Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-09 / 37. szám

10 lérjiC A n S Ht Í-' tr Hí az ember úgy éritezik Szófiába, hogy semmi mást nem tud róla, csak azt, hogy Bulgária több mint egymil­lió lakosú fővárosa, először azon lepődik meg, hogy é)iel tovább aludt, mint ahogyan megszokta. Ez nemcsak azért és nem elsősorban az­ért történik meg, mert Szó­fia nem tartozik Európa legforgalmasabb fővárosai közé. Hiszen a forgalom nem hináyzik itt sem. Elég talán csak azt elmondani, hogy áthalad rajta az E-5-ös nemzetközi út, s hogy Itt ta­lálkozik a London-Fárizs- Bécs-Budapest-Belgrádból induló forgalom, a Calcut- táből, Bombayból, Bagdad­ból, Ankarából. Isztambulból induló forgalommal. A nyugtaló mély álmot Szófia rendkívül kedvező éghajlati viszonyainak és fekvésének köszönheti az ember. Egyazon szélességi fokon fekszik Nizzával és Toscanával, 550 méter- ma­gasságban (Madrid után Eu­rópa raásíKlík legmagasab­ban fekvő fővárosa), egész­séges, mérsékelt, kontinen­tális az éghajlata. A nyári forrőságot és a dermesztő hideget nem Ismeri, hiszen az átlagos évi hőmérséklete 10 Celsius-fok. januárban a hőmérő higanyszála nem süllyed átlagban mínusz 2-3 fok alá. Júliusban pedig nem emelkedik 20,4 Celslus-fok fölé. Szófia egyébként a Bal­kán-félsziget közepén van: egyenlő távolságra a Fekete- tengertől és az Adriától, Bukaresttől és Tiranától, At­héntől és Isztambultől. Ma­gas hegyekkel övezett me­dencében helyezkedik el, s egy része szinte ráfekszik a Vltosa-hegy oldalára. Első­sorban ennek köszönheti, ho-gy szinte üdülövárosnak számít. Mert a kertészkedé- si hajlamáról és tehetségé­ről közismert bolgár nép a Vitosa lankáin óriási rende­zett parkot létesített, anél­kül, hogy a legkisebb mér­tékben megbontotta volna a hegyoldal képének termé­szetes össaihangját. A Vitosa a bolgár főváros legékesebb dísze. Mint Hochsteter oaztrák geológus megállapította: Szófia és a Vitosa olyan elválaszthatat­lanul egybetartozik, mint Nápoly és a Vezúv. A Vito­sa mindössze nyolc kilomé­terre van a főváros közép- pontlátől. Legmagasabb csú­csa 2230 méter. Az idegen- forgalom és általában a ki­rándulók számára könnyen hozzáférhető, hiszen 230 ki­lométer hosszúságú aszfalt­útja van. Érthető, hogy té- len-nyáron egyaránt érkez­nek a vendégek, a hangula­tos ösvényeken és fasoi'ok között gyalog éppúgy, mint sítalpon és személygépko­csin, autóbusszal és felvo­nóval. A főváros központjá­tól mindössze 23 kilométer­re 1500 féröheleys szálloda, munkásüdülő várja a ven­dégeket 1810 méter magas­ságban. Arról, hogy azok se érez­zék a zöld hiányát, akik nem mozdulhatnak ki a vá­rosból, Szófia sok gyönyörű parkja, „gondoskodik“. A bolgár fővárost Európa leg­zöldebb városának mondják. Joggal, mert 780 parkja van 820 hektár területei. Ezekben és a város utcáin évente r^ '' 220 000 fát és több mint 2,5 minió rózsabokrot ültetnek el. Ha a város zöldterületeit ideálisan el lehetne osztani, vagyis úgy, hogy mindenki­nek egyformán jusson, ak­kor minden szófiai lakosnak 10,5 négyzetméter zöldöve­zet Jutna, ha pedig beleszá­mítanánk a Vitosa zöldjét is, akkor 280 négvzetméter. A bolgárok úgy tartják, hogy fövárostik tragikus történelmének egyik oka a sok gyógyforrás. Körülbelül húsz van belőlük a városban és környékén. A törökök például közismerten nagy fürdökedvelök voltak, s e- gyeljek közt a gy6gyforrá.st>k is vonzották őket. talán ez­zel is magyarázható, hogy olyan jól érezték magukat ebben a városban, s kerek ötszáz évig nem váltak meg tőle. A szófiai központi .gyógyfürdő a római időkből való. Vizének liőmérséklete 46 Celsius-fok. (Ivomo-r- és hfilbetegségeket. epe-, máj-, vesebántalmakat. a motori­kus szervek, az idegrend­szer megbete.gedéseit, és a reumát .gvőgyítják. A fővá­ros helterétől csak négy ki­lométerre van az Ovcsa Ku­péi üdülő, amelvnek gyógy­vize 30.5 Celsius-fokos, és ra­dioaktív. A várostól nyolc kilométerre van a Knyazse- vo, . kilenc kilométerre a Górna Banya, az egész év­ben Igénvhe vehető Bankija és az egészségügyi minisz­térium szanatóriuma. SzófiáTÓl sok mindent ér­demes lenne még elmonda­ni. .őzt mtndenkéooen. hogy Athén után a legrégibb vá­rosa Európának, ötezer év­vel erzeiött Ismeretlen tör­zsek települése volt, időszá­mításunk előtt az V. század­ban a szerdáknak, a dákok egyik törzsének a központ­jává alakult Szerdlka néven. Majd Időszámításunk harma­dik századában a rőmal bi­rodalom dák tartományának virágzó fővárosa lett Ulpia Sedica néven, s Konstantin- császár azt mondta rá, hogy Szófia, az ö Rómája. Ezután töbször lerombol­ták, majd újra fölemelke­dett, elszegényedett, majd felvirágozott, megint vissza, fejlődött. Gurka orosz tábor­nok serege, amikor nem e- gészen száz évvel ezelőtt 1878-ban bevonult Szófiába (miután kiűzte onnan a tö­rököket], mindössze három­száz házat talált, s tizenkét­ezer lakost. Lovas István LGGAZDAi ílGi figyeli Egyre nagyobb méreteket ölt a tőkés társadalom Tál- ságát kísérő munkanélküliség. Különösen aggasztó, hogy a munkanélküliek között nagyon sok az életerős fiatai. és az egyetemi vagy főiskolai képzettséggel rendelkező ifjúság. A párizsi Le Figaro egyik legutóbbi száma furcsa cím­mel leple meg az olvasókat. A szavak rövidítését jelző címben ez állt: ,,J. F. Se. Po. Ch. eniplui vendeiise“. A rövidítés a francia lapokban apróhirdetésekben haszná­latos s a rejtelmes cím teljes szövege: „Jeuue francai- se, Sciences Politlífues, cherclie emplui vendeiise“, ma­gyarul ez annyit jelent: „Politikai tanulmányokat vég­zett francia fiatal bolti eladói állást keres“. A szöveg így már módfelett világos, a cím a francia gazdasági és társadalmi élet egyik súlyos valóságára hívja fel a fi­gyelmet. Da nemcsak Franciaországban goiid a fiatal munka­nélküliek számának a növekedése. A Közös Piac tagál­lamaiban. a többi nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államukban és Japánban úgyszintén egyre nagyabb méreteket ölt a fiatalok imiiikanélkülisége. A közelmúltban került nyilvánosságra egy közös pia­ci dukuinentum az ifjúság innnkanélkülíségéröl. Eszerint a Közös Piac kilenc tagállamában együtt a munkanélkü­liek 34,2 százaléka az ifjúság soraiból kerül ki, vagyis az ezekben az országokban nyilvántartott 4,5 niillió munkanélküli közül több mint másfél inillié a fiatal. Az arány országonként változik: Luxenibiirgban 50,0, Bel- giiinibaii 34,3, Hollandiában 37,6. Angliában 30,3, az NSZK-lian 24.8. Üleszo-rszágban 32,7, Franciaországban CV' ,«dv'?!^ive ChifcK:.< 45.8, Dániában 47,2 százalék a fiatal mnnkanélkUIiek aránya, a munkanélküliek sorában. Mi több, a munka- nélküliek számának növekedése is nagyobb a fiatalok köréből. Az elmúlt 12 hónapban — a párizsi Le Monde megállapítása szerint — 49 százalékkal emelkedett a tagállamokban a munkanélküliség a 15-25 év körüli fia­talok sorában, míg ugyanebben az időszakban az aktív lakosság létszáma csak 32 százalékkal emelkedett. Visszatérve a franciaországi helyzetre, a lapokban megjelent hírekből és hírügynökségi jelentésekből kitű­nik, hogy a 18-25 év közötti fiatalok egyre nehezebben találnak munkát. Különösen nehezen tudnak elhelyez­kedni az egyelem padjaiból kikerült fiatalok. Nem hivatalos adatok szerint évente kétszázezerrel emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik munka- nélküliek lesznek mielőtt valahol is el tudnának helyez­kedni. Es ezek között ,szám<is aj. olyan fiatal, aki kitű­nő eredménnyel fejezte be tanulmányait. Az idén közel 800 ezer 25 éven aluli francia befejezte vagy fejezi még be középiskolai vagy főiskolai tanulmányait, és keres állást. A legtöbbször hasztalanul. Nem c.soda tehát, hogy fri.ss főiskolái diplomával bolti elárnsitónak vagy akár kétkezi munkásnak is jelentkeznek. És még jól is járnak, ha el tudnak helyezkedni. Ilyen kilátással kecsegteti a tökös társadalom az ifjú­ságot. (P.) NAPTELEPES JELZOBÖJAK A Volga felső szakaszán legújabban olyan hajózási jel- zöbójákat helyeztek el, amelyeknek akkumulátórait szili, ctum napcellák töltik. Ezek a cellák közvetlenül villa­mos energiává alakítjáV a napenergiát. Állandó ener­giaforrással ellátni a navigáció segédeszközöket nagy könnyebbséget jelent, mert a hagyományos jelzőbóják telepeit állandóan cserélni kellett. Hasonló berendezé­seket oróbálnak most ki a Bajkáltón, továbbá a Baltl- és az Arai-tengeren is. Oj MESTERMÜ A RÉGIRŐL A* eredeti olajfestmények új művészeti reprodukciós inódszerét szabadalinaztatta nemrégiben egy angol felta. láló. Az eredeti olaifestményról kitfinő minőségű színes fényképet készítenek, majd « fénykép felületét több egymást követő műgyoiotaréteggel vonják be. Amikor a műgyanta megkötött, a bevont fényképmásolatot vízbe helyezik, ahol azntán a műgyanta leválik, de magával vLszl a képet is. Ezt a lehántott réteget — ugyancsak műgyantával — vászon hordozólapra erősítik fel. Az eredmény; az eredeti olajfestmény hfi másolata festő- vásznon. 102 200 LITERES VIIÁGBAJNOK BOROSHORDO Nem lenne'sikere a Kicsi a hordócska, jó bor terem benne kezdetű dalnak a HUNGAROVIN Borgazdaságok Export Vál­lalatának budafoki pincéiben. Mert, hogy jó bor van itt, az általában igaz — mintegy 450 ezer hektolitert tárolnak ex­portra —, csak a dalbell hordó mérete nem stimmel. Ez a hordó ii.gyanis nem kicsi, még csak nem Is nagy: a hatalmas jelző illik rá a legjobban, jelenleg 1022 hektoliter balatonfüredi olaszrizlinget tárolnak benne. 102 200 liter bor! Méretei minden hazai rekordot megdöntenek. (Baj községben található e híres Rákóczl-hordó, ez 750 hektós. Heidelber.gben va-n csak egy hasonló méretű, de azt tárolásra nem használ­ják.) A „világbajnok“ tavaly ősszel készült. A HUNGAROVIN meg­rendelésére a Hordó- és Fűrészipari Vállalat egyik brigádja 24 ezer munkaórát áldozott rá. Tizennégy köbméter gondosan ki­válogatott tölgvet használtak fel a 18 tonna súlyú hordóóriás elkészítéséhez. Leghosszabb dongája 6.14 , hasátméróje 5,8 méter. A beépített — egyébként 19 cm vastagságú — 125 ha- hasáhdongát 18 abroncs szorítja össze. Sok ásás kellett hogv a hordőmonstrum elférjen a pincé­ben. A betonkanterekre párnákat helyeztek, ezekre állították fel. .A hordóra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész faragott szüretet, illetve az azt követő mulatságot ábrázoló domhorművet. A hordóóriás megtréfálta készítőit. Hitelesítésekor — üresen — 1019 hektósnak mérték. Csak a feltöltéskor derült ki, hogy — a fa rugalmassága miatt — még három hektoliter belefér. . . .„"ntavii V lagyimir Makarov, a gorklji építőipari egyetem docense eljárást szubaudliiiazolt a műmárványnak gipszből való előállítására. A lelőhelyéről táblák­ban kiemelt, majd lapokra vágott ásványt autoklávban Kezelik. A 180 Celsius-fok hőmérsékletű gőz és csaknem 9 atmoszféra nyomás hatására fizikai-kémiai változások mennek végbe a gipszközetben, miközben mésfél mole­kula vizet veszít. ,Az autoklávból kiemelt lapokat alag- útkemencében szárítjuk, majd rendeltetésének megfele- Icen feldarabolják ablakpárkánynak, burkolólapnak stb. A megmunkált darabokat ezután konténerekbe rakják és fürdüte meirítik, ahol a ginsz visszanverl a korábban ív TETSZŐLEGES SZÍNBE KÉSZÍTHETŐ elveszített másfél vízmolekulát. A két technológiát lé­pés között az anyagban gyökeres változások következ­nek be; a gipszközet mikroszkopikus kristályos szerke­zetűvé válik, miáltal a szilárdsága 5-7-szeresére növek­szik. A mechanikai megmunkálás — fürészelés, .marás, csi­szolás, polírozás — során a kö a természetes márvány fényét és rajzolatát veszi fel. Bármilyen színben készít­hető attól függően, hogy milyen festéket kevernek a merítöfürdöbe. A műmárvány negyed-ötödannyiba kerül, mint a ter­mészetes. Nagyipari gyártását most készítik elő, arra a hatalmas gipszleiöhelvre alapozva, amely a Közép-Volga vidékén található, s ahol az e,gvébként nem túl értékes ásvány hatalmas területen 30-40 méteres rétegekben he­lyezkedik el, csaknem közvetlenül a földfelszín alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents