Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-23 / 39. szám

12 A ffizésnél gyakran előfor­dul, hogy valamit elrontunk, ha túlságosan sietünk, ha va­laki ott ül a konyhában, és telebeszéli a fejünket, ha csen­getnek, és az előszoba ajtajá­ban kezdünk tárgyalni... A változatok egész sora okozhat­ja, hogy odaégjen, megszárad-j jón vagy felhíguljon az étel.B Nézzük csak, milyen hibák' csúszhatnak be, és hogyan kő-, szörülhetjük ki a csorbát. Nem kelt meg a tészta ... Ennek több oka lehet. E- gyik, hogy túl meleg tejjel forráztuk le az élesztőt, és ezi zel megöltük az élesztőgom­bát. Lehet, hogy nagyon régi volt az élesztő. Vagy hideg a; helyiség, és nagyon lassú a; kelesztés folyamata. Ezen tu-> dunk a leggyorsabban segíte-i Meleg helyre tesszük a tésztát, meleg fedőkkel vagy kispárnával letakarjuk, sőt, lia, van, meleg gőz fölé is helyez-, hetjük. Ám sohasem szabad forrásban levő edényre állíta-, ni az élesztős tésztát, mert; könnyen lesül az alja és tel-í jesen hatástalan lesz az éleszd tő. Ha azonban minden igye^ kezetünk hiábavaló, egyetlen segítség van, új kovászt készl, teni és beledolgozni a tésztái ba. Sütőport használni azér^ nem ajánlatos, mert azok a tészták, amelyek élesztővel ké, szülnek, szárazak és ízetlenek lesznek sütőporral. Híg lett a krém ... Főtt krémmel ez kétféle ok bél következik be. Vagy neír főztük elég ideig vagy túl sok benne a folyadék. Liszttel kék besűríteni, nagyon vigyázva arra, hogy ne csomósodjék rneg. Finoman szórjuk bele a lisztet szitán keresztül, és foly­tonosan keverve főzzük sűrű" re. A nyers krém csak akkor híg, ha olvasztott vajjal állít­juk össze. Tegyük hideg hely­re, néhányszor keverjük meg, és ha mégis nehezen sűrűsöd­ne, tegyünk egy-két kanál pu­dingport bele, vaniliásat vagyi kakaót, amilyen a készülő krém. Lekozmásodott az étel... Jellegzetes szagáról vesszük észre leggyakrabban, ha éte­lünk lekozmásodik. Azonnal tegyük át másik edénybe, ter­mészetesen a lekozmált részt hagyjuk az előzőben. A tisz­ta edénybe tett ételre tegyünk (borítsunk) nedves ruhát, ez felszívja a kozmás Ízt és sza­got. A forró tej is sokat hely­rehozhat lekozmásodott főzelé­keknél. Túl zsíros a leves, pörkölt... Hidegre állítjuk a kész é, telt, és ha kihűlt, tetejéről le­szedjük a felesleges zsírt. Ellágyult a mák- és diótöltelék... Nagyon finomra reszeltji vagy darált kekszmasszát szórjunk óvatosan a töltelék ’ be. Ha csak zsemlemorzsánk; van kéznél, az is megfelel, döf akkor egy kevés kakaót vagy' rumot is keverjünk hozzá, ' hogy a töltelék ne legyei) zsemlyeízű. ^ így GZMK a GlOKNIG GZOXNYÁT Hosszú idő után visszatért a gloknis — magyarul harang szabású — szoknyák divatja. Olyan régen viseltünk már i- h’eneket, hogy szinte újra kell tannlniink, miképpen mozog­junk bennük, s a szabásukal- varrásiikat is elfcicjlcllük már. Aki azonban elő tud venni egy 1935-ből vagy JOlT-ből származó szabásmintát, akár munkához is láthat, mert a mai szoknyák semmiben sem különböznek a régiektől. For­májuk egyenes vonalban vagy csípő alatt rafináltan szabva lefelé bővül: hosszuk mindig térdet fedő, esetleg még bősz- szabb, lábszárközépig érő. A harang szabású szoknya viselése előnyös, meri hosszfi, karcsúsít. Kényelmesen lehel benne járni, közlekedni (pél­dául fellépni a vonat vagy villamos magas lépcsőjére) és ülni is, de ügyelni kell a rán­cok elrendezésére. Ezeket vi­gasztalásul írjuk iizokuak, a- kik szomorúan állapítják meg, hogy az egyenes vonalú szok­nyához és a minihez azért mégis kevesebb anyag kellett! A gloknis szoknyának két változatát rajzoltuk le. Mind a kettőre vonatkoznak az a- lábbiak: a szoknya csípöbő- sége 104 cm, derckbősége 72 cm, hossza 64 cm. A szabásminta rajzán min­den négryzet 10x10 cm. Ceru­zával rajzoljunk halványan i- lyen méretű négyzethálót egy ív simára kifektelett fehér csomagolópapírra Erre „vi­gyük“ rá a szoknya egyik da­rabját (mindkét szoknya azo­nos formájú darabokból ké­szül) az itt látható minta sze­rint. A kivágott szabásmintái fektessük az anyagra, tűzzük le a szélét, és jelöljük körül szabókrétával. A szoknyaré­szek között annyi helyet kell hagyni, hogy a s’arrásszélessé- get is számíthassuk a kréta- vonal mellett. Ez a derékvo- nalnál 1 cm. az nldalvarrásoL- nál 2 cm, az alja felhajtásra 3—5 cm. Hat részből szabott szoknya Csípőtől lefelé enyhén bő­vül. A hosszanti varrások le- gazitsuk“, vagyis próbánál ott engedjünk ki vagy vegyünk be néhány millimétert, ahol elrejthetjük a magasan kiugró csípőt, a kiálló hasat. Állnd a hat részt egyformán szabjuk az A '-gal jelölt rajz a- lapján, a felfektetési rajz sze­rint 130 cm hosszú, dupla széles — búgba hajtott — a- nyagból. Az egyes részeket fer­de szálirányban helyezzük az anyagra, így szebb lesz a szoknya esése. A szoknya oldalvarrásait ó- vatosan, asztalra fektetve tér- ccljük össze, mert a ferde szál­ban szabott részek könnyen kinyúlnak, é$ vigyázzunk az. összegépelésüknél is. Az oldal­varrásba álb'tsuk be a cipzá­rat, a derekat dolgozzuk el szegőszalaggal. Próba után hajtsuk fel a szoknya alját, s befejezésül vasaljunk össze minden varrást belülről a csí­pő magasságáig, ettől lesz a szoknya alja szép harang for­májú. M E. DIÁKLÁNYOKNAK KÜLFÖLDI MODELLEK A parázson sütés egyike a leg­ősibb „konyhai“ műveleteknek. Ma már nem szükségből, hanem inkább mulatságból készítjük e- bédünket, vacsoránkat a parázs fölé emelt roston. Megvárhatjuk, míg a fatuskóbái rakott tűz pa­rázzsá hamvad, de még jobb, ha izzó faszén fölött sütjük meg a pecsenyét és a hozzá illő körítést. Nyílt, lobogó láng fölött sose süs­sünk, mert ételünk nem sül meg, hanem elég. A rostot előzőleg mindig ken­jük meg zsiradékkal, erre legal­kalmasabb a füstöli szalonna bőr­kéje. Parázson sokmindent süthe­tünk: halat, húst, szárnyast, de elkészíthetjük rajta a körítést is, paradicsomot, hagymát, zöldpap­rikát, kukoricát, sőt édességnek almát is. A rostonsöltckhez mindig ké­szítsünk el előre egy jókora tál salátát, de körftheljük a hús mel­lett sült zöldfélékkel is. Ha bur­gonyát vagy kukoricát akarunk sütni, miután alaposan letiszlo- gattuk, csomagoljuk be egyenként slufóliába. A parázs közé fektet­ve süthetjük. Paradicsomot félbe­vágva, sóval, törütlborssal meg­hintve megolajozott rostra fektet­ve sütünk. A zöldpaprikából vas­tag húsút vegyünk, és egészben süssük meg a roston. Ila nincs faszenünk vagy nem szereljük, ha füstös a pecsenye íze, alufóliába csomagoljuk a húst vagy halat. Ilyenkor a fó­liát vékonyan kiolajozzuk, rátek- tetjük a sütnivalót. megkenjük az Ízesítővel, és a fóliát összezárva, parázs közé vagy a rostra helyez­zük. Scsebabcsicsa: 40 deka serlés- és 40 deka marhahúst átdarálva összekeverünk, megsózzuk, meg­borsozzuk. és késhegynyi szódabi­karbónával összegyúrjuk. Ujjnyi kolbászkákat formázunk belőle, és szalonnával megkent roston, fa­szén parázson megsütjük. Sütés közben olajjal öntözgetjük, majd