Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-26 / 35. szám
10 ijj íljiisag H í f| " 1 1 M ; ij. Ii.i/i -»tlni ÄZ rSA-BAN Az amorikai ártel miségiek és idealégusok körében mintegy negyedszázada uraikadik az a tévhit, hogy az USA-ban a kékgallérosok, vagyis a munkások tábora sokkal kisebb, mint a hivatali alkalmazottaké, má- sabb nevükön l'obérgalléroso ká. Mesébe IHö az a nézetük is, hogy a az életszSnvonal állandó emelkedésével fo'kozalo sao megszűnik a munkások és 8 hivatali alkalmazottak közötti különbség. Cgyszintén nem felel meg a valóságnak az az áliításnk, hogy a jól fizetett munkások rétege a földrész politikai életének legkonzervatívabb tényezője. Hogy ezek a téveszmék mégis behatoltak a köztudatba és mindmáig hallani őket, azzal magyarázható, hogy az uralko- dé rétegek politikáját szolgálják. .Azt a mitoszt, hogy Amerika a fehérgallérosok földje, bosszú éveken ál az ottani e- gyetemek előadútermeiben is terjesztették, és a liberális teoretikusok ma is terjesztik. Alvin Toffler egyik népszerű művében így fr: .,A nagyhatalmak közül elsőnek az Amerikai Egyesült Államokban ISB.t körül a nem földműves lakosságnak több mint az ölven százaléka nem visnli többé a gyári vagy a szakmunkás kék gallér }áf. Társadalmunk az emberiség történetében elsőként nemcsak a földművelő munka igáját rázta le, banem néhány évtized alatt a szó szoros értelmében megszabadult a nehéz fizikai munkától is.“ A statisztika, amelyre a Toff- lerhez hasonló teoretikusok támaszkodnak, kél általánosan elterjedt megkülönböztetésen, a kékgallérosok és a fehér gallérosok kategorizálásán alapszik. Ez a csoporlasitás a valóságban szimbólum, az első a nehéz munka, az erő, a második pedig a műveltség, a kép zettség, 8 vezetés jelképe. A kékgallérosuk táborába tartoznak a mesterek, a „parti- főnökök“, a szakmunkásak és a nem földművelő szakma nélküli munkásak. A fehérgallérosakhoz sorolják a tecbnikusokat, a vezetőket. a hivatali és boUi alkalmazottakat. Létezik ugyan még egy harmadik csoport, 8 „többi“ csoport Is, ide tartoznak a segédmunkások és a mezőgazdasági alkalmazottak. Ez a skatulyázás azonban csak papíron tűnik eszményinek, az amerikai munkásság helyzetét behatóbban szemlélve egyre inkább tudatosítani kell a sivár valéságol. ' .Ahhoz, hogy lássuk a való helyzetet, legjobb, ha a férfi lakosság foglalkozásának ösz- szetételét elemezzük. A tizennyolc évesnél idösgbb nők 88 százaléka férjnél van, és többségük férjük osztályára jellemző körülmények között él. A férfiak foglalkozásának vizsgálatával fény derül arral, hogyan arányul az amerikai munkásság száma a összlakosság számához. A népstatKsztikai hivatal ilyen arányú objektiv «- lemzése szerint ez az arány 60—-83 százalék, vagyis az a- nierikai lakosság háromötöde munkás, és számuk nemhogy csökkenne, inkább emelkedik.. 1950-óta a munkásosztály tábora négymillióval gyarapodott. Sok amerikai szociológus ar ról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy a kékgallérosok ma a középső társadalmi réteghez tartoznak, vagyis az átlagamerikaiak közé. ami azt jelenti, hogy bár gazdagoknak nem mondhatják magukat, de nem is sziikösködnek. Herman Miller például azt állítja, hogy az amerikai munkás családja szép jövedelemből él. de itt rögtönszö.gezzük le. hogy ehhez a „sokatmondó“ megállapitás- hoz csDpán a mesterek és szakmunkások bérét vette alapul. Figyelmen kívül hagyta a nem szakképzett munkásokat, a felszolgálókat és