Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-23 / 39. szám

5 A párt és a nép szolgálatában HARMINC ÉVES A PRAVDA SAJT0K0MB1NÄT Szint« hazánk felszabadulásá­val egyidőben, május első napjai­ban jött létre a Pravda Kiadó­vállalat, az SZLKP kiadóvállala­ta. Ez nem a véletlen műve. Összefügg azzal az erőfeszítéssel, amelyet népünk tett a szovjet hadsereg segítségével a fasiszta elnyomás ellen és az új, igazsá­gos társadalmi rendszer megte­remtéséért. E küzdelemben pó- tolhatalan szerepe van az írott szónak, az elméletnek. Ezért jött létre mindjárt a felszabadulás el­ső napjaiban, május 4-én. a szov­jet hatóságok támogatásával a Pravda Kiadóvállalat. A Pravda című lap természe­tesen már korábban megjeleni mint az egykori Pravda cliudoby. a Slnvenské zvésti, a Povstalecká Pravda és még egy egész sor egy­mást követő illegális lap eszmei örököse. De csak májusban ka­pott intézményes kereteket a párt lap- és könyvkiadása. A Pravda sajtókombinát külde­tése ma is változatlanul a párt­sajtónak, a marxizmus-leninizmus alapvető müveinek, a pártoktatás segédanyagának és az elkötelezett szépirodalmi alkotásoknak a ki­adása. A sajtókombinát három nagy egységből áll; a lap- és könyvki­adóból és a nyómdavállalatból. .A lapkiadó jelenleg 16 újsá­got és folyóiratot jelentet meg közel egymillió egyszeri összpél- dányszámban. A lapok példány­száma évről évre növekszik. Ifl-íö-ben a Pravda mindössze 51 (KK) példányszámb.an ' jelent meg, az idén pedig elér­te az átlagos 320 ezer példány- számot. Az Cj Szó tavalyi átla­gos példányszáraa 85 000 volt. A többi folyóirat átlagos példány­száma: Nővé slovo 50 0(K), Zivot í'20 000, Roháé 103 000. .A pártsajtó mellett a Pravda sajtókombinát legfontosabb kül­detése a könyvkiadás. A könyv­kiadás I.rfidisÍav Holata docen.s- nek, a könyvkiadó főszerkesztőjé­nek a szavai szerint négy cso­portra oszlik. Az első csoportba tartoznak a pártoktatásra, a leg­szélesebb pártaktfvának szánt tan­könyvek. kézikönyvek, segédesz­közök, brosúrák. A másik cso­portban jelennek meg az alapvető filozófiai, ökonómiai, szociológiai, pszichológiai és egyéb társada­lomtudományi elméleti munkák. A harmadik csoportot alkotják az aktuális politikai kiadványok, vá­logatások, a negyediket pedig a szépirodalom. .A Pravda könyvkiadó megala- knlásálól kezdve több változáson ment át, és ezek a változások nem mindig váltak hasznára. .Az utóbbi három-négy évben azon­ban kialakult a sajátos és meg­felelő kiadói politikája. .Ma a po­litikai és társadalomtudományi kiadványok alkotják az évi könyvtermés kétharmadát, ami azt jelenti, hogy az évi 125-130 kiadványból 90-100 pollrikai vagy társadalomtudományi jellegű, ör­vendetes, hogy ezek iránt a ki­adványok iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A kiadó tapaszta­latai szerint tankönyvekből, vá­logatásokból, különféle szótárak­ból nem is tudják kielégíteni az olvasók igényeit. Tavaly ünnepeltük a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­ját, az idén hazánk felszabadu­lásának^ ugyancsak 30. évfordu­lóját. E dicső évfordulókról a ki­adó is méltóképpen fciegemléke- zett. Gustáv Husák Tanúságtéte­le az idén például már harma­dik kiadásban jelent meg, és ta­valy magyar nyelven is eljutott az olvasókhoz. Szlovákul