Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-07 / 41. szám

OKTOBER 7-ÉN ÜNNEPLI ÁLLAMI ÜNNEPÉT A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG-ít

\ .

i ■

M:

m

%%■

'■4i.

m

<%:•

<e ■

■4 ■■

A/ NDK U ír v'é n \ c i t * r í-C 11 n r - hoD az ország minden város;«, ha lakóinak száma elóri a S/Hzczpct, a nagyváron kategóriába tartozik.

Annikor 197a de«.em!)eróben

Sicgbcrjr Kunze des^aul lako>t a felesége Brigii eg\ egészséges kislánnyal ajándékoz la

meg. nem Í’-^ ■*ejlrlte. hogy »•/. az esemény neme-'jik családinkban. hanem az egé^z. vá- n’ísban. f)e-.>aul)an változáso- kFnl, hoz majd.

Még akkor sem gondolt semmi knh'»nö<re. amikor a város ^•i^ág^izIel<•i!H••ll sajnálni la l korádték az újdonsült apával, hogy a decemher mnúgy szi‘íkös virágkészletét már elére mind megrendelte a városi lanáes. a páribizottság és a tömegszervo/etek bizottságai.

A kismama .azonban i:' sr-rn maradt virág iiélki'd. meii az elére megrendeli n 1- i^ig. ha kerfilo úton is. Négíij az o kórházi ágNTÍnál pompázott. Az történt ugyanis, hojry az víjs/.ülött Daniela Knnzo lelt Dessnn százezredik lakosa, és így „bozzájárnll” .ahhoz, hogy Dessau nagyváros lett.

virágokho/. az ajándékok- )ioz és íi jókívánságokhoz Daniela rnog egy ..kiváltságoi“ kapott: egr-z életében a villa- rrmsfól a strandfürdőig ingyen h.isználhat minden városi berendezést.

így lett Dessau az. .M)K légii ja bh nagyvárosa.

1 í'i’mészctcsrn ogy \áros nem válik nagyvárossá egy gyermek születésével. Dessau az NDK iparának egyik fontos krtz|>onlja. már 1971) doeornbe.re »-lőtt is nagy\árosi jeíhíggcl hírt. Az össze*, s/o- (áaii'^la országhan ismerik a

\ Iá B \\'agg< > n ba. u IJessea \ i

gvár termékeit. A háború u- táii mint egy ki^ üz.em, kézikocsikat gyártott. Ma tübl) mint háromezer einljert foglalkoztat, és az egé.sz KfiST-hen iz egyetlen, ahol vasúti lifi- tükocsikal gyártanak. 19.50-tok amikor a hülökocsik gyártását megkezdték, az üzem termelése inegnégyszerezéíh'Ut. 'l’erinéThea Uaiisehild asszony, a fépolgárinesler

keinek minősége eléri a világszínvonalat.

Négyezer echer dolgozik a Vr.B /ementanlagobau iizem- l»en. Terméke; komplett ce- menlgyárak. A Szovjetuniótól egészen Kubáig üzemelnek már ezek a cementgyárak, melyek a dessauiak munkáját dicsérik. Az üzem nyolcszáz dolgozója tevékenykedik ál- laudóan a külföldi szereléseken. A gyár feladata keltÖ>: biztosítja a hazai eementter- melés emelkedését és ugyanakkor növeli az exj>ortot. Fz persze nem könnyé feladat, év sok nehézséget is le kell küzdeni.

Geihardt Spieler huszonluil éve doltrozik az. üzemben mint pt^ztenrályos. Nfnnkája felettébb igénves. h'gy hatméter líO'Svzú acélhengerből kell tengelyt es/terírálnia. s/á/:.nbnil]i- méteres pontossággal. így nyilatkozik munkájáról;

— igénves, nehéz munka, nagy felelősséggel jár. Ha egykét századdal ..clszámítom“ magamat, tönkremegy az értékes nversanyng. Krre a célra már nem lehet felhasználni. Kgv kész tengely ára tizeníü- e/er márka. Négy műszakot dolgozok rajta. Nagyon szeretem a munkámat.

íme. két nagyíizem a nag\- város ipari létesítményei közül.

