Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 5. szám

10

Csatatérből ismét csatorna

(Befejezés)

Gőzerővel folynak a tisztítási munkálatok a világ egyik legfontosabb vízi útján, a Szue- zí-csatornán, hogy néhány hónap múlva ismét a világkereskedelem szolgálatába lépjen. Minden jel arra mutat, hogy az idén átadják a forgalomnak az 1967-es háború óta használhatatlanná vált csatornát. Az újramegnyitás közeledtével világszerte egyre többet foglalkoznak a csatorna világgazdasági jelentőségével és gazdaságosságának kérdésével. Mert 1967 óta nagyot változott a nemzetközi kereskedelem, és a világ szinte megszokta a 161 kilométer hosszú vízi út nélkülözését.

Az utolsó közel-keleti békéid szállításban történt hajóméret- eltolódására Is. Mivel a csatorna a tisztítási munkálatok befejezése után sem tud 70 ezer tonna befogadóképességű, 9-12 méter merülésű hajóknál nagyobbakat átengedni, a közelgő újramegnyitás után azonnal megkezdődik a rekonstrukció második szakasza, a szélesítés és a mélyítés. (A tisztítási munkálatok — ezekben a Szovjetunió és az USA is részt vesz — 90 millió dollárba kerülnek.) A majd hét évig tartó bővítés 1 milliárd dollárba kerül, és az időszak végére az Egyiptom tulajdonában levő vízi úton akár 300 ezer tonna befogadóképességű modern hajók is áthaladhatnak majd. Hogy az olajszállításban addig se legyen fennakadás.

megkezdték a SUMED szárazföldi távvezeték építését, a- mely Szuez és Alexandria között szállítja a „fekete aranyat.“

A Szuezi-csatorna hét évig tartó bővítéséhez az egyiptomi kormány igénybe veszi a felajánlott japán, arab, amerikai, angol, és egyéb kölcsönöket. Érthető módon nemcsak a csatorna újramegnyitása, hanem rekonstrukciója is érdeke minden államnak, hiszen a világ kőolajigénye rohamosan növekszik. a felhalmozott olajkészletek egyre rövidebb ideig elegendőek — Afrika megkerülése pedig a gyorsjáratú hajók számára is eltart jó ideig.

Az UNCTAD felmérése szerint a kereskedő nemzetek évi 1,7

évben, 1966-ban a Szuezi-csa- tornán 21120 hajó haladt át, ebből 10 ezer olajszállító tankhajó volt. 176 millió tonna o- lajat és csaknem 70 millió tonna más teherárut hajóztak át, ez a mennyiség a világ akkori teherforgalmának a 14 százalékát képviselte. A csatornatársaság bevétele ekkor elérte a 250 millió dollárt. Az Európából Ázsiába és Ausztráliába vagy onnan vissza irányuló tengeri forgalom döntő többsége a most 105 éves csatornán bonyolódott le. A közel-keleti háború jóformán felbecsülhetetlen károkat okozott a csatornának, és ©zen keresztül a világkereskedelemnek. (Egy hozzávetőleges ENSZ-becslés szerint a Szuezi-csatorna használhatatlansága 9 milliárd dollár veszteséget jelentett a világgazdaságnak.) Az 1967-es, valamint a tavalyi háború során nagy mennyiségű lőszer és robbanóanyag került a vízi út medrébe, több elsüllyedt hajó- roncs vár kiemelésre, és az eliszaposodás miatt alapos medertisztításra van szükség.

Helyre kell állítani több csatorna menti, erősen megrongálódott várost is, mint például Szuezt, Izmalllát és Alexan- driát.

A több éves kényszerszünet arra késztette a világkereskedelmet, hogy az árut más utakon juttassa el a vevőhöz. .

Máskülönben a Szuezi-csator-U A || I A nán át tartó hajóknak körbe JwliiliL» ill kellett hajózniuk egész Afrikát, és a szállítási költségek Jócskán megemelkedtek.