munkanélkülieket. A négereket úgyszintén mellőzte. Igaz, az ö helyzetük külön fejezetet érdemlő téma. A munkastatisztikai hivatal a lakosságot három gazdasági- -szociál’is rétegbe osztja. Az elsőbe tartozik a szegénység, másodikba a munkások, a harmadikba pedig az ún. középső réteg. Az 1970-es év hivatalos adatai arról tanúskodnak, hogy a munkáscsaládok 30 százaléka az USA-ban nyomorog, további 30 százaléknak ennél valamivel több volt a jövedelme, de a- lacsonyabb az ún. általános költségveté.snél, amely ugyancsak keserves megélhetést biztosít. Vagyis az amerikai munkások hatvan százaléka nélkülöz, illetve életkörülményei a nyomor és a nagyon szerény viszonyok határát súrolják. Egy másahb felmérés azt i.s szemlélteti, mi mindent tartalmaz egy ilyen igen szerény é- létmód számvetése. Feltételezi, hogy a munkás családja 10— 30 évre vásárol televíziós készüléket. hűtőt, porszívót, tűzhelyet, pirftósütőt. A keretbe belefér egy személygépkocsi is, de olyan feltételekkel, hogy egy évben csak egyszer lesz javítva, három évben egyszer jut fékcserére, és négyévenként karosszériajavításra. A családfő négyévenként vehet magának új öltönyt, felöltőt a- zonban csak nyolc és fél évenként. A férj a feleségével három hónapban egyszer mehet moziba, és valamelyikük egyedül egyszer egy évben. A gyerekekre havi egy mozilátogatás jut. A családtagok fejenként évi 254 dollárt költhetnek még színházba, futballmérközésra, hangversenyre és más szórakomagukat. Sem a tájékoztató szerveknek, sem a szociológusoknak nincs arról fogalmuk, mekkora méreteket ölt az USA- ban a munkanélküliség. A munkanélküliek évi átlagos számát elég felUlet-es módon állapítják meg, 12 ankét eredményeinek aritmetikai aránya szerint. I^iinkanélkUlinek csak azok számítanak, akik az ankét napján sincsenek sehol alkalmazva. 1968-ban a szakmunkások 18 százaléka, két évvel később már 23 százaléka maradt kereset nélkül. A szolgáltatásokban a helyzet még ennél is elret- tentőbb volt. Minden évben milliók válnak munkanélkülivé, de zásra. A keretből egyetlen centet sem lehat félretenni. így él az amerikai gyári munkások 60 százaléka. A nagy jövedelmű alkalmazottak aránya mindössze 12—13 százalék, pedig az érdekeltek épp az ő életkörülményeiket igyekeztek általánosítani. Az adatok azt bizonyítják, hogy a munkásság 85 százaléka nem tartozik a „tipikus“ kategóriába. A kékgallérosoknak nemcsak az alacsony bérekkel kell megelégedniük, hanem atttól is rettegniük kell, hogy egyik napról a másikra a munkanélküliek népes táborában találják akiket ma még nem ért utói a balsora, meglehet, holnap éppen ők következnek. Az amerikai munkás jövője bizonytalan, egyik napról a másikra utcára kerülhet. Az értelmiségiek, köztük a filozófusok és szociológusok azt a nézetet vallják, hogy az amerikai munkásság konzervatív politikai erő, és ez a téves felfogás a televízió és a sajtó révén a köztudatba is befurakodott. Saymour Martin Upset harvardi szociológus akadémiai felmérése során arra a meggyőződésre jatott, hogy a munkásosztály antidemokratikus nézeteket vall, továbbá összeférhetetlen, Jóllehet abban az időben más ankétek ennek éppen a merő ellentétét bizonyították. Ne feledjük azonban el, hogy a fenf megnevezett szociológust és elfogult társait e- rös szubjektivizmus vezérelte tanulmányuk írásakor. A legutóbbi év ankétjai arról tanúskodnak, hogy kékgalléros proletárok következete.sebb ellenzői a háborúnak, mint bármely más szociális