'l’é\es lenne azt hinni. hog\ Desvau a kíizismerí ipari k»iz- potitok ]mros-füst()s városa. .\ várost lüá.ó !náreinsál>an az .'1 meri kai l»otnl)á/ók egyfudőv é tt'lték a földdel. \ házak nyole\an v/ázaléka tí‘mkr«‘- ment. A háború ntáji szinte teljesen újjá kellett építeni. Az újjáépítés \iszout úg\ líir- lér\i. liogy ;iz. ipari létevíliné- nveket a \;'irovon kíxúlre teh- pítették. Maga a \áfovközponr zí»ldl>en ús/ik. Parkok, tavak inimlenhol. l'.rdékességé. hog\ az nteákon év sugárutakon külön ki»zleke<lési sávot létevít«'!- 1i‘k a kerékt«jirosnk számára. \ negvvenkéf éves Tln’a Hauv- rhohl asszf>n\’. Dessau fi'iprd- gármeslere egv az. NDK löOO női polgármevteiMM közíil’ így iivilaiko/ik:

— Szcreliiérik elérni azt. lingy Ko)>penhága után Dessau legyen l•h^■ópa második (;lyau városa, ahol a legtöl»- bet kerékpán»znak a lak**M)k. .\ kerékpár biz.tonvágos. bale- srlmeiitcv. nem szennyezi a levegőt, és a mai túlzsúfolt városi kíizlckcdést tekintve i'Norsabl) is. mint a gépkocsi.

— ön. tivzlclt d hea asz- v/ony. aki már tizenkét éve főpulgárnnísler év bárom gyermek éílesaiiayja. ^zok<»H-(’ kerékpározni.*

— Mindig, lia az. időm engedi. A családdal együtt.

— Mit jelentett önnek, hogy Devvau nagyváros lett.' döhh munkát, gondot.’

— Inkább azt mrmdam'un. hogy több köleirsvéget. der- iiiészelescn ma li»l>het várunk tőlíiiik. mint azelőll. Sok új tervünk van. A városközpont új üzleteket kap. egy egéj.z

(ierhard Spieler: ..Nagyon v/eielem a munkáinál.**

sor v/okőkiilat akarunk építeni, hogy az emberek még kellel iiosí^hbon érezzék luagukat várovu okban. d'ermé‘szPteven véro.-lejlesztésben (déikeiő he- iví'i kap a legfontosabb, a la- ká.vépités. Több új lakóin*gve- det építünk. 1 logy milyen a mi \ál■o^n^k;' .Azt hiszem, nvii- godt lelkiismerctiel mondhatom. jó. Ali vem l)iz»»ny ílj.a ezt jobban annál, minlliogv városunk lakóinak egy rév/e hál máshol dolgozik, például az ismert OBNNO vegyipari komhinnlhau, olfeiihen. mindennap utaznak munkába és haza. mégsem költöznek el Dessaul)ól. Gondolom, ez is bizonyít.

D(‘ Dcvsaii neuusak az ipar és a kerékpárosok városa, U.i- gyomáüva van itt a művészetnek és a tudománynak •; egyaránt, davaly ünnejieíték az 1 .\léS(d t egv üttműködévé- i; \('l .hdiann llernbad l3;iv<‘()ov\ í-i v/üh-lé'vé-iiek 2.)0. évlt)rduié)ját. J Bavedow a NVlli. s/ázad kö- 1 z(‘pén egy. az akkori időkre ij szinte íorrailahni irányzatú m* velőin lézetet létesített. a IMiilanlropiunmoL. Az élet. az iskola és a természet egyesítését tűzte feladatául a nevelésben és az oklalásbaa. Nai;v- figyelmei fordított n lermé- s7.elln(lományí*k. az idegen nyelvek oklatására és a testnevelésre. Az akkor rlivalos megolilás lírlyett az önálló gondolkodásra valé> név elést

szorgalmazta. Intéz.etét távol- lartotla az. egyháztól. Raso- dow annyiban tévnloll. bogy a nevelévvel akarta megoldani a társadalmi problémákat. Mindamellett igyekezetével bíiTadalmasíioita a korabeli pedagéigiát. Az egvik dessani ginmá/inin a nagy pedagógus nevét viseli.

