Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-26 / 35. szám

5 As Ifjú Szivek népi zenekara ICÉNYÜNK A MAGAS MŰVÉSZI SZÍNVONAL Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes 1955-ben ala­kul. meg a népművészetet sze­rété csehszlovákiai magyair fia­talokból. Az együttes tehát most üiMieplI fennállásának 20. év­fordulóját. A húsz év alatt né­pi együttesün/k arculata sokat változott, de az együttes kül- detníse ugyanaz maradt; ápol­ni, terjeszteni hazánk magyar ajkii lakosainak dalait, táncait, szokáséit, művészi szln'ten és mótlon továbbfejleszteni hagyo­mányainkat, és a művészet ki­fejed eszközeivel erősíteni ha­zánk nemzeteinek és netnzeti- ségeinek testvéri egymás mel­lett élését. Számtalan sok haizai fellépés, több külföldi vendégszereplés, reojeteg siker, elismerés, ok- lewftl bizonyltja, hogy az Ifjú Szírek jó úton halad, küldeté­sét magas művészi színvonalon telj«3sítl. Az együttes fennállá­sának 10. évfordulóján — 1965- ben — a Kiváló Munkáért ál- ■ laml kitüntetésben részesült. Moí.t, amikor az együttes egy újabb évtizeddel lett Idősebb, toviibbi tíz év lelkes munkájá­nak szép eredményeivel gaz­dagította népi művészetünket. Ismét egy nagy sikernek ötül- hetnek az Ifjú Szivek tagjai s velük mindenki, aki szereti a szé]jet, a jót: 1975. augusztus 13-ín megjelent a latnez- és könyvesboltokban az Ifjú Szi­vek első nagylemeze. Olyan sl kér ez, amely kapcsán fiatal nak-idösebbnek egyaránt be­csű nie, elismernie és látnia kell azt a sok munkát, mely mejfelézte a lemez kiadását. Felemelő érzés hallani azokat a tialokat, amelyek száz, két- szá::, vagy még több évvel ez­előtt csendültek fel őseink .tj- kán. A lemezen hazánk minden magyarlakta tájegységét képvi­selik a Kovács-Balogh Margit, Néiieth Imre és az Ifjú Szívek énekkara tagjainak ajkán fei- cseidülő dalok. A lemeznek ninos címe, de adhatnánk ne­ki azt, amelyiket az Ifjú Szí­vek mostani műsora kapott — Hajai tájak, hiszen a lemezen is, mint a műsorban, ott talál­juk a Csallóköz, Mátyusföld, Görvör ős Bodrogköz dalait. ííá- roni nappal a lemez megjelené­se után az együttes hagyomá- nycs augusztusi hazai turnéjá­ra indult. Az elindulás előtt felkerestem az Ifjú Szívek 1- gazga tóját. Kulcsár Tibort, s megkértem, mondjon néhány szót az Ifjú Szívek életéről, a Hazai tájak c. összeállításról és a nagylemezről. — Azzal kell kezdenem, hogy együttesünk félamatőr. Tagja'l társadalmi munkát vé­geznek, tehát az Ifjú Szívek nem másodállás, nem ád kere­seti leiietóséget. Félamatörsé- günk abból áll, hogy az állam­tól 1 millió 700 ezer koronát kapunk. Ebből vesszük a ruhá­kat, fizetjük az utakat, és a hivatásos munkatársakat. Az együttes túlnyomó többsége e- gyetemista vagy főiskolás, a többi dolgozó. Talán nem is kell mondanom, milyen nagy lemondással jár itt a munka, de erről nem beszélnek sem az együttes tagjai, sem a vezető­ség. Aki a művészetet szereti, annak tulajdonképpen nem is lemondás a gyakorlás, a pró­bák, a feHlépések. Számunkra a művészet terjesztése felemelő érzés. Műsorunknak egyre szín­Kovács-Balogh nekes Margit szélóé­vonalasabbnak kell lennie. Ezt nemcsak ml akarjuk így, kö­zönségünk Is ezt igényli, mert egyre nagyobb hozzáértéssel nézi és ítéli meg fel lépéseinket. A mai rohanó világban a mű­vészetek gyors tempóban fej- jódnek. A technika fejlődése pedig lehetővé teszi a kultúra, a vizuális művészetek „házhoz szállítását.“ Így közönségünk napról napra több művészeti és esztétikai érzékkel gazda­godik. Ml örülünk, hogy így van, mert ennek tudatában sak­kal értékesebb számunkra a taps, az elismerés, a siker. A hagyományos augusztusi kőr­útunkra az elmondottakat fi­gyelembe véve készültünk. Mű­sorunk tartalmas, kielégítheti a legnagyobb követelményeket is. Ezt bizonyítják az NDK-ban és Gombaszögön aratott sikerek, de az is, hogy Csehországból is kaptunk meghívásokat. Saj­nos, le kellett őket monda­nunk a már előre lekötött kö­zép- és kelet-szlovákiai körút miatt. Nem tudunk minden meg­hívásnak eleget tenni, mert tagjaink nemcsak táncolnak, é- nekelnek, hanem tanulással, munkával Jövőjüket, az életü­ket Is meg kell alapozniuk. Ha telietjük, Csehországba Is min­dig elmegyünk. Megismertetjük cseh barátaiinlokal népszoká­sainkat, népművészetünket, és ezzel is hozzájárulunk a né­peink közti barátság megerősí­téséhez. Mostani kőrútunkon ti­zenhárom fellépésűnk lesz. Au­gusztus 16-án az első, 29-én pe­dig Starí Smokovecen (Ö-Tát- raíüreden) az utolsó. Az össze­állítás a Hazai tájak címet kap­ta. Fennállásunk 20. évforduló­jára készült ez a műsor, azzal a céllal, hogy summázzuk az eddig elérteket. Nagylemezünk­ről Is sok számot iktattunk be a műsorba, és nem véletlenül. Az együttes első nagylemezé­nek anyaga ugyanis olyan vá­logatás, amely az Ifjú Szívek énekkarának, zenekarának és szólistáinak mai arculatát és művészi törekvéseit tükrözi. U- gyanakkor felvillant egy-egy emléket az együttes múltjából is: a Medvesaljai népdalcsokor vagy az Ordöglagzi című vidám tánckép dallamaival az elmúlt évek legsikeresebb müsorszá- inalt eleveníti fel. Kodály Zol­tán és Bárdos Lajos kórusmű­vel az énekkar repertoárjának állandó számait képezik. Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttesnek 1973-ban megjelent kislemeze nem tu­dott átfogó képet adni az e- gyüttes akkor tizennyolc éves működéséről. Moet az Opus gondozásában megjelent nagy­lemez, mely lenyűgöző művészi erővel vall az együttes húsz évi munkájáról. Az. Ifjú Szívek ünnepnapjait élt most. Engedjék meg, hogy az Oj Ifjúság nevében még sok, sikerekben gazdag húsz évet kívánjak az együttesnek. Neszméri Sándor Fotó: Kontár Gynia TISZTA SZÍVVEL EGY ÉLETEN AT A prágai Magyar Kultúrában gyakori vendég Pavel Lis^ festUmúvész. Érdeklődés­sel veszi kézbe a magyar műalkotásokat, böngészi a lapokat, könyveket. Lakásán könnyű fellelni az Of Szót, az Of Ifjúságot és a Hétét; nemegyszer szerepelt már a bratislavai magyar lapokban nemzetközi iro­dalmi hagyományokról szóló cikkek illuszt­rátoraként. Jókora szerencse kell ahhoz, hogy elér­jük öt otthonában vagy műtermében. Szin­te tartósan .fiion van“ a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia, az egyetemi könyvtár, a szerkesztőségek és különböző társadalmi szervek közt. De ha „elkapjuk“, szívesen elbeszélget; szenvedélyesen érdeklik a né­pek barátságának, kölcsönös megértésének Lis^: Uljana az Ifjú Gárdából úttörői, s önmaga ts az internacionalizmust és a békét szolgálja művészetével, tudásá­val. A cseh rádió műsorújságjában szinte már elmaradhatatlan a Lisp-portré, melyet a mester a hét kiemelkedő egyéniségéről al­kot. A Rudé právo, a Veöerní Praha, a Prá- ce, és más lapok is gyakran fordulnak hoz­zá, tollal rajzolt arcképeket kérnek tőle a szerkesztők, mert szeretik az olvasók. Elő­fordul azonban, hogy két-három nappal az évforduló vagy a lap megjelenése élőit jut csak eszükbe, hogy szóljanak neki. Tollrajz-portréli sorba véve asztalánál ha­talmas irodalmi és művészeti arcképcsar­nokban képzeljük magunkat. Minden egyes arcon meglátszik a művészi ihlet és a sze­retet. amellyel a neves személyiségek vo­násait megörökíti. S ezt csak sokoldalú mű­veltsége teszi lehetővé. Addig sohasem raj­zolt le senkit, amíg nem ismeri meg élet­művét vagy valamelyik munkáját, addig nem nyugszik, amíg el nem olvassa verselt iKigy elbeszéléseit, meg nem hallgatja zené­jét, vagy legalább át nem tanulmányozza munkásságának részletes leírását. Így születtek Boiena Némeová, Karel Havlíöek Borovsky, Karel Hy nek Mácha, -Jan Neruda, JIH Walker, Ivan Olbracht, Petr Bezrut, Vladislav VanCura, Július Fu- őík é.s mások arcképei, talán száznál is több ismert, nemes arc. A cseh és magyar lapoMtan közólt képekből hadd említsiik meg Petőfi Sándorét, Madách