Korszerűsítik

Az elmúlt években a világkereskedelem soha nem látott dinamizmussal fejlődött, egyre

Tájkép csata után

Munkában a 320-as számú szovjet aknaszedö hajó

A DZSÁMIT

Az épületnél néhány falubeli beszélgetett. A szélhámos he- mutatkozott nekik, majd így' folytatta: „Én vagyok a stipi (járási székhely) iszlám vallási közösség elnöke. Itt vannak az írásaim és a meghatalmazásom, hogy eladjam a dzsámit, így legalább haszna lesz a kö- Nem mindennapi szélhámos- zösségnek belőle, mert úgyis több árut, kőolajat kellett el- ság háborította fel egy mace- zárva van.“ A falubeliek meg szállítani. Ez oda vezetett, déniai kis falu. Rulják lakóit, se nézték az igazolványokat, hogy a tekintélyes hajősnem- A ruljákiak, bár csak néhány első szóra alkudozni kezdtek, zetek elkezdték építeni a 150- száz család él a faluban, egy s meg is vették a templomot a 500 ezer tonna befogadóképes- szép dzsámit építettek. A fa- „képviselőtől“. Estig már szét ségű szuperhajókat. A nagyba- lucska papja régebben meg- is bontották az épületet. Saba- ni szállítás természetesen le- halt, s a kis tempiom bezárva, nov a kapott pénzzel azonnal nyomta a fuvardíjakat, például üresen állt. Ezt használta ki eltűnt a faluból. A szélhámos- az olaj eljuttatása Afrika meg- Ferik Sabanov, aki életének ságra csak napok múlva jöttek kerülésével ma nem kerül töb- negyven éve alatt még soha- rá a falubeliek, amikor az e- be, mint a Szuezi-csatorna sem dolgozott. Sabanov rokoni gyik lakos Stipiben járva felnyitva tartása idején. Mindez látogatásra utazott egy távoiab- kereste az iszlám közösséget, elsősorban az olajra vonatko- bi helységbe. Az autóbusz a- ahol aztán minden kiderült. Sa- zlk, hiszen szárazárukat főleg zonban műszaki hiba miatt le- banovot egyébként akkor tarkisebb hajókon továbbítják. állt Ruljákban, s az utasok itt tóztatták le, amikor ismét ro- Amikor kidolgozták a vízi út töltötték az éjszakát. Sabanov kon! látogatásra indult a rul- helyreállltásának terveit, tér- reggel, az autóbuszra várva fel- jáki autóbuszjáraton, s a hely- mészetesen gondoltak a tenge- fedezte az elhagyatott dzsámit, beliek felismerték.

milliárd dollárt takarítanak meg a Szuezi-csatorna forgalomba állításával. A vízi út szárazrakomány — ércek, ömlesztett áruk stb. — forgalma a számítások szerint évi 13 százalékkal nő, szemben az 1967 előtti 6-7 százalékos növekedéssel. Ami az olajszállítást illeti, szakértők rámutatnak, hogy egyelőre — a nagy hajóméretek miatt — Afrika megkerülése marad a fő útvonal.

.Akárcsak 1967-ben, a csatorna lezárásakor, most a megnyitás előtt néhány hónappal is bizonyos idegesség tapasztalható a nagy tőkés hajóstársaságok körében. Ezek már alkalmazkodtak az 1967 utáni állapotokhoz, és — bár még nem Ismeretesek az új csatornahasználati díjak — jogosan félnek a szállítási költségek csökkenésétől, ami pedig profitjukat is megnyirbálhatja. A csatorna várható megnyitása hatással lesz számos ország külkereskedelmére is. A megnövekedett távolságok miatt sok ország inkább a földrajzilag közelebb eső területről hozott be árukat, most viszont valószínűleg helyreálloak a régi kereskedelmi kapcsolatok. A Perzsa-öböl menti államok például, amelyek 1987 után Európából importáltak készárut, most valószínűleg a japán viszonylatra terelik vissza behozatalukat.