Dessau ban mii ködöt I 1025- lól az állami Haubaus műépí- tészeti főiskola. A Bauhanst e- redetilcg Weimarban alapította Walter Grotűus műépítész liJlf)-beii. C*ik később,, 192.5- bou költöztették át Diis.saiilia, .\z ivkola egy új inűépítésze- ti iránvzalol kísérletezett ki. llarColt a hiszlíirizmns ellen, új, az épílé-zeli anyagokboz idomítolt ínnkcionális formákat kereseti. \ magvában haladó Ballhaus irányzat az €*- tjész világ mű építészetének fejlődésére kilialnt I. )ÍK)A-h:m a fa''>i/inii'- hatalomra jutása után az i-'kolál meg'-znnlellék.

Kz tehát Dev^ílU. a ..legifjabb nagyváros". Időrelát ha lókig már nem voká viseli ezt a jelzőt. A napokban érte el a kilencvenötezret Brandenburg város iakos.ainak a száma. V minden jel arra imilnt. bouy in’iuvokára átveszi a ..l••L'ifjabb■■ címet.

A Journal aus der DDPi

nyomán fehlolgozta:-hrA gyorsulás és a lassulás hatása az emberi testre

S.7. Ütközéskor keletkező erő. ha. dóri az emberi test ellenál fá sáli ak h n I á rér lékét, rei i d • szerint halált, a legjobb esetben súlyos testi sérü!és«*kel o- koz. Ha az emlierí lest csak pár másodpercig van kitév e az erő hatásának, az máris súlyos sérülésekhez vezethet.

TTa a gépkoi'sí szilárd ponthoz ötödik pl. falnak, hid- korhítnak. slh.) igen fontos, hogy .1 kocsi ntkÖzi^í része minél löhh nm/gjUi energiát

ciiic>szcn fel. azaz az ülkü/cs útja (a kocsi elejének roncso- lá*Ji’I minél nagyobb legyen. Nem inimlcgy. hogy az anlú hl Inak, v agy szalmabálának megy neki. Az dső esetben a loiicsobis mcricko csak pár (cnllméirrl tesz. a másik esetben pedig J métert. Az utóbbi OM'lhen a sebesség nagyobb távon lassul le ezáltal kisebb erőket ébreszt. Az ember kisebb sérülések árán niegúss/a.

Mit kell tennie a gépkocsi

vezetőjének és a kocsiban illőknek is:, ha bizonyosra ve- fietö, hogy az íilkÖzés clkcriil- helellen2

A kísérletek azt mulatják, hogy ilyenkor a vezetőnek hirtelen az armatúrára kell vetnie magát, vagy az első files elé. fejet megtámasztva. A fiátsó ülésen ülőknek pedig az első ülésre kell támaszkodniuk tosiükkci, iddalt. guggolva, meglámas/tva a fejel, libben it'/ esetlH‘11. mivel a lasMilá*- következtélx'u az előző sebesség kinetikai energiája rendszerint iiagyobli lávoKágoii e- mcszlődik fel (kl>. 1 ni), a

lámaszlolt li’stek nem repülhetnek előle, tehát iiagyohh a valószínűsége annak, hogy kisebb sérülésekkel, zú/.ódásuk- kai, az utasok nx'gússzák az (‘seiet. Kllenke/ő esetben, ba a kocsiban ülők semmit sem tesznek testi épségük megóvására. a fellépő erők elérhetik a maximális értékekei s bal.á- losak lebetnek. főb'g fejsérülé- vt*k fkoponyaalapi törés. gerinctörés slb.l. Ilyenkor a las- Milás azonnal bal. ezért vesz.é- ívesebb, .\mikor nem készülünk fel az utközéNre, és lestünk belefilődik az első armnlúra-fogba. a kocsi még nem haladta meg a legnagyiddi lassulási értékeket, lehál az e- rők most kezdenek liatní. a- míg a másik esi'tiien. amikor iestiiiik támasztva van. teliál az en'íiick nines úlkoiiipom'ii- se. teiiál alapszintiMi marad.