is meg­jelent a Közös hazában című összeállítás, amely a magyar nem­zetiségű lakosság politikai, gaz­dasági és kulturális fejlődéséről nyújt átfogó tanulmányokat a szocialista Csehszlovákiában. A többi" sorozat mellett a kia­dó hatalmas vállalkozásra készül. A legközelebbi években 55 kötet­ben kiadja Lenin összes műveit. Ez lesz Lenin összes műveinek második szlovák kiadása. A kiadó együttműködik a szo­cialista országokkal is. Ennek ke­retében született meg egy nagy nemzetközi sorozat kiadásának a gondolata. ,\ jelenkori burzsoá i- deológia és a revizionizmus kri­tikája című sorozatban az egyes országok legjobb elméleti munkái jelennek meg e témakörből va­lamennyi részvevő ország nyel­vén. Külön helyet foglalnak el a Pravda Könyvkiadó kiadói poli­tikájában a magyar nyelvű köny­vek. A pártoktatási anyagon, az időszerű brosúrákon kívül na­gyobb társadalomtudományi mun­kák, tankönyvek, kézikönyvek, szótárak és szépirodalmi alkotá-* sok is megjelennek magyar nyel- van. A legtöbb kiadvány fordí­tás, de napvilágot látnak eredeti munkák is, mint az említett Kö­zös hazában, vagy Lovicsek Béla Hosszú éjszaka és Vadász Ferenc A védő című regénye, illetve a 30 év alkotó munkája című an­tológia. .Az antológiában Dusek Imre a legjobb ma élő csehszlo­vákiai magyar írók. költők és művészek műveit válogatta össze az elmúlt harminc év terméséből. A magyar kiadványok száma a ij legközelebbi években — pártunk j nemzetiségi politikájának szelle­mében — tovább gyarapodik. Palágyi Lajos A KORUNK kapcsolata FÄBRY ZOLTÁNNÁL Csak tiszta forrásból . nem iszik pohárból. jjjjF . c,sak tiszta forrásból.“ ^ Harminc esztendeje, 1945. szep­tember 26-án hunyt el Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész és zenetudós, a XX. század ma­gyar zenei géniusza. 1881-ben született Xagyszentmiklóson. Szülei korán felfigyeltek nem mindennapi zenei tehetségére. Négy'éves volt, araikor negyven dalt játszott el zongorán egy uj­jal, hatéves korában pedig hal­lásra meg tudta nevezni az e- gyes hangokat, sőt akkordokat is. 1892-1896-ig Erkel Lászlónál folytatott tanulmányokat Pozsony­ban. 1899-ben felvételi vizsgát lett a budapesti Zeneakadémián, s ki­tűnő eredménnyel fejezte be ta­nulmányait. 1903-ban virtuóz zon­gorajátékának tapsolhatott Po­zsony, Becs és Berlin zeneked­velő és -értő közönsége. Zene­szerzői munkásságának korai kor­szakában Brahms és R. Strauss hatása érzékelhető. Ennek a kor­szaknak legfőbb művei a Pósa- dalok, a Kossuth-sz.imfónia, az I. Szvit. Zeneszerzői pályáján fordulatot hozott az 1905-ös és az 1906-os esztendő: figyelme a népzenére irányult. A módszeres gyűjtőmun­káját Kodály Zoltán baráti segít­ségével kezdte el. Kodály és Bar­tók együttműködése több volt a magyar népzene felfedezésénél. Bartók tudatosította azt, hogy a népek művészete, éppúgy, mint a sorsuk, ezer meg ezer szállal kötődik össze. 1906-tól kezdődően szlovák népzenét gyűjtőit, és 1911-ben már 4W darabból álló gyűjteménj’t ajánlott fel kiadás ra az akkori „Túrócszentmárloni Könyvnyomda RT“-nek. Az er­délyi románság zenéjével 1909-től kezdett foglalkozni. A népzene tisztasága csábította távolabbi gyűjtőutakra is: meglátogatta Tö­rökországot, és járt És7.ak-Afriká- ban. Később megismerkedett a délszláv és az ukrán népzenével is. Fiatal zeneszerzők 1911-ben létrehozták az Üj Magyar Zene­egyesületet, amely a közönség megnyerését és a művek hitele­sebb tolmácsolását tűzte ki cél­jául, sajnos azonban nem vál­totta be a hozzá fűzött reménye­ket. Bartók ezután válságba ke­rült, amelyből a kiutat A fából faragott királyfi c. táncjátéka és A kékszakállú herceg vára c. operájának melegebb fogadtatása jelentette. .A Magyar Tanácsköz­társaság évében befejezte titolsó színpadi művét. A csodálatos mandarint. 1919-ben Dohnánvival és Kodállyal részt vett a zenei direktórium munkájában. A Ta­nácsköztársaság bukása után Bar­tók ellen a jobboldali sajtó rága­lomhadjáratot indított', ezért gyak­ran foglalkoztatta őt a külföldi letelepedés gondolata. Végül itt­hon maradt, és a meghurcolt Ko­dály mellé állt. A húszas években rengeteget u- tazott. Hangversenyezett Berlin­ben, Angliában, Hollandiában és Olaszországban. 1928-ban járt az USA-ban, és hangversenykörutat tett a Szovjetunióban. A két világháború között is megőrizte nacionalista és sovinisz­ta hatásoktól mentes tiszta ma­gyarságát. 1930-ban komponálta meg a Cantata profanát, amely­ből elemi erővel tör fel hitvallá­sa ... „... Az én igazi vezéresz­mém azonban, amelynek — mió­ta csak mint zeneszerző tudatá­ban vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré vá­lásé minden háborúság és min­den viszály ellenére.“ A harmincas években, araikor megkezdődött a fasizmus előre­törése, és eiőzőnléssel fenyeget­te az európai országokat, Bartók akkor sem alkudott meg. Megtil­totta, hogy műveit német és o- lasz rádiók megszólaltassák. A háború ismét az emigráció gon­dolatát kezdte benne érlelni. 1940-ben feleségével, Pásztory Dittával az USA-ban telepedett le. Ekkor már súlyos beteg volt. Az emigrációban komponálta a Concertót, és 1944-ben személyes jó barátjának, Yehudi Menubin- nak a Hegedűszóló-szonátát. Utol­só művét, a Brácsa versenyt már nem fejezhette be. Orvosainak azt mondta; „Csak azt sajnálom, hogy tele poggyásszal kell elmen­nem .. .“ 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban a West Side Hnspitalban (kórházban). Élet­műve a magyar és az egyetemes zenetörténetben új korszakot nyi­tott. .Megtalálta azt a tLszta for­rást. amelyhez a népdalok útja vezet. Balajti Árpád Az 1926-tól 1940-lg Kolozsvá­rott megJalenS Korunk nem csupán romániai folyóirat volt. hanem kelet-kOzép-euröpal tár­sadalmi ás művészeti kérdé sekkel foglalkozó, marxista szemléletű lap Is lelentöségéi különösen fokozza az a tény, hogy a moszkvai 0] Hang megjelenéséig magyar nyelven Ilyen hosszabb életű folyóirat sem Magyarországon, sem más­utt nem jelent meg. Tizenöt éven keresztül a szlovákiai magyar szocialista értelmiség számára Is ez a fo­lyóirat biztosított fórumot. A hazai marxista sajtó, Barta La­jos folyólratklsérletét, az Oj Szót klééve, csupán újságfor­mátumú magyar lapokkal ren­delkezett, melyekben nem je­lenhettek meg terjedelmesebb közlemények. A Korunk esz mel fejlődésének egészét Is e rösen befolyásolták a cseh szlovákiai szerkesztő, majd fő­munkatárs. Fábry Zoltán esz szél és kritikái. A töszerkesz tö Gaál Gáboron kívül az 0 nevével találkozunk legtöbbet A folyóirat hasábjain; több kö tetnyl cikke és tanulmánya jelent Itt meg. Rajta kívül a lap állandó munkatársának számított Neufeld Béla nagy szöllösl orvos. Itt publikálta tanulmányait a 30-as évek ele lén számos sarlós Is, mint Ba logh Edgár, Szalatnal RezsO, lócslk Lajos, Dobossy László. Horváth Ferenc, Morvay Gyula. A marxista magyar értelmiség közt világszerte terjesztett Korunkban való megjelenés a helyt lapokkal szemben blzo- . nyos írói elismerést, magasabb színvonal elérését Is jelentet­te. Fábry segítségével a szlo- váktal magyar írók közül tft vált Ismertté Sellye! József, Dömötör Teréz, később pedig Barkó Sándor neve. Marxista kritikusként tűnik fel a lap­ban a harmincas évek köze­pén Kovács Károly, majd Sán­bizonyltják, hogy viszonya és a Korunkban való együttműkö­dése Fábryval hasonlö volt. mint később Gaál Gáboré, sőt egy fokkal szívélyesebb, bará­tibb Is. Amint Balogh Edgár találóan megállapította Gaál. Gábor és Fábry Zoltán barát­sága c, tanulmányában, Gaál hivatalos hangon levelezett Fábryval, „kedves uramnak" szólítva. ,,A kedélyesség kU liinhen Is hiányzott kettőjük munkalevelezéséből, legalább­is csak egyszer csillan fel ágy mellékesen egy közvetlen sze­mélyi vonás, amikor Gaál bi­zonyára egy kapott stészi ké­peslapra hivatkozva kimért ud­variassággal közvetlen emberi hőket mer szövegébe szőni..." I Fábry Zoltán kortársai sze mévBl, Madách K 1973. 129). Általában DIenes Is hivata los tónusban Ír, de gyakran közöl Fábryval személyes, ba­ráti dolgot Is, érzelmes kifeje­zésekkel. Már első levelét így kezdi: ..Kedves jé Fábry Zol lánl De mennyire örömmel fa gadom segítő lestvér-kezél". Későbbi leveleiben Is gyakran szól Fábryhoz Ural hangon: ..Levele nagyon mélyen érin lett. Őröltem, hogy véletlenül még Itthon talált, s tudok in­tézkedni. Higgye el nekem. Önt oly közel testvéremnek érzem, s szeretnék Önnek ml nél hathatósabb baráti se.glt- ségal nyújtani.“ 1928 novem­berében pedig oldalakon át magyarázkodik Fábrynak, ak! megsértődött, amiért DIenes nem közölte Kas.sákröl szóló esszéiét; ,,Szeretném, ha meg­érezné. hogy teljesen őszinte vagyok, s ez enybltene rossz érzésén. Levelét nem merem újra elolvasni, ha már ráte­kintek ts. Mert látja, én iga­zán oly közel állé testvér-leiket véltem megérezni Önben s ér­zek ma is, amilyet az ember csak egy-kettőt talál egész életében. S nagyon táj, hogy Fábry Zoltán dór László: Szabó Imre pedig jogászati tanulmányokat kö­zölt. Csaknem valamennyi szlová­kiai magyar baloldali Író írá­sát megtaláljuk a Korunkban, így pl. Krammer lenöét, Föl­des Sándorét, Egri Viktorét, Barta Lajosét, Kaczér Illését, Slmándy Pálét, Palotai Borisét, Héber Zoltánét, Bányai Pálét, Balogh Edgárét, . aki Romá­niába valö átköltöztetése után állandö munkatárssá vált. Az utóbbi években a hagyomány feltámasztását ás megismerte­tését is szolgálják azok a kö­tetek, melyekben Romániában Gaál Gábornak, nálunk pedig Fábry Zoltánnak a Korunkban közzétett írásait gyültötték egybe (Valóságlrodalom, 1907). Általában Gaál Gábor lapja ként szokás a Korunkat emle­getni, pedig alapításában és az első évfolyamok szerkeszté­sében a Magyar Tanácsköztár­saság volt népbiztosáé, DIenes Lászlóé volt a vezető szerep, s erről Fábry Is megemlékezik A Korunk negyven éve c. dk kében: „1925 őszén Erdélyből prospektust hozott ■ posta; egy áj tolyélrat tervét. Cfme: Kornak. Szorkosztl: DIenes Lászlé. Megjelenik 1925 karé- nsonyén. DIenes Lászlét csu­pán a kolozsvári Keleti Cjság hasábjalrél Ismertem, ahol én két-három évan át a szloven- szköl magyar irodalom év- összegazO és értékelő cikkei­vel jelentkeztem... A hangsúly tehát kezdettől a kollektív jelzőre esett. A Koránk egy pillanatra sem akart csak er­délyi folyölral lenni, egy a sok közül. Ai ntödállamok ma­gyarságának vllágkapcsolatát, világszemléletét akarta megte­remteni ás kialakítani egy új helyzet adottságai közepette. A cél, a terv kezdettől horl- zonttágltön rögzítődött.“ DIenes Lászlótól Fábry ha- gyatélíában 41 levél és levele­zőlap maradt fenn, s ezek azt ön (akár agy óráig feltételez- hatte rélam, hogy én el akarom ejtont önt... Hát olyan kicsiny embernek gondol Ön engem? S ha Ilyennek gondol, hogyan érdemesített még egy levélre U7“ A későbbi levelekből ar­ra Is következtethetünk, hogy személyesen Is találkoztak, a- mlkor DIenes átutazott Cseh­szlovákián. Utolsó ránk ma­radt levelében pedig maguk­hoz hívja, berlini látogatásra; ..Mondja Fábry, nem tudna annyi pénzt összeszedni, ami­ből az űtiköltség kitelik Ber­linbe? Ml egypár hétig tud­nánk vállalni, úgy hogy leg­feljebb csak egy kis zsebpénz­re volna szttksége. S most volna hely is, egy kicsike szo­ba... Lássa, feljöhetne néhány hétre felUdUInl egy kicsit. En nlcsö belépőjegyeket is tndnék szerezni, úgy hogy kevés pénz­ből sokat láthatna.“ (1930. III. 20.) Kanltallsta körülmények kö­zött a szocialista folyóirat lé­tezésének Is központi problé­mája a pénz, mivel állami tá­mogatást a Korunk sehonnan sem kérhetett. A lap egy pél­dánya nálunk 15 koronába ke­rült, ami kb. nyolc-tízszerese egy mai folyóirat árának, az évi előfizetési díj pedig meg­haladta egy földmunkás egy­havi fizetését. A jobban fize­tett értelmiség és polgárság pedig Idővel hátat fordított az egyra radikálisabban balra fnrdulö folyóiratnak. Ezért ösz­tönzik Fábryt a Korunk szer­kesztői állandóan ű] előfize­tők szerzésére. A kolozsvári- berlini szerkesztő nemcsak a kéziratokkal foglalkozott, ha­nem energiáját gyakran In­kább kiadót és terjesztési te endökkel kellett elfecsérelnie. Az Is kitűnik a levelekből, hogy Fábry elvi álláspontja ál­talában radikálisabb, balolda- llbb volt, mint a Korunk fe­lelős szerkesztődé. Ezért Die­nes és Gaál Is többször figyel­meztette őt, hogy vegye tekin­tetbe a lap helyzetét, DIenes gyakran helyesen befolyásolta Fábry kritikai „lázongásait". Nemcsak arra nézve adott ta­nácsokat, mit ás hogyan írjon mag a folyóiratnak, hanem kész írásain Is javítgatott, áa a Kassákkal való polémia kez­detén Is helytállönak látszik DIenes érvelése: „De higgy« el nekem, a KassAk-cIkk — nem tudom, lehet, hogy nincs Iga­zam —, de én nem tudok <elt kezdeni vele . . A kapcsola­tuk mindig csak a mondatok közé vannak elrejtve, sokszor nem világosak.“ A Sebezhetei- len menekülést Fábry hét év múlva közölte a Korparancs­ban, s az expresszionista esz- szé számos része valóban nem világos. Hasonló szellemben ír Kassákról később Gaál Is, s Fábry álláspontja az övökénél baloldallbb, lényegében mege­gyezett a kommunista párt ak­kori Kassák-ellenes kritikájá­val. Fábry 1967-ben az Iro­dalmi Szemlében újra közölte a Sebezbetetlen menekülést, s korrigálja előbb Kassák-elle­nes merev magatartását, majd tgy értékelt saját esszéjét: ,,sok avult rögzítése ellenére is van benne valami, ami a kassáki költészet eredendő lé­nyegéi érinti s megőrzi..." (234. 0.). Gaál Gábornak Fábryhoz Irt leveleiről már Balogh Edgár írt értékelést, s a barátságu­kat leginkább Jellemző levele­ket közölte Is a Korunkban (1908, 1. sz.). A Varga Bála által nemrég rendezett Fábry- hagyatékból azonban előkerült újabb három Gaál-levél. Ezek­ből a két kiváló író közti át­meneti ellentétére Is lény de­rül, s így árnyaltabbá, hitele­sebbé válik Fábry és Gaál ba­rátságának története. Az ellen­tét magva már DIenes levelei­ben Is felmerül; a Korunk ál­landó anyagi nehézségekkel küzdött, s Csehszlovákiában kevés rendesen fizető előfize­tője akadt. 1931-töl a CSKP megbízásából Fábry szerkesz­tette az Utat Is, amely olcsóbb volt ugyan, de szintén pénz­hiánnyal küzdött. Ettől kezdve a Korunk kiadót és terjesztést gondjaival kevesebbet tudott törődni, noha nagyobb léleg­zetű írásai tovább Is ott jelen­tek meg. Gaál 1933-ban már szemrehányást tesz Fábrynak, s lelveti a gondolatot, hogy másra kellene bízni a Korúnk szlovákiai képviseletét. Ekkor Balogh Edgár a sar­lósokkal együtt dolgozott ki — szokásához híven — „szé lesvonalú" tervet a Korunk csehszlovákiai problémáinak megoldására. ,.Kedves Zoli. még júniusban levelet kaptam Gaál Gáburtál, felkért, bogy a Korunk kladúváilalati Bgyei- nek szlovenszkút részét illető­leg véllaljam a terjesztési munkát. Hivatkozott “úű, mint aki figyelmét rám fordította, modern torjeszlési koncepcjől kért. Mintán a dolgot a Sár­ié taglaivBi. akik ma már a Korunk munkatársai, megbány- tam-vetettem, levelet küldtem Kolozsvárra, s a következőket terjesztettem elő: a terjesztés RlkUIönithetetlen a kiadúhiva- tallúl, ez pedig a szerkesztő­ségtől, amennyiben a Korunk ügyét a siker érdekében ösi- sze kell tudnunk kötni Szín venszkún a Sarla ügyével. Egy szélesvonalá munkafolyamat ban tudok csak részt vállalni, s kis akciőzásba még „proví­zió ellenében“ sem bocsátko­zom“ — Írja Fábrynak 1933 nyarán kelt levelében. A- mint Gaál Gábor leveleiből kitűnik, Fábrynak aligha tet­szett, hogy másra akarják bíz­ni a rangos folyóirat csehszlo váklal képviseletét. Sándor Lá.szlő szöbell közlése szerint Balogh Edgár csak 1935-ben, Csehszlovákiából való távozá­sa után, Kolozsvárott beszél­te meg Gaál Gáborral, hogy Sándorra bízzák az Itteni kép viseletét. Nyomós ok volt az Is. hogy Fábry ekkor Állás- foglalás címmel a Korunkhoz hasonló lapot akart kiadni.) Sándor Losoncon é)t, barátja volt Fábrynajt és a sarlósok­nak Is, s a Korunkon ügy tüntették fel, hogy a lapnak szlovenszkől kiadóhivatalát vette át. A valóságban Fábry 1935-tóI a Korunknak Inkább csehszlovákiai fómunkatársa maradt, s annak ellenére, hogy 1936-161 kezdve a leg­több cikke a népfrontos Ma­gyar Nap c. napilapban jelent meg, a Korunkban Is egyre több és értékesebb tanulmányt publikált, mert az antlfaslsz ta népfront szinte szárnyakat adott író! fantázlá|ának. Fáb- rynak 1935—39 közötti tevé­kenységéről megállapíthatjuk, hogy elérkezett virágkorához, s a kor jaz antlfaslzmus) Is megtalálta benne a maga író­ját. CSANDA SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents