Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-11 / 7. szám

HARMINC ÉVE SZABADÍTOHA FEL A SZOVJET HADSEREG MAGYARORSZAG FOvAROSAT Mit ad Budapestnek 1975? A főváros terve, a tíz­ezernyi adat temérdek újdonságot ígér.^Az épülő lakások száma megközelíti a húszezret, az öt esz­tendőre tervezett 998 busz helyett 1060 érkezik, s a napi vízfogyasztás elérheti az egymillió 100 ezer köbmétert. De a számoknál is többet árul el a vár­ható változásról a tervek elemzése. ENYHÜL A zsúfoltság évben pedig sok klS8bb-na­gyobb áruházat is átadnak. ÄZ emberiség régi álma az „eszményi város“ felépítése. S 1975-ben már kibontakoznak korunkban Brasilia főépítésze az ú] városrészközpontok. A ugyanúgy a legcsodálatosabb Flőrlán téren az óbudai áruház alkotásnak szánta Brazília új építése Jól halad, s sorra nyíl- fővárosát, mint 2500 évvel ez- nak meg a szakboltok is. előtt Hippodamosz, Milétosz új- ratervezöje a kis-ázsiai görög várost. FORDÍTOTT VÁNDORLÁS tészetl szerves egység legyen. Az elképzelés szerint az ELTE Természettudományi Karának épületei a Duna-partl sávban emelkednek majd, a Műszaki Egyetem fejlesztésére pedig az ezzel párhuzamos belső te­rületrészt Jelölik ki. A két e- gyetem közé tervezik a fóru­mot. A FÖRÜM A fórum az egyetemi város­rész centruma lesz, a nyugodt llk el a tervezők. Rámpákon és lépcsősorokon lehet majd feljutni az épületekhez. A tér az egyetemi város építészeti gyújtópontja: lehet ünnepélyek, szabadtéri rendezvények szín­helye, s lehet tanuló- és pihe- nöudvar is. lekedés fejlesztése. Első a tö­megközlekedés — ezért az ú] évben Is a legnagyobb erőket a földalatti építésére fordítják, hogy 1976-ban az észak-déli földalatti vonalon is megindul­jon a forgalom a Deák tér és a Nagyvárad tér között. Sok új buszt is vesz a BKV. SPORTTELEP S nemcsak a tervezettnél jó­val több Ikarust rendelhettek, A tervezők az épületek körű- hanem a régieknél nagyobb li kiszolgáló autós forgalmat kocsikat is. Mód nyílik, hogy szervizutakra kívánják terelni, kiterjesszék a bevált gyors- és Ezek az utak a térszínt alatt expresszhálózatot. Brasilia részben megvalósult terve, vagy Párizs Défense ne­vű új negyede sok vitát kel­tett. S ez érthető. Nem könnyű meghatározni, hogy milyen ma az eszményi város, s hogyan lehet felépíteni. S az is tény: mások a törekvések nálunk és mások a nyugati fővárosokban. A Budapestet megújító ter­vek készítőt a legfontosabb fel­adatként 8 központ-rendszer megteremtését Jelölték meg. A Belváros körül hat városzrész- re osztják a főváro.st, sok ke­rületi bevásárlóhely Is épül, sőt a megye területén központgyű- rö veszi majd körül Budapes­tet. Ezzel nemcsak a nagyvá­rosi zsúfoltságot enyhíthetik, és a közlekedést javíthatják, hanem meggyorsíthatják a kül­ső negyedek fejlődését Is. Az egykori mezőváros, az 1873-as egyesítés után valójá­ban a főváros ipari külvárosa lett. A kereskedelmet alig fej­lesztették, nagyobb építkezések sem voltak. Most öt-hat év a- iatt eltűnt a földszintes Óbu­da, s a kerület a főváros szer­ves része lett. Megfordult a vándorlás iránya, akik elhagy­ták a kerületet, most visszatér­nek. Sőt: jönnek új lakók a Belvárosból Is. Ha megnyílik az üzletkör­pont, ha elkészülnek a Szent­endrei úti toronyházak, az é- pítkezés még nem fejeződik be Óbuda szívében. Hátravan a fó­Több kerületi tanácstag kér­te, hogy javítsák meg a kap­csolatot a Belváros és a pe- remkereületek között. Az űj év­ben tovább épül a Soroksári út, a Szentendrei út és a Hegy- alja-Budaörsl úti gócpont. Az Újpestet Palotával összekötő Árpád úti felüljáró után pedig újabb készül a Fogarasi úton, a