Hogy testünk meg legven láiuasztva. fontos, hogy biztonsági övvel rög/ílsiik az ü- lésbez. mivel a ji'i biztonsági öv táv(d tartja l(‘slüiikel a konnáfiylól é*. rííg/íli az nla- solíat a koi'si {(jiiH'géliez. lehat ellenszegül az filközésktn- kel(‘|ke/rlt iiatalmas erőhatásoknak az állal, hogy a l4‘s- lünkre hat('» összítőI elos/t ja az öv lelületén.

A LASS! I.ÁS KlUjllAlÁSA

A/ K.MBKiH s/i;b\ i:/i:rm;

Nézzük meg vi*gül. milyen Kényszermozgásoknak vannak kitéve a géfikoesilian ülő utasok a hlrlel(‘ii lassulás alatt.

\y. ütközéskor a leglipikn- sahl) esi‘t. hogy a vezető láhá- nak meglámasztotl elülső része és a hoka környéke lios-z- irány lián Összenyomódik, anű aztán a lábszárra terjed ál. Kziitán a lest a szerehényfal felé leiidül. vagy alá becsúszik. V koponya beleütközik

a vezi'lőfülkc felső szélének vagy a szélvédő üveg belsejének majd visszavágódik az íílközi*s után) és ezzel egyidejűleg a lest mellkas a k(»r- mánykeréknek nyomódik. \ é- gül az utolsó fázisban az em- Im‘iÍ test hátinvágódik. Ha az ülkíi/ési scbcN-'égek nagyok lííbl« mint 80 km ó . a t('s| az üléssel együtt vágódik hátra. iiiinlán a kormánv kerékhez ülkíi/ötl.

Ilyenkor l(‘hát a koponya- sérülést. alxdábs/.ár- (főleg hoka) és sípesonllörés történik. d(‘ nem ritka a eomlitörés sem. Azonkívül a kormánvke- rék kiaIakíI<isál<>l függően fellép még s/egv Csont lí’nés is. Az (‘inlíti'l sérülések közül rend* szemit csak a koponya sérülései halálosak, mivel az ülkí»- z.t's alatt f('lh*‘tn'i lassiihísi <*i-ők túllépek a koponyaesont<dv teherbírását. Azonkívül e/ek az. erők. az ütközés folyanián Kis ponton halnak ('nein elosztva nagyold) felületen). így erőhatásuk koncentrált.

Az utasok ülési módja és lestiiagysága csak hí/onyos fokig határozza meg a sebesülés jellegét. Toválibá, az izmok ütései hárító ereje sem (degeii(lő ahim/. Inigv a nagv erőbe- ba iá soknak i'lh‘náil jón. mivel a leheletleiiségi erő túlszár- nyalja azt.

A bales(‘l(‘k során a gépko- csiklian l(‘játsz(Wió nuízgáso- kal, lassuhiMdial tudományos kísérletekkel, mesterséges gépkocsi ütközésekkel állapítják

m<‘g. -W. (‘lőliatásokat |)róbal>á- ImIvOM mérik, különh'ges las- sulásiiiérőklod. A bah'sct ine- eiiani/miis.i kínmytni kíivellu'- lő lilme/őgépekkid.

így pl. .50 km.ó ütkíi/ési sebességnél a l«‘gnagyobb lassulás a kocsi eh'jéii lé]» fel. a- Ind elérlieli a nelié/ségi gyorsulás tízszeresét (10 g). Ez a lassulás bdui/atosau csökken

iiálrabdé.

kocsi végén vezetői üb‘S lassulás crülközéskor' fékül 'meg- .5 in. vagyis

inig a eléri a 2 g-l. A magasságálian a lék(* még 't-r» g.

Ila a s(‘I»esség kb. 72 km 4» és j

állási útiioss/,' 0 akkoia. hogy csak a kocM e- lej4‘ 4l4‘formálódoll. a vezetőre 00 Kg-o( feltételezve), a lassulás 50 g. a hiitóeia'í pi'dig 2500 k|) (kilopoml . I’.nnek az or4m4*k a vezető kél keze nem tud ellenállni. Ha az üt- kíizésj sehi'sség csak kb. 1,0