Imréét, Ady En^éét; és üt van Karel Túrnának, Petőfi egyik első cseh tolmácsolófának, valamint az Ady-versek fordítójának, FrantiSek Ha­las cseh költőnek a képe is. Lerajzolta Pa­vel Lisp például Anton Straka budapesti cseh diplomatát, aki a két világháború közt József Attila, Illyés Gyula, Berda Jó­zsef, Szabó Lőrinc és más haladó gondol­kodású magyar író jó barátja volt. Ez az alkotás az Oj Szóban jelent meg. A művész nemrég olvasta el csehül egy sokat emlegetett magyar költő, Illyés Gyu­la könyvét az öregedésről és a halálról. — Annyira megragadott a szerző' bölcs derűlátása, életfilozófiáját oly rokonnak ér­zem, hogy ünnepi alkalom, évforduló nél­kül Is foglalkozni kezdtem arcvonásátval, és megrajzoltam a portréját — mondja Pavel Lisp. Beszélgetés közben arcképgyűjteményéből szlovákiai írókat válogat. Érdeklődésünkre elmondja, hogy Miroslav Postler cseh köl­tő a prágai Krö városrészben lakik, ahol több utcát szlovák írókról neveztek el. El­határozták, hogy szlovák-cseh irodalmi dél­utánt rendeznek arcképkiállltással. A festő­művész ezernyi más feladata mellett ezt ts vállalja, mert azok közé tartozik, akik nem tudnak nemet mondani. Pavel Lisp minden idegszálával a fővá­roshoz nőtt, és Prága egyik negyedével, ?Afkovval lélegzik, búsul és örül. Igen: megstrat minden lebontott. Ódon házat, kl- döntott Ját, de ujjong az új háztömbökért és a jövőjüket két kezük munkájával építő fiatalokért. Ezt az ember- és városszeretetét prágaia képei révén osztja meg embertár­saival. Szénrajzat, amelyeket elénk tár, az egyre változó főváros legszebb moilvumatt örökítik meg: prágai háztetők, Móldoa-par- tt képek, iilkovi tavast, ligeti fűzfa, temp­lomtornyok, főpályaudvar, parkrészletek és más jellegzetességek, amelyek a városfej­lesztés, építkezés során lassan eltűnnek. A művész rajongó szeretete azonban meg­oszlik a főváros és Hosíomice, a szülőhe­lye közt. A Berounka folyó völgye Jelenti számára a szülőföldet, s ez a csodaszép vi­dék Igen sok rajzának, festményének ts az ihletője. Földijei nemcsak Ismerik, hanem számon is tartják és szeretik: örülnek, ha hosszabb-rövidebb Időre hazalátogat, fővá­rosi kiállításaira pedig szinte az egész köz­ség elzarándokol. A szerény, fiatalos moz­gású hatvanas férfi sokoldalú tevékenysé­gét igen nehéz nyomon követni. Szólnunk kell arról a fáradságos, -ám Időtálló mun­kájáról, amelyet tudományos művek, lexiko­nok, herbáriumok illusztrátoraként végez. Pavel Lisp több alkotását a cseh Nemzeti Képtár, a Fővárost Képtár, a prágai Váro­si Múzeum és más kulturálts intézmény vett át. Festményei számtalan ember ott­honát teszik barátságossá. A művész ottho­nát, meghitt világát odaadó felesége, két ragaszkodó lánya, kis unokája képezi. Sok­sok barátja. Ismerőse, munkatársa van, a- kikkel közéleti tevékenysége során érint­kezik. A legtöbb társadalmi munkát tán a művelődési otthonokban a városi héketa- nács működési területén végzi; így kerül a legszorosabb kapcsolatba a főváros lakos­ságával, a nagyközönséggel, amely oly jól ismeri a lapokban megjelent portréi révén. Szántó György Jeles prózalrónk, a „Menyasszony“, a „Marci, a csoda­kapus“, „A család kedvence“ című regények és számos elbeszélés írója. Szabó Béla „Kenyér meg tej“ címmel költőként jelentkezett a könyvpiacon. A Madách Kiadó a szerző régebbi verselt (elen'tette meg ú] kiadás­ban. Az Európa-zsebkönyvek két legújabb kötete Mauriac regényeit, illetve szovjet írók új elbeszéléseit (Égszínú fátyol címmel) tartalmazza. „A második világháború képei“ címmel hatalmas, kétkötetes dokumentumgyűjtemény jelent meg a felsza­badulás harmincadik évfordulójára a budapesti Európa Kiadó és a Madách közös gondozásában. „így élt Darwin“ címmel Vámos Magda a híres termé- szetttudós élerajzát írta meg a tanulóifjúságnak. Ugyan­csak nekik szól Mikszáth Kálmán két elbeszélésgyüjte- ménye, a „Tót