítés öleli körül, az utakat salak é.s betunburkol.at borítja, és az irodaépület bárme­lyik városnak a díszére válna. Ami azonban legjobban meglepi az idegent: annyi Itt a virág, mintha egy vlrágoskertbe tévedt volna. Az első jó érzések bent az Iro­daházban sem hagyják faképnél .az embert, A folyosók szinte rti gyoknak a tisztaságtól, az irodák szépen berendezve, az elnök szo­bája pedig egy miniszter dolgo­zószobájával is vetekedhetne. Jó­létet, szépséget, kiilttirált.ságűt sugároz Itt minden, de vajon a falu parasztsága Is érzi e gazda­ság melegét? Erre lett volna Itt kíváncsi minden erre vetődött 1- degan, ezt ftrtatíara én is a földmüvesszövetkezer mérnök el­nökétől, az tttven év körüli K.i vács Istvántól. . . GAZDAG SZÖVETKtZKTNEK GAZDAG A TAGSAGA — Kicsiny a ml falunk, mlnd- ft.sz* 960 íéle,k lakja — kezdte Kovács István mérnök. — Annál nagyobb azonban parasztságunk munkaszeretete. Ez a munkasze­retet mindjárt felelet Is érdeklő­désére. Eredményeink révén a já­rás legjobb szövetkezetei közé so­roltak elöljáróink. Ami azt Is je­lenti. hogy eddig még soha nem tapasztalt életszínvonalat biztosi­VALAMI HIÁNYZIK EBBŐL A FALUBÓL... to-ttunk tagjaink számára. Köz.sé günkben gomba módra szaporod­nak az új fürdőszobás, központi lütéses családi házak, sőt « lu- xiisbútnrok és a korszerű háztar­tási gépek sem hiányoznak belő-, lük. De a kocsik és a motorke­rékpárok sem ritkák, ami termé­szetes is, hiszen dolgozóink egy személyre esó átlagos havi jöve­delme 3288 korona. Ha pedig azt Is hozzávesszük, hogy a szövetke­zet tagjainak ma már nem kel; látástói vakulásig dolgozniuk, hogy a gépek megkonnyttlk a munkát. és hogy élelmük egy részét kertjük és taromfiudvaruk adja, akkor igazán nem panasz- kodhatik egyetlen dolgozónk sem! segítik a NYUGDliASOKAT IS — Azt mondják, hogy nemcsak gyomrának él az ember. Mit tesz­nek a kulturális felemelkedés e- lőmozditására? — Szövetkezetünk szociális és kuJturálls alapja igen tekintélyes összeg. Évente 400 ÜOO koronát fordítunk a tagság művelődésére. .Ahhoz azonban, hogy kulturális téren is előbbre lépjen a falu, először is az egyenlőtlenségeket kell megszüntetnünk. Azoknak a nyugdíjasainknak életsztnvonal- -emelésére gondolok, akiknek a jövedelme nyugdíjazásuk után lényegesen csökkent. Nos, szociá­lis és kulturális alapunk egy ré­széből ezeket az öregjeinket se­gítjük. Mindjárt el is mondom, hagy hogyau. Először is uyugdl­Kuvács I.t(rán beszédet mond és kötelezi magát, hogy legalább három évig a szövetkezetben dolgozik, 5000 korona ,,leszerelé­si segélyt“ kap. Házasságkötés­kor a vőlegénynek vagy a meny­asszonynak 1000 korona Uü a mark.át. Ha a menyasszony Is és a vőlegény is szövetkezeti tag, akkor mindketten megkapják a „nászajándékukat“. .Nem feledke­zünk el azonban a további segít­ségről sem. Ingyen fuvarral, a- nyaggal és gépekkel könnyltjflk meg a családi fészek felépítését. Sőt, készpénzkölcsönt is adunk. Minden tag, aki nem töltötte még be a 45. életévét, és kötelezi ma­gát, hogy 10 évig a szövetkezet- j, ben dolgozik, 34 000 korona ka­mat- és térftésiaentes kölcsönt 1­íoto; archív gényeibet. jukat havi ■ 900 koronára egészít- Jtlk ki. Üzemi konyhánkon, ahol 15 dekás a húsadag, 3 korona 50 fillérért megebédelhetnek. Ha az orvos javasolja, éppen úgy, mint ..aktív tagjainkat", az ország leg­jobb gyógyfürdőibe Is beutaljuk. Idén például tizennégyen pihen­ték Pleáfanyban, Liihacovicén és Karlovy Varyban. Végül pedig névnapjukon és születésnapjukon Is megemlékezünk róluk. A kerek évfordulókon — 50., 60. és 70 születésnapjukon 1000 korona ér­tékű ajándékcsomagot Is kapnak. — Persze, fiataljaink sem ma­radnak ki a szociális jtitaltások- ból — folytatta az elnök. — Kezdjük mindjárt a klskatonák- kal. Ha egy, Ilatalenibst leszera! e$ A MOVELODfisr — Évek hosszú munkájává! annyit elértünk tehát, hogy meg­teremtettük községünkben a gond­talan életet, a jólét viszont az Igényességet is jócskán megnőve 11, gondolnunk kellett tehát pa­rasztságunk szellemi szükségle­teinek a kielégítésére Is — foly­tatta az elnök.-— Eaért emeHük annak idején a lenlturálls alapot, s ezért tökóltük el, hogy anyegi- lag Is segítünk minden olyan megmozdulást, amely falust né­pünk szórakozását, szellemi fel­emelkedését segíti elő. Ennek el- .sö lépése a falu tömegszerveze- telnek a támogatása volt. Kul- Uirházunk. ha nem a legknrsze- rybb is, star van, blztoiiltanáuik kellett tehát, hogy be Is népesed­jen. Ezt elsősorban legnépszerűbb tömegszervezetün-k, a CSEMADOK helyi csoportja támogatásával 1- gyekéztünk elérni. Ezért aztán minden egyes szövetkezeti dolgo­zónkat beírattuk a CSEMADOK-ba, és tagsági díjukat évről évre a szövetkezet fizeti be. Természe­tesen a többi tömegszervezetet, a szisz t és a Nőszövetség helyi csoportját Is támogatjuk. Fontos feladat a sport megked- veltetése, tömegessé tétele. Ná­lunk, sajnos, eddig nemigen tö­rődtek a sport bármelyik lajtájá- nak a népszerűsítésével. Végre aztan a múlt esztendőben megala­kult a labdarúgóc.sapat, lelkesen támogatjuk is, a szövetkezet é- vente 40 OOO koronával segíti mü- kfldé.sUket. — Ugyancsak dolgozóink ízlé­sét, látókörének bővülését, egy­szóval szellemi fejlődésüket* segí­tik elő a színházak látogatása és a társas kirándulások. A bratisla­vai színházakon kívül a duna- szerdahelyl rendezvényeket is megnézzük, pihenni vágyó dolgo­zóinknak pedig a külföldi nyara­lást Is lehetővé tesszük. Bulgá­riába, MagyaroKiZágra, Romániá­ba és Jngoszlávlába szervezünk társasiUazásokat, az Idén például 80 szövetkezeti tag nyaralt kül­földön teljesen Ingyen. — Az olvasás szereiét pedig úgy akarjuk meghonosítani — fe­jezte be tájékoztatását a falu népszerű Pista bácsija —, hogy minden dolgozónknak megreiidel- JiU( ■ Szabad Földmljvesá is » Csallóköz című járási újságot, I^Bgutóbb pedig fiataljainknak az Új Ifjúságot is előfizettük. Ez pe­dig annyit jelent, hogy szövetke­zetünk minden fiatalja az előbb említett két lapon kívül, a jövő­ben már az Oj Ifjúságot Is rend­szeresen és Ingyen kézhez kapja. Természetesen könyveket Is ol­vashatnak, hiszen a szövetkezet könyvtárának állományát állan­dóan szaporítjuk, jelenleg 2000 kötetnyi szak- és szépirodalmi mű áll a rendelkezésükre. VALAMI HIANY2IK EBBŐL A FALDBÖL — Hát amit elmondott, elnök elvtárs, az szinte meseszerűen hangzik — búcsúztam a mérnök elnöktől egészen fellelkesedve. — Ezek után bátran megírhatom, hogy a kis Királyflakarcsa való­ban megérdemli a szoclallsía fa­lu elnevezést! — Csak sohase dicsérjen ilyen nagy hango-n bennünket — rázta meg kezemet szomorkás arccal az elnOk. — Van az éremnek másik oldala Is. Nem elegendő Karcsán a jólét, a gondtalanság, valami hiányzik ebből a faluból; a fia­talság faluszeretete, az otthon­hoz, az ósl földhöz való őszinte ragaszkodása. Elvágyik Innen, t el Is megy a falunkból majd min­den fiatal. Inkább választják a több gonddal Járó városi életet, mint az ősi foglalkozást. Hiába kecsegtetjük őket gondtalan je­lennel és biztos, boldog jövővel, alig van fiatal, aki folytatni akar­ná apáink munkáját. • Valami hiányzik ebből a falu­ból, valami hiányzik ltjaink .azf- vétjől.., NEUMA.NM János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents