Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-16 / 38. szám
6 U| UJABB GYŐZELEM mAmtl TÄNÄR0K - ÜJSÄGIRÖK 2:5 (1:3) rntf^y W W--' ’ ■ »r . v.--.-;W*><»(,, Képek: Az újságírók csapata. Bodnár Gyula, Kövesdl János, Racskó Zoltán, Szllvássy József. Tomi Vince fűj Szó), Batta György, Ne.szméri Ferenc, Neszméri Sándor. Palágyl Lajos. Tóth Elemér [Üj Ifjúsági, Balajli Árpád (Kis Építő). Kulcsár Tibor (Ifjú Szluek), Ordó- dy Vilmos IPrauda). Hiányzanak: Ferenczy Rudolf, Fülöp I re fOj Szó). Petrik József (Tábortűz) és Havasi Péter (Rádió j, A csapat „szövetségi kapitánya" Neumann János. ..szakfelügyelője“ dr. Párkány Antal. L'gy látszik, hogy a focibau az ónhizalom is győzelmi Icnyező. Három cszlondő sorozatos vereségei és két keserves diintetleiie u- tán alig fcktcllük kélvállra a budapesti színészek csapatát, máris újabb babéit tűzhettünk tutball- pályafulásiink hervadó csokrába. A galántai magyar gimnázium tanárcsapata ellen álltunk ki. s bár legénységünk a második félidőben kutya fáradtan játszott, az előző dicsőségtől úgy megnőtt a gallérunk, hogy végül mégiscsak sikerült kicsikarnunk a győzelmet. — Kicsikarták? — kérdezhetnék most sokan. — De hiszen 3:l-cs félidő után 5;2-re győzlek! Mos, hadd valijam be férfiasán, csakis a fentebb említeti önbizalom segített rajtunk, lilőző délután ugyanis Senccen .Szemen) tartottuk meg a színészek elleni meccs értékelését, s ez annyira megviselt bennünket, hogy ha 10 perccel tovább tart a mérkőzés, akár egyenlíthettek is volna a derék professzorok. Ezt pedig a- zért vallottam be ilyen leplezetlenül. hogy ál ne essünk a ló túlsó oldalára. A .MECCSRŐL A rendezésért igazán kalapot e- melbetünk a galántai magyar gimnázium tantestülete előtt. Már maga az is kellemesen érintett bennünket, hogy a mérkőzésre a korszerű stadiont bizlosilották. A találkozó külsőségei azonban c- gyenesen meghatottak bennünket. Volt itt ünnepélyes beszéd, fény- képezé.s. lelkes diákközönség, sőt még olyan hangosközvelltés is, amelyet Szepesi Gyurka is megirigyelt volna. A híres magyar inérkőzésközvetítő még a saját édes testvéréért (akarom mondani, édes csapalácrll sem drukkolhat közvetítés közben, a mi fiatal konferansziénk azonban csakis a tanár urakért szurkolt. Ezt persze, nem rosszindulatból említem, biszen szólítgatta a mi játékosainkat is. Ha például Tolh Elemérünk szétrombolta a tanárok valamelyik támadását, mindjárt felbarsant a kommentár, hogv aszongya: sajnos, megint fürgébb volt ez a Palágyi Lajos! A mérkőzést egyébként ügyes taktikával harcolta végig a nem egészen karcsií és nem éppen túl ifjú tanári csapat. Ha salamelyi- kük fáradni kezdett, mindjárt lecserélték. Igaz, volt is „készlet", hiszen a következő ..harcosok" «‘sereberélgették egymást: Schenk, Púkkal, Králik. Melay. dr. Púkon, Czigler. Zavadsky, fllasaly. Pék, Krecsko. Takács. Králik és Bránik. S hogy mi hányán voltunk.’ Hadd számoljam csak össze! Aeszméri I.. 1’ótb. Szilvássy, Palágyi, Tomi. Bodnár, Neszméri II.. Balajti. Kulcsár, Balta. Ilacskó. Kövesdy. Petiik, ürdó- dy. S hogy ez eggyel több. mint a tanárok kerete? Hát ez matematikailag igaz. csak hál az újságírók akkor cseréltek, ha szakfelügyelőnk, dr. Párkány leimád- kozta őket a pályáról! Ml.N'DEX JÚ, HA A VÉGE .Kt .V mérkőzés után egy kis baráti megbeszélésre, tapasztalatcserére hívlak meg vendéglátóink. S lám, itt derült ki igazán, hogy a sportban nincsenek és nem is lehetnek vesztesek és a nyertesek között ellentétek. Mindnyájan egyforma lelkesedéssel dicsértük a felszolgálást, s mindnyájan baráti összhangban kísértük Kulcsár Tibor művészi harmonikázásál. S a búcsú-záskor tanár és újságíró egyöntetűen ugyanazt a véleményt hangoztatta; hogy nálánál talán már csak Pelé rugdossa ü- gyesehben a labdát! N'EÜ.MAXX J.ANOS Széchy Tamás segít Miroslav Rrfkónak? Az utöbhi időben egyre többet 'cikkeznek az ójsSgírAk a csehszlovák úszö.spor.t helyzetéről. Sa[nálatos tény ugyanis, hogy a legegészségé^hb és legnépszerűbb sportágak egvikében ilyen psszúl 'állunk. A sok kritikának kezd lassan beérpi a, (;yüiHölcse. Egy sereg ú{ tehetség bukkant fe1 a csehszlovák ' ti.szodákban. Irena Fleissnernvá, hazánk égvetle-n' kiépvíselöie döntőbe jutott a Caliban megrendezett világbajnokságon. Bra*’siava is felvonultatott egy nem mindennapi tehet- =>éget: Miroslav Rofko. ez a tizenöt esztendős 'ptonír o- lyan nagyszerűen szerepelt ebben az Idényben, hogy külföldön is felfigyeltek rá. Keztrdott, bo.gy az NDK ma a világ egyik sportrtagy- hatal.na. Az ottani úszök évek óta birtokosai a világcsúcsoknak, a legnagyobb versenyeken sorra gyűjtik az aranyé-meket. Éppen ezért ^ keltett feltűnés.t ae a hír, ■ hogy az NDK le,gnépszerűbb és IcgeUsmerfébb sportlep- ja, a Deutsches Sportecho nagy cikkben szá'moit be a bratisktval Miroslav Rofköról. „Az év egvik nagy felfedeaeítje“ ~ írU a szaklap cikkfrója a fiatal bratislavai fiúról, akivel interjút készített, s aki mellett megszólalfatta Vl'asta. Wawrová edzőt is. Nézzük csak. m! mindent ért el 1975-ben Miroslav Rofko? Prága; a fel"iöttek országos ■ bajnokságán új felnőtt- csúccsal nyerte meg,a 400 méteres vegyesüszást. Ez volt egyébként élete,.első „komoly“ versenye a felnőttek között. ,. Genf: ' a juniorok Európa-bajnokságán aranyérmet szerzet: a. 100 méteres :hátúszásban, ezüstöt nyert a 200 méteres vegyesúszffsban és bronzérmet kétszáz háton. Lipcse: a „Barátság“ elnevezésű versenyen, amely a szocialista országok legjobb junior-versenyzőink sereg- szemléjs, négy aranyérmet szerzett! Mindkét hátúszószámban ö lett a győztes, de elsőként ütött a célba a 100 méteres pillangóban és a 200 méteres vegyesúszásban Is! Ezenkívül kapott még egy ezüstérmet is, ami azt jelentette, hogy ö lett a viadal legeredményes.ebb. ú. szója! .Ml IS Történt tll.ajoü.\keppen? ■Vlasta Wawrová edző ,aki Otga Kozitová neveléséért és szakmai irányításáért sportmesteri címet kapott annak idején, így foglalja ösSz© Rofko sikerének titkait; ..Mindenekelöit jpbt körülmények között készülhettek. .Több léhetóségi)nk volt,az edzésre, mint egykor, de még mindig nem állíthatom, hogy a feltétetek eszményiek. Jól jött az is, hogy Rofko alkalmat kapott külföldi szereplésre. Én magam kísértem el Genfbe és .Lipcsébe, és meghökkenve tapasztaltam: még mindig nem dolgozunk a maximális eröbedobássaH Rotkónak még rengeteg tartaléka van, mindenekelöU az állóképességén kell' javítani. Jól jött, hogy összetalálkozhattam a világ te.gkiválóbb szakembereivel, niindenekelótl az NDK edzőivel és Széchy Tamással, Hargitay és Ver- rásztó mesterével. . MOMTIEAL? MOSZKV.\? Rül’kntól és edzőjétől úgy búcsúztak az NDK szakem- Derei Lipcsében, hogy: „Xalálkozubk Montrealban“. A két bratislavai úszóegyéniség szíves-örömeiét utazna az olimpiára és a Csehszlovák Űszószövetségnek nine® is kifogása ez ellen. Ám van egy feltétele az utazásnak: h-á Rofko az olimpia előtt olyan időeredményt mutat fel, amely szavatolja azt, hogy a kanadai fővárosban döntőbe jut! A fiatal úszó talán erre ,is képes,tenne, de félő, hogy „túlhajtja“ magát az edzéseken, és az.olimpia után kiég. Rofko az 1980-a’s moszkvai olimpián tehetne olyaii verse-.iyzö, hogy a világ legjobbjai méltó ellenfélnek .tekintenék. Véleményünk szerint fejtétlenüí el kellene őt vinni tapasztalatszerzésre Kanadába. .A, hosszú út gyümölcse beérhetne aztán Moszkvában. Embertelenség á- zonban ilyen kiugró eredményt követelni tőle már .lövőre. s/.eehy segít? Rofko iránt érdeklődött ,Széchy Tamás is, Hargitay és Verrasztó edzője. Bratislava mindössze 18Ó kHométerre feksz..', Budapesttől, elvben nincs tehát semmi akadálya annak, hogy a világhírű mester foglalkozzék a fiatal bratislavai tehetséggel is. Úgy fest. rövidésen kapcsolatba lép e,gymással Wawrová és Széchy. és megvalósul az együttműködés. Véleményünk szerint nagyon szép példája lenne a csehszlovák-magyar sportkapcsolatok f.ivábbi gazdagodásának. ' ■ (y.s) Tornái Smid a csehszlovák teniszsport egyik nagy ígérete. Rövidesen Kodeá és Hfeboc örökébe léphet. Rokonszenves, szívós, becsületesen küzdő versenyző. Milena HUbnerová Rezko- vá rövidesen szülni fog. Mexikó magasugró bajnoknője bizonyára „sportbéhit“ boz 8 világra, hiszen a férje is magasugró versenyző volt. luiB, ez a tizenöt eazten- dős fiü Miroslav Rofko, az év csehszlovák űszómegie- pefése, akiről egyik cikkünkben is írónk. Kép és szöveg: P. j, B. m