réteg. A vietnami háborút e munkásosztály elsöprő többsége nagyon is elítélte. Már Truman elnök a munkásokhoz intézett beszédében jobb, könnyebb életet ígért nekik, és arról biztosította őket, hogy gyermekeiket taníttathatják is. Csakhogy az ígéretek szertefoszlottak. A főiskolák kapui továbbra is csak a pénzes szülők csemetéi előtt tárultak szélesre, a munkás gyermeke pedig úgy kezdhette, a- hogy az apja: kizsákmányolt munkásként. A gaz-dasági életben ez a vis.szásság még szembeötlöbb. Az adóvisszaélések, az infláció, az áremelkedések az alacsonyabb béreket hamarabb visszaszippantják. Hogy egyetlen példával illusztráljuk a leírtakat; 1974-ben az élelmiszerek árának emelkedése egy átlagmunkás reálbérét a hatvanas évek színvonalának a felére c.sökkentette. Ha a munkások az uralkodó politikai rendszer ellen emelnek szót. süket fülekre találnak. Egy 1985-ös felmérés rámutatott arra, milyen halaszthatatlanul fontos lenne törvényerejű rendeletet foganatesltani a gyári munkások munkabiztonsági és egészségvédelméről. Más bizottságok pedig a munkajogi törvény elavultságára hívták fel a figyelmet. Az egyre növekvő elégedetlenség a hatvanas években a tüntetések, sztrájkok egész sorában csúcsosodott ki. Megfosztották tisztüktől a régi szakszervezsti vezetőket, helyükre újakat választattak. hogy következetesebben keljenek síkra a munkásság érdekeiért. Feldolgozta; Cs, K. A rekordok könyve, furcsaságok, bolondos teljesítmények katalógusa 19 évvel ezelőtt jelent meg először. Guimess-könyv a híres Ir- -angol sörgyár yeklámajként rendszeresen ad hírt az új rekordokról, a-zaz egyre rendszertelenebbül, vagyis a teljesítmények közé mind több ú] eredmény iratkozik föl. Legutóbb a kailíorniai Santa Monicában éppenséggel a bolondos dolgok olimpiáját is megrendezték. Imo néhány új rekord; Dana Kamp 97 szilvát e vett meg egy ültő helyében. Ez a , rekord nem saenepel a Guíness-könyvben. 0] mű RELORD sorszám a sárivás te;en- állva. Szlvarozásbó! vllágre kord született, egy pályázó 52 szivart szívott egyszerre A babevésben nem döntötték meg a világrekordot, egy versenyző csupán 120C szem babot tüdott megenni, a világrekord viszont 1700. Jeles teljesítmény a telefon- fülkében való szorongás. Re kord, hogy egy kabinba 2S versenyző préselte be magát. A gitározás maratoni versenyének győztese 37 órán és 15 percen át pengette hangszerét. A fasírtfalás bajnoka Bryan Tendier, 22 darabot evett meg. Világrekord. született virslievésböl. öt perc alatt 26 pár, m.Ig a régi rekord ugyancsak 28,. ám 18 perc alatt A kézan- járók sportjában remek rekord született: 50 métert 29,5 másodperc alatt tett meg a győztes, a régi rekord 42 másodperc. Végül egy felüimúVhatatlannak tűnő pompás rekord: Scott Case — egyszerre 110 cigarettát szívott. iiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiíiniiiiii ködő óra „szállítja“ a Német Szövetségi Köztársaság vasút- jalnak, a Deutsche Bundesbahnnak a pontos időt. A hamburg-i óravezérlö központból vezérlik a essen!, majna-frankfurtl és a nürnbergi csomópontok vezéróráit 0,03, a több! nyugatnémet vasútl'igaz-gató.ság időjelzőit pedig 0,08 másódpercnyl pontossággal. Az óralilerarchla a legki.sebb álloimásoklg kiépült. Amint eltelt egy teljes perc, minden vezéróra elektromos impulzust gerjeszt. Szabályozó berendezés ellenőrzi, hogy a „fe lettes“ főóra vagy a saját órájának impulzusa érkezett-e korábban. Ha az idegen óra jár gyorsabban, felgyorsítja a saját, késésben levő óramüvének a járását. t in U 0] angol távközlési rendsaér segítségével az egyik helyen leírt -üzenetek egyidejűleg olvashatók egy másik helyen. FEEDBACK INSTRUMENTS? ~ A ház! vagy a rendes telefonhálózathoz csatlakozott vevőberendezés közvetlenül láthatóvá teszi az adó-, illetőleg az adó-vevő készülék blokkján levő írást, vázlatrajzot. Az új Feedback Instruments használója megnyom egy gombot, ez a jelzés, hogy vétel következzék. Majd az adni kívánó golyós- tollal a készülék papírtömbjére írja az üzenetet. A két tengelyen vezérelt golyóstoll azonnal és pontosan továbbítja a közleményt, TINTAPATRON VALTÄS7 — Ha az általános telefonhálózatba kapcsolják a két készüléket. akkor az adó kezelője előbb felhívja a vevőt, s köz!!, hogy átkapcsol a rendszerre, majd a telefonkagylótól a kapcsolóegységre helyezi, s ezután írja a közleményt. A pa- pírelőtolás automatikus. Az utólagos kiigazításra az adó megőrzi az utolsó közleményt; a szövegeket a partnerek alakíthatják. A berendezésen az egyetlen napi ruttafeladat a tintapatronok és a papírtekercsek készülékbe helyezése. ÖRAHIERARCHIA? ~ A hamburgi Vízrajzi Intézet atomórája a korszerű hír közlési technika remeke. Ez a oézluraatom segítségével műA ,.változások évelt“ általában az életük delelójére ért nőkkel kapcsolatban szokás emlegetni. A férfiak „változó évelnek“ fogatoa vitatott. Amit a nőknél — a menstruáció elmaradásával párhuzamosan — a szervezet hormonháztartásában többnyire hirtelen végbmenő változások jeleznek, az a férfiaknál több év leforgása alatt alattomosan megy végbe. A következmény azonban hasonló. Mind a férfiaknál, mind a nőknél nyugtalanság, kábultság, a család vagy a hivatás f ránt! érdeklődés csökkenése, Ingerültség, raemórlagyengülés és végül az önbizalom hiánya léphet föl, kill-önösen szexuális téren. Mindehhez hozzájárul a „teljesítménykényszer“ és a „fiatalossági őrület“. Ezeket a bántalmakat gyakran már a fiatalabb férfiak Is érzik. Nem csodálkozhatunk tehát azon. hogy ügyes üzletemberek kihasználják ezt a ..zökkenőt", és mindenféle „erősítőket“, „ajz6.szereket“, „fiatalítószereket“ ajánlanak a veszélyeztelet leknek. Éles különbséget kell tennünk az egymagunkban hatástalan szépecskék tömege és azok között a kis számú komolyabb Egy’es jelek arra vallanak, hogy a köztiagy jdlencephalon) bizonyos „ „küldöncanyagoik“ útján Ingert gyakorol az endokrin rendszerre, amelyhez a nemi mirigyek Is tartoznak. Mindenképpen helyeselnünk kell, ha ezt a fölismerést e- gyesek hasznosítják, tehát az idő előtt jelentkező „változó évek" Oiko-zta bántalmak esetén ilyen szereket fogyaszrtanak, mert vissza akarják állítani azt az állapotot, amely nyilvánvalóan összhangban áll a természet „akaratával“, e Ne feledjük, hogy csupán a Német Szövetségi Köztársaságban minden évben kétszáz 66 évesnél idősebb férfi lesz apa! A közvetlen hormonkezelést az orvosokra kell bízni, mert ezael kapcsolatban Igen differenciált, szakember! megfontolásokra van szükség. Fiat szabadalomban gyártják bői, motorja a jól ismeri Fiat készítmények között, amelyek ugyan nem ígérnek csodát, de a spanyol SEAT 133 tfpvsú ko- 850 típusból származik, megfelelő összeíéíelüknél fogva jó hatásúak. csit: karosszériája a Fiat 127A vitaminokat és a tápláló nyomelemeket az öregedő szervezet kisebb mértékben használja föl. Ezért csak helyeselhet- lük, ha ezeket idősebb emberek nagyobb mennyiségben fo- .-'.Jj-'-,-, ■ - - gyászt ják. ' ’'■*