a tányérra téva is meglocsoljuk slajjal, és bőven meghintjük nagy stim kockára vágott lila-hagymával. Ha nincs lila, tehát nem csípős hagymánk, ajánlatos a hagymát legalább fél nappal előtt« felvág­ni, és „szellőztetni“, hogy elmen­jen az ereje. Spanyol csirke: a csirkecom­bokból és mellekből kivesszük a csontot, amennyire csak lehet, és töröttborssal bedörzsöljük, olyan olajjal kenjük be, amelybe egy gerezd fokhagymát is kevertünk. Egy kevés ketchupöt simára ke­verünk a fokhagymás olaj mara­dékával, és sütés közben ezzel kenegeljük a csirkedarabokat. Még pikánsabb lesz a pecsenye, ha a mártásba egy pici borecetet, mustárt meg mokkakanálnyi mé­zet is keverünk, de ekkor a sü­tésnél nagyon vigyázzunk, mert a méztől könnyen elég a hús. A parázson sült kolbászhoz egy nappal a sütés előtt fél kiló hagy­mát vágjunk karikára, 2 evőka­nál olajon fonnyasszuk meg, tölt­sük üvegbe, sózzuk, borsozzuk és öntözzük meg annyi ecettel, hogy kellemesen savanykás legyen. I.e- vétöl kinyomkodva, ezzel alapoz­zuk a kenyér vagy zsemlyeszele- teket, és erre fektetjük a roston ropogósra sütött kolbászt. A fokhagymás hal a mélyhű­tött tengeri halból is elkészíthető. A halszeleteket megsózzuk, tört fokhagymával vagy fokhagyma- krémmel megkenjük, tetejére ap­róra vágott zöldpaprikát hintünk, és fóliába csomagolva süljük kb. 20 percig. A hal tetejére rakha­tunk még egy liajszálvékony sze­let füstölt szalonnát vagy borsó- nyi vajat is, attól még izesebbé válik. Almát is süthetünk fóliában: a szép, nagy savanykás almákat ne hámozzuk meg, emeljük ki a magházukat, és helyére darált dió és porcukor kev-erékét töm­jük, amelyet kei’és haraekízzel gyúrtunk össze. Az almákat e- gyenként fólialapokra helyezzük, tetejét kevés fehér borral locsol­juk meg. és a fóliát jól összezár­va, kb. 15 percig süljük. 1 i- ' X"^ fi ' ‘ Két részből szabott szoknya B Eleje és háta azonos formá­jú darabból van, de szabásuk­nál „csalunk“ egy kicsit a szoknya érdekében. A negyed- körből oldalt elveszünk 4-4 cm bőséget, hogy a szoknya ne „csapjon ki", ax eleje és a háta közepét pedig 1—1,5 csn-rel rövidebbra vesszük, mert itt a ferde szálú anyag saját súlyától amúgy’ is meg­nyúlik. Ez a szoknya azoknak elő­nyös, akik derékban karesúak, de erős a csípőjük, vastag a combjuk. 120 cm ho.sszii dupla széles anyagból szabjuk. A szoknya két darabját úgy helyezzük el az anyagon, ahogyan a raj- aon látható. A mnnka menete a kóvel- kerő: az oldalvarrásokat gé­peljük össze (bal oldalon varr­juk be a 18 cm-ea cipzárat . a derekat dolgozzuk megfelelő hosszúságú ripszszalagra, leg­végül ellenőrizzük a szoknya hosszát földre állított fejts vo­nalzóval, mert a ferde szálban szabott szoknya könnyen meg­nyúlik. /□■l A Szocialista lf|aságl Szövetség Központi Bizottságának lapja •Kiadja a Smaaa Idadávdilalata • Szerkeextőtág ée admlnisztrácíA Iá BeaMelava, Praliká ti. Te- leton: 46839 • Föszarkesztö: dr. Strasser György • A föszerkezttfi balyatlese; PalágyI (.ajoi • Nyomja a Zápidoelovantké tiaötama, 897 20 Bnilslsra. Dok- Itanska 33 • Előtizelézt dtj agáiz évre 52,— KÖi, félévre 26,~ Kös • Terjeszti a Porte Htrlaptzolgálate. ElúMietbetú minden peeltkétbatllöntl vegy paitablve- tálnál • Kéziratokat nem őrzBlik meg és nem köldönk Tlaeza • A lap külföldre a PNS Ostredoá ezpedfola tlaöe 804 10 Brattalava, Cottarnldoe« aiai, L 80, útján r«g- dőlhető meg • Engedélyezve: S pTI 13/1. Indái: 49 682

Next

/
Thumbnails
Contents