Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-16 / 38. szám

10

A NcwswMk című «meri- !m1 politikai hetilap például legutöbb így fogalmazott: „Ha a DIVA't ebilai Geata- pAnak navezzUk, ezzel egye- neaen bízelgüak neki, mint- begy egyez tagjai nagyon is szeretik, ha a náci titkosrendőrséggel hasonlítják öMse ftkat.“

Ml az a D1NA7 A chilei tiitkoerendörség, a Direeoidn de Inteligencia Naiioaalból

— ez a teljes neve — rövidítve. A DINA legutóbb one Omang úiságtrAnö, a Washington Post munkatársa engedélyt kapott, hogy a Pinochet által említett „levál- tottskat és letartAzéatotte- kat" böftönükbeo megrláto- gassa. A névsorokat ismeg- kapte. joanne Ontaag be- ssélt Is a listán saeneplű 12 ember közül küenecol (hárman közülük addigr« már szabod lábra kerültek), és mind a kilenc köaölle az új- ságírönövel, hogy nem a- aért kerültek lakat alá, mert korábbon politikai fogil^yokat kínoztak. Sőt, hoBsétetiéik: neoi Ismernek senigtt, aki i- lyen váddal tllne.

Ellenl>ein beazéit ee újeág- Irőnő egy bebörtönzött balA junta két áldozata. Pablo Neruda, a Nabei-dijas kältö alig pár nappal élte túl a népi egységkormány megdönlé- séí. Carlos Prats tábornokot még ÁUonde Idején meggjfílitoi- ták a fasiszták.

lyan messzire ment, hogy egy híiroméves kislányt (1) tartóztatott le. Ma- ewcna Aguito March! őrizetbe ytételének nyilván az volt a oélja, hogy szökésiben levő éctesapja, Hernán Agni- la Martinez feladja m<igát. A kislány apja Chilében él és saervezt a forradalmi baloldal ellenállását, édesanyja már régebben Venezuelába menekült. Dr. jorge Agnilo García, a gyermek nagyapja és .gondozdja Pinochethez írt kérvényt a kislány szabadon engedése végett, de választ sem kapott.

Az újabb esetek közül ki- szivárgott a 38 éves rádtó- riporternö, Gladys Diaz ügye. aki valamikor díjat nyert hazájában mint az év újságlrónöje. A DIN.A először a hírhedt Villa Grinial- diba hurcolta, ez az egykori éjszakai mulató most a DIN.A „kezelésében“ működik —, és itt annyira meg- kfnozták. hogy amikor később a Trés Alanins koncentrációs táborba szállították át. A gyűjtőhely katonai orvosa nem vállalt felelősséget az asszony éleiéért. Pedig Trés Alamos sem apáca- zárda, csak volt valarnrkor. Itt mindössze három nőt ö- riznck egy zárkában, az ablak iiélküU fabarakkban.

.A DIN.A nemcsak a baloldali elemeket hurcolja és kínozaa meg: egyszerű, pár- ioukívüll, kifejeaetten apoH- tikus chilei állampolgárok ezreit sem kíméiik, csak a- zért, mert kihallgatták azokat a besaélgetéseiket, amelyekben az inflációra, az c- szevcs2»tten növekvő megélhetési költségekre panaszkodtak. Vagy még erre sincs sízükség. Juen Carlos Perel man például nem politizált, az árakra sem pa- nasakoidott, mégis letartóztatták, mert egyszer Gladys Diaz újségírónő társaságában látták.

Ezekből és más jelekből egyebek közt az* a következtetés Is levonható, hogy a chilei diktatúrát nem ér- deácii a világ köttvélenvénye. Ez aizonban mégsem egészen így van. Santiago — különösen amikor megtépázott gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait szeretné helyieállfta-, ni — Időnként kijelenti, hogy a chilei terrorról szóló hírek alaptalanok, csupán a marxistáik rágalmai. Aognsto Pinochet tábornok nemrég közölte: előfordultak kilmigések, de azokat a DINA-«mbereket. akik „meg nem engedett“ vallatást módszseteket alkalmaz- fék. leváltották, sőt, I« is tartóztatták.

Ekkor különös kis tragikomédia játszódott le. ]oMoldali foiTadalmárral Is — tévedésből. Neve ugyanis a- zonos volt a tizenkettes listán szereplők egyikével, a- kit már korábban szabadon bocsátottak. Ez a letartóztatott azt mondta az amerikai tudósítónak: „Itt, ebben a bört'Hnben nem vertek meg. A verés a hadsereg dolga. Maga azok közül az embereket kínzó katonák közUI akar valakivél itt találkozni? De hiszen azoke- gyétértenek a kormánnyal, agyán miért lenne Ht közülük akár egy is?“

Nyilván a világ tilfakozávz és a chilai néppel kife)«z«lt szolidaritása akadályozta nneg .1 santiagói tábornokokat abban, hogy közvetlen lelailóz- latása után meggyilkolják Luis Corvalánl, a Chilei Ivoni- iiiiiiiisla Párt rettenllielelleii főtitkárát. Ezután az O'Uig- ginsrűt elnevezett katonai a- kadémián tartották fogva, és arra számítottak, hogy a „természet erőivel“ idézik elő halálát. Hogy fizikumát megtörjék, éjjel minden 30 percben felébresztettek és arra kényszerítették, hogy a fagypont körüli téli éjszakában mezítláb, tiíány öltözékben »7. udvaron hosszú sétákat tegyen.

Amikor mindez a világ tn- domására jutott, és az ^ész haladó emberiség e.láraszt<itta a juntát tiltakozásaival. Górva lant a déli sarkköri övezet közelében levő Dawson szigetére szállílolták. Azt remélték, hogy itt elrejthetik a világ szeme elől, és a bataőó emberiség nem seserezhet tudomást kinzóiusdc kegyetíen bánásfflódjáróL Corvatínt éppúgy, mint más társait, roesziil táplálták és a »arkvidéki jeges időjárásban kényszermunkára fogták, és megtagadták tőle uiindeu orvosi ellátást A foglyok mindegyike állago.saii 15-3Ó kilót fogyott a leHene- tes köriilraények folytán. De őrzőik még kuIőDÍ«get Jiánás- módhan“ is részesítették őket; hosszú utakat kellett inegteo- niiik géppisztolyos őreik kíséretében oly módon, hogy vál- 'lukra kövekkel teli zsákokat raktak. Egymást követték az íjn. „álWivégzések“ is, melyek során a géppisztolyos osztagok a bekötött szemii foglyok feje fölé adták le sorozataikat, hogy idegileg tönkretegs-ék ő- ket.

.A világ közvéleménye elérte, hogy Corvalán ehrtárs élve kerüljön ki a halálsriget- röl. Ezután a rilogue-i börtönbe szállították azzal, hogy hamarosan bíróság elé állítják. .A junta azonban rádöhA BOXZMMAK fOlDff

bent, hogy egy esetleget Cor- \-*lán-perbm könnyen a tábornokok kerülhetnének a vádlottak padjára, ét így a bírósági eljárást bizonytalan időre elodázták.

így került Corvalán elviárt június elején a Trés .Alamos nevű kosaeeutráciős táborba, Az egykori zárdaiskola Chile déli részén fekszik, ahol már a sarki ígöv uralkodik. A tábor kísértetiesen hasonlít a náci koncentrációs táborokho.'. -Aknamező és magasfesziiltsé- gíi villanydrútkerítés teszi körül. A tábor négy sarkában géppuskával és fényszórókkal felszerelt őrtornj'ok. A három fő épülettömb melleit áll (az ábrán jobbra) egy ablak nélküli fabarakk. amWyben a nőket és gyermekekéi tartják fogva.

Corvalán elvtárs cellája aa előtérben álló egyes számú lomb harmadik emeletén van. .Ablaka nincs, a cellában a nap 24 órájában egy 100 wattos égő világít. Az épülettömböt fal választja el a tábor többi részétől, és hármas őrség őrzi. Különben itt van. az épület földszinti részében (az ábrán balra) a tábor parancs■ va tnrtanaJc oly»« művészekéi, mint Mareelo Ttomé, a hazájában többszörösen Ici- tüntetett színművész, vagy Enritpie N'orambnena. az időközben feloszlatott ..Chile dalai és mosolya“ nevű együttes vezetője.

Miután a chilei egyetemeket a tudósok és diákok ezreinek a legyHkolásával „meg- Ksztítotlák“, most a ..gleieli- srbaltolás“ — hogy ismét jó náci fogalommal éljünk — szabályai szerint a kiadóvállalatokat és újságokat szüntetik meg. A könyveket tonna- s/áin küldik a zúzdába, vagy elégelik a máglyákon. .Vliriden olyan népmnvészeti létesí!- ményt likvidálnak a fasiszták, amelyet Allende elnök- rendszere alatt, hívtak életre, és elsősorban azokat, amelyeket a fiatal művészek és diákok nagy lelkesedéssel támogattak. Minden népművészeti csoportot feloszlattak, bezárták az egyelem Bépművés/eti fakultását is. Ez viszont a sötét középkorra emlékeztet.

Sok monumentális falikép is áldozata lett Cbilében a hatalom birtokosai romboló ösztönének. Ezeket az alkotásnrres Alamos — itt tartják fogna Lots Corvaláni

uoksága is. Pacheeo aleareiles- ről, a tábor paranesuokáról az a hír járja, hogy kegyetlenségben a náci SS-pribéke- ket is feliilmnlja. Nyilván nem sajnálja a fáradságot, hogy a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottsága fő- titkáráiiak az akaratát megtörje.

Egyelőre a/onlum kevés sikerrel. Xlindösaze smnTÍ szivárgott ki, bogy Cevvaliii els’- tártat a közekoóMsaa a val- pacaisói katonai kórbá-zban vakbéjre megoperálták, aztán ismét TisszstízálBlirtfák Trés Aktmoaba. Élete tehát továbbra is tsónleleii vesertyben forog.

Ituis GorvaáAa megcoendsKé- éait, GaHöa Kosén ebilei kSiSő szabadságááct és hms bebörtönzött hazafiak védelmében emelte led szavát .Anifaal Reyna, az egykori chilei szhimfi- vészeti szakszervezet eluöke. Reyna a közelmndtban tájékoztatta a nyilvánecMigot Berlinben a NemzetliSai Színművészeti Szövetség T-idBgáló bizottsága egyiic ülásóQ a chilei katonai diktatúra legújabb hnntettesröl.

A jonfa eddig tiznnkűi színművészt gyilkolt meg vagy kinzott halálra. További 39 a koncentráció« táborban »fny- lődik, kössük 12 nő, Anáknl, hogy valamilyea bizonyítási eljárást is folytattak volna, fogkat AMeude idején állították lel az ország iniiide« részében. Végleg elpusztultak azok a színes freskók, amelyek a chilei nép nlnyomitásának, el- lenátlásának és felszabadslá- sának fontos mozzanataié ábrázolták. Saotiago legoagynhb faliképét is álmeseeltét a katonák.

.Az ék.'ízereket és Hiűtáígya- kat, amelyeket a eküel polgárok a iMsatssaak késyszerülaek ajándékosmi — «sciidőA: md- lióiérl árositják az árveeé.se- ken. -A világ közvéieméaye már értosült avról. bogyau fosztottak ki PjÜíI* .Xeruda könyvtárát. Pittorfaet nailieis- táí kieabolták ^többek kösüitt a valpnraisői í'íeraáa-tóoyvtá- ont ic, ahol könyvtörtónnti rit- kawgaíttt, a moekrn ás antik tóttyvhiadósi egyedalSltó pPtdóttyait, BSsobamd és Victor Hago sajáC Imzn alábúsá- v*l ajásiloH kóawoit őriztek,

F.sről is «nkóöW(eBiA a náci kiisnyvaaá(^yók és muktnes- ndsMarok fOhtak- sx -MUiboláke...-A loadoni Vbo OBtiervee iá- mű lapnak annak idején sikerűit megszereznis egy Át- kos jelciííéet. amniyet a Vi- tágbwali tcéseítetf, s amely S51 — GH jelnlstel ellálma, esni- pán a Vasetöl Isöaött járt kézvűl kézzey A sei- gorian Uzslmas és iSAoi je- lenM noBl MbarikodRt M Antonio TmoéktH tflbomAm* és rezridiqére vonatkosó iórátó tttégiegyzósckM. jke.szögozit noha PmorlttRák elsóhorbaa gaizdasígt okokkal mdokekák pneesnka*, SaToador .Ufand« kormányzása adatt sobn sem

volt enny’ire rossz Chile gazdasági helyzete. A junta tel- jességgel képtelen megállítani a* ittÖáeiót, a múlt év végéig sromorá rabordot döntött meg: több száz szánolékos volt.

Aa S51 — CB jelzéső bizalmas jelentés etörejeizése: Chile mind mélyebb pénzügy i válság felé halad a kővetkező években. Ennek elkerülése vagy legalább megállítása végett az országaak legalább 1.2 milliárd dolTávra lenne szüksége, Viszont Chile külföldi tartozása már jelenles,- is több mint 1 milliárd dollár.

A rendszer két év alatt ßOO százalékkal emelte a keny-ér, 1000 százalékkal a cukor é« 700 százalékkal a bús árát. T.Igyanakkor a bérek mindösz- sze 3Ö sz.ázalékkal növekedtek, .Az esendő vásárlóereje a legutóbbi devalválás után. a junta uralomra jutása óta ■AOOO ^ötezer!) százalékkal romlott.

Az infláció nem az egy edüli baj: növékszik a munkanélküliség is. ,A titkos jelentés a munkanélküli chileiek számát másfél millióra (!) teszi. Gyakorlatilag tehát a munkaképes lakosság fele munkanélküli, mixel Chile a- lig 0 millió lakosából mindössze 3 millió a iiUMikaképes.

■A junta az eddig felsoroltaknál is kevésbé ürül a A'i- lágbank titkos jelentése következő megillapitásanak. Ez ugyanis azzal vádolja a rezsimet. hogy’ szorongató gaz- ilasági helyzetéhez képest a- ránytalaniil magasak a katonai kiadásai. A jelentés azt javasolja, hogy a chilei kormány' az 107.7. évi hadügyi költségvetését a terxezett i2lt inilltóról szállítsa le 70 millió dollárra, és legyen ugyanígy az 1075-üt követő néhány esztendőben is.

Természetesen balga remény'. hogy a junta megszívleli a Világbank ajánlatát, hiszen pusztán a szuronyokkal tartja fenn uralmát.

S tegyük még hozzá, hogy a Világbank elsősorban az Egyesült .államok köreinek befolyása alatt áll. S ha még nekik sem tetszik a ehilei rémnralom ?.,.

Még nálunk is akadnak, a- kik eléggé «zkeptikicsan vélekednek a világ körvéleményé- uek a chilei eseményekre gya- korull befolyásáról. Pedig hát...

•A k.AN'. a chilei állausi repülőtársaság gépe hiába sziHt le a sydneyi repülőtéien. Nem húzták oda a lépcsőt, nem érkeztek a gép hasához a eso- raagaz.állító kocsik. A repülőtéri dolgozók még azt is megtagadták. hogy' üz.emaiiyaggal töltsék fel a Santiágóba való visszsrepülésliez a gépet. .A viliiéi jimla által tarveicelt közvetlen Santiagn—Sydney légijárat így egyelőre naegliiú.siiit. Az ausztráliai sswks'zncvez.eti kuzpout ugyaaie kimondta a chilei fasis/áa jiinCa bojkottját. .Mint bejelentették: nem hajlandók egy olyan véres naodszer szátnáia bármilyen innukit elvégezui, amely ki- iioar.a, koncentrációs táborba zárja és gyilWiia a leggohli baz.afiakat. Csak akkor voltak hajlandók, a gépel üzenia- uyaggal feltölteni, amikor a santiagói Tábornokok eugedé- lyerték. hogy auSztiűliai szakszervezeti bizottság ntaceék Chilébe a konceDtrációs Tábu- borokban uralkodó állapotok hnlyszáni megvizsgálá^áiVa.

Éjtjrammak A.mizfrdf(ó(Hm a száltiiónmoAások kSzöftók: nem halandók rendeltetési hely'éie jultatet a «biien junta által vásárolt gabonaoienv- ssykéget. Hatáio/ott íelfőpé- sftkre az awsztrálíai Jaociaásiv kénytelen volt leniondaní a santiagói táisoHuiki resaim ál- tad az omeágbae wásáiolt ga- bonow IBihttfittyiiViir. Ez érzékenyen óftíttBEtt a juntát, hiszen ^nhonsnHálásinnk a 40 szBzalókitöl fettsrolfák meg.

Az ilyon azoSidazitási megmozdulások a ebiioi néppel, mnlyek eélja a fasiszte junta bojkottá és edsngetelése, s esfáhal pazieíóTnak meggyengítése, snnte mandennaposakká

Salvador Allende, a ehilei forradalom vértanúja

xáltak. .Az Egyesült .Államok csendes-óceáni partvidékének kikötőniunkásai már hiizamo- sahh ideje nem hajlandók kirakni a chilei árut. Nemrég az Esmeralda nevű ehilei iskolahajót — amely hírhedtté xált arról, hogy a junta kínzásainak és gyilkoaságsunak színtere volt, és hogy' fedélzetéről sok jó hazafi és demokrata megcsonkított holttestét dobták a tengerbe — a San Franriscó-i dokkmunkások ueni engedték kikötni, hanem visszafordulásra kényszer! tették.

Svédocszaigbaii a szállitó- miiiikások lehetetlenné tették két nagy' ehilei rézsrállítraány kirakását. .Angliában történt, hogy a Rolls Royce-üzeraek East Kilbridge-i gyárrészlegé- iiek munkásai sztrájkba léplek, amikor luegtudlák, bogy a karbantartásra hozzájuk küldött Hawker-lliiDter repülőgépek Chiléből származnak. E'zekkel a repülőgépekkel bombázta a junta a puecs napján az elnöki palotát, és intézett ten'ortámadásokat a Santiagót körülvevő munkásnegyedek ellen. Bár az özem vezetősége mindent megtett, hogy a munkásokat álláspontjuk megváltoztatására bírja, egy teljes éven át tartó kemény' csata után végül is győzött a szolidaritás: a brit kormánv kénytelen voH közbelépni, és megtiltotta, hogy a repülőgépék karbantartását elvégezzék.

.A chesteri Hawker Siddeley- üzeiti munkásai pedig azt a- kadályozták meg. hogy a jnn- ta új, kerszei'íi angol repülőgépekhez juthasson. Ugyanúgy' lehetetlenné tették, hogy brit gyártmányú modern hajókat szállítsanak a santiagói tábornokoknak. Sőt. fellépésükre a kormány kénytelen volt lemoadaDi az üzletet, A legtöbb angu) kikötőben a »zakszerx ezclek embargóKstá- ra vetlek minden Chilébe irányuló \agy onnan szármrazó rakományt. A szakszervezetek kikényszerítették, hogy' az angol hitelezők tagadják meg a chilei junta ismételt kérelmeit a korábbi adósságok visszafizetésének elhalasztására.

.A szolidaritás mát formákban ia kifejeződik. Kemrég a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi ülésszaka eílensza- xazat nélkül 236 szavazattal. 1(16 tartózkodás mellett megbélyegezte a santjagói tábornoki rendszert. E nemzetközi szervezet az alapvető szak- szervezeti jogok durva megsértésével vádolta a juntát, és felszólította: haiadéktalannl

vessen véget a töivéwyteleu letartóztatásoknak, kínzásoknak. A szaciaiista nrazágoUból csaknem miodeooap Tömegesen érkeznek ebhez hasonló követeléseket tartalmazó Mv- iratok. •

A Cbiiébea állandóan zombi helyzet, sajnos, «Isősorbsn a dolgozó tömegekei *ú.)fja. Ok ébemsek az egyre nagyobb mNokané&üKség miatt, me ő. amógy ia kevés páMilil seWk mind értékteienébb4 • aüsrek- vő infUeióban. Egyúttal ovo»- bea bennük, a világ kőrvdle- méoyében is szilárdul ae a tudat, hogy az Alicnide népi kormányát törvényuHenesen megdöntő IXnochet-jilBla nem „niegmentője“ — nbogy fennem hirdette —, hanem romlásba dönTó'je az ersrágnak.

Éppen ezért a vJlág minden olyan emberének, aki szívén viseli a sokat szenvedeti chilei nép ügy'ét, egyetlen percre Sem s'zabad csokkente- ule tiltakozó hadjáratát a fasiszta tábornoki terror ellen.

'bea