szentmihályiak javaslatára. Teljesíti a tanács a régi kí­vánságot: visszaadják a Belvá­rost a gyalogosoknak. Ma sok építész azt vallja, hogy az esz­ményi nagyvárosok szívében már nincs helyük az autóknak. A fővárosi közlekedés Irányítói úgy vélekednek: a történelmi városmagot gyalogjárók építet­ték a gyalogosoknak, s ennek megfelelően kell most elkészí­teni a belváros) forgalom ter­vét. Az üzletközpont földalat­tival jól elérhető majd, az au­BUDAPESTNEK ADJA 1975 GYERMEKINTÉZMÉNYEK A főváros szerkezetének át­alakítását a nagy építkezések teszik lehetővé. Budapesten a tanács 1966 és 1970 között 25 ezer lakást építettek. A negye­dik ötéves tervben már 47 ez­ret. A rohamos fejlődést jelzi az éves számok összehasonlítá­sa. 1970-ben 5800 űj otthont ad­tak át. Tavaly meghaladták a tízezret, s 1975-ben megköze­lítik vagy elérik a 12 ezret. A fővárosban más források- ből Is épül lakás. Ezért az e- gyflttes szám 1974-ben 17 ezer, az új évben pedig 19 ezer kö­rül lesz. öt év alatt 70-80 e- zer lakás készül el — több mint eddig bármikor. A cseré­ket Is számítva, legkevesebb 300 ezren költözhetnek új la­kásba. A Fővárosi Tanács határozat­ban mondta ki: a torony és sávházakkal együtt meg kell nyitni a bölcsődéket, óvodákat. Iskolákat és a boltokat Is, mert a lakás csak akkor lesz Igazi otthon. Ezt a feladatot az Ipar részben megoldotta. A terve­zett gyermekintézmények álta­lában Időre elkészültek, az új rum, ahová sok szórakozóhe­lyet terveznek. Míg megépül a Vörösvári úti korzó és a többi boltsor lesz az óbudaiak talál­kozóhelye. A Jövő évben Dél-Zuglóban és Újpalotán Is csaknem elké­szült új negyed. .várja majd a látogatókat. S közben meggyor­sul az építkezés Újpesten, Kő­bányán, Erzsébeten, a Fehérvá­rt út mentén és a iDékásl új vá­rosrészben. EGYETEMI VÁROS ÉPÜL A Petőfi-hidtől délre azon a területen kapnak helyet az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és a Műszaki Egyetem új épületei, amelyet korábban vásárváros­nak jelöltek ki. A meghívásos tervpályázatra nyolc építész- kollektíva küldte be terveit. Az egyik első díjas pályamű tervezője Hofer Miklós és dr. Kuba Gellért. A Hofer-kollek- tlva tervének alapelve, hogy a Duna-partl új egyetemi város összehangolt szerkezeti és épí­munka és a közösségi élet fon­tos eleme. A teret délről az if­júság háza zárja le. Az egyete­mi együttes tengelyében kap helyet a könyvtár. A termé­szettudományt kar könyvtárát a távlati fejlesztést figyelembe véve kellett megtervezni. Ek­kor a könyvtár állománya 350 ezer kötet lesz, az olvasóhe­lyek száma 360, a szabad pol­cokon körülbelül százezer köny­vet kell elhelyezni. Az ELTE- építkezést szakaszosan kíván­ják megoldani, elsőnek a ma­tematikai intézmények épülete készül el, majd következik a fizikáé, a biológiáé, a földtané menüt kiszolgáló főzőkonyha, és a kémiáé. Az egyetem kony­hájánál ötezer adag készítésé­re kellett számítani, kétezer több raktár és előkészítő kony­ha, 350 személyes étterem egé­szíti ki ezt a részt. A Műszaki Egyetem mostani épületeit aluljáró kapcsolja össze az új egyetemi várossal. Gyalogos-aluljárő vezet majd a villamos- és autóbuszmegállók peronjára is. A gyalogosközle­kedést a főrum osztja el, ezt süllyesztett dísztérként képze­vezetnek, a gyalogosforgalom kereszteződéstől mentes lesz, A gyalogoszónákat és a jármű- forgalmat szintben elkülönítet­ték. A négyszintes Ifjásági ház­tól délre választották a közle­kedést, a gépészmérnöki kar, B laboratóriumok és a műhe­lyek épületének helyét. Meg­oldandó feladat volt az egyete­mi sportterület létesítése, ez a vasúti töltésen túl, az