Bár a világkereskedelem 1967 óta többé-kevésbé alkalmazkodott a csatorna lezárása miatt bekövetkezett új helyzethez, a forgalom nagy része — különösen a hétéves bővítés után — Ismét visszatér majd a jól bevált vízi úthoz, és az újra- megnyltás minden bizonnyal további élénkítő hatással lesz. Hamarosan tehát újra benépesül békés célú kereskedelmi hajókkal a Szuezi-csatorna, a világgazdaságnak ez a fontos ütőere. Ezzel egyben új korszak kezdődik a csatorna és E- gylptom életében Is, hiszen a I csatatér Ismét békés vízi út lesz. Az újramegnyitás! ünnepségen. akárcsak 1869-ben, ismét Verdi Aidája csendül fel.

Aidával nyitott

Amikor a Szuezi-csatorna 1869-ben elkészült, megnyitását Egyiptom alkirálya emlékezetes ünnepséggel kötötte össze.

A fénypont Verdi műve, az Aida bemutatója volt. Az alki- rály és Verdi akkor tudták a megnyitás pontos dátumát. Ma senki sem tudja ezt biztosan.

De az nem lehet, "hogy a csatornát, történelme során harmadszor is betemesse a homok.

Hisszük, hogy a csatorna mentén újjáépülő városokban, a megnyitást köszöntve, hamarosan felcsendülnek Verdi csodálatos dallamai. Az Aidában a szabadságharc operáját írta meg — jegyzik föl a krónikások —, és a dalmű örök emléket állít Aida személyében mindazoknak, akik szerelmüket, boldogságukat, életüket áldozták népükért.

Peking katakombák

Minden országban van valami, amit előszeretettel mutogatnak a kí/lföldieknek. Bs csaknem mindig megtalálhatjuk a közös nevezőt: műemlékek, múzeumok, a képtárakban látható híres alkotások, vagy a mai tudósok és műszaki szakemberek munkájának eredményei, a történelem dicső fejezetei és a jelenkor sikerei.

Pekingben is van mutogatnivaló, de hogy mi, el sem hinné az ember... Ha idegen érkezik, először a büvóhe lyeket mutatják meg neki. A procedúra egyszerű — a pénztárhoz lép, bejegyzi magát a külföldiek nyilvántartási könyvébe, jegyet kap és... felszáll a pekingi metróra. Bs amíg a földalattival a kínai főváros alatt robog, eszébe sem jut, hogy ez a metró nem olyan, mint a többi, jóllehet ugyanúgy néz ki. Erre az idegenvezető hívja fel a figyelmet. Az utasok szállítása ugyanis csupán a pekingi metró melléktisztsége. A fő feladata mondja a kísérő, hangjában nem kis büszkeséggel hogy atomellenes búvóhelyként szolgáljon a pekingieknek. A húszkilométeres föld alatti vasutat tulajdonképpen azért építették fel. Bs ez még távolról sem minden, hiszen az egész város alatt folyosók szelik egymást, amelyek bekötőutakként szolgálnak a metróhoz

fohn Woker kanadai újságíró, miután érdeklődött ez után a speciális „alvilág“ után, a következő tapasztalattal lett gazdagabb: a kínai hadsereg egyik tisztje elvezette egy belvárosi boltba. Az elárusító megnyomott egy gombot, és kinyílt a föld alatti atomellenes rejtekhely afiaja. Az ámulatba esett Woker ezt a magyarázatot kapta: — A föld alatti folyosórendszer építésé ben részt vett minden hat éven felüli lakos... Gyakorlatilag hasonló búvóhelyek épülnek az egész országban. A vezérünk utasítását teljesítjük: „Mély alagutakat ás satok, és gyűjtsétek a gabonáti“ Amikor a kanadai új ságíró — egészen logikusan — megkérdezte, mire jó mindez, a válasz a következő volt: — Semmit sem ért, egyszerűen elvesztette a szükséges óvatosságot, de egyszer nagyon ráfizet.

