Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 5. szám

6 Argentínában lesz! ^ Ahhoz nem férhet kétség, hogy az 1378-ban esedékes lab­darúgó-világbajnokságot Argen­tina rendezi meg! Mehéz meg­kapni a VB rendezés jogát, s ehhez érthetően mindenki ra­gaszkodik. Különösen fgy van és lesz ez Argentínában, amely eddig a legtöbb élvonalbeli labdarúgót exportálta külföld­re. Hogy csak egyet említsünk: Európa tavalyi; legeredménye­sebb góllövője, a Sportingban szereplő Yazalde is argentin játékos. Egyébként is közismert, hogy a világszerte elismert és nem­régen még megcsodált brazil válogatott mindenkori legna­gyobb ellenfele éppen az ar­gentin együttes volt. Az eddigi tíz világbajnokság közül négyet rendeztek latin­amerikai, hármat ráadásul dél­amerikai államban, de csak egy házigazda, az uruguayi tudta elnyerni a világbajnoki címet. Brazíliában is Uruguay diadal­maskodott, Chilében, valamint Mexikóban Brazília végzett az első helyen. Nos az ugyancsak nem éppen kis becsvágyó ar­gentin együttes hol remélhetne leginkább a világsikerben, ha nem odahaza, a számára leg­ismertebb körn^^ezetben? Az ar­gentin szakemberek már régó­ta állítják, hogy a legjobb lab­darúgást — amely mutatós s amellett eredményes is — ná­luk játsszák, s ennek bizonyí­tására éppen 1978-ban kínál­kozna egyhamar vissza nem té­rő alkalom. Argentínában bizonyára nem­zeti ügy lesz az 1978-as VB sorsa. Magáévá teszi azt az egyszerű szurkoló, valahány számításba jövő játékos, a já­tékvezetők, a tisztségviselők hadserege, s természetesen a hazai labdarúgó-szövetségen kí­vül a hivatalos kormánykörök is. Argentína ráadásul olyan pártfogóra talált joao Havelan- ge személyében, a FIFA új el­nökében aki a végsőkig kitart az eredetileg kijelölt helyszín mellett. Nemcsak ö, hanem e- gész Latin-Amerika állítja, hogy az 1978-as labdarúgó VB, nemcsak az argentinok szívü­gye. hanem a dél-amerikaiaké, sőt tágabb értelemben véve va­lahány latin-amerikai államé. Az ö szempontjukból elsőren­dű kérdés a kedvező környezet, márpedig ez Argentínában jel­legzetesen hazai lesz számuk­ra. Nem állítják, de bizonyosan gondolnak arra, hogy itt az al­kalom újólag megszerezni a vi­lághegemóniát. Bizonyára meg vannak győződve arról, hogy akárcsak eddig, ezentúl is dél­amerikai helyszínen nem nyer­het más VB-t, mint latin-ame­rikai, konkrétabban dél-ameri­kai csaflat. Szerintünk teljesen felesle­ges esetleges helyettesek után nézni, a házigazda szerepének kijelölé.sén nem fog kelleni vál­toztatni. A nagy probléma a csapatok száma. Az Európai Labdarúgó Szövetség, az UEFA ragaszko dík az eddigi 18 csapatos meg­oldáshoz, az új házigazda haj­lamos arra, hogy legalább 2fl csapat legyen a VB küzdő felei között. Nem vitás, hogy ezt a nézetet vallja Havelange is. márpedig a FIFA elnökének te­kintélye legalábbis Dél-Ameri- kában — nagyon nagy. Azon túl, hogy 16 vagy eset­leg 20 csapat szerepeljen-e majd Argentínában, roppant je­lentősége van annak, hogy mi­ként állapítják iheg a részvé­tel biztosításának kulcsát. Va jón továbbra is ragaszkodnak-e a földrészek szerinti eddigi lét számhoz, vagypedig azt a meg­oldást szorgalmazzák, hogy a VB mezőnyébe valóban a világ legjobb csapatai szerepeljenek. Hogy a házigazda mindenkor erönyerö lesz, vagyis nem kell selejtező-csoportban bizonyíta­nia. az nem vita tárgya. Ha a FIFA azt kívánja, hogy a VB mezőnye valóban nagyon erős legyen, olyan államra kell bíz­nia a jövőben is a világbajnok­ság rendezését, amelynek lab­darúgása jelentős erőt képvisel, s ahol a sportszerű, megfelelő szintű sportszeregszemlének minden feltétele adva van. A nemzetközi labdarúgásban egyre több a jó átlagos színvo­nalat elérő csapat. Nyitva a labdarúgóvilág szeme, minde­nütt akad tanulni akaró és vá­gyó szakember, lehetőség is kínálkozik, hogy ellessék egy­más módszerét, titkát. Az optimális kiválasztás, ha valahol, akkor a nemzetközi labdarúgásban valóban nehéz, de az ezt megközelítő megol­dást állandóan és következete­sen keresni kell. Az egyes földrészek futball- képviselőivel meg kell és meg is lehet értetni, hogy az egye­temes labdarúgás érdeke kí­vánja meg a legjobbak részvé­telét, s nem az a mérvadó, ki mindenki szeretne vagy első- szülöttségi jog, vagy kímélet és különböző érzelmi szempon­tok jóvoltából ott lenni a lab­darúgóvilág nagy bemutatóján, seregszemléjén. Elvégre van­nak földrészbajnokságok, azo­kon belül is lehet bizonyítani, s ma már valóban nem prob­léma, hogy a különböző konti­nensek együttesei gyakrabban találkozzanak egymással. Ha nagyon nép.szerű is a labdarú­gás. további és lényeges nép­szerűsítésének módszerei még koránt .sincsenek teljesen ki­használva. Zala József KODES PIHENGET — és joggal teszi ezt. Szerveze­te rászorul egy kis kikap csolödásra. Győzött Wim­bledonban, és mérnöki ok­levelet szerzett Prágában, és „mellesleg'“ családja is van. Élete tetemes részét repülőgépeken töltötte. So­kan azonnal lemondtak ró­la; most már csak lefelé yisz az üt — mondogatják. De vajon szép dolog-e valakit, aki hazáját for­rón szereti, egyik napról a másikra elmarasztalni? Példája nyomán több ez­ren kezdtek teniszezni Csehszlovákiában. Ha sem­mi .másért, már ezért tisz­telnünk kellene mindvégig! DÉLELŐTT ISKOLA, •ESTE SPARTAKIAD Délálőtt még az iskola folyosói visszhangzanak zsi­vajuktól, délután a diákotthont tölti ba hangjuk, de estére már fegyelmezett sarokban tornásznak. Az isko­lában még az jár az eszükben, hogyan lehetne megúsz­ni a következő órát, de a sportcsarnok parjeettjén már a soron levő mozdulatra koncentrálnak. Az egyik gyakorlat a másikat k’ővcti, lassan beidegződnek a fi­gurák, a zenét már mindenki fejből dúdolja. Olyan ez, mint egy hajszálpontosan megszervezett hadművelet, ahol biztos a győzelem. Országszerte hazánk felszabadulása 30. évfordulójá­nak megünneplésére készüljünk. Az ünnepségek je­lentős mozzanata lesz az idei spartakiád. A sportese­mény előkészületei minden faluban, városban agy U- temben folynak. Esténként benépesülnek a tornater­mek, a tornaórákon is a spartakiád gyakorlására sora­koznak fel a diákok. Az ifjúságnak szinte minden kor­osztálya fellép egyesített testnevelésünk és sportunk színpompás seregszemléjén. A keleti orszagresz fiatal­jai még lázasabb ütemben készülnek, hiszen Kosice (Kassa) felszabadulásának harmincadik évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségeken már helyet kaptak a .tornászok is. Spartakjád-„örjáratunk“ ezúttal a magyar ipariskolá­ba látogatott el, ahol Bazán László és Palcsó Benjámin torna szakos tanárok vezetésével folyik a munka. Tor­naterem hiányában a város sportcsarnokában gyakorla­toznak az iparisták. Itt beszélgettünk velük. — Már régen megkezdtük iskolánkban a gyakorlatok betanítását — mondta Palcsó Benjámin. — A harmadik évfolyamból százötvenhat fiúval rendszeresen, hetente háromszor találkozunk. Határtalan a jókedv, a tenni- akarás a srácok körében, mindenki igyekszik képessé­geihez mérten a legjobban elsajátítani az egyes moz dulatokat, hiszen nagy a tét: a legjobb hetvennégy tor­nászt a prágai stadion zöld gyepe várja. Miközben beszélgettünk, szólt a zene. Bazán László a mikrofonnál állt, s a még észlelhető hibákra hívta fel a srácok figyelmét. De nem nagyon kellett igénybe venni a mikrofont, pontos volt minden mozdulatuk. Munkájuk azt bizonyítja, hogy nemcsak a spartakiádra készülnek lel sikeresen, hanem aktívan bekapcsolódnak az iskola színvonalas sportéletébe is. Reméljük, a leg- jóhb Iietvennégy tornász eljut majd Prágába is. — zolczier — A szerző felvétele MEGTÉVESZTŐ SZAMOK Amerikai és NDK-beli úszók a világranglistán A sportstatisztiikusok az úgy­nevezett ,,holt Idónybeoi“ sem pihennek, megállás nélkül szá­molnak, gyártják a legkülönbö­zőbb ranglistákat, táblázatokat. Így van ez az úszósportban ts, amely az utóbbi néhány esz­tendőben forradalmi változáson ment keresztül. Nem is csodál­kozunk a statisztikusok szor­goskodásán; az idén Ca'Mban rendezik a II. líszóvHágbajinoik- ságot. Jövőre pedig olimpia lesz Montrealban. Az úszásban nagyon sok aranyérmeit oszta­nak ki a világversenyeiken... A statisztikusok természete­sen az amerikai és az NDK- beil úszókra, a két nagyhata­lomra koncentrálnak a legjob­ban. Az elmúlt esztendő év vé­gi „leltározása“ után örömuj- iongásban törtek ki a „Nagy Víz“ túlsó Q'Idalán. Számolni kezdtek; ....az 1974-es világ­ranglisták 240 legjobb úszója, között háromszor annyi ver­senyzőnk van, mint a legna­gyobb riválisnak, az NDK- nak...“ Ez fgy Igaz. De a tengeren­túliak mintha megfeledkeztek volna , arról, ho.gy másfajta számtani műveletek Is vannak. Nézzük csak közelebbről a dol­gokat, talán mégsem lesz olyan érdektelen ez. a „másfajta,“ szá­molás. Ha figyelembe vesszük a 12 egyéni férfi úszószám tavalyi tízes világrangll&táít, és meg­nézzük, hogy ©gyes országok hány százalékban képviseltetljk magukat, akkor a következő képet kapjuk: Egyesült Álla­mok 61,7, NDK 7,5, Szovjetunió 8,7,- NSZK 5,8, Nagy-Britannia és Magyarország 5-5 Ausztrália 4,2, japán 1,7, Kanada, Fran­ciaország, Dél-afrikai Köztár­saság és Equador 0,8-0,8. Az amerikai férflaik tehát szuveré­nül a legjobbak. £s hogyan fest hasonló szem- pontbóil nézve az 1974-es esz­tendő a nőknél? USA 45,8, NDK 28,3, Kanada 7,5, AÍisztrá- iia 5,8, Hollandia 4,2, Szovjet­unió 3,3, NSZK 1,7, Franciaor­szág, Olaszország, 0]-Zélaind és • Magyarország 0,8-0,8 százwlék. Itt is létszámbeli fölényben vannak az amerikai „torpedó­lányok“, habár messziről sem olyan nagy a különbség, mint a férfiaknál. A bökkenő csu­pán az, hogy a tizenkét egyé­ni szám közül a tengeientú- liak csupán háromban vezetik a világranglistát, míg az NDK- beli lányok kilencben 1! És ez a tény, a legfontosabb tény az európai szocialista ország lá­nyai felé billenti a mérleget. A férfi és a női számok e- gyüttvéve a következő képet mutatják: USA 53,7, NDK 17,9, Szovjetunió és Ausztrália 5-5, Kanada 4,1, NSZK 3,7, Magyar- ország 2,9, Nagy-Britannia 2,5, Hollandia 2,1, Japán és Fran­ciaország 0,9-0,9, Új Zéland, 0- laszország. Dél-afrikai Köztár­saság és Equador 0,4-0,4 szá­zalék. A huszonnégy férfi és női e- gyén! szám 1974-es világrang­listáján 240 úszó szerepei, s ebből 129 az amerikai nemze­tiségül Ez tiszteletre méltó számi A véletlen folytán pon­tosan háromszor annyií, mint az NDK képviselete. Csakhogy itt is van egy momentum, a- melyet az amerikai statlszttku- soík nem nagyon szellőztetnek. .Arról van szó, hogy a 129 amerikai „ vü ág rang lás ta - ta g “ 6,5 millió amerikai úszó közül került ki. Tehát nagyjából min­den , 50 ezredik amerikai úszó jutott ebben vagy abban a ver­senyszámban az 1974-es v!l ág- ranglista tíz legjobbja közé. .Az NDK-nak viszont csak mintegy 200 ezer úszója van, de így is negyvenhárma.n a „tízek“ kö­zött szerepelnek I Nem nehéz kiszámítani, hogy az NDK-ban a „munkatermelékenység“ nagyjából tízszer olyan, mint az Egyesült Államokban. Szóval az edzésmunka produktiviitása 6- riási az NDK-beli úszóknál. És ez az alapja a Német De­mokratikus Köztársaság úszösí- kereinek.. Ez az a szám, amely­ről tudnak ugyan az amerikai statisztikusok, de nem nagyon szellőztetik az úszóvilág előtt. Ez az a szám, amelyről az a- meráikaí edzők ma még csak álmodnak, (T. V.) „Alekszej nem az én álmaim lovagja” A szovjet sportújságírók tavalyelőtti anikétján az első helyre került Irina Rodnylna. Ebben nem is lenne sem­mi különös, ha Irina nem egy páros egyik tagja len ne. Hogy jön ehhez az a másik, Alekszander Zajcev? Nincs legalább feleannyi érdeme az elért sikerekben? Őszintén szólva van is meg nincs is. Még mielőtt Zaj­cev színre lépett, Rodnylna már egyszeres olimpiai és négyszeres világbajnok volt. Akor még Alekszejev Ula novvai korcsolyázott. A sapporóí olimpia után az újságirök ezt a párt már- már a házasságkötő teremben látták. Egy sajtóértekez­leten -kertelés nélkül meg Is kérdezték Irinától; Lehet­séges az, hogy egy sportpáros tagjai egymásba szeres senek? — Lehet — válaszolta —, de ha ránk gondoltak, meg­nyugtathatom. Alekszej egyáltalán nem az én álmaim lovagja. Mielőtt ezt a kijelentést bármiféle összefüggésbe hoz­hatták volna, gyorsan elterjedt a hír, hogy Ul-^nov meg­nősült. Ludmil.q Szmirnovát vette feleségül. A fiatal há zaspár úgy döntött, hogy nemcsak az életben, hanem a jégen Is közös úton haladnak. 0) műikorcsolyapáros a- lakult, Sztanyiszlav Zsuk, Rodnylna edzője nehéz fela­datot kapott, új partnert kellett találnia az apró tér metü Irinának. Ki lesz az a bizonyos? .Akadt is mindjárt öt jelöilt. Egyikük közülük Aiek- szander Zajcev volt. Első látásra ö tűnt az öí közül a legesélyesebbnek. Olga Davlgyenkóvai csak'a 10. he­lyig jutott el a szovjet bajnokságon, azután egy évig egyáltalán nem versenyzett, Zsuk mégis öt választotta'. A Rodnylna-Ulanov páros tetszetős páros volt, noha Alekszej egy fejjel magasabb partneré-nél. Az új part ner viszont jó! megtermett alkat, tud ugrani, és van érzéke a zenéhez, ami a műkorcsolyázó számára na­gyon fontos; pillanatok alatt meg tudja nyerni a közön­ség rokonszenvét. ^ És mit szó! ehhez Irina? i — .Alekszanderban megvan az, ami belőlem hiányzik: a belső nyugalom, önfegyelem. Azt hiszem, ennek így kell lennie. Ha a páros mindkét tagja egyforma, sze­rintem unalmasak. Űj partnerem könnyen ugrik, van benne erő az elrugaszkodáshoz, ez pedig a műkorcso­lyázó számára igen fontos. Vállbán viszont nem erős. Őszintén szólva, egész életemben nem estem annyit, mint edzéseink első három hónapjában. Adjuk át a szót Zajcevnek Is: — Egyik mükorcsolyázónő sem volt rám valami külö­nös hatással. Irina kivételével... Engem egyáltalán nem zavart, hogy már világbajnok volt. Képes volt ezt a Köztünk levő különbséget elfeledni, bár az is lehet, eszébe sem jutott, hogy egyáltalán van köztünk különb­ség. A páros 1972. április 15én alakult és 1973. február 7-én már Európa-bajooksáigot nyert Kölnben. Ezután következett Bratislava. Emlékeznek a szabadon válasz­tott gyakorlat közepén félbeszakadt zenére? A zsúfolt nézőtér olyan ütemben tapsolt nekik, hogy az első kö­zös világbajnoki aranyérmükért' „futották - be.“ A kö­vetkező világbajnokságot tavaly március elején nyerték Münchenben (ahol a legnagyobb konkurrensük a Szmlr- nova-Ulanov páros vo*lt, és az idén is tőlük tartanak leglnkálíb). Irina a nyarat — mint mindig — most is a Fekete tengernél töltötte: — Az Idény alatt úgy eltelik az ember jéggel, hogy tonnaszámra nyelné a meleg tengert, a déli napsuga­rakat. Bár pihenésre nyáron is csak rövid időm jut, igykszero magam feltölteni meleggel az elkövetkező év­re. A műkorcsolyaidény már javában tart, s a meleg tar talékból eddig még bőven van. Tartson hát ki Koppen­hágáig, és főleg jusson a világbajnokságra; az USA-bell Colorádóba is. (MICSI A jövő számunkban: PIVARN,fK 1974-es eAítendő legjobb csehszlovák labda­rúgójáról sok írtfes megjelent már lapjainkban. Az Cj Ifjúságnak jő kapcsolatai vannak a válogatott csapat és a. Slovan Bratislava játékosával: még pá­lya ja kezdetén kétrészes cikket irtunk róla, és ott voltunk nála a kórházban akkor is, amikor válságos pillanatokat éU át; meniszkuszra operálták; JÖvp számunkban kezdődik az á háromrészes cikk- -soroza'i. atnely „Si'vit" élete mostani szakaszában, oddígi sikereimek csúcsán mutatja be olvasóinkul^ X

Next

/
Thumbnails
Contents