úgyne­vezett Nádor-kertben lesz, a BEAC és a MAFC költözik Ide. Az építés első részében 800 autónak készül parkolóhely, en­nek tele a Duna-part mellett, másik fele az Irinyi József ut­cánál lesz. Az új egyetemi vá­ros belső részén a klszolgáló- és a szervlzforgalmat teljesség­gel elválasztották a gyalogos- és a személygépkocsi-forgalom­tól. A lágymányosi új egyetemi városrész építése előrelátható­an 1978-ban kezdődik. METRO, BUSZ A tervezés demokratizmusát jól szemlélteti a fővárosi köz­tők lassan kiszorulnak. A Váci utcához hasonlóan mind több vásárlóutca nyílik, ahol nyu­godtan lehet sétálni, nézelőd­ni, sőt megállni egy kis be­szélgetésre. Vagyis a Belváros egy része sajátos, újfajta bu­dapesti tőrum lesz. ZÖLD ÉKEK A nagy építkezések sürgetik a közművek fejlesztését. Nem­csak sok útra, csatornára, ha­nem több gázra és több vízre is szükség lesz. Budapesten már csak fürdő­szobás lakás épül, s ennek ha­tása jól mérhető a Vízművek termelésén. Az Idén nyáron e- löször szállítottak egy nap a- latt egymillió köbméternél több vizet, s 1975-ben a főváros már egymillió százezer köbmétert is megihat. Ehhez azonban sok beruházás is kell. Folytatják a pesti és budai fővezeték, a gel­lérthegyi, a szentmlhályl és az óbudai medence építését, gyor­sul a Csepel-szigeti új víznye­rő terület kiaknázása. Innen kap majd vizet Dél-Pest és Dél- Buda. Társadalmi erővel íásltják i fővárost, elsősorban az új ne­gyedeket. Az eszményi nagy­városban a mesterséges kővi­lág és a természet között nincs merev határ. A fővárost zöld gyűrű veszi körül, s a zöld é- kek behatolnak a város szí' vébe Is. A felszabadulás 30. évfordu­lójára Kőbányán megnyílik az óhegyi Barátság-kert. Óbudán pedig a Sport-sziget. A két űj nagy liget nemcsak a tájat szé­píti meg, nemcsak a környék levegőjét védi a portól. A kő­bányai Öhegyen és a Margit­sziget nagyságú óbudai-szige­ten tíz- és tízezer pesti talál majd üj lehetőséget sportolásra és pihenésre. S ha sok nagyvárosban már a „városlakó gyerekének kisebb hely jut, mint autójának“ — Budapesten javul majd a hely­zet, mert játszóterek egész so­rát szerelik fel. MILYEN AZ ESZMÉNYI? 1975-ben is minden nagyobb városrészbe a négy házgyár szállít majd elemeket. Mégis, ahány negyed, annyi tervezési elgondolás. Óbudán megőrizték a hagyo­mányokat, az üzletközpont a római piac közelében épül, a lakók az egykor! aquincumi u- takon járnak. Újpalotát két egymást metsző főút mentén építették tel, s ez kissé Brasi­lia tervére emlékeztet. A sáv- és toronyházak előtt már igazi nagyvárosi élet lüktet, a gye­rekek pedig lakásukból csen­des parkon át Jutnak az óvo­dába, az Iskolába. Kelentöldön a milétosz! derékszögű útháló­zat s a görög agora éledt fel. Vajon melyik az eszményi megoldás? A Városházán azt válaszolják: „eszményi megol­dáson“ az építész minden kor­ban mást és mást ért. Ezért Kőbánya, Erzsébet vagy Újpest terve is sokban eltér már a kelenfölditől, az óbudaitól. De egy állandó vonás .meg­határozza a tervezést. Amikor megújítják Budapestet, mun­kásváros épül a Duna partján. S a főváros minden lakójának megadja majd azt, amit elhe­lyezkedésben, kényelemben, művelődési vagy szórakozási lehetőségekben csak adhat a fejlett nagyváros. A. K. r. LASSABBAN AZ ORSZAGÍTON! ROVARGYILKOS FOKHAGYMA S. V. Amomtoair és A. Banerjl Indiai kutatóik rovarölő tulaj­donságú hatóáeyagra buikkantak a fokhagymában. Az elkü- litoített hatóanyag természetes és szintetikus mintái már rendkívül kis koncentrációban is elpusetitják a* együk Indiá­ban honos szúnyogfa) egyedelt. Minthogy a fokhagyma nem mérgező a magasabb rendű élő-lényelíle, és