Egy másik kanadaival, Thomas Douglassal, a kanadai szociáldemokrata mozgalom megalapítójával, ki a kínai vezetés meghívására két hetet töltött Pekingben, már kissé másként beszéltek. Amikor a katakombákban tett „tanulmányi út“ után feltette kísérőinek ugyanazt a kérdést, mint az előtte ott járt újságíró, kimondottan sokkoló volt a válasz: — A szovjet agresszorok elleni védekezésre készülünk. — De ha a Szovjetuniónak nem szándéka megtámadni Kínát, és támadásra soha nem kerül sor, akkor mire lesznek jók ezek a búvóhelyek? — kérdezte Thomas Douglas. A válasz azonban elmaradt. A Pekingben töltött két hét folyamán többször is feltette a kérdést, de választ nem kapott sem a katonai, sem a közéleti képviselőktől. Am, ha szovjetellenes vágányra terelte a szót, máris határtalanul készséges lett minden kínai személyiség. — Például — mesélte később Thomas Douglas —, az egyik találkozón a Kínai Népköztársaság Nemzetközi Kapcsolatokat Ä- poló Intézetének magas beosztású dolgozója megkérdezte: Tehát az önök pártja arra törekszik, hogy Kanada kilépjen a NAXO-tömbből? Igen, és számos nyomós okunk van rá — magyaráztuk. Ml értelme van például katonaságunkat Nyugat-Európában tartani, hiszen Nyu- gat-Európának tekintélyes védelmi ereje van nélkülünk is, képes biztonsága megőrzésére. Az igazi ok azonban a kérdésben van, miért legyünk tagja egy olyan szervezetnek, amely azért létesült, hogy fenntartsa a feszültséget a kh tömb között? Az erre kapott válasz nyitotta fel teljesen a szemünket. Ne feledkezzenek meg róla, ma a helyzet olyan, hogy nem nekünk, hanem maguknak kell, ott Nyugaton, megakadályozni a Szovjetunió agresszív törekvéseit, melyekben óriási veszély rejlik. Ha elveszítik éberségüket, a szovjet hadsereg megszállja egész Európát. S ha majd a La Manche partjain lesznek a szovjetek, már késő lesz a kapkodás Kanadában is.

— Amikor távozni készültem Kínából — mondotta egy sajtóértekezleten Thomas Douglas —, az volt az érzésem, hogy az „északi veszélyről“ szóló kiagyalások, amelyekkel a kínaL vezetés „tömi“ a népet egyetlen célt követnek: elterelni a lakosság figyelmét a belpolitikai problémákról és a kormányválságról

...........

A. Palagyin, APN

fpégéj

LASSUL A FÖLDGOLYÓ MOZGASA

••••••••••••••••

KROKOGYIL—KÜLÖNSZÁM

A dohányzás elleni kampányban a Krokogyil című szatirikus szovjet hetilap egy teljes számát e célnak szentelte: szerkesztőségi cikk, riportok, személyes vallomások, tanulmányok, versek és fűzfaversek, karikatúrák, fantasztikus mesék és sanzonok, olvasók levelei és nagy írók mű- . veiből vett részletek mind a ,4ohányzás ártxilmalt“ festik.

1974-ben a Krokogyil szerint 373 milliárd cigarettát szívtak el a szovjet állampolgárok, 15 százalékkal többet, mint 1970-ben. A dohányzás nőttön-nő, hiába minden okos ellenérv.

De érdekes módon nem egyenlő mértékben nő a dohányimádók száma az egyes köztársaságokban. Szovjeí- -Esztország áll az élen; itt évenként 2169 cigarettát füstöl el minden lakos; aztán Litvánia következik 1999 darabbal; Grúzia 1379 cigarettával, Közép-Azsia a sor végén: Türk- méniában 762 cigaretta fogy évente és fejenként, Tádzsikisztánban pedig mindössze 567. Lehet, hogy ez is szerepet játszik abban: tovább élnek itt az emberek.

Az omberisóg már ősidők óta igyekezett az időt mérni. Minden Időegységből, az „egy óra“ került ki győztesen, mint a Föld saját tengelye körüli forgásának az egy huszonnegyed része. Még iieimrége.n is úgy látszott, hogy ez az időmérés legideálisabb módja. Egy nap — egy forgás. Mindig egyforma, tökéletesen szabályos. Csakhogy az emberiségnek egészen pontos mérésre is szüksége van, és ezért szerkesztettek egy kvarcköves és atomhajtású órát, amelynek a forgási eltérése jóformán szót sem érdemel. A tudósoik legnagyobb ámulatára azonban kiderült, hogy ez az óra más időt mutat, mint azok, amelyek — képletesen szólva — a nap kelte és nyugta szerint működnek.

Az atomóra tökéletesen pontos, így hát csak az lehetséges, hogy a Föld forgása nem teljesen szabályos, ingadozó. Különböző kutatások hosszú sora következett, amelyekbe a világ m'inden tudósa bekapcsolódott. Többek közt az ond^e}ovi Geodéziai Obszervatórium is. Műszereikkel figyelik a csillagoikat, és pontosan meg tudják állapítani, milyen távolságot tesz meg bolygónk, mialatt egyszer megfordul a saját tengelye körül. Viszont más az elmélet, és más a gyakorlat. Mégsem lebet a két dolgot egymástól elszigetelni, összhangba kell hozni ö- ket. Különben kellemeHen meglepetések érhetnének. Nem, nem arról van szó, hogy későn érkeznénk a munkába — ezt az időt minden pontosság betartása mellett Is „csak“ percekre mérik, de rosszabb lenne a helyzet a repülőtereken, a- melyeknek forgalma az u- tóbbl években állandóan n-ö- vekszik. Ezekben a szárazföldi kikötőkben a gépek másodpercsnyl pontossággal Indulnak és szállnak le, és ezeket a másodperceket a biztonságos repülés miatt fokozott mértékben tiszteletben kel tartani.

Ezért a klasszikus, úgynevezett forgási időt összehasonlítják az atomórával, és a Föld forgása szerint igazítják be.

Ezeket a helyesbítéseket pár évvel ezelőtt kezdték. Egyszer hozzáadtak egy másodpercet, máskon meg elvettek. Amikor tavaly búcsút vettünk az óévtől, a szilves2Jter este egy másodperccel hosszabb volt. Lehetséges viszont, hogy a következő évben egy másodperccel meg kell rövidítenünk majd a szilveszterestét. Ez t.i. különböző — a Föld forgására ható tényezőkön múlik. Ezek közé tartozik az a tény is, hogy a forgási tengely nem azonos bolygónk tengelyével, de a levegőrétegek, a nap működésének hatása is nagy szerepet játszik. Olyan feltételezések Is hallatszanak, hogy ezeket az Ingadozásokat a földrengések okozzák. Az atommeghajtású órák állandóan jelzik az időt, és a különbözet pontosan 0,6 másodperc. Ez az a határ, a- melyen túl a forgási .időt már be kell Igazítani.

Csehszlovákiában az atomóra és kvarcóra szerinti alapldö meghatározásával és felügyeletével a Rádiótech- nikai Intézet, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és az Asztronómiai Intézet törődik.

Atomóránk még nincsen régóta, mégis már egy további különlegességgel szolgál. Akár meghosszabbítjuk akár rövidítjük a forgási i- döt, bebizonyosodott, hogy azóta, mióta a Föld mozgását pontosan mérni tudjuk — ez a mozgás lassúhbo- dott. Igaz, hogy nlinlmáli- san, de mégis. Egyelőre még azt sem lehet megállapítani, hozzávetőleg mikor jöhetne számításba, hogy teljesen megszűnjék forogni. Egy bizonyos: nem lesz ez a 2000. évben, sőt még a következő századokban sem. A lassúbbodás tudnlllMk több mtl'ldó éves folyamat. Ezenfelül a tudósok még csak igen rövid Ideje figyelik ezt a forgást, tehát lehetséges, hogy ezek a kilengések váltakozva, egyszer lassúbbodnak, egyszer meg gyorsulnak. Tehát az emberiség sorsa miatt egyelőre nincs okunk .aggodalomra.

(—si—)