atyafiak“ és a „A jó palócok“ az Isko­lások Könyvtára sorozatban. A magyar történelem legsötétebb korsMkát, az 1514 és 1552 közötti évtizedeket Idézi Nemeskü rty István „Ontia vágta sebét“ című történelmi esszétnióglája. Az egy kötetben megjelent trilógia a szerző Ismert régebbi munkáit tartalmazza, aeveaetesen a „Krónika Dózsa György tetteiről“, az „Ez történt Mohács után“ és az „Elfelejtett évtlsed“ című írásokat. A Magyar Remekírókat ketten képviselik. Kölcsey Fe­renc válogatott írásaival szerepel, Kosztolányi Dazsö pedig négy regényével (Néró, Aranysárkány. Édes Anna, Pacsirta) a sorozat legújabb kiadványaiban. Krúdy Gyu­la „A tiszaeszlári Solymosi Eszter“ című eddig kiadat­lan regényével szerepel a könyvilstán. Sánta Ferenc két régebbi (Húsz éra. Az áruló). Fejes'Endre pedig egy új regényével (Szereimről bolond éjszakán). „Kiadónk arra a szinte megoldhatatlan feladatra vál­lalkozott, hogy megpróbál egy műfajában és feldolgo­zásmódjában rendhagyó könyvét össaieáMItanl, amely el­igazítást nyújthat a korszerű műveltség részét alkotó tudásanyagban, és amilyet bármilyen képzettségű, bár­milyen érdeklődésű olvasó haszonnal forgathat“ — ol­vashatjuk a „Zsebenciklopédia“ ajánlásában. Matematika, Fizika, Kémia, Biológia, Csillagászat, Földrajz, A világgazdaság főbb adatai, A világ nyelvel. Filozófia, Vállás, eretnekmozgalmak, mitológia. Politikai gazdaságtan. Irodalom, képzőművészet, zene, színház, film. Sport, A magyar történelem Időrendi táblázata. A vüá^örténelem időrendi táblázata. Kiegészítések a tör­téneti táblázatokhoz — ezek a címszavak állnak a „Zsebenciklópédla“ egyes fejezteinek az élén. E témá­jában nagy igényű, feldolgozásmódjában népszerű isme­retterjesztő kiadvány több tízezernyi adatai között bön­gészve az olVBsó felújíthatja, rendszerezheti természet- és ,társadalomtudományi Ismerteit, a magyar és vUág- történeti szinoptikus táblákban pedig megtalálhatja a legfontosabb politikai, gazdaság-, tudomány-, művelödés- és művészettörténeti eseményeket és eredményeket, mégpedig nemcsak a megszokott egymásutániságban ha­nem egymásmellettiségben Is, és így eddig nem érzé kelt összefüggésekre bukkanhat. „Internacionalisták KlrgizIöWön“ címmel jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Szabó János kötetét. „Magas kort értem meg — írja a szerző, az Interhel- po Ipari szövetkezet veteránja —, sok harc, sok munka van mögöttem, és tiszta szívvel emlékszem vissza a megvívott küzdelmekre. Ebben a szerény írásban éle­tem legnagyobb eseményeiről számolok be: arról, hogy miként lehettem tanúja, sőt tevékeny részese az első szoclaillsta állam megalapozásának és felépítésének^.“ A Szépirodalmi Könyvkiadó Nagy Klasszikusok soro­zatában jelentette meg új kiadásban „Ady Endre összes vorsel“-t Koczkás Sándor és Krajkó András szerkeszté­sében. Adyt, akinek születése századik évfordulójáról két év múlva emlékezünk meg. nem kell senkinek be­mutatni. Idézzük tel Inkább az ifjabb pályatárs, Illyés Gyula szavalt: „Ady óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönü. Olyan tragikus „beállítottságú“ költő, ammöket a ma­gyar történelemnek csak legbaljöslatúbb korszakai ne­veltek. Különös élességre Zrínyi óta van felhangéivá egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehang- zóbban ezt a húrt tudta verni, maga Is pusztulóban. Sl- ráiyhangjal letorkolására, míg élt, ^ szolgák kórusának a „Himnuszt“ kellett harsognia. Senki nem volt oly kö­zös gazdába az órlznlvalónak és véglznlvalónak, mint ő, Ady. Mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és remény között.“ Harmincéves sem volt még Emily Bronte, amikor megírta az „Üvöltő szelek“-et, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi regényét, amely most jelent meg újra Sőtér István fordításában a Magyar Könyvba­rátok Köre ez évi alapsorozatáhan. (esi)

Next

/
Thumbnails
Contents