a vizsgálatok sze­rint szélles hatású, a fok hagy ma olajat eredményesen felhasz­nálhatják majd a kártékony rovarok elleni küzdelemben. TABLETTA HELYETT Három francia idegsebész azt tapasztalta, hogy ha az agy egy bizonyos pontfát villamos áram hatásának teszik fá, meg­szűntethetik az éles és makacs fájdalomérzetet. Mivel a ha­tást rendkívül kis erősségű árammal is el lehet érni, a mód­szer minden valószínűség szerint hamarosan széles körben el- terfed. A járművek bizonyos se bességéröl csak bizonyos hosszúságú úton állíthatók meg, ezt az utat tékútnak nevezik. A fékút végső so­ron két tényezőtől függ: a keiekek és az útfelület kö­zötti tapadástól, valamint a sebességtől. A fékút meghatározásakor a tapadást az úgynevezett tapadást tényezővel jelölik. Száraz Időben, jó gumiab­roncsok esetén a tapadási tényező autópálya-betonon 0,9 köirüill, nagy kockakő- vön, makadámúton 0,5—0,7 keramlton még kisebb. Ned­ves útfelületem a tapadási tényező értéke felére-har- madára csökken, jeges úton pedig sok esetben a 0,1 ér­téket sem éri el. A tapa­dási tényező és a fékút kö­zött fordított arányosság van, tehát kétszer akkora tapadási tényezöikböz fele­akkora fékút tartozik. / Merőben más a helyzet a fékutat befolyásoló másik tényezővel, a sebességgel. A fékút ugyanis a sebesség négyzetével egyenesen ará­nyos, vagyis kétszeres se bességhez négyszer aikkora, háromszoros sebességhez ki lencszer akkora fékút tartó ztkl A fékutat a sebesség függ­vényében. különböző útvi­szonyok esetén táblázatosán Is bemutatjuk. Elöljáróban meg kell Jegyeznünk, hogy a közölt számok átlagérté kék, ezenkívül klszámltá sukkor a járműfékezés meg lehetősen bonyolult folya matát bizonyos egyszorűsl téssel vizsgáltuk. FEKÜTAK a különböző SEBESSÉGEKNÉL ÉS ÜTVl- SZONYOKNÁL Sebesség autópálya Aszfalt (országút) km/6ra száraz nedves száraz nedves 40 7 10 B 12 80 15 23 17 28 ' 70 21 31 24 38 BO 27 41 31 49 100 43 64 48 77 120 02 93 89 111 150 98 145 IDB 174 A táblázatról az úgyneve­zett tiszta tékutak olvasha­tók le, azaz azok a távol­ságok, amelyeken a jármű fékpedál megnyomásától e- gészen a teljes megállásig lassul. Ismert azonban, hogy a valóságban a jármű meg állásához ennél hosszabb út szükséges, mert valamely akadály, veszély észlelése és a fék pedál megnyomása között törvényszerűen blzo nyos Idó telik el, s a jármű e közben ts halad. Ez az Idő a ceakclóldö. MOZGÖ VESZÉLYZÓNA A reakcióidő nagysága több objektív és szubjektív tényezőtől függ. Objektív té nyező lehet például a hely­telen forgalomszervezés, érthetetlen jelzések elhelye­zése, szubjektív tényező az alkoholos (gyógyszeres) be­folyásoltság, a rossz ke­délyállapot. A felsoroltak mind a reakcióidőt növelő tényezők. Csökkentheti vi­szont a reakcióidőt a nyu­godt, kiegyensúlyozott lelki­állapot, a világos és átte­kinthető közlekedési hely­zet, a klplhentség, a kulön- .leges képesség. Egy autó- versenyző reakcióideje töre­déke egy „polgári“ gyakor­lott autóvezető reakcióide­jének. Mérések szerint a kipihent, egészséges embe­rek reakcióideje általában 0,3 és 1,7 másodperc között várakozik. (Alkoholos befo­lyásoltság esetén a rekacló- idó több másodpercre is megnövekszik). A Jármű által a reakció­idő alatt megtett út és a fékút összegét féktávolság­nak nevezik. A fék távolság tehát valamely veszély, a- kadály megpillantásától (észlelésétól) a jármű teljes megállásáig megtett út. A következő táblázatban az át­lagosnak tekinthető 1 má­sodperc reakcióidő figye­lembevételével mutatjuk be a féktávolságokat, a külön­böző sebességek és útviszo­nyok esetén.

Next

/
Thumbnails
Contents